prcikk: Magyarország még nem jutott uniós pénzhez, miközben a szomszéd országok már komoly összegeket költhetnek | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Magyarország még nem jutott uniós pénzhez, miközben a szomszéd országok már komoly összegeket költhetnek

Az uniós tagországokban ezek a források elsősorban a zöld átállást és az energiatakarékosságot, valamint a közjólétet, a lakosság megélhetését segítik.


Éppen az energiaválság kellős közepén nem jut pénzhez Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből, miközben a régiós országokban a juttatások már támaszt adnak a gazdaságnak és segítik a megélhetést. Hogyan jutottunk el idáig? – az okokat a 24.hu elemezte.

A lap emlékeztet rá, hogy

Magyarország az RRF alapjaiból legkorábban a tavasz végéig biztosan nem is kap támogatást, míg a szomszédos Románia már 6,3 milliárd eurónyi (kb. 2500 milliárd forint) kifizetéshez jutott 2021 decembere óta. Ez több mint amennyi vissza nem térítendő forrás összesen Magyarország rendelkezésére áll 2026-ig a helyreállítási eszközből.

A romániai keret egy része – 2,6 milliárd – kedvezményes hitel, míg a többi vissza nem térítendő rész. Nálunk jelenleg 9,7 milliárd eurónyi (3880 milliárd forint) hitelrész sorsa még ismeretlen. Ezen túl Románia decemberben további 3,22 milliárd euróra (1300 milliárd forint) nyújtott be támogatási igényt, ezt pedig a normál gyakorlat szerint pár hónap múlva meg is kaphatják.

A másik szomszéd, az előzőnél lényeges kisebb gazdasági súlyú Szlovákia 2021 októbere és 2022 októbere között 1,21 milliárd eurót (488 milliárd forint) hívott le az RFF-ből. Ez több, mint amennyit a magyar kormány 2023-ra vár az alapokból.

Horvátország 2022 márciusa óta 1,4 milliárd eurót (560 milliárd forint) kapott, Bulgária pedig decemberben hasonló összegű RRF-forrást hívott le. Csehország is 1 milliárd euróhoz jutott már, míg a kis Balti-országok, valamint Szlovénia is eurószázmilliókat kapott a keretből.

Az EB adatbázisa szerint a 27 uniós tagállamból eddig Magyarország és Lengyelország, valamint a magas jövedelmű Írország és Svédország nem kapott még támogatást vagy hitelt a helyreállítási alapból.

Hazánk – mely bár az EB jóváhagyta a helyreállítási tervet – az egyetlen EU-s tagország, amely még mindig nem írta alá a végleges, úgynevezett műveleti megállapodást, így a forrásaink sorsa még teljesen bizonytalan

– jegyzi meg a lap.

Az uniós a források elsősorban a zöld átállást és az energiatakarékosságot, valamint a közjólétet, a lakosság megélhetését segítik. Felhasználhatók az oktatás és az egészségügy területére, az adó- és nyugdíjreformok előzetes lépéseire, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására.

A magyar kormány terve szerint is 48,1 százalékát fordítanák a zöld átmenetre, további 29,8 százalékát pedig digitalizációs célokra fordítanának. De juthatna szociális lakások építésére, felújítására, a leghátrányosabb helyzetű települések megújuló energiatermelésére és felhasználására, valamint az iskolarendszer fejlesztésére és a pedagógushiány csökkentésére.

Több felhívást már meghirdettek, de ezek jelenleg nem indulhattak be, annak ellenére, hogy a kormány azt ígérte, hogy a helyreállítási tervben szereplő projekteket a kabinet a költségvetés terhére előfinanszírozza. Így a 201 milliárdos keretösszegű programból eddig csak 78 millió forintot sikerült kiutalni.

A jelenlegi állapot szerint most csak az van napirenden, hogy a Magyarország rendelkezésére álló 15,5 milliárd eurós (6200 milliárd forint) helyreállítási keretösszegből 5,8 milliárd eurónyi vissza nem térítendő forrást hívhat le a magyar kormány, ha teljesíti az Európai Bizottság által támasztott 27 feltételt. Az EB április-május során dönthet arról, hogy elfogadja-e az eddigi lépéseket, és ekkor kerülhet sor a műveleti megállapodás aláírására. A pénzekhez pedig – az általános vélekedés szerint - nyár előtt erre nem férhetünk hozzá.

Az RRF forráselosztást az unió úgy alakította ki, hogy azok az országok részesüljenek belőle a legnagyobb részarányban, amelyeknek a gazdaságát a leginkább kikezdte a Covid-járvány. Összegszerűen a legnagyobb támogatáshoz Olaszország jut (191,412 milliárd euró), majd Spanyolország (69,5 milliárd) és Franciaország (39,36 milliárd) kaphatja a legtöbb támogatást. A lap hozzáteszi: ezek a tagállamok voltak a legnagyobb forráslehívók is 2022-ig. Az olaszok 66,9 milliárd eurót, a spanyolok 31 milliárdot, a franciák 12,5 milliárd eurót kaptak eddig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az egész egy hazugság volt azzal, hogy befenyítsenek” – Megszólal Gundalf, azért állt a nyilvánosság elé, mert szerinte a hatóságok felrúgták a titoktartást
Kitette a promóvideót a 444 a Gundalffal készített interjúról, amit ezután fognak majd bemutatni. Az informatikust bűncselekménnyel fenyegették meg, ha beszélni mer a kihallgatásáról. Most mégis kitálal, mert szerinte a kormányzat szegte meg az alkut, és tette közzé a titkos részleteket.


A Gundalf álnevet használó informatikus, Hrabóczki Dániel a 444-nek adott interjúban részletesen beszél majd arról, miért döntött úgy, hogy a nyilvánosság elé áll. A beszélgetés elején megerősítette személyazonosságát: „Igen, hát a valós nevem Hrabóczki Dániel, és én vagyok a Gundalf.”

Elmondása szerint a döntésének legfőbb oka az volt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) ősszel több alkalommal is kihallgatta. Állítása szerint a kihallgatások során egyértelműen közölték vele a titoktartási kötelezettségét. „Tájékoztattak arról, hogy a kihallgatáson elhangzó dolgok mind államtitoknak minősülnek” – mondta Hrabóczki, hozzátéve, hogy azt is a tudomására hozták, hogy „ezeket senki tudtára nem adhatom, nem beszélhetek róluk, mert az bűncselekmény.”

Hrabóczki szerint azonban ezt a titoktartási kötelezettséget éppen a hatóságok szegték meg. Úgy látja, hogy a kormányzati kommunikáció az elmúlt időszakban felülírta a neki tett figyelmeztetést. „Azonban a kedden megjelent nemzetbiztonsági jelentéssel már elkezdték, és a szombaton kirakott kihallgatási videóval úgy vélem, teljesen felrúgták ezt az államtitok dolgot”

– jelentette ki az informatikus.

Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi figyelmeztetés vagy nem volt komoly, vagy csupán a megfélemlítését szolgálta. Szerinte a történtek után úgy tűnik, „ők maguk sem veszik komolyan” a titoktartást. Hrabóczki úgy fogalmazott, elképzelhetőnek tartja, hogy „az egész csak egy hazugság volt, hogy befenyítsenek.” Emiatt érezte úgy, hogy már nincs miért hallgatnia, és megoszthatja a történetét a nyilvánossággal.

A teljes interjú a 444-en látható majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Gundalf, egy 19 éves informatikusként dolgozó srác hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból
A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. Majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.


Magyar Péter a Facebookon reagált arra a 444-interjúra, amely a Tisza Párt volt önkéntesével, a Gundalf néven ismert 19 éves informatikussal készült. Magyar szerint a fiatalember „hülyét csinált az Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból”. Azt állítja, Gundalf szándékosan vezethette félre a hatóságokat.

Magyar Péter szerint

„a fiatalember, Gundalf nem bízott a politikai irányítás alatt álló szolgálatok jóhiszeműségében. Pontosan arra számított, ami meg is történt: hogy az állampárt politikai célokból, megvágva nyilvánosságra fogja hozni az elvileg államtitoknak minősülő kihallgatását. Ezért az elbeszélésében számos olyan elemet helyezett el, ami később könnyedén cáfolható. A megnevezett szereplők egy része nem is létezik; a fiatalember sem az észt, sem az ukrán nagykövetségen nem járt.”

Úgy véli, ennek ellenére „ezeket az állításait a szolgálatok készpénznek vették, majd megvágva nyilvánosságra hozták a Nemzetbiztonsági Bizottság által tárgyalt jelentést. Ebből kiderül, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetése teljesen alkalmatlan, vagy politikai kéziirányítással működik”. Magyar szerint az eset azt bizonyítja, hogy az „állampárt politikai komisszárjai teljesen behálózták a titkosszolgálatokat”, a szervek pedig szakmailag is leszerepeltek.

A posztban azt írja, a kormány nemcsak korrupt és „az oroszok bábja”, de már az ország működőképességét sem tudja biztosítani. „Ezért is fog 13 nap múlva megbukni a Fidesz: mert azt hiszik, érinthetetlenek, mindent megtehetnek” – fogalmazott, majd felszólította Orbán Viktort, hogy azonnal szüntesse meg a politikai irányítást, és bízza szakemberre az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetését.

Magyar Péter szerint az ügyben emberéletekkel is játszanak, példaként említette Szabó Bence százados és a 19 éves informatikus sorsát.

„Ez a történet a magyar emberek bátorságáról is szól. A kis Ludas Matyik újra és újra szembeszállnak a Döbrögikkel. Ismét kiderült, hogy Magyarország a Ludas Matyik országa. Azok az emberek fogják megbuktatni Rogán Antalt, Lázár Jánost és a teljes orbáni maffiát, akiket lenéznek, akikkel szóba sem állnának, akik szerintük csak annyit érnek, amennyijük van, és akikre Rogánék mégis irigyek és féltékenyek, mert tudják, hogy soha nem lesznek olyan tisztességesek és gerincesek, mint egy Szabó Bence vagy egy Gundalf”

– idézte a Ludas Matyi-hasonlatot.

Bejegyzését azzal zárta, hogy ezeknek az embereknek többjük van, mint a NER politikusainak: „hazaszeretetük, becsületük, szívük és eszük. És végül ez számít. Ilyen emberek sokaságával fogjuk újjáépíteni Magyarországot - velük építünk működő és emberséges hazát.”

Az ügy azután robbant ki, hogy a Direkt36 oknyomozó cikkben tárta fel, hogy 2025 nyarán az Alkotmányvédelmi Hivatal nyomására a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott két, a Tisza Párthoz köthető informatikusnál. A hatósági fellépés egy névtelen, gyermekpornográfiára utaló bejelentés alapján indult, de a lefoglalt eszközökön nem találtak ilyen tartalmat. A nyomozás ehelyett egy, a Tisza Párt informatikai rendszerei elleni akcióra utaló jeleket tárt fel, amelyben egy „Henry” fedőnevű személy beszervezési kísérlete is szerepet játszott.

A Parlament Nemzetbiztonsági bizottsága március 24-én egy összefoglalót hozott nyilvánosságra, amelyben ukrán kapcsolatokat említettek, ezt a kormánymédia és több politikus is hangsúlyozta. Néhány nappal később, március 28-án a kormány összevágott részleteket tett közzé a „Gundalfként” ismert informatikus AH-s meghallgatásáról, ukrán beszervezésre utalva. Erre reagálva jelent meg március 30-án a 444-en az az interjú, amelyben a fiatalember azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat, mert számított a felvételek politikai célú felhasználására, és tagadta, hogy járt volna az észt vagy ukrán nagykövetségen.

Az ügy másik fontos szereplője Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni osztályának volt századosa. Szabó névvel és arccal nyilatkozott arról, hogy az AH szokatlanul intenzíven próbálta befolyásolni a Tisza Párt informatikusai elleni eljárást. A nyilatkozata után házkutatást tartottak nála.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Titkosított anyagokról is beszélhetett Szijjártó Lavrovnak? Súlyos árat fizethetünk a külügyminiszter szerint „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlatért
Szijjártó Péter szerint Lavrovval a brüsszeli ülések alatt is egyeztet, ez diplomáciai rutin. Úgy véli, nincs titok, bár a Tanácsban „limité” és EU‑RESTRICTED iratok is vannak. A tanácsüléseken elhangzottak továbbítása harmadik országok felé ellentétes az EU működési protokolljával, adott esetben pedig súlyos biztonsági kockázatot jelent.
Fotó: MTI/KKM - szmo.hu
2026. március 30.



Azonnali nemzetközi visszhangot váltott ki a hír, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendszeresen, akár a szünetben tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az Európai Unió külügyminisztereinek zárt üléseiről. A The Washington Post oknyomozó cikke szerint a magyar tárcavezető az ülések szüneteiben adott „közvetlen beszámolókat” a megbeszélésekről.

Bár a botrány múlt héten robbant, hétfőn érdemi, új fejlemény nem történt az ügyben. A legutóbbi nagyobb sajtóvisszhangot a francia Le Monde múlt csütörtöki cikke keltette, amely uniós diplomaták bizalmi aggályairól és arról írt, hogy bizonyos érzékeny témákat már szűkebb körben, Magyarország bevonása nélkül tárgyalnak meg.

Szijjártó Péter elismerte, hogy szokott egyeztetni Lavrovval, de szerinte ez „teljesen természetes” diplomáciai gyakorlat, és nemcsak az orosz, hanem az amerikai, török és izraeli partnereket is tájékoztatja. A miniszter szerint az üléseken semmi titkos nem hangzik el, videójában pedig úgy fogalmazott: „Ezeken a tanácsüléseken igazából semmi olyan dolog nem történik, ami előtte, közben vagy utána ne kerülne nyilvánosságra.”

Szijjártó állítását ugyanakkor árnyalja a hvg.hu szerint, hogy az uniós tanácsüléseken kezelt dokumentumoknak és a megbeszéléseknek is lehetnek különböző, nem nyilvános besorolásaik. A „limité” jelzésű anyagok például belső használatra szánt, a nyilvánosság elől elzárt iratok.

Ennél szigorúbb az „EU-RESTRICTED” szint, amely már hivatalos minősítés, és olyan információkat takar, amelyek kiszivárgása kedvezőtlen hatással lehetne az EU vagy egy tagállam érdekeire. Léteznek ennél is magasabb, CONFIDENTIEL, SECRET és TOP SECRET minősítésű fokozatok is. A tanácsi szabályok szerint az ilyen, akár alacsonyabb besorolású információk továbbítása harmadik országok felé is súlyos biztonsági kockázatot jelenthet és ellentétes az EU működési protokolljával.

Fontos, hogy arra egyelőre nincs nyilvános bizonyíték, hogy Szijjártó Péter konkrétan minősített, tehát legalább EU-RESTRICTED szintű információt adott volna át. A nemzetközi sajtóban megjelent értesülések a zárt ajtók mögött elhangzottak rendszeres, időzített továbbításáról és az emiatt kialakult bizalmi válságról szólnak.

Az Európai Bizottság az értesülések megjelenése után magyarázatot kért a magyar kormánytól, hivatkozva a tagállamokat kötő lojális együttműködés elvére. Donald Tusk lengyel kormányfő arról beszélt, hogy régóta voltak gyanúik, a magyar ellenzék pedig vizsgálatot sürgetett az ügyben.

A botrány várható következménye, hogy a tagállamok még gyakrabban tartanak majd szűkített körű egyeztetéseket az igazán érzékeny kérdésekről, részben kizárva ezzel Magyarországot a bizalmas információáramlásból. A vita tehát nem csupán arról szól, hogy elhangzott-e a legmagasabb szintű titok, hanem arról, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalási pozíciók, taktikai lépések és belső viták rendszeres megosztása egy harmadik országgal önmagában mennyire sérti az uniós egységet és bizalmat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Ilyen az, amikor aktívan vegzáló fekete ruhás sereg nélkül, lényegében eseménytelenül zajlik egy Orbán-gyűlés
Szolnokon nem volt különösebb atrocitás, igaz, a város polgármestere a rendőrséget kérte, hogy tartsák fenn a rendet. A városban pedig nem szeretett volna fekete ruhás szervezett biztonságiakat látni, akik az ellentüntetőket vegzálják. Nem is történt semmi érdemleges.
Fotók: Nagy Bogi - szmo.hu
2026. március 30.



Orbán Viktor hétfő esti, szolnoki fórumán nemcsak a helyi tétet emelte országos rangra, de újraélesztette a kétharmados cél narratíváját is. A rendezvény hátterét a nap folyamán kiélezett vita adta a korábbi kampányeseményeken feltűnt „fekete ruhások” jelenlétéről, amelyre a városvezetés is reagált.

Györfi Mihály polgármester ugyanis a rendezvény előtt közölte: „Szolnokon nem fognak leteperni egyetlen békés embert sem Orbán Viktor rendezvényén! A mi városunkban nem fekete ruhások mondják meg, hogy ki mondhatja el a véleményét!”.

Végül esőben, egy viszonylag szellős tömeg előtt mondott beszédet a miniszterelnök, a korábbiakhoz hasonló atrocitások nem történtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk