Mit ígér Vitézy, mit szeretne Karácsony? - Választási kisokos azoknak, akik még nem tudtak dönteni

Magyar Péter azt ígérte, kormányre kerülése esetén a Tisza 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezet be. Ez 280 ezer embert érintene. Emellett a 120–125 ezer Ft közé eső nyugdíjakat 12 ezer Ft-tal emelnék, a 125–130 ezer Ft közé esőket 10 ezer Ft-tal, a 130–135 ezer közöttieket 8 ezer Ft-tal, a 135 és 140 ezer Ft közöttieket pedig 6 ezer forinttal. Magyar Péter arról is beszélt, hogy megdupláznák az időskorúak járadékát azoknál, akiknek nincs meg a 20 ledolgozott évük.

A csomag része a nyugdíjas SZÉP-kártya is: akiknek 250 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, azok 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában. Ez évi egyszeri juttatást jelent, az összeget pedig élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehetne költeni. De azt is bejelentették, hogy húszezer új, modern férőhelyet hoznának létre idősotthonokban. A Tisza nyugdíjterveiről Farkas András nyugdíjszakértővel beszélgettünk.

– Magyar Péter azt ígérte, hogy bevezetik a 120 ezer Ft-os minimálnyugdíjat azoknák, akik legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek. A minimálnyugdíj most 28.500 Ft. Mi a véleménye erről?

– Először is: a jelenlegi nyugdíjrendszeren belül már rég nincs jelentősége ennek a 28.500 Ft-nak, mert ennyire alacsony nyugdíja jellemzően azoknak van, akik több országban is szereztek nyugdíjjogosultságot. Viszont

A sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy már 1 millió nyugdíjas él a létminimum alatt. Ennél viszont sokkal többet mutat, hogy hányan élnek a relatív szegénységi, illetve a mélyszegénységi küszöb alatt. Magyarországon a mélyszegénységi küszöb valahol 110 ezer forint körül van, a relatív szegénységi küszöb pedig 160-170 ezer forint környékén. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy a nyugdíjasok egyharmada él a relatív szegénységi küszöb közelében, és sajnálatos módon minden hatodik nyugdíjas valóban a mélyszegénység fenyegetésében él. A 120 ezer forintra emelendő minimálnyugdíj elsősorban az utolsó csoportot érinti. De ennek lennének negatív következményei is.

– Mire gondol?

– Arra, hogy mi történik azokkal, akik most 120 ezer forintnál több nyugdíjat kapnak? Ennek az intézkedésnek lenne egy felfelé toló hatása, hiszen akinek eddig mondjuk 117 ezer forint volt a nyugdíja, és hirtelen 120 ezer lesz az alapnyugdíj, akkor az ő emelése 3000 forint. De lesz, akinek meg 70 vagy 80 ezer forint az emelés. Ennek milyen alkotmányos alapja lesz? Hiszen a nyugdíj nem egy szociális ellátás, mert azt nem az állam határozza meg. A nyugdíj egy szerzett jog. A magyar nyugdíjrendszert nem a szolidaritási elv, hanem a biztosítási elv vezérli elsődlegesen, tehát attól függ a nyugdíj összege, hogy mennyit dolgoztunk, milyen magas keresetek után mennyi ideig fizettünk járulékot. Na most,

Tehát amikor azt mondjuk, hogy segítsünk a szegény nyugdíjasokon, az egy támogatandó célkitűzés, de hogy ezt hogyan tesszük meg, azt 25-ször át kell gondolni, mert különben elszabadulhat a pokol.

– A sajtótájékoztatón ugye elhangzott hogy a 120–140 ezer forint közti nyugdíjak esetében sávos extra emelést ígérnek.

– Igen, valószínűleg ők is érzik, amiről az előbb beszéltem, de azért ennél is elég érdekes a számítás. Ugye 120–125 ezer forint között 12 ezer forinttal, 125–130 ezer forint között 10 ezer forinttal, 130–135 ezer forint között 8 ezer forinttal, 135–140 ezer forint között pedig 6 ezer forinttal nőnének a nyugdíjak.

Én úgy gondolom, hogy az egész rendszert végig kéne zongorázni, és nemcsak a 120-140 ezer forint közöttieket nézni, hanem egészen az 500 ezres nyugdíjakig el kellene menni a plusz emeléssel. Persze, úgy tűnik, hogy ez a rendszer méltányos a nagyon kicsi nyugdíjasokkal szemben, közben viszont újabb méltánytalanságot szülne a nem ennyire szegény nyugdíjasok körében. Ráadásul az is egy fontos tényező lenne, hogy minden évben nőnek a küszöbértékek. Tehát ami most mondjuk a mélyszegénységi küszöb, az jövőre már jóval magasabb lesz, vagyis, ami ma 120 ezer forint, az jövőre már lehet, hogy 130 ezer lesz.


