Magyar Péter: A hatóságok ölbe tett kézzel nézik, hogy Vogel Evelin újabb és újabb bűncselekményt követ el

Hiába vette át Jim Carrey a Tiszteletbeli César-díjat a múlt heti párizsi ceremónián, az internet felrobbant a pletykától: a vörös szőnyegen nem is a színészlegenda, hanem egy szélhámos sétált végig. A vad elmélet futótűzként terjedt, de a sztár stábja és a díjátadó szervezői most tiszta vizet öntöttek a pohárba.

A közösségi médiában azonban hamarosan egészen másról kezdtek beszélni. A rajongók tömegével osztották meg a fotókat, azt találgatva, hogy a komikus megváltozott külseje és viselkedése mögött valami turpisság van. Az elméletre ráerősített Alexis Stone sminkmester is, aki egy sejtelmes Instagram-posztban látszólag elismerte, hogy ő bújt Carrey bőrébe. Egy latexmaszk és egy műfogsor fotója mellé mindössze ennyit írt:

„Alexis Stone mint Jim Carrey Párizsban.” Az Elliot Joseph Rentz néven is ismert előadó posztját ezrek osztották meg perdöntő bizonyítékként.

A színész sajtósa, Marleah Leslie azonban a TMZ nevű lapnak lesöpörte az asztalról a híreszteléseket. „Jim Carrey részt vett a César-gálán, ahol átvette a Tiszteletbeli César-díját” – szögezte le Leslie. A díjátadó fődelegáltja, Gregory Caulier is megerősítette, hogy a színész részvétele már a nyár óta szervezés alatt állt, és méltósággal, kedvességgel viselkedett az est folyamán. Jim képviselői szerint tehát mindenki megnyugodhat: a legenda valóban önmaga volt.

Rákapcsoltak a kisebb pártok a jelöltállítási hajrában: míg a Fidesz és a Tisza Párt már az első napokban végzett az ajánlásgyűjtéssel, a Demokratikus Koalíció, a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hétfőn jelentette be tömegével a jelöltjeit.

A Nemzeti Választási Iroda hétfő délutáni összesítése szerint a DK 57, a Mi Hazánk 30, az MKKP pedig 10 jelöltjét jelentette be március 2-án. Ez a státusz azt jelenti, hogy a pártok már leadták a szükséges mennyiségű ajánlást, de azokat még nem ellenőrizte a helyi választási bizottság – írta a 444.hu. A bejelentés azonban még nem jelent jogerős indulást, a pártok pedig eltérő helyzetből várják a hivatalos döntéseket.

Az országos lista állításához legalább 71 egyéni jelöltet kell indítani Budapesten és 14 megyében. A pártok mellett ismert politikusok is most adták le az íveiket: Csárdi Antal országgyűlési képviselő Budapesten, Szabó Sándor pedig Szegeden lett bejelentve március 2-án, több független jelölttel együtt. Ezzel szemben a Fidesz és a Tisza Párt már a folyamat első napjaiban végzett a munkával.

Az egyéni képviselőjelölteknek március 6-án 16 óráig kell leadniuk az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást. A választási irodáknak négy napjuk van az ellenőrzésre, de a gyakorlat szerint csak addig vizsgálják az aláírásokat, amíg az 500 érvényes ajánlás össze nem gyűlik. Éppen ezért a pártok által gyűjtött összes ajánlás számáról nem készül hivatalos statisztika. Ezt a Nemzeti Választási Iroda is megerősítette egy korábbi megkeresésre.

– közölték.

A kampány elején a Tisza Párt alelnöke, Magyar Péter a gyorsaságukkal büszkélkedett.

„Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás” – mondta. A kormánypárti kommunikáció erre reagálva, a leadott ívek számára hivatkozva vonta kétségbe a Tisza Párt adatait, és a saját szervezettségüket hangsúlyozta.

A Medián kutatója és vezetője, Hann Endre a Válaszonline Választás ’26 című műsorában reagált az őt és cégét ért támadásokra. A kormány, a DK, Deák Dániel és a Nézőpont Intézet is bírálta a Medián méréseit, a vádak a manipulációtól a hamisításig terjedtek. Hann Endre szerint egy lejárató kampány zajlik ellene, amit jól tűr, de fárasztónak tartja, mert elvonja az energiát a kutatómunkától. Kiemelte, hogy ő nemcsak cégvezető, hanem aktív kutató is, ami szerinte ma már nem minden kutatócég vezetőjéről mondható el.

Benyó Ritának a kérdésére, hogy mitől lett ilyen fontos szereplő, hogy még a miniszterelnök is posztol róla, szerénytelennek tűnve, de tényként közölte, hogy ő űzi legrégebben a szakmát a jelenlegi pályatársai közül. Felidézte, hogy már a Kádár-rendszerben is dolgozott közvélemény-kutatóként.

Állítása szerint a Medián teljesítménye széles körben elismerten a legjobb a jelenlegi kutatók között, és már 1989-ben is készítettek sikeres prognózist a négyigenes népszavazásról.

Hozzátette, hogy a tekintélyük sokáig a kormányoldalon is megvolt, és bár közvetlen kormányzati megrendelést nem kaptak, fideszes önkormányzatoktól és kormányközeli szervezetektől, közvetítőkön keresztül érkeztek hozzájuk megbízások.

„Olyan megbízásokat kaptunk – nem mondom, hogy sokat – kormányközelből, ahol a megrendelő azt mondta, hogy biztos akar lenni. Tehát inkább ilyen kontrollként” – fogalmazott, utalva arra, hogy a megbízók a más, kormányközeli cégektől rendelt kutatások eredményeit akarták ellenőriztetni a Mediánnal.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vádjaival kapcsolatban, aki egy állítólagos belső Medián-adatsort lobogtatva vádolta hamisítással a céget, Hann Endre azt mondta, az elemző illegális módon juthatott hozzá az adatbázishoz. Azt is elmondta, hogy a bemutatott papír nem a végleges, hivatalos adatokat tartalmazza.

– magyarázta.

Elmondása szerint a telefonos felmérések során a minta demográfiai összetétele torzul – például több idős nő válaszol –, ezért az adatokat a népszámlálási adatok alapján súlyozni kell, ami egy bevett és szükséges szakmai eljárás. Deák Dániel azon felvetését, hogy a kispártoknál a súlyozás nem okoz eltérést, Hann így kommentálta:

Az adatbázis kiszivárgásáról azt gondolja, nem feltétlenül rosszindulatú adatlopás történt. Szerinte az adatok iránti óriási kíváncsiság miatt fordulhatott elő, hogy valaki megmutatta, továbbküldte azokat, és a folyamat végül kontrollálhatatlanná vált. „Ez egy kontrollálhatatlan folyamat. Elmeséli, megmutatja, továbbküldi, és valahogy végül eljut. Ez az én jóhiszemű hipotézisem” – mondta. Hozzátette, hogy belső vizsgálat indult az ügyben, és az adatvédelmi hatósághoz is fordulnak.

A támadások hatásáról szólva kijelentette, hogy nem kezd öncenzúrába.

„Nagyon kemény és határozott nemmel válaszolhatok” – szögezte le.

Úgy látja, a kormányzati kommunikáció célja az egész szakma lejáratása, hogy a saját szavazótáborukat megpróbálják elzárni a számukra kedvezőtlen kutatási eredményektől. Lázár János azon kijelentésére, hogy 2022 után minden közvélemény-kutatónak le kellett volna mondania, Hann azt válaszolta, hogy az akkori előrejelzések sem voltak olyan rosszak, a kampány végén ugyanis a háború kitörése és az „osztogatás” drámaian megváltoztatta a helyzetet, amit az utolsó mérések már mutattak.

„Igenis a közvélemény-kutatás befolyásol, mert tájékoztat arról, amiről egy hagyományos, mondjuk rurális társadalomban mindenki tudott a másikról mindent” – fogalmazott.

Felidézte a 2012-es esetet is, amikor a Medián az Együtt 2014-et a megjelenése után nem sokkal 20 százalékra mérte. Hann szerint akkor „baromi szerencséjük” volt, mert pont egy olyan esemény után mértek, ami hatalmas, de csak átmeneti lelkesedést váltott ki. Állítása szerint a Nézőpontnak is volt akkoriban hasonló mérése, és az Együtt támogatottsága hamar visszaesett, ami mutatja, hogy nem kampányoltak mellette.

Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy a fiatalok körében irreálisan magas, 90% feletti részvételi hajlandóságot mértek, Hann Endre hangsúlyozta:

A független és a kormányközeli kutatóintézetek eredményei közötti akár 20 százalékpontos különbségre azt mondta: „Nincs megfejtésem.” Kételkedéssel fogadja a kormányközeli intézetek eredményeit, és feltűnőnek tartja, hogy azok milyen rendszertelenül publikálnak. A 2022-es választásokkal kapcsolatban elismerte, hogy volt egy olyan megszólalása, amikor a pszichológiai nyomás hatására azt sugallta, szorosabb a verseny, mint amilyen valójában volt.

Ugyanakkor cáfolta, hogy a Medián része lett volna az ellenzéki kampánystábnak. Azt a sokat idézett mondatát, miszerint készültek a közvéleményt befolyásoló céllal közlemények, úgy pontosította, hogy az nem a Medián kutatásaira, hanem a kampánystáb kommunikációjára vonatkozott.

„Nem azt mondtam, hogy kutatásaink – közleményeink. Hát volt ez a kampánystáb” – mondta, hozzátéve, hogy a szakma egésze valóban nem szerepelt túl jól akkor.

Úgy véli, a módszertani különbségek nem magyarázhatják a hatalmas eltéréseket a mérések között. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e, hogy a különböző módszerek miatt mindkét oldalnak a „maga módján” igaza van, egyetlen szóval válaszolt: „Nem lehetséges.” A támadások hatásaként azt is megemlítette, hogy azok stimulálják is őket, sőt, egyre többen keresik meg a Mediánt azzal, hogy szívesen támogatnák a munkájukat. „Ezt meg kell mondanom, hogy az ilyen Deák Dániel-féle kampányoknak is köszönhetjük” – zárta gondolatait.

Szinte kísérteties látvány fogadja az utazókat a dubaji reptéren: a terminálok szinte teljesen kiürültek, miután a Közel-Keleten kirobbant fegyveres konfliktus miatt légtérzárat vezettek be. A káoszban magyarok ezrei rekedtek a térségben, és sokan közülük teljes bizonytalanságban várják, mikor juthatnak haza. Többen arról panaszkodtak, hogy hiába próbálják, egyszerűen nem érik el a konzuli szolgálatot, hogy érdemi segítséget vagy legalább információt kapjanak – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó. A csatorna megkeresésére a külügyminisztérium nem válaszolt.

„A hotelünk a reptér mellett volt. El akartunk onnan költözni, kinéztünk egy apartman-szállást, ahol mind a 14-en egyszerre együtt lehetünk, távol a reptértől; ez volt a fő szempont” – mondta el a csapat egyik tagja. Leginkább a bizonytalanság őrli fel őket.

„Folyamatosan követjük a külügyminisztérium tájékoztatását. Mindannyian regisztráltunk konzuli védelemre, de még nem kaptunk semmilyen információt arról, mikor tudjuk elhagyni az országot. Figyeljük a légitársaságok közleményeit” – tette hozzá.

Hasonló helyzetről számolt be Csillik Enikő is, aki párjával Ománban vesztegel. Nekik hétfő éjszaka indult volna a járatuk Katar érintésével, de rossz hírt kaptak.

„Ma reggel azt a hírt olvastuk, hogy továbbra is zárva tart a reptér, így nem tudunk Dohán keresztül hazarepülni. Ma éjszakára szóló járatunkat törölték. Annyit tudtunk tenni, hogy kimentünk a reptérre, de ott sem kaptunk érdemi segítséget” – panaszolta az Ománban rekedt nő.

Ők is regisztráltak konzuli védelemre, de segítséget nem kaptak.

„Rögtön próbáltunk kapcsolatba lépni a helyi konzulátussal, de telefonon nem sikerült. Végül egy magyarországi számon értük el a külképviseletet; azt mondták, ők sem érik el az ománi nagykövetséget, valószínűleg annyi hívásuk van” – vázolta a helyzetet Csillik Enikő.

A kormányzat eközben igyekszik megnyugtatni a kedélyeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy videóüzenetben közölte, már több mint ötezren kértek konzuli védelmet.

„Az emirátusi kormány arról biztosított minket, hogy minden külföldit, köztük a magyarokat is megvédenek; a szállásköltségeket átvállalják, és a légtérzár az Emirates tekintetében keddig egészen biztosan fennmarad” – fogalmazott a tárcavezető.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) is magas kockázati besorolású figyelmeztetést adott ki a térségre.

A nagy légitársaságok, köztük az Emirates, a flydubai és az Etihad hétfő délutánig függesztették fel járataikat, de a dubaji repülőtér hétfő délután már arról adott hírt, hogy este korlátozottan újraindulhat a forgalom. Az utasoknak azt javasolják, csak visszaigazolt járattal induljanak a reptérre.

A kint rekedteknek a magyar mobilszolgáltatók is igyekeznek segíteni: a Yettel, a One Magyarország és a Magyar Telekom is díjmentes adatforgalmat vagy díjjóváírást biztosít a térségben tartózkodó ügyfeleinek március 7-ig. Az utasbiztosítások azonban nem minden esetben nyújtanak fedezetet. Egy, a híradónak nyilatkozó biztosítási szakember szerint ilyen helyzetekben a biztosítók gyakran mentesítik magukat a kárfizetés alól.

„Ez nem feltétlenül azért van, mert a pénzükre akarnak vigyázni, hanem mert ilyenkor az adott ország infrastruktúrái — a szállítás, a kórházak, az egyéb asszisztenciaszolgáltatások — nem tudnak úgy üzemelni, ahogyan a biztosítók leszerződtek velük” – magyarázta a szakértő.