Reggel fél nyolc körül halt meg a pápa, aki hosszú ideje betegeskedett, az utóbbi hónapokban életmentő beavatkozást is végrehajtottak rajta. Ő volt az első pápa Amerikáról és egyúttal a déli féltekéről is. Ő volt az első jezsuita, akit Szent Péter trónjára választottak.
Ferenc pápa hétfő reggel meghalt – jelentette be Kevin Ferrell bíboros, a Vatikán képviseletében.
"Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Atya otthonába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte" - közölte Farrell.
„Arra tanított bennünket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és leginkább marginalizáltak iránt.”
„Óriási hálával az Úr Jézus igaz tanítványaként mutatott példájáért, ajánljuk Ferenc pápa lelkét Isten végtelen, irgalmas szeretetéhez.”
Ő volt az első pápa Amerikáról és egyúttal a déli féltekéről is. A szíriai születésű III. Gergely 741-es halála óta nem volt Rómának nem európai püspöke.
Ő volt az első jezsuita, akit Szent Péter trónjára választottak – Róma történelmileg gyanakodva tekintett a jezsuitákra.
Ferenc elődje, XVI. Benedek volt az első pápa, aki csaknem 600 év után önként vonult nyugdíjba, és csaknem egy évtizeden át a Vatikán két pápának adott otthont.
Ferenc pápa hétfő reggel meghalt – jelentette be Kevin Ferrell bíboros, a Vatikán képviseletében.
"Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Atya otthonába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte" - közölte Farrell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ötven nappal a választás előtt, február 21-én a Fidesz és a Tisza Párt is pár óra leforgása alatt összegyűjtötte a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat minden választókerületben. Török Gábor politológus a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ilyen gyors gyűjtésnek ma már nincs hírértéke, a pártok számára komoly, de nyilvánosan nem tárgyalt tapasztalatokkal szolgálhat.
Azt írta:
"50 nap múlva választás.
Annak nincs hírértéke, hogy ma a Fidesz és a Tisza is pár óra alatt összegyűjtötte minden körzetben az 500 aláírást.
Ez még a választási folyamatnak az az eleme, amikor mindenki győztesnek érezheti - vagy állíthatja be - magát.
2022. február 14-én ezt írta a Népszava címlapján: "Az optimista várakozásokat is felülmúló tempóban gyűltek össze az ellenzéki ajánlások."
Ennek ellenére a gyűjtésnek lehetnek komoly tapasztalatai. Csak ezekről nem fognak nyilvánosan beszélni"
- vélte a politológus.
A politológus emlékeztetett rá, hogy 2022-ben is hasonló volt a helyzet, amikor a Népszava címlapján számolt be a gyors ellenzéki ajánlásgyűjtésről. Az akkori cikk szerint „Az optimista várakozásokat is felülmúló tempóban gyűltek össze az ellenzéki ajánlások.” Így vélhetően a mostani villámrajt is inkább erődemonstráció, semmint a valós támogatottság pontos mérlege.
A nap folyamán a Tisza Párt és a Fidesz is bejelentette a sikeres gyűjtést. „Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – közölte Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, aki „igazi rendszerváltó hangulatról” beszélt. A kijelentésre reagálva Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a „rendszerváltó hangulat” szerinte „ordas nagy kamu” . A miniszterelnök hozzátette: „Nagyok vagyunk, erősek vagyunk és győzni fogunk!”
Egyéni jelölt indításához választókerületenként 500 érvényes ajánlás szükséges, az országos pártlistához pedig legalább 9 megyében és a fővárosban, összesen minimum 27 körzetben kell jelöltet állítani. Magyarország 106 egyéni választókerületre oszlik. A Fidesz januárban bemutatta mind a 106 jelöltjét, a 2022-es névsorhoz képest 42 helyen változtattak. A közvélemény-kutatások eközben ellentmondásos képet mutatnak: míg egyes független intézetek mérései a Tisza Párt előnyét jelzik, addig a kormányközeli kutatások stabil Fidesz-előnyt mérnek a biztos pártválasztók körében. A gyors ajánlásgyűjtésről szóló kormánypárti bejelentést Jámbor András ellenzéki politikus budapesti példákkal kérdőjelezte meg, szerinte a Fidesz pultjaihoz „a kutya se ment oda”, miközben a Tisza standjainál sorok álltak.
Ötven nappal a választás előtt, február 21-én a Fidesz és a Tisza Párt is pár óra leforgása alatt összegyűjtötte a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat minden választókerületben. Török Gábor politológus a közösségi oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az ilyen gyors gyűjtésnek ma már nincs hírértéke, a pártok számára komoly, de nyilvánosan nem tárgyalt tapasztalatokkal szolgálhat.
Azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán már csak 65 körzetben bízik, Békéscsabán elárulta, hol számít komoly csatára
A miniszterelnök egy békéscsabai kampányeseményen ismertette a Fidesz belső számait. A 106-ból 65 nyerhető körzetet jósolt, ami jelentős csökkenés a korábban kommunikált 80-hoz képest. Volt hozzá néhány hasonlata is.
már csak 65 nyerhető egyéni körzetről beszélt a Fidesznek, jócskán kevesebbet, mint a korábban hangoztatott 80-at, miközben Békés megyét a választás kimenetelét eldöntő kulcsterületnek nevezte.
A miniszterelnök szombaton Békéscsabán, a Fidesz tizedik, hivatalosan a párttól független Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség által szervezett, háborúellenesnek mondott kampányrendezvényén szólalt fel – írta a Telex. „A Washington–Békéscsaba járattal érkeztem” – kezdte beszédét a miniszterelnök, utalva arra, hogy a Béketanács üléséről érkezett haza.
A kormányfő a párt belső méréseire hivatkozva azt mondta, egy most vasárnapi választáson a 106 egyéni választókerületből 65-ben nyerne a Fidesz. Ez ugyan kényelmes parlamenti többséget jelentene, de Orbán szerint nem elégedhetnek meg ennyivel, mivel 2022-ben 87 körzetben győztek. A mostani 65-ös szám jelentős csökkenés a tavaly nyáron Tusványoson, majd szeptemberben Kötcsén is megismételt állításához képest, amikor még 80 nyerhető körzetről beszélt. A békéscsabai (Békés 1) és orosházi (Békés 4) választókerületről azt mondta, csak orrhosszal vezet a jelöltjük.
„Az orrhossz nekünk nem jó, mert a másik oldalon Pinokkiók vannak, ezért az orrversenyt mi soha nem nyerjük meg.” A másik két Békés vármegyei körzetben viszont szerinte „a hátukat se látni” a fideszes jelölteknek.
Orbán szerint a Fidesz országos győzelméhez mind a négy békési körzetre szükség van, vagyis „a választás végkimenetele ezekben a békési körzetekben dől el”.
Beszédének fő hangsúlyyya ismét a háború volt. Arról beszélt, hogy az európai vezetők tehetnek a konfliktus elhúzódásáról. „Ma azért van háború még mindig, mert az európai vezetők azt akarják, hogy a háború folytatódjék.”
Szerinte Ukrajnának is érdeke a harcok fenntartása a pénzügyi támogatások miatt. „Ha nincs háború, ki fog nekik pénzt adni?”
– tette fel a kérdést.
A Barátság kőolajvezeték körüli ellátási gondokért is Ukrajnát tette felelőssé, és belengette, hogy ha nem állítják helyre a szállítást, Magyarország leállíthatja az Ukrajna felé irányuló villamosenergia-exportot.
„Ha azt megállítjuk, durva dolgok történhetnek.”
Orbán egyúttal egy „müncheni titkos paktum” megkötésével vádolta meg a Tisza Pártot, Brüsszelt és Kijevet, amelynek célja szerinte a magyar kormány megbuktatása. Magyar Péter a Tisza Párt elnökeként a napokban a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt több európai vezetővel, köztük Donald Tuskkal és Friedrich Merzcel, amit a párt szokásos diplomáciai egyeztetésnek nevezett.
A rendezvényen felszólaló Lázár János építési és közlekedési miniszter is élesen támadta Magyar Pétert. A radnaimark.hu oldalon megjelent, kábítószer-fogyasztásra utaló, de bizonyítékot nem tartalmazó bejegyzésekre reagálva azt mondta: „Az ilyen embernek azt üzenjük, hogy aki felszív egy csíkot, az húzza el a csíkot.” Lázár a kormány Alföld-programját is népszerűsítette, amelynek célja a helyi gazdaság és élelmiszeripar felpörgetése.
„Make kolbász great again”
– fogalmazott.
A helyi jelöltek közül Takács Árpád, Békés vármegye főispánja árvízi hasonlattal élt a politikai küzdelemről. „Ahol őrt álltam a csapatommal a Tiszánál, ott gát nem szakadt át. Most sem lesz ez másként” – mondta, hozzátéve: „Ezt a munkát nem bízhatjuk bulibárókra, kalózkapitányokra és kétes múltú simlis alakokra.”
Orbán Viktor azzal zárta beszédét, hogy ha nem a Fidesz nyer, „olyan córesz lesz, amit ma még el sem tudnak gondolni”, és egyértelművé tette, hogy a kampány utolsó ötven napjában sem fognak finomkodni.
„Biztosan van néhány hibánk, de hogy ne lennénk dörzsöltek vagy agyasok, azt nem lehet mondani. Pontosan tudjuk, hogy hogy kell az ilyen helyzetet kezelni, és kezelni is fogjuk. Aki belénk harap, annak ki fog törni a foga”
már csak 65 nyerhető egyéni körzetről beszélt a Fidesznek, jócskán kevesebbet, mint a korábban hangoztatott 80-at, miközben Békés megyét a választás kimenetelét eldöntő kulcsterületnek nevezte.
A miniszterelnök szombaton Békéscsabán, a Fidesz tizedik, hivatalosan a párttól független Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség által szervezett, háborúellenesnek mondott kampányrendezvényén szólalt fel – írta a Telex. „A Washington–Békéscsaba járattal érkeztem” – kezdte beszédét a miniszterelnök, utalva arra, hogy a Béketanács üléséről érkezett haza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt szlovák miniszter: A kőolaj áru, nem pedig ideológia, Orbán és Fico politikai színházat játszik a magyar olajellátással
Karel Hirman szerint a Slovnaft finomító a magyar MOL tulajdona, így a beszerzésről Budapesten döntenek. Úgy véli: „Amit Fico és Orbán mond, annak csak politikai üzenete van”.
„A kőolaj áru, nem pedig ideológia” – jelentette ki Karel Hirman, az előző szlovák kormány gazdasági minisztere és üzemanyagügyi szakértő, aki a pozsonyi és budapesti kormányok által kihirdetett vészhelyzetet puszta „politikai színháznak” nevezte. A szakértő a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozott, írja a bankier.pl. Hirman hangsúlyozta, hogy a kőolajellátási problémákról szóló hírekből kimarad az a tény, hogy a pozsonyi Slovnaft, az ország egyetlen finomítója, nem szlovák kézben van.
„A Slovnaft finomító tulajdonosa a magyar MOL-csoport, nem pedig a szlovák kormány. Ezt mindenkinek tudatosítania kell” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a budapesti központ, nem pedig a szlovák miniszterek döntenek arról, honnan érkezzen az alapanyag.
A vita hátterében az áll, hogy január 27-én egy ukrajnai orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték déli ágán a szállítás Magyarország és Szlovákia felé, aminek nyomán mindkét ország vészhelyzetet hirdetett, és a stratégiai készleteihez nyúlt. Hirman szerint Robert Fico szlovák kormányfő egyik fő érve az orosz olaj teljes kiváltásának állítólagos technikai lehetetlensége, amit a volt miniszter hazugságnak nevez. „Már 2012-ben megkezdődtek a tárgyalások a Horvátországból Közép-Európába tartó Adria-vezeték modernizációjáról és kapacitásbővítéséről. Ez a MOL és a Slovnaft kérésére történt, és a modernizáció 2015-ben be is fejeződött” – emlékeztetett. A projektbe a szlovák Transpetrol milliókat, a horvát JANAF vállalat pedig tízmilliókat fektetett. Hirman szerint az Adria-vezeték 2015 óta teljes mértékben képes lenne kielégíteni a százhalombattai és a pozsonyi finomítók igényeit.
„A MOL és a Slovnaft 2015 óta importálhatna különböző olajkeverékeket. Akkoriban nyilvánosan be is jelentették, hogy megkezdik ezt, de aztán hagyták az egészet. Ez a MOL döntése volt”
– mondta. Ezzel szemben a MOL egy tavalyi tesztje arra jutott, hogy a horvát szakasz nem képes tartósan biztosítani a teljes ellátáshoz szükséges csúcskapacitást.
Hirman szerint a pozsonyi és budapesti kormányfők és miniszterek jelenlegi nyilatkozatai teljesen elszakadtak a tényektől.
„Amit Fico és Orbán mond, annak csak politikai üzenete van. Szavaiknak nincs valóságalapja, és egybecsengenek Putyin politikájával és propagandájával”
– vélte. A volt miniszter reagált arra a fenyegetésre is, hogy leállítanák az Ukrajnába irányuló áramszállítást.
„Ezek a fenyegetések nemcsak az elemi humanizmussal, hanem az uniós joggal is ellentétesek. Fico és Orbán saját állampolgáraik és az exporton kereső cégeik érdekei ellen cselekszenek, csak hogy a Kreml kedvében járjanak.” A szakértő megjegyezte, hogy Lengyelország, Csehország és Ausztria levált az orosz szállításokról és az ezzel járó fenyegetésekről, így ők most „nyugodtan alhatnak”. „Szlovákia és Magyarország saját Putyin-barát orientációjuk túszaivá váltak” – összegezte Hirman.
„A kőolaj áru, nem pedig ideológia” – jelentette ki Karel Hirman, az előző szlovák kormány gazdasági minisztere és üzemanyagügyi szakértő, aki a pozsonyi és budapesti kormányok által kihirdetett vészhelyzetet puszta „politikai színháznak” nevezte. A szakértő a PAP lengyel hírügynökségnek nyilatkozott, írja a bankier.pl. Hirman hangsúlyozta, hogy a kőolajellátási problémákról szóló hírekből kimarad az a tény, hogy a pozsonyi Slovnaft, az ország egyetlen finomítója, nem szlovák kézben van.
„A Slovnaft finomító tulajdonosa a magyar MOL-csoport, nem pedig a szlovák kormány. Ezt mindenkinek tudatosítania kell” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a budapesti központ, nem pedig a szlovák miniszterek döntenek arról, honnan érkezzen az alapanyag.
A vita hátterében az áll, hogy január 27-én egy ukrajnai orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték déli ágán a szállítás Magyarország és Szlovákia felé, aminek nyomán mindkét ország vészhelyzetet hirdetett, és a stratégiai készleteihez nyúlt. Hirman szerint Robert Fico szlovák kormányfő egyik fő érve az orosz olaj teljes kiváltásának állítólagos technikai lehetetlensége, amit a volt miniszter hazugságnak nevez. „Már 2012-ben megkezdődtek a tárgyalások a Horvátországból Közép-Európába tartó Adria-vezeték modernizációjáról és kapacitásbővítéséről. Ez a MOL és a Slovnaft kérésére történt, és a modernizáció 2015-ben be is fejeződött” – emlékeztetett. A projektbe a szlovák Transpetrol milliókat, a horvát JANAF vállalat pedig tízmilliókat fektetett. Hirman szerint az Adria-vezeték 2015 óta teljes mértékben képes lenne kielégíteni a százhalombattai és a pozsonyi finomítók igényeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
4,3-as földrengés rázta meg a Szigetközt - „Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében”
A földmozgás epicentruma Mosonmagyaróvártól 15 kilométerre, 13 kilométeres mélységben volt szombat kora délután. A hatóságokhoz egyelőre nem érkezett kárbejelentés, de a szakemberek még elemzik a pontos adatokat.
Megmozduló szekrényekről és arrébb vándoroló gyermekágyakról számoltak be többen
a Szigetközben, miután február 21-én, szombat kora délután 13 óra 44 perckor földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tájékoztatása szerint a rengés epicentruma Mosonmagyaróvártól nagyjából 15 kilométerre, 13 kilométeres mélységben pattant ki.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés – írja az Időkép.
Az obszervatórium előzetes adatai szerint a rengés magnitúdója 4,35-ös lehetett. A Georisk Földrengés Mérnöki Iroda 4,3-as erősségűnek mérte a földmozgást, míg a szlovákiai parameter.sk portál Dunaszerdahely környékén 4,6-os rengésről írt.
A földmozgást a lakosság széles körben érezte Rajkától Mosonmagyaróváron át Kimléig. A pozsonyi Új Szó szerint a rengést néhány másodpercig a szlovák fővárosban és a magyar határhoz közeli területeken is tapasztalták. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közölte: munkatársaik még dolgoznak az adatok kézi kiértékelésén, hogy pontosíthassák a földrengés helyét, mélységét és magnitúdóját.
Bejegyzésük szerint Eddig többek között Kóny, Halászi, Mosonmagyaróvár, Dunakiliti, Győr, Dunasziget, Rajta, Hegyeshalom, Hédervár, Vámosszabadi településekről kaptak bejelentést.
A kommentelők szerint:
"Félelmetes volt, azt hittük felrobbant a kazán a pincében. Hangja volt, mint egy nagy robbanás!"
"8 km-re lakom az epicentrumtól, ahol volt 2 nagy robbanás, az egész ház beleremegett, azt hittem felrobbant nálunk valami, nagyon furcsa és ijesztő."
"Budaörsön is éreztem. A szomszéd kutyák ugattak előtte."
"Győrben a negyedik emeleten ágyon fekve éreztük. Először volt egy zaj, azt hittem a fa virágtartó reccsent, de lehet az ablak volt, mert mellette van. Én annak még nem tulajdonítottam semmi különöset, mert mást nem tapasztaltam, de a feleségem teljesen megijedt mellettem, hogy szerinte mozgott a föld. Pár másodperccel később olyan érzés volt, mintha az ágyat oldalról megrúgták volna, miközben rajta voltunk. Egy határozott oldalirányú erőt éreztünk, azt már én is egyértelműen."
„13:44:04-kor erős földrengés történt a Szigetközben a magyar-szlovák határnál Mosonmagyaróvártól északra. A rengés mérete a Richter-féle skálán 4,3 volt. A földmozgást a lakosság is nagy területen érzékelte. Nem zárhatók ki épületsérülések” – közölte a Georisk Földrengés Mérnöki Iroda a mosonmagyarovarma.hu szerint.
A térség földtanilag a Rába-vonal és a Bécsi-medence peremének aktív szerkezeti zónáihoz tartozik, ahol a mostanihoz hasonló erősségű rengések ritkák, de nem példa nélküliek. A tágabb régió legnagyobb ismert rengése az 1763-as komáromi földrengés volt, amelynek erősségét 6,2–6,5-esre becsülik. A közelmúlt jelentősebb hazai eseményeihez, az oroszlányi (2011, M≈4,5) és a tenki (2013, M≈4,8) földrengésekhez képest a mostani rengés nagyságrendben hasonló.
Megmozduló szekrényekről és arrébb vándoroló gyermekágyakról számoltak be többen
a Szigetközben, miután február 21-én, szombat kora délután 13 óra 44 perckor földrengés rázta meg a szlovák–magyar határ térségét. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium tájékoztatása szerint a rengés epicentruma Mosonmagyaróvártól nagyjából 15 kilométerre, 13 kilométeres mélységben pattant ki.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés – írja az Időkép.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