– Mi a véleménye a nyugdíjas SZÉP-kártyáról? Itt már 500 ezer forintnál húznák meg a határt. Akiknek 250 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, azok 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közti nyugdíjasok pedig 100 ezer forintot kapnának.


– Én minden olyan plusz juttatástól, ami nem épül be a nyugdíjba, egy kicsit félek. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjasnak a legnagyobb segítség az, hogyha a nyugdíja összege nő.

Ráadásul ezeket az éves, egyszeri juttatásokat mindig meg kell újítani, nem fix intézkedések. És nem utolsó sorban ez a költségvetés számára is egy elképesztően drága intézkedés lenne, éves szinten 300-400 milliárd forint... ez már azért közelít egy 14. havi nyugdíj háromnegyedéhez.

– Az is elhangzott, hogy megdupláznak az időskorúak járadékát.


– Ez nem a nyugdíjrendszer, hanem a szociális ellátás része, tehát itt nincs biztosítási elv. Ez a szociális segély azoknak az időseknek jár, akiknek nincs 15 évnyi szolgálati idejük sem. Ma már nagyon ritka az ilyen, és elsősorban a nagyon szegény vidéki lakosság körében fordul elő ilyen, ott is csak kevés embert érint.


– Szintén nem szorosan a nyugdíjakhoz kapcsolódik, de azt is bejelentették, hogy 20 ezer új, modern férőhelyet hoznak létre korszerű idősotthonokban. Az idősotthonokba való bekerülés már önmagában nem egyszerű dolog jelenleg, hiszen vagy nagyon hosszúak a várólisták vagy rengeteg pénzt kell befizetni. Több férőhely megoldást jelentene erre a problémára?

– Jelen pillanatban nagyon eltérő minőségű bentlakásos idősotthonok vannak, a teljesen jó és a rémisztő ellátásig. A pozitív példáknál van az, amit ön említ, hogy nagyon sokat kell várni, tehát van, amikor másfél-két év a várólista. Ráadásul a beköltözés költsége szinte minden esetben katasztrofális, sok milliós összeg. Ezt a többség csak úgy tudja finanszírozni, hogy eladja a saját házát. De a havi költségek is gondot jelenthetnek, hiszen azok is nagyon magasak, és a törvény szerint csak a nyugdíj 80%-át lehet erre költeni. A maradékot a gyereknek kötelessége kipótolni, ezt hívják szülőtartásnak. Nagyon bonyolult ez a kérdéskör is, de az látszik, hogy valóban szükség lenne több, jó színvonalú, modern idősotthonra.


– Ha összességében nézzük, hogyan értékeli Magyar Péter bejelentéseit? Mennyire jó irány ez, elhozhatják ezek az intézkedések azt a változást, amire a magyar nyugdíjrendszernek, az idős társadalomnak szüksége van?



– Összességében ez egy ad hoc jellegű belenyúlás a nyugdíjrendszerbe, aminek az érdemi átalakításáról egy szó nem hangzott el. A teljes magyar nyugdíjas társadalom a relatív elszegényedési csúszdán ücsörög. És ez így is marad mindaddig, amíg a nyugdíjak emelése kizárólag az inflációtól függ, hiszen minden olyan évben, amikor gyorsabban nőnek a keresetek, mint az infláció, romlik a nyugdíjas társadalom helyzete. 



– Mit kellene tenni Ön szerint ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon?



– Ha a nyugdíjemelést úgy szerveznék meg, ahogy azt a környező országokban átalakították akkor Magyarországon érdemben változtathatnánk a nyugdíjasok helyzetén.

Ezen felül Európában egyre több országban bevezetik a foglalkoztatói nyugdíjpillért, ami azt jelenti, hogy a nyugdíj nem csak az állam és az én saját felelősségem, hanem az állam, a munkáltató és a magánszemély közös felelőssége. Ebben a rendszerben, amint elkezd dolgozni valaki, egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig, a bruttó keresete meghatározott százalékát beutalják egy foglalkoztatói nyugdíjalapba, amit kötelezően ki kell egészítenie a munkáltatójának, és az egészet az állam megtámogatja valamilyen adókonstrukcióban. Vagyis, ezáltal az állami nyugdíjrendszerre nehezedő terhelést enyhíteni lehetne. De bárki is kerüljön kormányra a következő választás után, mindenképpen el kell gondolkodnia a nyugdíjrendszer megreformálásán. Ez azért fontos, mert 2037 környékén rengetegen mennek majd egyszerre nyugdíjba, ugyanis ekkorra töltik be a nyugdíjkorhatárt a Ratkó-unokák, vagyis az 1973-1977 között születettek, az pedig hatalmas teher lesz majd, hiszen nem 2 millió, hanem nagyjából 2,4 millió nyugdíjast kell majd eltartani.

Szombat délután tartották a Digitális Polgári Körök első offline gyűlését a Papp László Budapest Sportarénában. A helyszínre érkező vendégeket többek között arról kérdeztük, hogy mit várnak az eseménytől.

- felelte egy idős férfi.

De volt, aki összetartást, iránymutatást várt, vagy éppen azért jött, hogy több muníciót szerezzen.

- mondta Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke.

Az érkezőktől azt is megkérdeztük, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen.

- fogalmazott Menczer Tamás, aki azt is hozzátette:

De többen is ugyanígy vélekedtek az érkezők közül.

- mondta Nagy Feró.

De Orbán Viktor poloskázásáról, és arról is megkérdeztük az embereket, hogy az egészségügy rossz állapota, vagy éppen Hatvanpuszta mennyire nehezíti a Fidesz helyzetét.

- fogalmazott egy férfi, akinek az álláspontjával mindenki egyetértett a megkérdezettek közül.

„Trump médiát támadó hadjárata, ami Jimmy Kimmel műsorának felfüggesztéséhez vezetett, egy európai erős ember kézikönyvéből származik” - írja például a CNN. Az amerikai hírcsatorna szerint Orbán Viktor pártpolitikai célokra használja a hatalom eszözeit, nyomást gyakorol magántulajdonban lévő médiacégre, hogy a párt irányvonalát kövessék, megbünteti azokat a tulajdonosokat, akik ellenállnak, és megjutalmazza azokat, akik engedelmeskednek. A magyar miniszterelnök így szerezte meg a teljes médiakontrollt Magyarországon, miközben az ország fokozatosan leépítette a demokráciát.

A Charlie Kirk elleni merénylet után Amerikában bírálni kezdtek mindenkit, aki bármilyen kritikát fogalmazott meg a jobboldali influenszer munkásságával kapcsolatban. Voltak, aki emiatt az állásukat is elveszítették.

A vihat közepébe hamar Jimmy Kimmel, az ABC egyik legnagyobb sztárja került, aki a múlt hétfő esti műsorában azt mondta: „A MAGA-banda mindent megtesz, hogy a merénylőt, Tyler Robinsont ne közülük valónak állítsák be.”

A jobboldaliak szerint Kimmel szándékosan félremagyarázta a merénylő politikai nézeteit, akinek semm köze nem volt a Trump támogatóihoz köthető MAGA („Make America Great Again”) mozgalomhoz. Sőt, anyja szerint konzervatív családból származó fia az utóbbi időben politikailag balra tolódott. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyenesen arra hivatkozva kezdeményezte a héten az Antifa nevű szélsőbalos antifasiszta mozgalom terrorcsoporttá nyilvánítását az Európai Unióban, mert Kirk merénylője szerinte hozzájuk tartozhatott. Bár hasonló utalást Trump is tett, erre egyelőre nincs bizonyíték.

Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC elnöke, Brendan Carr szerda este „nagyon komoly ügynek” nevezte Kimmel kijelentését. Az ABC-t súlyos következményekkel fenyegette: „Megoldhatjuk ezt könnyen is, vagy nehezen” - mondta.

Amerikában a nagy hálózatok műsorait helyi csatornák százai továbbítják. Ezeknek a tulajdonosai jellemzően nem szólnak bele a központból érkező tartalomba. Csakhogy most az egyik nagy csatorna-tulajdonos, a Nexstar éppen egy 6,2 milliárd dolláros fúzióra készül a Tegna nevű céggel, amihez az FCC jóváhagyása is kell.

Talán nem véletlen, hogy Carr szavai után elsőként ők jelezték, leveszik csatornáik műsoráról a „Jimmy Kimmel Live”-ot, mert „határozottan elutasítják Kimmel legutóbbi kijelentéseit”. Néhány órával később a Sinclair, egy másik nagy helyi tévé-tulajdonos cég is ugyanígy tett.

A New York Times szerint Robert A. Iger, a Disney vezérigazgatója és az ABC vezetői emiatt nagy nyomás alá kerültek. Ha ugyanis a helyi csatornák nem továbbítják valamelyik műsorukat, azzal üzletileg is fenntarthatlanná tehetik az adott produkciót. Emellett a dolgozók is egyre több fenyegetést kaptak, néhány hirdető pedig bojkottal fenyegetőzött. Ráadásul Jimmy Kimmel úgy döntött, hogy szerda este visszavág az őt kritizálóknak. A Disney vezetői úgy látták, ez csak olajat öntene a tűzre, így végül úgy döntöttek, a „Jimmy Kimmel Live” ideiglenesen lekerül a műsorról.

A felfüggesztés pillanatokon belül a szólásszabadságról szóló viták középpontjába helyezte Kimmel műsorát. A demokraták tiltakoztak. Legalább öt hollywoodi szakszervezet – összesen több mint 400 ezer dolgozó képviseletében – nyilvánosan elítélte a Disney-t. Trump azonban még nagyobb fokozatra kapcsolt.

„Hívhatod ezt szólásszabadságnak vagy sem” – fogalmazott Trump. – „Kirúgták, mert nincs tehetsége.”

Két hónappal korábban a CBS leállította Stephen Colbert késő esti show-ját is, ami hasonló felháborodást váltott ki. Akkor Kimmel így kezdte a monológját: „Örülök, hogy nekünk még van műsorunk.” Ezután felolvasott egy Trump-bejegyzést a közösségi médiából „Jimmy Kimmel a következő, aki kiesik a tehetségtelen Late Night-versenyből.” Majd hozzátette: „Ez elég riasztó, mert nem tudom, tudjátok-e, de Jimmy Kimmel én vagyok.”

Most pedig Trump megjelölte az újabb célpontokat is. Egy posztban azt követelte, hogy Jimmy Fallon és Seth Meyers is járjon ugyanúgy, mint Kimmel. „Már csak Jimmy és Seth maradt, két igazi lúzer a Kamuhír NBC-n” – írta. „A nézettségük is borzalmas. Gyerünk NBC!!!”

Bírálta az országos híradók Charlie Kirk meggyilkolásáról szóló tudósításait is. „Fogják a remek történetet, és rossznak állítják be” – mondta az Ovális Irodában az országos híradókra utalva. „Szerintem ez tényleg törvénytelen.”

De azt is javasolta, hogy maffia elleni törvények alapján ítéljék el azokat a tüntetőket, akik egy étteremben bekiabáltak neki.

A New York Times szerint az elmúlt egy hétben világossá vált, hogy Trumpot nem a gyűlöletbeszéd zavarja, hanem az a beszéd, amelyet ő gyűlöl.

Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége, az ACLU is úgy látja, hogy Kimmel felfüggesztése egy szélesebb körű, Trump vezette törekvés része, amely célja a kritikusok elhallgattatása. „Ez túlmegy a McCarthy-korszakon. A Trump-tisztviselők folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal, hogy elfojtsák a számukra nem tetsző gondolatokat, és eldöntsék, ki beszélhet, írhat, vagy akár viccelhet” – írták. „A Trump-adminisztráció lépései, párosulva az ABC megadásával, súlyos fenyegetést jelentenek az Első Alkotmánykiegészítésben biztosított szabadságjogainkra.”

Mindez egyáltalán nem előzmények nélküli. Trump korábban már beperelte az ABC-t, a CBS-t és a Wall Street Journalt is, megvonta a PBS és az NPR állami támogatását, megpróbálta szétverni a Voice of America-t és a Szabad Európát, az Associated Press tudósítóját pedig kidobatta a Fehér Házból, mert nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölnek” nevezni.

Scheiring Gábor, volt Párbeszédes képviselő, aki ma egy amerikai egyetemen tanít, azt mondta a CNN-nek, „ez a történet nagyon ismerős.” Szerinte mind az ABC Kimmelről szóló döntése, mind a CBS júliusi lépése, amikor törölte Stephen Colbert műsorát, az „orbanizmus” jeleire utal.

A volt magyar képviselőnek az is nagyon ismerős, amit az FCC tesz. „A médiahatóság erejét arra használni, hogy az orgánumokat öncenzúrára kényszerítse, klasszikus Orbán-taktika” – mondta. Szerinte „a személyre szabott kampányok és karaktergyilkosságok is Orbán rendszerének létfontosságú elemei: demonstratívan megemelik a megszólalás árát.”

Megszólalt David Pressman, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete is. A New York Timesban megjelent vendégcikkében arról írt, hogy az amerikai vállalatok abba az „illúzióba kapaszkodnak, hogy megőrizhetik függetlenségüket és integritásukat, miközben üzletelnek egy erős emberrel – ugyanúgy, ahogy a magyar elit is elhitte, hogy ők is sértetlenül kerülhetnek ki belőle.”

Majd még hozzátette: „egy magyar mondást sokszor hallottam: van az a pénz – vagyis mindig van ára.”

Pottyondy Edina új YouTube-videójában természetesen a hétvégi eseményekkel foglalkozik bővebben. A Digitális Polgári Körök éppúgy nem maradhattak ki a videóból, mint Szabó Zsófi és Lázár János vagy Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye.

A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.