ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Megrázó: magyar orvosok az eutanáziáról

Soha nem készült még hasonló: az életről és a halálról döntő orvosok tabuk nélkül válaszoltak.


Dr. Vadász Gábor főorvos régóta foglalkozik az eutanázia kérdéskörével. Kérdőívét több mint kétszáz orvos töltötte ki, a válaszok az emberi lélek, az érzelmek, a racionalitás, valamint az orvosetikai dilemmák mélységeit, olykor drámáit tárták fel, rendkívül őszintén és egyben megrázó módon.

A nem reprezentatív kutatás szerint az aktív (orvos által végrehajtott) eutanáziát elutasítók aránya, 56,8 % volt, azaz a válaszadó orvosok több mint fele nem ért egyet alkalmazásával. Az eredménynél azonban sokkal érdekesebbek, tanulságosabbak az indokok és a történetek.

4_640x424

Angelo Merendino képei

Miért utasítják el magyar orvosok az aktív (orvos által végrehajtott) eutanáziát?

"Mert az élet ura egyedül Isten, Ő adja és csak Ő veheti el. Mi teremtmények vagyunk, és nincs jogunk egy másik emberi eletet megsemmisíteni. Ez súlyos szakmai és Isten elleni vétség."

"A Hypokrateszi eskü alapján, és mert véleményem szerint nincs jogunk más élete felett negatív irányban rendelkezni."

"Súlyos tumoros betegeim végstádiumában is mindig tapasztaltam az élni akarást. Véleményem szerint magának a betegnek is meg van sokszor a lehetősége, hogy maga végezze be az életét. Pályám során csak egy beteg volt, aki maga választotta az öngyilkos halált. Elvetem azt, hogy ilyen kellemetlen "teendőt" is az orvos kötelezettségeiként szabják meg felsőbb utasításra (aktív eutanázia)."

"A rám bízottak életére esküdtem. Esetleges szenvedéseiket pszichés vezetéssel is igyekszem mérsékelni, az utolsó pillanatig éltetve bennük a gyógyulásukba vetett reményt. Nem volt még olyan betegem, aki ezt ne hitte volna el, pedig köztük kollégák is voltak."

"Az élete a legdrágább mindenkinek. A haldokló ragaszkodik hozzá a legjobban. Mindenkinek joga van a tisztességes halálhoz. Ma Magyarországon ezt tagadják meg a legtöbbször a beteg vagy idős emberektől."

"A pont Isten kezében van, a szenvedésnek értelmet lehet adni, a beteg az utolsó pillanatban is meggondolhatja magát, amikor már nincs visszaút. Soha nem leszünk olyanok, mint az Isten, a teljes átlátás és megértés nincs a birtokunkban."

"Nincs jogunk hozzá. Lehetnek helyzetek, amikor a beteg megbánja, mert pl. a távolban élő családtagjától nem tud elbúcsúzni."

"Mert emberölés. Hóhér feladata. Az orvosnak ehhez semmi köze sem lehet."

"1./ Ember vagyok. 2./ Istenhívő ember vagyok. 3./ Orvos vagyok."

"Nincs jogunk az életben maradásról dönteni, kezdő orvosként az 1800 g-os koraszülöttet sem tudtuk biztosan megmenteni, ma esélye van a 600 g-os gyermeknek a jó minőségű túlélésre, számos ennél kisebb betegünk is szaladgál, beszél, óvodába jár és egészséges gyermek lesz."

"Mert gyilkosság. Mert nem lehetne határt szabni, hogy ki miért kéri (esetleg egy idős ember, csak mert úgy érzi, terhet jelentene a hozzátartozóinak). Akár nyomást is gyakorolhatnának rá ilyen célból."

"Mert csodák igenis vannak. És azt is a teremtő határozhatja meg, hogy mikor kell a földi életből eltávoznunk."

11-22-2011 Jen's eyelashes

Miért nem utasítják el magyar orvosok az aktív (orvos által végrehajtott) eutanáziát?

"Mert vannak menthetetlen betegek. A tudomány nem hónapok alatt fejlődik, miközben bizonyos betegek gyakran hónapok alatt meghalnak."

"Ha már nincs visszaút, az orvostudomány mai állása szerint, ne kínozzuk a beteget. Az állatkínzás büntetendő. Az emberkínzás a Hypokrateszi eskü alapján nem? Ott is volt végpont."

"Ha jelenlegi ismereteink szerint gyógyíthatatlan, a csillapíthatatlan fájdalmaitól szenvedő beteg "kezelésében" kábító-fájdalomcsillapító adását kezdem el, szerintem ez már az aktív eutanázia első lépése, akár megfogalmazom ezt így, akár nem. Ennek el nem ismerése önáltatás. Én úgy gondolom, hogy mindannyiunk, kik már valaha is utasítottuk a beteg kezelésében résztvevőket folyamatos kábító-fájdalomcsillapító adására, elkövettük az aktív eutanáziát. Csak nem ennek neveztük. Önámítás!"

"Aki látott már végstádiumú onkológiai beteget fájdalmak között, az tudja."

"Ahogy az embernek joga van az élethez, úgy joga van a méltóságos halálhoz is. Az eutanázia a leghumánusabb megoldás a gyógyíthatatlan szenvedő beteg részére."

"Az emberi méltóság, az önrendelkezési jog és az emberhez méltatlan szenvedés megszüntetése, megkívánja, hogy amennyiben a gyógyíthatatlan beteg kéri, át lehessen segíteni azon az úton, amely az élet végét jelzi és ezt ugyan úgy természetes orvosi beavatkozásnak kellene tekinteni, mint az élet megmentését. Anyám a szemem láttára halt meg egy gyógyíthatatlan betegségben és 15 órát agonizált. Könyörgött, hogy segítsem át a túlvilágra. Nem mertem megtenni. Utólag nagyon sajnálom, és amiatt érzek lelkiismeret furdalást, hogy nem tehettem meg."

"Nem arra esküdtünk, hogy a betegeket a végtelenségig életben tartsuk (ami a mai eszközökkel elég könnyű) saját akaratuk ellenére/reménytelen szenvedésük kárára, hanem hogy segítsünk rajtuk! Munkánkban a segítségnyújtáson van a hangsúly, ami nem egyenlő a reménytelen szenvedés hosszabbításával."

"Ha egy bizonyítottan menthetetlen, végstádiumú beteg mindennapjai a lelkiismeretes ápolás és palliatív kezelés ellenére is csak a szenvedéssel, fájdalommal vannak teli vagy öntudatlan állapotban, mint vegetatív lény él, akkor neki is és a környezetének is a társadalomnak is - megváltás, ha segítünk megszabadítani a földi lét minden kínjától. Azt az energiát (pénzt, szakembert, stb), amit rá fordítunk, talán a még gyógyíthatókra lehetne fordítani. Ugyanúgy kellene eljárni, mint az agy halottak esetében a szerv transzplantáció kérdésében."

"Nagyon álszent a társadalom és ezen belül az orvostársadalom is. Az utóbbi időben különösen kegyetlenül, az empátia legkisebb jele nélkül közlik a beteggel, hogy fél éve van hátra, de ha a végét nem szeretné végigcsinálni, azt ellenzik. Milyen élet lesz az a fél év? Egyre rosszabb állapotban várja a halált."

"Ha a terhesség megszakítás engedélyezett a nők kérésére, akkor a gyógyíthatatlan betegnek is legyen joga a halál megválasztására. Számtalan családtagom méltatlan elmúlását kellett végig asszisztálnom. Az ember már nem bírja nézni a szerettei szenvedését. Miért nincs mód arra, hogy még ép szellemi teljesítmény mellett az ember nyilatkozatot tegyen a halálát illetően."

"Amikor már végstádiumban van egy ember és ez nyilvánvaló, akkor cinikusság, szemfényvesztés gyógyításról beszélni."

"1. Mert az életet mesterséges meghosszabbítása a szememben éppannyira ellenszenves, ha tetszik Isten akarata ellen való, mint annak megrövidítése. 2. Ha az állatokat nem hagyjuk szenvedni, mi okunk lehet arra, hogy embertársainkat szenvedni kényszerítsük? 3. Olyan sok esetben elfogadjuk embertársaink értelmetlen, megelőzhető, indokolhatatlan halálát (háborúk, éhínségek, megelőzhető járványok, stb. stb. ...) az eutanázia elutasítása ezt figyelembe véve egyszerűen képmutatás."

"Bizonyos körülmények között lehet az élet elviselhetetlenebb, mint maga a halál."

6_640x424

Miért teljesítették a beteg kérését, aki visszautasította a kezelést?

"Mert morálisan és erkölcsileg számomra ez volt a döntés."

"90 éves, harmadik reanimáció után kérte, hogy negyedszer ne...!"

"Itt nem az eutanáziáról van szó, hanem a beteg önrendelkezési jogáról. A kezelést (pl. műtétet) visszautasíthatja, ha tisztában van vele, miről dönt, ítélőképessége és szabad akarata birtokában van. Ebben az esetben döntését - a törvények értelmében - el kell fogadnom."

"Mert a kezelés a betegség kimenetelét, a beteg esélyeit nem változtatta volna."

"A beteg, aki egyetemi tanár fizikus volt, a magyar törvényeknek megfelelő "liwing will" -t készíttetett ügyvéddel, közjegyzővel."

"Mert egyrészt törvényi előírás, másrészt mindenki dönthet úgy, hogy a természetes halált választja azzal szemben, hogy meghosszabbítjuk életet (pl.: palliatív kemoterápia), de lényeges életminőség-romlás és szenvedés által csak. Ugyanakkor a nem gyógyíthatatlan betegségben szenvedők esetén (pl.: Jehova-tanúi, vagy szívkatéterezést visszautasító), ha később állapotromlás következtében már nem beszámíthatóvá válik (zavart, hipoxiás), és jó minőségű élet vár még rá, akkor elutasítom a passzív eutanáziát, arra is hivatkozva, hogy az utolsó pillanatban a beteg már lehet, hogy meggondolná magát, de állapota miatt már képtelen szándékát jelezni. De ha jól tudom, ez esetben kötelességem is korábbi akarata ellenére megmenteni az életét."

5-13-2011 Jen waiting to get chemo after 2 weeks in hospital

Miért nem teljesítették a beteg kérését, aki visszautasította a kezelést?

"Soha nem tennék ilyet, az elveimmel nem egyezik."

"A fent említettek miatt, a fájdalomcsillapítás a beteg életét elviselhetővé tette, bár a tudatát elvette. Így a beteg ettől kezdve nem tudott a kezelés ellen tiltakozni, tehát a sorsa a kezelő orvos kezébe került. A kezelőorvos pedig nem engedhette meg azt, hogy a csökkenő fájdalomcsillapító hatás miatt a beteg fájdalma ismét fokozódjon. A kör bezárul."

"Szankcionálja a szakma. Később feljelenthetnek. Kártérítési pert indíthatnak."

"Nem egyértelmű az ezzel kapcsolatos jogállás. Nem gondolom, hogy ebben egyetlen személy dönthet. Passzívan biztosan megtettem. Az intenzív terápiában az élet legtöbbször meghozza a döntést. Kétségkívül, gyakran drágán és sokszor megélt vagy "meg nem élt?" szenvedés árán. Nehéz a döntés a központi idegrendszer sérülései esetén. Ilyenkor gyakran a beteg kívánsága is sokszor változik."

"Mikor a beteg állapota már nem engedte, hogy tiltakozzon, a szakma szabályai által előírt kezelését megkapta, és nem ritkán gyógyulás vagy az élete meghosszabbítása volt az eredmény."

"Nem kapta meg a kellő/en részletes tájékoztatást a prognózisról, és azt hitte, minden rák minden stádiumában gyógyíthatatlan és szenvedésekkel jár, holott neki T1MoNo laphám rákja volt az alsó ajkán. A műtétet követően maradéktalanul gyógyult."

"Mert a betegen láttam, hogy ő maga nem akarja igazán a korai halált, félt tőle, időt akartam neki adni, maximálist! csak a családtagok szorgalmazták, mert egy kolonc volt számukra, úgy vettem észre, de a beteg csak azért ment bele, hogy ne legyen teher a családnak, szerintem ez embertelen gyilkosság lett volna! és aljas, aki ezt elköveti bármire is hivatkozzon!"

"Sosem voltam biztos abban, hogy a beteg helyesen ítéli meg a saját állapotát. Számos korábbi tapasztalatom a saját tévedésemet is bizonyította az állapot megítélésében, és váratlan javulás következett be az adequat th-tól. Ilyenkor a beteg sokszor nem is emlékezett arra, hogy kérte volna a kezelés megszüntetését."

13_640x424

Legyen-e szakmai, társadalmi vita az eutanáziáról?

"A kérdéskör vizsgálata, alapos kidolgozása nem válik senki kárára."

"A jelen társadalmi ellentétek, az emberség hiánya, az emberek, embercsoportok negatív megítélése miatt nem tartom időszerűnek a kérdést."

"Ez szerintem nem fog megtörténni a közeljövőben, de valamikor el kell kezdeni és örülök, hogy valaki felvállalta ezt a feladatot."

"Az eutanáziáról szóló társadalmi vita nyitását elvetélt ötletnek tartom. Erre a mi társadalmunk jelenleg éretlen. Egészségügyünk és a benne uralkodó állapotok pedig egyszerűen tragikusak. Nem hiszem, hogy az eutanázia kérdésének felvetésével kellene tovább borzolni a kedélyeket."

"Nagyon fontos, hogy társadalmi párbeszéd alakuljon ki az ügyben. Az eutanázia természetesen nem lehet kötelező érvényű sem az orvosra sem a betegre nézve. Az eutanáziát csakis felnőtt, cselekvőképes személy, önmagára vonatozóan kérheti/kérhesse. Beszélni kell róla össztársadalmi szinten, az orvosképzésben és továbbképzésben pedig oktatni, rávilágítani. A (párt)politikát nem szabad a párbeszéd közelében engedni, annak szakmai és civil szervezeteknek kell a kezdeményezője lenni…"

"Ebben a kérdésben nem a társadalomnak kell dönteni, nem értenek hozzá, nem ismerhetik a teljes tényállást a betegségre, betegre vonatkozóan, stb."

"Aktív eutanázia? Csak azt engedném erről vitázni, aki hónapokat tölt el olyan osztályon, ahol végstádiumú/életkilátásokkal nem rendelkező betegeket kezelnek. Ez nem egy elméleti vita!"

"A jelen társadalmi ellentétek, az emberség hiánya, az emberek, embercsoportok negatív megítélése miatt nem tartom időszerűnek a kérdést."

"3 évet dolgoztam utókezelő-krónikus osztályon, hosszan agonizáló, elevenen elrothadó, borzalmas fájdalmakkal küszködő, de ép elméjű betegek és évek óta önmagáról nem tudó, demens, vegetatív lényként létezők között. Aki bármilyen szinten is ellenzi az eutanáziát, azt KÖTELEZNÉM, hogy 1 hónapot éljen, ügyeljen, dolgozzon egy ilyen osztályon. Nem is értem azokat, akik bármi olyanról véleményt mernek formálni, amit nem tapasztaltak meg, nem láttak közvetlen közelről, nem éreztek át!"

A felmérés teljes eredményét ITT TALÁLJÁTOK

Te mit gondolsz? Ha hasznos volt ez a cikk, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk