prcikk: Mit tegyél, ha a szomszédból dől be hozzád a kajaszag? | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mit tegyél, ha a szomszédból dől be hozzád a kajaszag?

Büdös a lépcsőház? A lakásod is ételszagban úszik a szomszéd miatt? A Házmestermedve blog szerzője elmondja, mit tegyél!


Érdekelnek a lakóközösséggel kapcsolatos sztorik, hírek vagy egyszerűen csak a tanácsok? Akkor a Házmestermedve a TE embered! Lájkold és nem maradsz le róla!

Nem tudom másnál hogy van, de az én házamba akármikor megyek haza, mindig van rántott hús, savanyú káposzta meg egy kis süti. Mármint az illatuk. Így, mire elérek az ajtómig, már kétszer jóllaktam, mert a földszinti nő mindig a lépcsőházba szellőztet. Na. Ilona (nem így hívják) is hasonlót él át, annyi kis módosítással, hogy neki a lakását árasztja el a szomszéd konyhájának a szaga.

Helló, Házmestermedve!

Régóta olvasgatom a blogodat. Remélem, te, mint tapasztalt házmester medve, tudsz megoldást ajánlani.

Él-e még az a törvény, amely alapján a lifhockba nem lehet szagelszívót kötni?

Tavaly költöztek új lakók az alattam lévő lakásba, és felújításkor bekötötték a szagelszívójukat az egyébként fürdőszoba és spájz szellőztetésére szolgáló lifthockba. Mivel a fürdőben van a kazánom, ott kötelezően van szellőztető. Így viszont állandóan bűzlik a lakásom az ő kajaszaguktól. Tavaly nyár óta kérem őket, vigyék fel egy csővel a kivezetésüket, de nem. Közölték, ha nem tetszik, csináljam én. A közös képviselő felszólította őket a helyzet ugyanilyen megoldására, vagy a kivezetés teljes megszüntetésére, de a mai napig nem léptek. Milyen lehetőségem van ezek után? Mehetek-e valahová ezt bejelenteni? Sajnos heti 2-3 esetben újra kell mosnom a ruháimat, mivel átveszik a kajaszagot is.

Várom mielőbbi válaszod, köszönettel,

Ilona

Van törvény a lichthof-okról?

A lichthof-okról egy kormányrendelet értekezik, méghozzá elég határozottan. Gyakran elő is kerül, mert elég sokan oda tennék/teszik a klíma kültéri egységét, aminek a zajától mindenki más megőrül, mert egy ilyen kürtő tökéletesen felerősíti a zajt.

Lehet a lichthof-ba szellőztetni?

Egyrészt igen, hiszen ez a szerepe. Magyarul is ezért hívjuk légaknának. Másrészt viszont rendelet szabályozza, hogy mit lehet és mit nem:

70. § (6) Légaknába nem szellőztethető

b) bűzös, gőzös üzemű helyiség.

lichthof

A jog csúszós dolog, így nehéz határozottan állítani valamit, de a WC-t külön pontban szabályozza, így nem maradt más, minthogy ezt a konyhára (is) értsük.

Ez alapján úgy gondolom, hogy jól látod a helyzetet és a közös képviselőd sem véletlen írta azt a levelet. Pedig pont ajánlani akartam magamat házkezelésre, de a te közös képviselőd úgy tűnik, intézkedett. Vagy legalábbis elkezdett.

Én közös képviselőként beszélnék vele

Annyit azért hozzátennék, hogy Házmestermedve minden levél előtt mindig beszél, személyesen. Sokakkal beszéltem már és nem mondanám, hogy feleslegesen. Egymás hegyén-hátán élünk a városokban és néha elég rávilágítanom a fordított helyzetre. Ha odafigyelünk a másikra, akkor ő is oda fog ránk. És ha a szellőzőnk csak plusz 3 000 forintba kerül, hogy ne a szomszédhoz menjen, akkor ne mondjuk azt, hogy oldja meg ő. Egyébként se, ez nem megoldás. Nem a szomszédon kell spórolni. Nekünk is bajunk lenne vele.

Mit tehetek az ellen, hogy ne hozzám jöjjön be a kajaszag?

1. Piszkáld a közös képviselőt. Érezze csak, hogy ez az ő dolga és ne akarja megúszni egy levéllel. Pláne, ha rendelet is tiltja. Vegyen medvebátorságot és intézkedjen. Nincs olyan, hogy háromnegyed év alatt csak egy levelet sikerült elküldenie, szemmel láthatóan hatástalanul.

2. Kérj a jegyzőnél birtokvédelmet. Kérj időpontot, tálald neki az ügyet és kérj birtokvédelmet az alsó szomszéddal szemben. Szerintem jó eséllyel elindíthatsz erre egy eljárást, mert az alsó szomszéd akadályoz a lakásod rendeltetésszerű használatában. Szagos témák egyébként nem egyszerű mókák.

3. Érdeklődj a katasztrófavédelemnél. Nem vagyok benne biztos, de szerintem az ő hatáskörük. Mindenesetre egy telefont mindenképp megérne, hogy szerintük tehetsz-e valamit.

szagelszivo

Van esetleg más is, akinek gondot okoz a szomszéd? Közösen fellépve mindig sokkal jobbak az esélyek. Érdemes körbecsöngetni a lakásokat. akikkel közös a lichthof. Hátha nekik is gond ez. Egy közös levél nyomósabb.

Ha pedig nem akarsz macerát, idővesztést és jogi útvesztőket

Akkor csináld meg! Tudom, most kikerekedett a szemed és felrobbantál, de tedd fel magadnak azt a kérdést, hogy mennyit volnál hajlandó fizetni azért, hogy elkerüld az ezzel járó

jogi csatározásokat

harcot

idegeskedést

sorbanállást

illetékeket

dühöt

bosszúságot

szomszéddal való csatát

És úgy en block az egész kalamajkát.

Sosem vagyok népszerű ezzel a tanácsommal és abszolút megértem, hogy baromi dühítő, hogy a másik csinálta, én meg nyeljem le a békát. Ráadásul saját költségen! És ebben teljesen igazad is van. De!

Biztos megéri neked ezzel foglalkozni? Komolyan, csak számolj utána!

Számítsd bele a költségekbe azt az időt, ami alatt ezt az ügyet intézed. Telefonok, jogszabályok, jogi eljárások, várakozás, időpontok, minden. Ez minimum 10 óra az életedből. Csak a mi levelezésünk már 30 perc. Ezt a 10 órát szorozzuk meg 1300 forint nettó órabérrel és rögtön 13000 forintnál tartasz és ebben még nincsenek illetékek, benzinköltség, etc. Jelenleg neked mindenképpen 13000 forintodba kerül ez az ügy. Akár sikerrel jársz, akár nem.

kajaszag2

Ha kevesebb, mint 13 000 forintból megoldható a plusz 2 méter cső, meg a felszerelés, akkor olcsóbban megúszod ha megcsinálod.

Természetesen ez csak az én véleményem, és ha ez nem tetszik, de nem akarod annyiban hagyni, akkor a másik három utat járd. Ha viszont úgy látod, hogy ez a szomszéd nem érdemel többet az életedből, mert csak egy energiavámpír és egyébként is pukkadjon meg, akkor járd ezt az utat és tojd le magasról. A karma majd meghálálja.

#okosengedszamárszenved

ui.: a számlát még mindig benyújthatod a szomszédnak!

Ha más problémád adódott a szomszéddal, kattints a HÁZMESTREMEDVE oldalára, talán már van is megoldás!
Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET: