KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Megrázó kisfilm a szerelmesek ünnepén – a verbális kapcsolati erőszakról indít kampányt az Ökumenikus Segélyszervezet

Magyarországon a 15 évesnél idősebb nők közel fele élt már át lelki bántalmazást a partnere részéről. A megalázás, kritizálás, manipulatív kényszerítés, gúnyolódás, megszégyenítés, durva követelőzés, de a közöny is ide sorolható.


A Valentin-nap a szerelem ünnepe, sok párkapcsolat számára mégsem jelenti kizárólag a szeretetet és az elfogadást.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének statisztikája szerint Magyarországon a 15 évesnél idősebb nők közel fele (49%) élt már át lelki bántalmazást a partnere részéről, az áldozatokat pedig a szerelmes üzenetek helyett a verbális abúzus mondatai várják ezen a napon is.

Az Ökumenikus Segélyszervezet online rövidfilmeket készített a verbális és lelki bántalmazásról, melyekkel arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az erőszaknak semmilyen formája nem elfogadható egy párkapcsolatban, és hogy az érintetteknek van hova fordulniuk segítségért.

A aszeretetnemart.hu oldalon rengeteg információ megtalálható a kapcsolati erőszak témájáról, valamint ezen a felületen online, anonim módon is lehet segítséget kérni.

A verbális bántalmazásban minden második nő érintett

A szavakkal történő bántalmazás a párkapcsolati erőszak olyan formája, amely nem hagy ugyan sebeket az áldozat testén, de éppoly fájdalmas, feldolgozása pedig sokkal tovább tarthat, mint a testi erőszaké. Magyarországon, minden második felnőtt nő élt már át verbális bántalmazást partnere részéről, ennek formája rendkívül sokféle lehet: megalázás, kritizálás, manipulatív kényszerítés, gúnyolódás, megszégyenítés, durva követelőzés, de a közöny is ide sorolható. Súlyosabb esetben szavakkal tett erőszak többek közt bűntudatkeltést, fenyegetést, állandó ellenőrizgetést, megfélemlítést jelent.

A verbális bántalmazást hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, hiszen ezekben az esetekben nem történik fizikai erőszak. Pedig az áldozatok sokszor nem a tettlegességtől félnek, hanem a szavakkal történő fenyegetettséget viselik nehezebben, és az így szerzett lelki sebek is lassabban gyógyulnak. Valójában minden olyan kapcsolat bántalmazó, amelyben valaki fenyegetettségben él, amelyben elfogy az önbizalma, és úgy érzi, hogy partnere felé elszámolási kötelezettsége van, vagy engedélyt kell kérnie tőle a saját döntései meghozatala előtt.

Valós történetek az érzelmi bántalmazásról

Erős érzelmekkel teli kisfilmet készített az Ökumenikus Segélyszervezet, amely a Balsai Móni és Thuróczy Szabolcs formálta karakterek közti érzelmi bántalmazásról, elszámoltatásról, parancsolgatásról és sértegetésről szól. Egy bevásárlásból éppen hazaérkező nő belső drámáját látjuk, és a rettegést, hogy ügyetlenkedésével, késlekedésével szembekerülhet bántalmazója haragjával.

VIDEÓ: Az elfelejtett tejföl

A Segélyszervezet közösségi felületein most bemutatott kisfilmet további három bántalmazást ábrázoló videó követi majd. A filmek mind valós történetekből, korábbi áldozatok elbeszéléseiből születtek. A bántalmazókat és áldozataikat népszerű színészek formálják meg, mint Bakonyi Alexandra és Nagy Ervin, Mezei Léda, Nagy Kata és Szalay Bence.

A szóbeli bántalmazás dinamikája

A négy filmben közös, hogy az áldozatok személyisége a bántalmazás és elnyomás hatására torzul. A bántalmazott azt tanulja meg egy ilyen kapcsolatban, hogy nem ér semmit, minden az ő hibája, és jobb, ha mindenben az őt elnyomó másik utasításait követi. Annyira fél attól, hogy okot adhat az erőszakra, hogy folyamatos készenléti állapotban van, mindig felkészülve az újabb támadásra. Miközben próbál megfelelni bántalmazójának, annak bántó mondatai beférkőznek a fejébe, és szinte sajátjaiként szólnak benne, magát ostorozza velük. Eljut arra a pontra, hogy bántalmazója már akkor is képes őt félelemben tartani, ha nincs is jelen.

