HÍREK
A Rovatból

„Mindenképpen rászánnánk erre ötszázezer-egymillió forintot” – Schadl György nyaralója átalakítását is meg akarta gyorsítani

A végrehajtói kar elnöke nem sajnálta a pénzt a hatóságok „ösztönzésére” akkor sem, amikor házának ráépítéséről volt szó.


Hétfő óta újabb és újabb hangfelvételeket szivárogtat ki a Blikk a Schadl-Völner-féle korrupciós ügyben. Ezekből kiderült többek között, hogy a korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekkel vádolt Schadl György beszélni szeretett volna Varga Judit igazságügy-miniszterrel, rendeletet szeretett volna „összepakoltatni”, és mind ő, mind Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára belengette, hogy tudnának olyat mondani, ami miatt magas rangú politikusok kerülhetnének bajba.

A csütörtökön nyilvánosságra került részletek alapján kiderül, hogy Schadl, a végrehajtói kar elnöke nyaralót vett magának és feleségének, és alaposan átalakították azt – írja a Blikk.

A felújítás lassan haladt, Schadl György pedig aggodalmát fejezte ki a kivitelezőnek (L. néven szerepel) az elszálló költségek miatt.

Schadl: „Arra lennék kíváncsi, hogy nagyjából hol lesz a vég. Mondom, 89-nél járunk most.”

L.: „Hát, figyelj, úgy gondolom, hogy amit először beszéltünk, annyi biztosan rá fog menni.”

Schadl: „Én értem. Először 80-100 millióról volt szó.”

L.: „Én mindig is 120-at mondtam.”

Schadl: „A télikerttel együtt.”

Egy P. B.-ként szereplő illető jelezte, hogy a túlépítéssel gondok lehetnek, lehet, hogy amiatt nem engedélyezik majd az épületet használatba venni.

X.: „Küldtem egy e-mailt. P. azt válaszolta, hogy nem engedi a bővítést, még a kerti tárolót sem, mert túlépítésnek számít szerinte.”

[...]

L.: „Az a baja, hogy a teraszt gyakorlatilag a ház tartja. Nem négy lábon áll, hanem kettőn… Ez nem önálló pergola, hanem egy terasztető. Ez az épülethez tartozik. Nekünk építményt kell csinálni.”

Schadl.: „Kijönnek, négy lábon lévő valami kis sz.r fogja tartani a teraszt. Az kerüljön fel a térképre. Aztán hogy azt később beépítem vagy nem, az az én dolgom.”

Hogy P. B. hozzáállása megváltozzon, a végrehajtói kar elnöke – ahogy egy barátjának (X.) jelezte – mindent hajlandó volt bevetni.

Schadl: „Helló. Elvben holnap háromnegyed kettőre jön ki ez a B. bácsi, tudod, melyik B. bácsi... Szerinted mennyit vigyek magammal úgy, hogy ebédre elég legyen, mert az egy drágább étterem.”

X.: „Hát, mit tudom én, három-négy körül biztosan megállunk. Nem?”

Schadl: „Akkor viszek öt kilót.”

„B. bácsi” azonban lemondta a megbeszélt időpontot. L. erről értesítette Schadlt.

L.: „Most megyek a fiúkhoz. Megjött a B.”

Schadl: „Ne idegesíts már! Akkor menj oda légy szíves! Figyelj csak, úgy tárgyalj vele, mintha a nevemben tennéd, és azonnal 5 kilót ajánljál fel azzal, hogy ezt szeretnénk, és ebbe az irányba terelgesd, jó?... Mindenképpen rászánnánk erre ötszázezer-egymillió forintot.”

L.: „Ötössel kezdek.”

Schadl végül megkapta a használatba vételi engedélyt, de gondok is felmerültek, mert P. B.-t kirúgták a munkahelyéről, ráadásul vádlott lett a büntetőeljárásban.

P.: „Itt én voltam az áldozat a történetben. Nem beszélve arról, hogy itt osztályvezetői szinten hangzott el utasítás rá, hogy mindenképpen ki kell adni... Az a furcsa, hogy teljes egészében az ügyintéző viszi el a balhét, és azért egy osztályvezetőnek – én úgy gondolom – valamilyen szinten felelősséget kellene vállalnia... Mégis csak az ő aláírásával megy ki minden...”

