1954. május 30-án történt a magyar hajózás történetének egyik legnagyobb tragédiája, amikor a Balatonon az oldalára fordult a Pajtás nevű gőzös. Huszonhárman vesztették életüket, de ha nincs ott Szabady Tibor, az áldozatok száma akár kétszer ennyi is lehetett volna. Az elhallgatott katasztrófa eddig névtelenségbe burkolódzó hősével most a 24.hu készített riportot.
A tragédia napján Szabady Tibor éppen feleségével, Ibolyával versenyre készültek Budapesti Honvéd vitorlázóiként. Hajókon vontatták át őket Füredre, majd a versenypisztoly eldurranása után nem sokkal elindult a menetrend szerinti gőzhajó, a Pajtás.
„A vitorlázók persze nem a hajóval, hanem a versennyel foglalkoztak egészen addig, amíg a Pajtás a mólót nem sokkal elhagyva el nem kezdett dülöngélni. Előbb megbillent balra, a part felé, majd vissza, jobbra, még nagyobb ívben. Később ezt azzal magyarázták, hogy a kabinon kívül utazó, a fedélzeten nézelődő tömeg a startpisztoly durranására kíváncsiságból átsétált a hajó bal oldalára, majd amikor az megdőlt, az egyensúlyt keresve visszatömörültek a másik fedélzetre. Egy biztos, a hajótestet már nem lehetett megállítani. A Pajtás, mint egy hinta, újra visszadőlt a füredi sétány felé, de ezúttal átbillent a holtponton, és úgy is maradt”
- mesélte a balesetet Szabady Tibor.
Edzőjük ekkor felszólította a vitorlázókat, hogy forduljanak vissza és segítsék a mentést. Az emberek közül többen vízbe zuhantak, páran a hajóroncsra másztak fel segítségért kiáltva.
„A hajó közvetlen közelébe érő vitorlások egymás után húzták be a szerencsétlenül jártakat. Többen próbáltak a vízbe ugorva is menteni, de a fuldoklók pánikszerű csapkodása, kapaszkodása ezt inkább gátolta, a segítőket is a víz alá nyomta”
- tette hozzá a névtelen hőssé vált Szabady.
A mentés pillanatait úgy idézte fel, mintha tegnap lett volna.
„Az agyamban egymást követték a megválaszolatlan kérdések. Leginkább azt nem értettem, miért nem menekülnek ki? „Nem tudnak úszni? Vagy a kevés, aki tud, nem akarja otthagyni a hozzátartozóját? Vagy szimplán sokkot kaptak, ezért nem mernek? De hát így megfulladnak!” – nyilallt belém a felismerés. [...] Az egyik fele annyira megtelt vízzel, hogy teljesen ellepte a belső utastér kijárati ajtaját. Mély levegőt vettem, lebuktam, beúsztam a víz alatt az ajtón, és a túloldalán felbukkantam. Megmarkoltam az első kezem ügyébe kerülő ember karját. [...] Összesen hússzor úsztam be, húsz embert mentettem ki a Pajtás gyomrából.”
Szinte ösztönből cselekedett, így a tragédia majdnem felannyi áldozatot követelt, de így is 23 ember vesztette életét a balatoni "Titanic-tragédiában".
„Akiknek megmentettem az életét, azt sem tudják, ki vagyok. Csak egy harminc körüli srác vizes fejét látták egy-két pillanat erejéig, aki, mint az Unicum-reklámban, egyszer csak felbukkant a víz alól”
- nyilatkozta Szabady.
Végül hozzátette, hogy most sem a rivaldafényért mesélte el a történteket, hanem mert egy évvel századik születésnapja előtt sokkal inkább a múltban él, és nem a jelenben.
1954. május 30-án történt a magyar hajózás történetének egyik legnagyobb tragédiája, amikor a Balatonon az oldalára fordult a Pajtás nevű gőzös. Huszonhárman vesztették életüket, de ha nincs ott Szabady Tibor, az áldozatok száma akár kétszer ennyi is lehetett volna. Az elhallgatott katasztrófa eddig névtelenségbe burkolódzó hősével most a 24.hu készített riportot.
A tragédia napján Szabady Tibor éppen feleségével, Ibolyával versenyre készültek Budapesti Honvéd vitorlázóiként. Hajókon vontatták át őket Füredre, majd a versenypisztoly eldurranása után nem sokkal elindult a menetrend szerinti gőzhajó, a Pajtás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.
A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:
„Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”
A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”
Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.
Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.
A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:
„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.
A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.
Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.
A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.
Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.
Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:
„Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.
A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Tisza Párt EP-képviselői nem vettek részt az Európai Néppárt valenciai kongresszusán, ahol elfogadták a Szolidaritás Ukrajnával című állásfoglalást, derül ki Magyar Péter péntek esti posztjából. Ez az a dokumentum, ami az ukrán EU-csatlakozás tárgyalások felgyorsítását sürgeti, és amiről a kormányközeli Mandíner azt állította, hogy a tiszások is megszavazták.
„A miniszterelnök és a teljes propaganda szokás szerint végig hazudta az utóbbi két napot. Az hazudták többek között, hogy a TISZA képviselői megszavazták az Európai Néppárt valenciai kongresszusának határozatát, amely kiáll Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett. A többi hazugságot inkább le se írom” - fogalmazott a bejegyzés elején Magyar Péter.
„A fideszes hazugságban a bibi csak annyi, hogy a TISZA EP képviselői nem vettek részt a néppárti kongresszuson, így a határozatot sem fogadták el”
- írta a folytatásban a pártelnök.
Magyar ezután leszögezte, hogy pártja „már többször jelezte, hogy amennyiben minden feltétel ismert és Ukrajna uniós csatlakozása időszerű kérdéssé válik, akkor ügydöntő, jogi kötőerővel bíró népszavazás kiírását kezdeményezi”.
„A TISZA a néppárti állásfoglalás több pontjával, így a gyorsított uniós csatlakozással sem ért egyet. Két okból sem. Ukrajna jelenleg háborúban álló ország és szinte semmilyen csatlakozási feltételnek nem felel meg és minden tagjelölt ország egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön. Kedves fideszes elvtársak, megint hazudtatok, megint lebuktatok” - olvasható Magyar Péter posztjában.
A bejegyzést azzal zárja, hogy állítása szerint „a néppárti kollegák jót nevettek azon, ahogy Orbán propagandistái azon vergődtek Valenciaban, hogy sikerüljön valami lejárató anyagot összeütni”.
A Tisza Párt EP-képviselői nem vettek részt az Európai Néppárt valenciai kongresszusán, ahol elfogadták a Szolidaritás Ukrajnával című állásfoglalást, derül ki Magyar Péter péntek esti posztjából. Ez az a dokumentum, ami az ukrán EU-csatlakozás tárgyalások felgyorsítását sürgeti, és amiről a kormányközeli Mandíner azt állította, hogy a tiszások is megszavazták.
„A miniszterelnök és a teljes propaganda szokás szerint végig hazudta az utóbbi két napot. Az hazudták többek között, hogy a TISZA képviselői megszavazták az Európai Néppárt valenciai kongresszusának határozatát, amely kiáll Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása mellett. A többi hazugságot inkább le se írom” - fogalmazott a bejegyzés elején Magyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olasz, ázsiai vagy afrikai: hármójuk közül kerülhet ki az új pápa a fogadóirodák szerint
Május 7-én indul a konklávé, ahol 135 bíboros dönt az új egyházfőről. Már most lázban ég a világ, hiszen komoly nevek kerültek a kalapba – van köztük afrikai és ázsiai jelölt is!
Május 7-én kezdődik a konklávé a Vatikánban, ahol 135 bíboros dönt arról, ki legyen Ferenc pápa utódja. A pápaválasztás különleges esemény, a résztvevők teljesen elzárva élnek a külvilágtól, a Szent Márta-házban laknak, és a Sixtus-kápolnában szavaznak. Telefon, internet és hírek nélkül, titkos körülmények között döntenek a katolikus egyház jövőjéről. Az első napon egy, majd naponta két szavazást tartanak, amíg valaki el nem éri a kétharmados többséget.
Ferenc pápa 2025. április 21-én hunyt el. Az ő öröksége – az együttérzés és a reformok iránti elkötelezettség – komoly hatással van arra, hogyan gondolkodnak a bíborosok az új pápa kiválasztásáról.
Az egyház ma olyan időszakban választ új vezetőt, amikor világszerte változik a hívők összetétele, és sok a vita arról, milyen irányba haladjon tovább az egyház.
A fogadóirodák adatai alapján három bíboros számít a legesélyesebbnek: Pietro Parolin, Luis Antonio Tagle és Peter Turkson – írja az oddschecker.com.
Pietro Parolin jelenleg a Vatikán államtitkára, vagyis gyakorlatilag az egyház „miniszterelnöke”. 2014 óta Ferenc pápa egyik legközelebbi munkatársa, diplomáciai tapasztalata kiemelkedő. Fontos szerepet játszott a Vatikán és Kína közötti kapcsolatok kezelésében, valamint az ukrajnai ügyekben is. Sokan úgy tartják, kiválóan ismeri az egyház központi működését, és jó eséllyel pályázik a pápai tisztségre.
Luis Antonio Tagle, a Fülöp-szigetekről származó bíboros korábban Manila érseke volt, jelenleg pedig a Vatikánban dolgozik az evangelizációs ügyek vezetőjeként. A 67 éves egyházi vezető közel áll Ferenc pápa befogadó szellemiségéhez. Többször felszólalt a peremre szorult közösségek érdekében, és az ázsiai, illetve fejlődő országok hívői között nagy tiszteletnek örvend. Sokan „ázsiai Ferencnek” is nevezik, utalva társadalmi érzékenységére és kommunikációs stílusára.
Peter Turkson Ghánából származik, és az egyik legismertebb afrikai képviselője a katolikus egyháznak. A Vatikánban több fontos pozícióban is dolgozott, többek között vezette az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős dikasztériumot. Rendszeresen felszólal a társadalmi igazságosság, a klímaváltozás és a béke kérdéseiben.
A három legerősebb jelölt esélyeit így látják a fogadóirodák:
Pietro Parolin: 9/4 (kb. 31%)
Luis Antonio Tagle: 7/2 (kb. 22%)
Peter Turkson: 5/1 (kb. 17%)
A választás akár néhány nap alatt is lezárulhat, ahogy Ferenc pápa esetében is történt, de a történelemben volt már példa arra is, hogy éveken át tartott a konklávé. A világ most figyel, hogy ki lesz az, aki tovább viszi az egyház vezetését a 21. században.
Május 7-én kezdődik a konklávé a Vatikánban, ahol 135 bíboros dönt arról, ki legyen Ferenc pápa utódja. A pápaválasztás különleges esemény, a résztvevők teljesen elzárva élnek a külvilágtól, a Szent Márta-házban laknak, és a Sixtus-kápolnában szavaznak. Telefon, internet és hírek nélkül, titkos körülmények között döntenek a katolikus egyház jövőjéről. Az első napon egy, majd naponta két szavazást tartanak, amíg valaki el nem éri a kétharmados többséget.
Ferenc pápa 2025. április 21-én hunyt el. Az ő öröksége – az együttérzés és a reformok iránti elkötelezettség – komoly hatással van arra, hogyan gondolkodnak a bíborosok az új pápa kiválasztásáról.
Az egyház ma olyan időszakban választ új vezetőt, amikor világszerte változik a hívők összetétele, és sok a vita arról, milyen irányba haladjon tovább az egyház.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