A krízisambulanciákon az esetek 10%-a férfiakat is érint, az egyik filmben ezért női szereplő alakítja a bántalmazót, és egy erősnek látszó férfit sodor olyan helyzetbe, hogy sértegetés és zsarolás áldozata lehet pusztán azért, mert sakkban tudja tartani őt valamivel.

Fontos, hogy támogatást kapjanak környezetüktől az áldozatok

Az Ökumenikus Segélyszervezet kifejezetten erre a célra létrehozott honlapján (www.aszeretetnemart.hu) valamint krízisambulanciáin a bajbajutottak szakemberektől kérhetnek segítséget tanácsadás formájában jogásztól, pszichológustól vagy szociálismunkástól. A segítségkérés lehetősége azért is fontos, mert az áldozat számára gyakran nehéz és hosszú folyamat felismerni, hogy bántalmazó kapcsolatban él, és legalább ennyire nehéz számára az abból való kilépés főleg, ha vagyon, lakhatás vagy közös gyermek is összeköti őt a bántalmazóval.

Amikor mégis felismeri, hogy a kapcsolata nem egészséges és készen áll a kilépésre, a szakemberek szerint elengedhetetlen, hogy minél többen álljanak mögötte és támogassák. A Miniszterelnökség támogatásával az Ökumenikus Segélyszervezet ezért a figyelemfelhívó kampányon keresztül arra kér mindenkit, akinek tudomása van kapcsolati erőszakban élőről, hogy biztosítsa számára a segítségkérés lehetőségét.

Bővebb információ a kapcsolati erőszak formáiról, és a segítségkérés módjairól az Ökumenikus Segélyszervezet aszeretetnemart.hu oldalán érhető el, ahol online, anonim beszélgetésre is van lehetőség. Személyes tanácsadásra országszerte 9 városban (Békéscsaba, Budapest, Devecser, Kaposvár, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Orosháza, Szeged és Szolnok) érhető el regionális krízisambulancia, ahol az áldozatok biztonságos körülmények között, személyesen és telefonon is tudnak segítséget kérni.

Az Ökumenikus Segélyszervezetről

Az Ökumenikus Segélyszervezet tevékenységének kiemelten fontos célkitűzése a kapcsolati erőszak elleni küzdelem, a bántalmazás érintettjeinek segítése. Több mint 10 év tapasztalattal rendelkezik az áldozatok ellátása és rehabilitációja terén. Az elmúlt években véghezvitt komoly fejlesztéseknek köszönhetően mára az egyik legnagyobb olyan hazai szervezetté vált, amely prevenciótól az azonnali kríziskezelésen (titkos menedékház, krízisközpont) keresztül egészen a reintegrációs szolgáltatásokon át nyújt ellátásokat és működtet programokat az ország több pontján. A Segélyszervezet 2017-től nyújt online anonim tanácsadó szolgáltatást tematikus weboldalán keresztül, 2018-tól pedig Budapesten, Miskolcon, Szolnokon és Orosházán nyílt krízisambulanciáin már személyesen is bárki tud tanácsot kérni jogász, pszichológus és szociális szakembereitől. Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai tartanak tanácsadást Szegeden és Békéscsabán is, más szervezetek működtetésében pedig további 3 helyszínen (Devecseren, Mosonmagyaróváron, Kaposváron), azaz összesen kilenc helyszínen érhető el krízisambulancia.

Az Ökumenikus Segélyszervezet nagy hangsúlyt fektet a társadalmi szemléletformálásra és a megelőzésre is. Ennek jegyében 2013 óta minden évben országos kampányt indít, melyek célja, hogy az áldozatok, illetve a hozzátartozóik, a közvetlen környezetükben élők felismerjék: az, ami velük vagy körülöttük történik, nem elfogadható és joguk és lehetőségük van arra, hogy segítséget kérjenek. Az Ökumenikus Segélyszervezet szemléletformáló kampányainak alapüzenete: A szeretet nem árt! – A kapcsolati erőszak egyetlen formája sem elfogadható. Keress minket, hogy segíthessünk!

Bővebben aszeretetnemart.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Petíció egy kisfiú szabadságáért” - a gyermeknek lehetősége lenne arra, hogy állami gondozásból szerető családba kerüljön, a rendszer mégsem támogatja
A kisfiú születése óta egy pécsi kórházban él, most viszont lehetősége lenne arra, hogy állami gondozásból szerető családba kerüljön. A rendszer mégsem támogatja őt és az örökbefogadó családot ebben.
F. O. Fotó: RTL - szmo.hu
2025. szeptember 30.



Az RTL Házon kívül című műsorában bemutatott, három éve kórházban élő kisfiúért indított aláírásgyűjtést Tapasztó Orsi influenszer, aki maga is örökbefogadó szülő. A kisfiút az a nővér venné magához a családjával együtt, aki a kórházban ismerte és szerette meg a gyereket.

A kisfiú születése óta egy pécsi kórház rácsos ágyában él, most viszont lehetősége lenne arra, hogy állami gondozásból szerető családba kerüljön, a rendszer mégsem támogatja őt és az örökbefogadó családot ebben.

A riportból kiderült: a kisfiú első éveiben indokolt volt a kórházi tartózkodás, de ennek szükségessége már rég megszűnt. Mégis, három éve változatlanul a kórház falai között él, pusztán azért, mert a gyermekvédelem nem talált számára megfelelőbb otthont. Mindeközben egy elhivatott, szeretetteljes nővér és családja már

kilenc hónapja szélmalomharcot vívnak az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal azért, hogy örökbe fogadhassák őt, aki “senkinek nem kell”.

Míg ez a magyar család fennakadt a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadási módszertani irányelveket negligáló bürokratikus akadályain, a gyermek külföldi örökbe adási folyamatát az illetékes Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat megindította.

Akik aláírják a petíciót, kiállnak a kisfiú mellett, akinek az állam, mint szülő, jelenleg egy rácsos ágynyi magányt, embertelen sorsot és sivár gyermekkort tud csak biztosítani, illetve kiállnak egy felelősségteljes család mellett, akik tehetetlenül állnak a szakszolgálat érthetetlen javaslatával szemben, miszerint egészséges gyermek örökbefogadására alkalmasak lehetnek, de beteg gyermek örökbefogadására nem, miközben munkájukból fakadóan naponta életekért felelnek.

A petíció azt is szeretné elérni, hogy a jogszabályi keretek, határidők, módszertani elvek betartása a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatokra nézve is kötelező erővel bírjon,

és megerősíti, hogy minden gyereknek joga van szerető és biztonságos családban felnőni, kórházi ágyak rácsai helyett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Több száz tonna svéd halászháló védi az ukránokat az orosz drónoktól
„Sok halász számára megnyugtató érzés, hogy az ukrán frontvonalra küldik a halászhálóikat. Úgy érzik, hogy ők is tehettek valamit azért, hogy az ukránok megvédhessék hazájukat.”


Svéd halászok leselejtezett hálói mentenek életeket Ukrajnában: ezekkel korábban heringet és tőkehalat fogtak a Balti-tengeren, most viszont a drónok ellen védik meg az ukránokat – olvasható a Szabad Európa cikkében.

Az Operation Change nonprofit szervezet partnerei eddig mintegy 400 tonna halászhálót vittek az országba. Ludvig Ramestam, a szervezet társalapítója közvetlenül azután küldte el az első adagot, hogy Oroszország megtámadta Kijevet. Nem sokkal később újabb csomagot kértek tőlük. „Nem értettük” – meséli Ramestam a Szabad Európának – „mert 16 köbméternyi hálót küldtünk, és egy jó időbe beletelik, amíg abból álcákat csinálnak. Ehhez képest máris többet kértek”.

