Megtámadtak egy amerikai katonai bázist Kenyában a dzsihádisták

Donald Trump amerikai elnök a CBS News 60 Minutes című műsorában beszélt arról, hogy fogalma sincs, ki az a kriptomilliárdos, akinek korábban kegyelmet adott. A meglepő kijelentés azután hangzott el, hogy Norah O'Donnell műsorvezető arról próbálta faggatni, miért kegyelmezett meg Changpeng Zhaónak, a Binance kriptotőzsde társalapítójának.

Amikor a riporter rákérdezett, miért segített egy olyan emberen, aki az ügyészek szerint komoly nemzetbiztonsági kárt okozott, Trump így felelt: „Rendben, készen áll? Fogalmam sincs, ki ő.” Később hozzátette, nem emlékszik, hogy valaha találkozott volna vele, csak annyit hallott róla, hogy a Biden-kormányzat „boszorkányüldözésének” áldozata lett.

Ilyen például a Dominari Holdings, amelynek tanácsadó testületében az elnök fiai is ott ülnek, a cég székhelye pedig az elnöki család tulajdonában álló Trump Towerben van.

A Fehér Ház álláspontja szerint Zhao eljárása a „kriptovaluták elleni háború” része volt, és egy „túlzottan keményen kezelt ügyről” van szó, amit az elnök az alkotmányos jogkörével élve korrigált. A kegyelem feloldja azokat a korlátozásokat, amelyek eddig akadályozták Zhaót, hogy pénzügyi vállalkozásokat vezessen.

Nem ez az első eset, hogy Trump segít a kriptovilág szereplőin. Korábban leállítottak egy csalási ügyet Justin Sun kriptovállalkozó ellen, miután az befektetett a Trump család cégébe, és kegyelmet adott a BitMEX tőzsde pénzmosással vádolt alapítóinak, valamint a Silk Road nevű, darkweben működő drogpiac létrehozójának, Ross Ulbrichtnak is.

(BBC)

Drámai küzdelem zajlik egy fiatal iráni anya életéért. A 25 éves Goli Kouhkant kivégzés fenyegeti, miután 18 éves korában halálra ítélték bántalmazó férje meggyilkolásában való részvételért. A nőnek csupán decemberig van ideje, hogy összegyűjtsön 35 millió forintnyi vérdíjat, különben végrehajtják rajta az ítéletet. Az áldozat családja ugyanis az iszlám törvények szerint dönthetett: a halál helyett elfogadják a pénzt is.

Goli az észak-iráni Gorgan börtönében már hét éve várja a sorsát - írta a Guardian. Az élete maga volt a pokol. A beludzs kisebbséghez tartozó lányt, akinek még személyi igazolványa sem volt, 12 évesen adták feleségül az unokatestvéréhez, 13 évesen pedig már meg is szülte a fiát. Éveken át kellett elviselnie a fizikai és érzelmi bántalmazást. Amikor egyszer megpróbált hazaszökni, a saját apja küldte vissza a legkegyetlenebb szavakkal.

„Fehér ruhában adtam oda a lányomat, csak ugyanígy (halotti lepelben) térhetsz vissza” – mondta neki az apja.

Egy norvégiai emberi jogi szervezet szerint Goli esete tökéletesen megmutatja a nők és a kisebbségek helyzetét Iránban. „Kouhkan egy etnikai kisebbséghez tartozik, nő és szegény. Valószínűleg ő a leggyengébb az iráni társadalomban” – nyilatkozta a képviselőjük. A börtön végül alkut kötött az áldozat családjával: ha Goli kifizeti a 35 millió forintot és elhagyja a várost, életben maradhat.

2024-ben 31 nőt végeztek ki Iránban, ami 2008 óta a legmagasabb szám. Az Iran Human Rights nevű civil szervezet adatai szerint 2010 és 2024 között legalább 241 nőt végeztek ki, 114-et emberölés, 107-et pedig kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Via: Telex.hu

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke a Blikknek adott interjújában fejtette ki véleményét az aktuális politikai helyzetről, amelyben kitért a TISZA Párthoz fűződő viszonyára, a Szőlő utcai botrányra és volt férje, Gyurcsány Ferenc visszavonulására is. Az ellenzéki politikus szerint pártja nem változtat az irányvonalán, de nyitott az együttműködésre, még ha más pártoktól erre egyelőre nem is lát fogadókészséget.

„Én mindenkivel együttműködök, aki Orbán rendszerét akarja leváltani, és demokrata, azaz elismeri, hogy nem egypárti teljhatalmat szeretnénk” – hangsúlyozta. Hozzátette viszont: úgy érzi, a TISZA Párt részéről ez az ajtó egyelőre zárva van, mégis, ő „örök optimista” a kérdésben.

A DK által napirenden tartott Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Dobrev Klára továbbra is kitart amellett, hogy a botrányban magas rangú politikai érintettség sejthető. Meggyőződését egyszerű logikai érvvel támasztotta alá.

Az interjúban szóba került volt férje, Gyurcsány Ferenc lemondása is a DK elnöki pozíciójáról, és felmerült a kérdés, hogy ehhez köze volt-e Magyar Péter politikai felemelkedésének. Dobrev Klára erre röviden, de egyértelműen válaszolt.

A volt kormányfő 2025 májusában jelentette be, hogy lemond a Demokratikus Koalíció elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, és visszavonul a közélettől. Ezzel egyidejűleg Dobrev Klára közölte, hogy hosszú éveken át tartó házasságuk is véget ért. A sajtóban ezután felmerültek híresztelések Gyurcsány Ferenc állítólagos viszonyáról, mire Dobrev személyes hangvételű bejegyzésében csalódottságát fejezte ki a sajtó hozzáállása miatt, és hangsúlyozta, hogy politikusként hozzászokott a támadásokhoz, de a családját érintő ügyek különösen érzékenyen érintik.

Egy használhatatlan autópálya-szakasz miatt forrnak az indulatok Borsodban, és az ügyben most Lázár János építési és közlekedési miniszter is lépéseket sürget. A tárcavezető hétfői Facebook-posztjában kijelentette: olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely alapjaiban változtathatja meg a jövőbeli állami építkezések szabályait.

A vita középpontjában az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti, több mint 50 milliárd forintból épült 10 kilométeres szakasza áll. Az út a miniszter posztja szerint „az átadást követően rövid időn belül megsüllyedt, használhatatlanná és életveszélyessé vált”.

Lázár megelégelte a helyzetet, és a közbeszerzési törvény módosításával zárná ki a jövőben azokat a cégeket az állami megbízásokból, amelyek a rosszul elvégzett munkájukkal megkárosítják a magyar adófizetőket, illetve „hátráltatták a személyek, áruk és szolgáltatások szabad áramlásához fűződő alapvető jogainkat”. A miniszter a Facebookon azt írja, „a folyamatban lévő eljárásokat is felülvizsgáljuk”.

A 444.hu emlékeztet: a Lázár–Strabag konfliktus nem állt meg a hibás útnál, hiszen a miniszter korábban politikai síkra is terelte az ügyet. Azt állította, hogy az osztrák cég „pénzzel és közvélemény-kutatások megrendelésével” támogatta a TISZA Pártot, ezzel pedig „beszállt a magyarországi választási kampányba”.

Az osztrák építőipari cég közleményben tagadta a vádakat. „Leszögezzük, hogy vállalatunk nem finanszíroz semmilyen politikai pártot Magyarországon, nem készít és nem támogat semmilyen közvélemény-kutatást, valamint nem áll semmilyen kapcsolatban a Tisza Párttal” – írták közleményben. Azt is hozzátették, hogy Lázár politikai véleményét nem kommentálják, de továbbra is közösen keresik a megoldást a minisztériummal.