A vád szerint Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését indítványozza.

Az ügyben nem szólalt még meg Varga Judit igazságügyi miniszter, akit pedig többször is említettek a felvételekben, Völner Pál például nagyon megsértődött, amikor kiderült, hogy a tárcavezető teljesen áttolja rá a felelősséget a Pegasus-féle lehallgatási ügyben. Ugyanakkor Instagram-oldala szerint Vargának szerdán a reptéren „belefért” egy vidáman elfogyasztott sör is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rétvári Bence nekiment a Tisza belügyminiszter-jelöltjének: A BM-ben éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg
A leköszönő belügyi államtitkár egy posztban bírálta a TISZA Párt jelöltjét, Pósfai Gábort. Szerinte a Decathlon korábbi vezetője a párthűség miatt kerülhet pozícióba, ahogy korábban Lamperth Mónika és Kuncze Gábor is.


Rétvári Bence, leköszönő belügyminisztériumi államtitkár egy posztban bírálta a TISZA Párt belügyminiszter-jelöltjét. Arra a kérdésre, hogy „Milyen belügyi tapasztalata van a Tiszás belügyminiszter-jelöltnek”, a politikus rövid választ adott: „Semmilyen.”

A politikus szerint Magyar Péter „egy sportszer multitól hozza az új belügyminisztert”. Pósfai Gábor, a Decathlon korábbi vezetője, aki 2025 februárjában vette át a TISZA Párt operatív működésének vezetését, Rétvári szerint bár „elismerésre méltó pályát futott be multi közegben”, de a rendvédelem terén nincs több ismerete, mint az egykori MSZP-s Lamperth Mónikának vagy az SZDSZ-es Kuncze Gábornak. Azt állítja, egyikük sem a szakmai alkalmassága, hanem a párthűsége miatt került a pozícióba.

Pósfai Gábor „a rendvédelem kapcsán az ismerete nem több, mint az egykori MSZP-s Lamperth Mónikának vagy SZDSZ-es Kuncze Gábornak.”

Ezzel szemben a leköszönő államtitkár ideális vezetőként írta le Pintér Sándort, akinek lehetséges visszavonulása már korábban is téma volt a sajtóban. Azt állítja, Pintér „ízig-vérig rendőr és született parancsnok - ez a sikere titka”. Ennek tulajdonítja, hogy Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa lett. A poszt szerint a távozó miniszter „a rendőrök nyelvén beszél, ismeri a rendőrség és a katasztrófavédelem minden képességét, a rendőrök észjárását, a testület belső írott és íratlan szabályait”, és vészhelyzetben pontosan tudja, hogyan kell megszervezni az operatív irányítást.

A poszt egyik központi gondolata, hogy a rendvédelmi testület egy nehezen hozzáférhető közeg.

„A rendvédelem zárt világ. Aki kívülről jön, az nem fogja megérteni. És aki nem érti, az irányítani se tudja.”

Rétvári Bence szerint aki más kultúrából érkezik, azt a testület tagjai figyelmen kívül hagyják. Ezt azzal a példával támasztja alá, hogy állítása szerint „sok-sok év elteltével még Kuncze Gábor is elmondta egy interjúban, hogyan volt előkelő idegen a saját minisztériumában”. A korábbi SZDSZ-es politikus, aki nemrég egy interjúban a jelenlegi politikai helyzetet is értékelte, Rétvári szerint arra is utalt, hogy valójában Pintér Sándor irányított kívülről, „rendőri észjárással”. A leköszönő államtitkár szerint a Belügyminisztériumban „éles helyzetek vannak, itt nem működik a multis szöveg”.

A jelölt „lehet, hogy benne van Magyar Péter szűk bizalmi körében, de nincs benne a rendőrök lelkében.”

A jelölésre a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet is reagált, amely üdvözölte, de feltételekhez kötötte a civil belügyminiszter-jelölt támogatását.