Kiderült, hogy a hálók az állások vagy a fegyverek álcázására, hanem az FPV drónok elleni védekezésre kellenek. Ramestam egy konkrét esetről is beszélt.

„Volt egy autó, ami köré felszereltük az adományozott hálókat. Néhány nappal később az autót megtámadta egy orosz FPV drón. Az volt a szerencse, hogy a kocsitól körülbelül egy méterre lévő fémrudakra kerültek körben a hálók, amelyek így jelentősen csökkentették a robbanást, és az autóban lévő emberek túlélték. A köszönőlevélben kifejezetten azt írták, hogy ezek a hálók mentették meg az életüket”.

Irina Ribakova, az ukrán 93. gépesített dandár sajtósa szerint a drónok elleni hálókat „mostanában mindenhol felszerelik a donyecki régió útjain”. Mint mondta, „a hálók nem csodaszerek, csak a védelem egy eleme, ami nem biztos, hogy működik. Számos példa van arra, hogy egy drón berepült a háló lyukába, és megvárt egy autót. A mi drónpilótáink ugyanezt teszik”.

Azonban nem minden háló felel meg a feladatra: a nejlonból készült és a mezőgazdasági hálók tűzveszélyesek. A legideálisabb anyag a drótkerítés lenne, de „ez nyilvánvalóan drága és nehéz telepíteni”.

A svéd adományok hátterében változó szabályok állnak. Szigorodtak az uniós környezetvédelmi előírások, 2021-ben a Balti-tengeren teljesen betiltották a tőkehalhalászatot. Sok halász korábban értékes hálója így eredeti céljára használhatatlanná vált, ezért többen elővették a raktárból, és felajánlották az ukrán csapatoknak.

„Svédországban sokan támogatják Ukrajnát az oroszok ellen vívott harcukban” – mondja Ramestam. „Tehát sok halász számára megnyugtató érzés, hogy az ukrán frontvonalra küldik a halászhálóikat. Úgy érzik, hogy ők is tehettek valamit azért, hogy az ukránok megvédhessék hazájukat”.

Finnország svéd nyelvűek által lakott területén, Aland-szigeteken különösen erős ez a hozzáállás. Egy ottani önkéntes, Minnie Regland felidézte, egy 70-es éveiben járó nő elmesélte neki, milyen félelmek kísértették Finnországot évekkel az 1939-es szovjet invázió után.

„Elmondta, hogy amikor hét–nyolc éves volt, a tanára bejött az iskolába, és bejelentette, hogy »jönnek az oroszok!«. Mindenki pánikba esett. Az apja akkoriban éppen kint volt a tengeren”. Meg is tanította a nőt arra, hogyan kell kezelni a halászhálókat, ám ő végül nem ezt a munkát választotta.

„Bár nem folytatta a halászatot, soha nem tudott megválni apja hálóitól. De most azt mondta, szerinte apja is örülne, ha tudná, milyen célt fog a hálójuk szolgálni”

– mondta az önkéntes a Szabad Európának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Nemrég halt meg az édesapja, most saját életéért küzd a 16 éves vízilabdázó – gyűjtést indítottak a család megsegítésére
A Budapesti Honvéd játékosát, Bihari Gábort leukémiával diagnosztizálták. Édesapja temetését követően felerősödtek a tünetei.


Élete legnagyobb harcát vívja egy fiatal vízilabdázó: csak néhány hete veszítette el az édesapját, most pedig kiderült, hogy leukémiával küzd.

A Honvéd U16-os vízilabdacsapatában játszó Bihari Gábort jelenleg a Tűzoltó utcai Gyermekklinikán kezelik. Édesanyja immár egyedül neveli, és minden erejével azon van, hogy ebben a harcban is segítse őt. Tünde a Blikknek nyilatkozva elmondta, hogy fia tünetei az apa temetését követően erősödtek fel. Kezdetben vírusfertőzésre gyanakodtak, ám a további vizsgálatok megerősítették, hogy nagyobb a baj.

„ Ezután a gyász mellett szorongás, belső feszültség és aggodalom kísérte a napjait, hiszen a tragédiát követően szinte nem maradt idő a feldolgozásra, a diagnózis pedig tovább növelte a lelki terheket. A leukémia fizikailag és lelkileg is rendkívül megterhelő, különösen egy fiatal sportoló számára.

A fáradékonyság csak az egyik tünet a sok közül, a kezelések mellékhatásai pedig komoly próbatételt jelentenek. Mindemellett hiányzik számára szeretett sportja és a közössége is. Mindezek ellenére Gábor igyekszik megőrizni azt a kedves, mosolygós személyiséget, amelyet mindenki szeret benne” – mondta el az édesanya.

Nagyon nehéz időszak ez a család számára, hiszen egyszerre küzdenek a gyásszal, a betegség súlyos terheivel, és a hirtelen megnövekedett anyagi kiadásokkal. A speciális étrend, valamint a mellékhatások enyhítéséhez szükséges vitaminok és immunerősítők beszerzése elengedhetetlen. Az édesanya önerőből már nem tudja fedezni ezeket, ezért Nemzeti Oktatási,  Sportpedagógiai És Tehetséggondozó Alapítvány – Gábor egyik sporttársának kezdeményezésére – adománygyűjtést indított. A vízilabda-közösség pedig összefogott: a Budapesti Honvéd Sportegyesület az elsők között ajánlotta fel a támogatását, majd több klub is csatlakozott. A sportolók, szurkolók és más jó szándékú emberek támogatása anyagi és erkölcsi erőt is ad a családnak.

„Ezúton is szeretnénk mindenkinek köszönetet mondani: hálával gondolunk mindazokra, akik bátorítják, támogatják vagy adományaikkal segítik Gábort. Hosszú út áll előttünk, de biztató a tudat, hogy ezt az utat nem egyedül kell végigjárnunk”

– üzente Gábor édesanyja.

Így tudsz segíteni:

A támogatásodat az alábbi alapítványon keresztül juttathatod el a családnak:

NOST Alapítvány (Nemzeti Oktatási Sportpedagógiai és Tehetséggondozó Alapítvány)

Bankszámlaszám: 11718000-22391812

Közlemény: „Bihari Gábor - gyógyulásáért”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Videó: elsírta magát Zacher Gábor a meglepetéstől – így ünnepelték kollégái a nyugdíjas kort elérő mentőorvost
Az ország toxikológusa még nem akar gondolni a visszavonulásra.


Váratlan meglepetésben volt része Zacher Gábornak: azt hitte, egy esethez riasztják, de szerencsére nem egy beteg, hanem munkatársai várták őt a helyszínen.

Az Országos Mentőszolgálat Facebook-bejegyzése szerint az ország toxikológusa elérte a nyugdíjkorhatárt, de ő még gondolni sem akar a visszavonulásra. Mivel a betöltötte a hivatalos "nyugdíjas kort", kollégái szerették volna megünnepelni őt – nem is akárhogyan:

„Tegnapi szolgálata végén a doki egyik kedvenc kávézójába kapott riasztást a rohamkocsi, ahol a bejelentéssel ellentétben nem egy rossz állapotú beteg, hanem szeretett bajtársai és Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták. A meglepetés remekül sült el, a megható pillanatokról pedig videó is készült”

- olvasható a beszámolóban.

Az Országos Mentőszolgálat egyik meghatározó alakját már orvostanhallgatóként is vonzotta a mentőautó, kezdetben ápolóként, majd mentőtisztként teljesített szolgálatot, 1986-tól pedig mentőorvosként folytatta áldozatos munkáját.

„Zacher doktor fanyar humora, megkérdőjelezhetetlen szaktudása és végtelen embersége hatására mindig a közösség középpontjába került. Bajtársai szeretnek vele dolgozni, pontosan tudja, hogy mivel tud mosolyt csalni az arcukra, még a legnehezebb napokon is. Szakmai tanácsért, segítségért bárki fordulhatott hozzá, mindig szeretett mesélni, tanítani és minden szituációhoz van egy jó sztorija”

– írják róla a Facebook-posztban.

Azt is közölték, hogy miután Zacher további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján.


Link másolása
KÖVESS MINKET: