Mit üzen ma Amerikának egy II. világháborús veterán levele?
A háború poklában 4 hónapos fiára gondolt egy amerikai százados, akinek levelét a Veteránok Napja alkalmából tette közzé fia a Washington Postban.
Smith kapitány, aki civilben a kansasi városi filharmonikusok hegedűse volt, részt vett a normandiai partraszállásban, harcolt az ardenne-i csatában. Kétszer tüntették ki a legbátrabbaknak járó Bíbor Szívvel. 1945. március 11-én gyalogsági egysége a németországi Achtban ütött tábort, mielőtt átkeltek a Mosel és a Majna folyókon. Ekkor gépelte levelét fiának, az akkor alig négy hónapos Jeffrey-nek, akit még sosem látott, és felkészült arra, hogy nem is fogja soha. A levelet azonban nem küldte el, személyes holmijai közé rejtette, abban a reményben, hogy feleségének elküldik, ha őt megölnék. A kapitány szerencsére túlélte a háborút, és a levelet Jeffrey húga találta meg 2019-ban apjuk hagyatékában.
Jeffrey, aki maga is katonai pályára lépett, és a CIA-nél szolgált, sírva olvasta el az alig két és fél oldalas levelet. „A legszebb felsorolása volt az amerikai értékeknek és legjobb útmutató egy igazi jó élethez, amit valaha olvastam. Gyönyörűen megkomponált szöveg volt, mély gondolatokkal, amelyek nyilván az előző hónapok kemény harcai során alakultak ki benne. Olyan volt, mint az általa szeretett Bach hegedűre írt szólópartitái, amiket nagyon szeretett” – írja Jeffrey, majd idéz a levélből.
„A világ két oldalán vagyunk, de nagyon közel érezlek magamhoz. Adtam valamit az életemből, amikor világra jöttél, te pedig valami megfoghatatlant adtál nekem, amelynek értéke az életben mérhetetlen: az újraalkotás büszkesége és öröme, egy ember életciklusának beteljesedése. Ezért adósod vagyok.”
Az apa boldog volt, hogy fia amerikainak született, és biztos benne, hogy ha felnő, rájön, hogy korlátlan lehetőségek várnak rá. „Országunk nem hibátlan, de elvei, amelyekre alapították, a szabadság, az igazság, az egyenlőség, a jogok és a vallás a lehetőségek hazájává teszik. Most már eleget láttam a világból, hogy tudjam, mindez mit jelent. Korábban azt hittem, hogy ez mindenkinek jár, és nem fogtam fel, mit jelent, ha nincs meg.”
Smith kapitány arra biztatta fiát, hogy életét olyan tulajdonságok vezessék, mint az engedelmesség, az igazmondás, az őszinteség, a kedvesség, a tolerancia és más emberek jogainak tiszteletben tartása is. De más értékekre is felhívta a figyelmét:
„Tanuld meg szeretni a szépséget, legyen az zene, színház, könyv, bármi. Sose feledd, hogy a tanulás egy soha véget nem érő folyamat. Tiszteld a pénzt azért, amit elérhetsz vele, de vedd észre korlátait: egy bizonyos ponton túl semmit nem ad hozzá az élethez. Sose keverd össze az ambíciót a pénzsóvársággal”.
Smith kapitánynak hosszú, csodálatos élet adatott meg, 8 nappal 100. születésnapja előtt halt meg. A háború után leszerelt, de 1966-ban a hadsereg egy napra újra állományba vette, hogy fia előtte tehesse le a tiszti esküt a West Point katonai akadémián.
„A Veteránok Napján tisztelettel tekintünk rájuk, és megerősítjük, kötelességünk azon értékek szerint élni, amelyért harcoltak. Ez a kötelesség még sosem volt ilyen fontos” – írja Jeffrey Smith, aki emlékeztet arra, hogy az amerikai nemzet nem volt hajlandó újraválasztani egy elnököt, aki megvetette a demokratikus értékeket és most nem akarja elfogadni a választók akaratát.
„Trump elnök súlyos károkat okozott demokráciánk építményének és a világban való megítélésünknek. Ha nem kezdjük el rögtön helyrehozni ezt a kárt, örökre másképp tekintenek majd ránk”.