Rétvári Bence a posztját azzal a gondolattal zárja, hogy a rendőrök és a katasztrófavédők tiszteletet érdemelnek, és egy kívülről hozott vezető nem ideális választás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán döntött: ezt a fizetős búcsúajándékot kapják a távozó állami vezetők egy friss rendelet szerint
A leköszönő kormány lehetővé tette a távozó miniszterek és államtitkárok számára, hogy megvegyék használt hivatali mobiltelefonjukat.


A leköszönő Orbán-kormány a kormányváltási időszakban módosított egy rendeletet, amely lehetővé teszi a távozó állami vezetőknek, hogy megbízatásuk megszűnésekor megvásárolhassák az általuk használt hivatali mobiltelefonokat. A jogszabályt csütörtökön, április 30-án tették közzé, és már másnap, május 1-jén hatályba is lépett – vette észre a 24.hu.

A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor által aláírt módosítás nem ajándékozásról, hanem egy vásárlási lehetőségről rendelkezik.

Az érintettek köre széles: miniszterek, államtitkárok, helyettes államtitkárok, a miniszterelnök politikai igazgatója és nemzetbiztonsági főtanácsadója, valamint a miniszteri kabineteket vezető kabinetfőnökök is élhetnek a lehetőséggel.

A rendelet szövege külön is kitér a kabinetfőnökökre, kimondva, hogy „a megbízatásának megszűnése esetén a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök is megvásárolhatja az általa használt mobiltelefont”.

A jogszabály ugyanakkor számos gyakorlati kérdést nyitva hagy. Nem részletezi, hogy a telefonok vételárát milyen elszámolási szabályok, például értékcsökkenés vagy piaci ár alapján határozzák meg. A hivatalos indoklás szerint a módosítás célja mindössze a telefonhasználatra vonatkozó szabályok kiegészítése volt.

Az állami juttatásokkal kapcsolatos társadalmi érzékenységet jelzi az is, hogy Magyar Péter nemrég úgy fogalmazott, „egészen döbbenetes pénzszórás volt eddig a magyar Országgyűlésben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Lázár János utolsó döntéseivel 280 milliárd forint uniós forrást kockáztat
A leendő közlekedési miniszter egy posztban bírálta Lázár Jánost a Debrecen–Nyíregyháza és a budapesti körvasút tenderének visszavonása miatt. Állítása szerint a lépés miatt komoly csúszás várható a már évek óta előkészített, uniós finanszírozású projekteknél.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Vitézy Dávid, a leendő közlekedési miniszter szerint Lázár János leköszönő tárcavezető az utolsó napjaiban visszavonta két kulcsfontosságú vasúti beruházás kivitelezési tenderét. A politikus szombati bejegyzésében állítja, hogy ezzel a lépéssel a távozó kormány egy újabb, mintegy 280 milliárd forintos uniós forrásvesztés kockázatát hagyja az új kabinetre.

Vitézy rámutatott a projektek szűkös határidejére. „Ezeket, a már korábban elnyert uniós forrásokkal bíró beruházásokat a következő 3 évben kellene megvalósítani, ami egy visszavont építési tender után nulláról kezdve finoman szólva sem egyszerű kihívás ekkora volumenű és ilyen komplex építkezések esetén.”

A leendő miniszter úgy véli, a döntés hivatalos indoklása ködösít, miközben szerinte a valós ok az, hogy a közbeszerzések nem voltak megfelelően előkészítve. Úgy fogalmazott, a kiírások minősége egyszerűen gyenge volt, így végül ajánlatot sem lehetett rájuk adni.

„Hosszú évek semmittevése után tehát sorban dőlnek össze a választási kampányban kiírt patyomkintenderek - összehányt műszaki leírással, átgondolatlanul ugyanis nem lehet szabályosan és eredményesen beruházni.”

Vitézy párhuzamot vont a HÉV-járműbeszerzés ügyével, amely szerinte szintén egy rosszul előkészített eljárás miatt hiúsult meg. Azt írta, a HÉV esetében is az történt, hogy évekig nem csináltak semmit, majd egy alkalmatlan tendert írtak ki, amivel veszélybe sodorták a már elnyert uniós támogatást.

A leendő miniszter hozzátette, mindkét, most visszavont vasútfejlesztés esetében már 2022 óta készen állnak a tervek, így a tenderek visszavonása jelentős csúszást okoz. Állítása szerint a leköszönő kormány már eddig is 800 milliárd forintos kárt okozott az országnak a szabálytalanságok miatt visszatartott uniós forrásokkal.

„Ne felejtsük, a HÉV-járműbeszerzésnél is ez történt: évekig nem csináltak semmit, majd a kampányban kiírtak egy teljesen alkalmatlan tendert, amire egy ajánlat sem jött, így végül az erre már korábban elnyert 116 milliárd forint uniós forrás is veszélybe került.”

Úgy látja, rengeteg kiváló szakembert üldöztek el, az egyetlen cél pedig a politikai érdekek érvényesítése volt. Emiatt jutottunk el odáig – állítja –, hogy a minisztérium már egy szabályos közbeszerzés kiírására is alkalmatlanná vált.

Posztját azzal zárta, hogy bár a „vasútrombolás korszakának vége, de nagy munka áll előttünk”. Feladatként jelölte meg az uniós források hazahozatalát, a már megítélt, de fel nem használt pénzek megmentését és az állam beruházási képességének újjáépítését.

Vitézy szerint „ezeknek a bűnöknek a feltárása és kijavítása nélkül ugyanis nincs működő és fejlődő Magyarország”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: A kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését a "gyermekvédelmi" törvénnyel kapcsolatban
A leköszönő miniszterelnök arról tájékoztatta a köztársasági elnököt, hogy a kabinet nem tartja be a gyermekvédelmi törvényről hozott uniós ítéletet. A bíróság szerint a jogszabály diszkriminatív és sérti az EU alapértékeit.


Alig egy héttel a távozása előtt Orbán Viktor levélben közölte Sulyok Tamás köztársasági elnökkel: kormánya nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának ítéletét a melegeket a pedofilokkal összemosó, kormányoldalon gyermekvédelminek nevezett törvényről – írta meg a Telex.

A levelet Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője tette közzé a Facebookon azzal a felütéssel, hogy „a gyermekvédelem ügye Magyarországra tartozik, ezzel kapcsolatos döntéseket nekünk kell meghoznunk”.

A miniszterelnök a köztársasági elnöknek írt levelében egyértelművé tette az álláspontját: „Magyarország kormánya az Európai Unió Bíróságának döntését nem hajtja végre”.

Az Európai Unió Bírósága teljes ülésen kimondta, hogy a 2021-es törvény több ponton is sérti az uniós jogot, többek között a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, az EU Alapjogi Chartáját és az uniós értékeket rögzítő alapító szerződést is.

Az ítélet szerint a magyar szabályozás diszkriminatív és megbélyegző az LMBTQ-személyekkel szemben, és a gyermekvédelemre való hivatkozás nem igazolhatja a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést. A döntés jogi súlyát jelzi, hogy a bíróság először állapította meg tagállammal szembeni perben az uniós értékek különálló megsértését.

A magyar kormány szerint azonban az ítélet nem jogi, hanem politikai alapon született. Orbán Viktor a levelében azzal érvelt, hogy a bíróság döntése figyelmen kívül hagyta Magyarország Alaptörvényét, amely rögzíti, hogy az anya nő, az apa férfi, és óvja a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A miniszterelnök szerint az uniós értékekre való hivatkozás nem írhatja felül a tagállamok alkotmányos identitását és a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdéseket, mint amilyen az oktatás és a gyermeknevelés.

A bírósági döntések megtagadásának azonban komoly pénzügyi következményei lehetnek, amire már volt is példa. A menekültügyi szabályok be nem tartása miatt a magyar kormány korábban egy 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, és azóta az Európai Bizottság már meg is kezdte a bírság összegének levonását a Magyarországnak járó uniós támogatásokból. A mostani esetben is az Európai Bizottság újabb keresetet indíthat, amelyben már pénzügyi szankciók kiszabását kérheti, ha Magyarország nem tesz eleget az ítéletnek.

Az új Országgyűlés május 9-én tartja alakuló ülését, amivel az Orbán-kormány megbízatása megszűnik, így az ítélet végrehajtásának rendezése már az új kormány időszakára is átnyúlhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk