HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter: A szolgálati utat megkerülve, soron kívül íratták alá Varga Judittal a kegyelmet

A miniszterelnök rendkívüli tájékoztatón ismertette a kegyelmi ügy most nyilvánosságra hozott fontos iratait. Ezek alapján a szakterület nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését, Varga Judit akkori igazságügyi miniszter sem javasolta, Novák Katalin mégis máshogy döntött.


Magyar Péter kedd reggel rendkívüli tájékoztatón jelentette be, hogy a kegyelmi ügy dossziéjának több fontos iratát is nyilvánosságra hozzák. A sajtó képviselői előtt ki is vetítették a dokumentumokat, amelyek tartalmát részletesen is ismertette a miniszterelnök.

Az első iratból, amely 2023. április 14-én készült, kiderül, hogy a szakterület nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését. A második, április 17-i keltezésű iratban az szerepel, hogy 49 terhelt 51 kegyelmi ügyének összefoglalóját terjesztették fel Novák Katalin akkori köztársasági elnöknek, közülük három terhelt esetében javasoltak kegyelmet, K. Endre esetében nem. Egy napon belül, április 18-án elkészült Varga Judit felterjesztése.

Novák Katalin végül egy nappal Ferenc pápa budapesti látogatása előtt, április 27-én adta meg a kegyelmet, és még aznap ellenjegyezte Varga Judit a kegyelmi kérvényt. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ilyen még soha nem történt.

Amikor ugyanis a köztársasági elnök megadja a kegyelmet, az elnöki határozatot postával visszaküldik az Igazságügyi Minisztériumba, ahol újra végigmegy a szolgálati úton ugyanaz az akta hetekig, hónapokig. Előbb a kegyelmi főosztályra, majd az államtitkárhoz, és végül a miniszteri kabinethez kerül, ezután írja alá a miniszter.

A miniszterelnök elmondta, hogy K. Endre ügyét valamilyen oknál fogva kiemelték a normál ügymenetből, aztán „egészen furcsa módon” a köztársasági elnök az Igazságügyi Minisztérium felterjesztésével ellentétesen döntött. „Majd még furcsább módon valaki, valahol gyorsan aláíratta az igazságügyi miniszterrel” – tette hozzá Magyar Péter.

Egy 2024 februári dokumentumból az is kiderült, hogy

Novák Katalin külön kérte, hogy K. Endre ügyében a kegyelmi kérelem mindenképpen olyan időben kerüljön felterjesztésre, hogy az államfő még a pápalátogatás előtt döntést tudjon hozni.

„De arról nem volt tudomásunk, hogy pozitív döntés születik, figyelemmel arra is, hogy bizonyos ügyek vonatkozásában kérik a mielőbbi felterjesztést, de ezzel együtt nem kerül sor a kegyelem gyakorlására” – olvasható Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi parlamenti államtitkárának feljegyzésében, amelyet Tuzson Bence miniszter részére készített.

Ebben az is szerepelt, hogy „az ellenjegyzések gyakorlására a kegyelmi döntések meghozásának körülményeire, az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon - a szolgálati út betartásával - került sor.”

A feljegyzés szerint a pápalátogatás alkalmával hat miniszteri felterjesztésben szereplő kegyelmi kérelemmel kapcsolatban döntöttek, összesen 22 személy ügyében született pozitív döntés, amiből a Hunnia-ügy 6 terheltjén kívül 4, azaz összesen 10 esetben született a miniszteri előterjesztéstől eltérő döntés.

Magyar Péter kiemelte, hogy Novák Katalin a Hunnia-ügy szereplőit, köztük a terrorizmus vádja miatt elítélt Budaházy Györgyöt is kegyelemben részesítette, pedig Varga Judit ezt sem javasolta.

A miniszterelnök felidézte, hogy Gulyás Gergely korábban elárulta, a Hunnia-ügy vádlottjanak ügyében egyeztetett a kormány, azt viszont nem tudni, hogy K. Endre ügyében is volt-e egyeztetés. Magyar szerint ugyanakkor rekonstruálható, hogy egy „nagyon erős lobbi indult” a kormány bizonyos tagjai körében, hogy a Budaházy-ügyben elítéltek ügyében is pozitív kegyelmi döntés szülessen.

Magyar Péter azt is közölte, hogy változtatnak a jogszabályokon.

„Azon ügyekben, ahol pozitív kegyelmi döntés születik, és azt az igazságügyi miniszter ellen is jegyzi, tehát megadottnak számít a kegyelem, nyilvánosságra kell hozni a kegyelmi határozatot, a kegyelemben részesült személy nevét.

Természetesen az indokolást, és az előkészítő iratokat nem, de magát a tényt és a nevet igen. Én azt gondolom, hogy ha valaki a köztársasági elnökhöz, tulajdonképpen a magyar államhoz folyamodik, akkor az közérdekből elvárható, hogy a magyar emberek értesüljenek arról, hogy egy jogerősen elítélt bűnöző ilyen vagy olyan okból kegyelemben részesül”

– mondta a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Jön a zuhé, riasztást adtak ki az egész országra: felhőszakadással csap le a vihar, jégeső is eshet
Heves zivatarok hoznak némi felfrissülést a hét utolsó napján, a fél országban felhőszakadásra is figyelmeztetnek, miközben délutánig 37 fokig melegedhet az idő. Hétfőn egy kicsit enyhül a kánikula, de még aznap is záporokra és zivatarokra kell számítani.


Vasárnap délutántól több hullámban érkező, helyenként heves zivatarok csapnak le az országra: minden megyére elsőfokú riasztást adtak ki, miközben a hőség 31 és 37 fok között tetőzik. A déli óráktól erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre többfelé kell záporra, zivatarra számítani. A HungaroMet előrejelzése

szerint az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső és viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti.

Felhőszakadás veszélye miatt Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében adtak ki figyelmeztetést.

Az esti órákban a zivatartevékenység átmenetileg csillapodik, a gomolyfelhők a legtöbb helyen összeesnek, és nagy területen kiderül az ég. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, és a hőmérséklet 17 és 23 fok közé csökken.

Hétfőn a sok napsütés mellett ismét nagyobb számban fordulhatnak elő lokális záporok és hőzivatarok, felhőszakadás is kialakulhat.

Az északias szél nyugaton és északkeleten megélénkül, a csúcshőmérséklet pedig 30 és 35 fok között alakul.

Kedden és szerdán folytatódik a meleg, napos idő 30 és 36 fok közötti maximumokkal, de a záporok, zivatarok esélye már jóval alacsonyabb lesz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Irán bejelentette, megint lezárja a Hormuzi-szorost, de Amerika szerint Teherán már nem képes erre
Irán legfelsőbb katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újbóli lezárását a libanoni tűzszünet összeomlása miatt. J.D. Vance amerikai alelnök, és az amerikai hadsereg szerint azonban a forgalom zavartalan, tegnap 16 millió hordó olaj haladt át rajta.


Irán ismét lezártnak nyilvánítja a világ legfontosabb olajútvonalát, miközben Washington szerint a Hormuzi-szoros „teljesen nyitva van” – és már vasárnap amerikai–iráni egyeztetések kezdődhetnek Svájcban.

Ez a látszólag paradox helyzet azzal kezdődött, hogy

Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását, a döntést az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett tűzszünetsértésekkel indokolva, amelyeket a „kötelezettségvállalások egyértelmű megszegésének” nevezett

– írta a Telex.

Az amerikai alelnök, J.D. Vance azonban tagadta, hogy a hír igaz lenne, és arról beszélt, hogy semmi sem utal a blokádra. Vance szerint a forgalom zavartalan. „Tegnap 16 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson. Tehát azt látjuk, hogy ezek a hajók közlekednek.”

„Nem látunk semmilyen bizonyítékot arra, hogy az irániak továbbra is zárva tartanák a Hormuzi-szorost” – mondta Vance.

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda haditengerészete szigorú figyelmeztetést adott ki minden hajó számára, azt tanácsolva nekik, hogy „ne közelítsék meg a Hormuzi-szorost, ellenkező esetben veszélybe kerül a biztonságuk”.

Ezzel szemben a tengeri hírszerzéssel foglalkozó AXSMarine adatai szerint csütörtökön összesen 25 kereskedelmi hajó haladt át a szoroson, ami a legtöbb április óta.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága oszlatta el ezt a különös ellentmondást. A szoros nincs lezárva, mert azt már katonailag nem Irán ellenőrzi, így lezárni sem tudja azt - állítja az amerikai hadügyminisztérium egyik csúcsszervezete.

Vance azt is jelezte, hogy Svájcba utazik, ahol Iránnal folytat majd tárgyalásokat. Pakisztán külügyminisztériuma szerint a megbeszéléseket vasárnap tartják Bürgenstockban, ezeken amerikai és iráni képviselők vesznek részt. A folyamatban közvetítőként Pakisztán és Katar delegáltjai is jelen lesznek.

A CNN szerint a mai napon halálos áldozatokkal járó izraeli légicsapások történtek Dél-Libanonban. Izrael közlése szerint a támadások a Hezbollah akcióira adott válaszlépések voltak, ám a libanoni tűzszünet betartása kulcsfeltétele volt a korábbi, Hormuzról szóló egyezménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák
A miniszterelnök éles szavakkal üzent a Fidesznek és az oligarcháknak, miközben bejelentette, mire készülnek hétfőn a parlamentben. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslat mellett ismertetik azt az Alaptörvény-módosítást is, amely szerinte lezárja „Orbán bábjainak vergődését”.
DKA - szmo.hu
2026. június 21.



Magyar Péter vasárnap délelőtt egy Facebook-posztban vázolta a kormány következő heti parlamenti terveit. Azzal kezdte:

„Túl korán örült a Fidesz, a bábjai és a hazánkat szétrabló milliárdos oligarchák. Fontos nap előtt állunk.”

A miniszterelnök közölte, hogy hétfőn ismertetik az Országgyűlésben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot és „az Orbán bábjainak vergődését lezáró” Alaptörvény-módosítást.

Mint írta, mindkét területen a lehető legerősebb változat támogatására fogja kérni a kormányt és a Tisza-frakciót is, a jogszabályok pedig egy pár napos társadalmi egyeztetést követően még tovább szigorodhatnak.

Végül azt üzent: „Rendszerváltás lépésről lépésre. A történelmet közösen írjuk.”

A kormány múlt hétfőn fogadtatta el a parlamenttel a 16. Alaptörvény-módosítást, amely megteremtette a jogi alapot a KEKVA-alapítványok vagyonának visszavételéhez. Szerdán a miniszterelnök már a konkrét jogszabályok jövő heti benyújtását ígérte, a kormány pedig rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményezett hétfőre és keddre.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló jogszabálycsomag célja egy olyan új hivatal felállítása, amely a tervek szerint már a nyáron megkezdené a munkát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk