Légiriadót rendeltek el egész Ukrajnában, Kárpátalján is

„Ki a f@sz ez a Balásy?” – tette fel a kérdést szerdán indulatos Facebook-bejegyzésében Szatmáry Kristóf, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjából 20 év után kieső politikus. Szatmáry a NER-közeli nagyvállalkozó, Balásy Gyula hét eleji interjújára reagált.

Állítása szerint 33 éves Fidesz-tagsága és két évtizedes képviselői múltja ellenére soha nem találkozott Balásyval, és egy keddi kerületi Fidesz-gyűlésen a jelenlévő 150 ember közül sem tudta senki, kiről van szó.

Szatmáry szerint a milliárdos vállalkozó most „elérzékenyülten, minden sztereotípiát megerősítve coming outol”, és a fideszes közösségre hivatkozik, miközben szerinte semmi köze hozzájuk.

Balásy Gyula neve az elmúlt években a kormányzati kommunikációs és plakátkampányok egyik legfőbb kedvezményezettjeként vált ismertté. A G7 számításai szerint cégcsoportjából 2017 óta nagyjából 92 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok, miközben sorra nyerték a milliárdos állami megbízásokat.

Balásy hétfőn, a Kontrollnak adott interjúban könnyeivel küszködve jelentette be, hogy felajánlja az államnak a kommunikációs tevékenységet végző cégcsoportját, valamint a vagyonkezelőkben lévő pénzei jelentős részét is. Döntését azzal indokolta, hogy ezek a feladatok „jobb helyen” vannak az államháztartásban.

A bejelentés után a Fidesz holdudvarából egymásnak ellentmondó reakciók érkeztek. Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki a választáson nem szerzett parlamenti mandátumot, egyenesen a „Balásy-jelenséget” tette felelőssé a kudarcért.

Ezzel szemben Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője „jó előre eltervezett államcsínyről” írt, amelynek célja egy kormányközeli nagyvállalkozó megfélemlítése.

Az ellenzéki oldalon a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk a NER-es közpénzfelhasználás szimbólumának nevezte Balásyt, és a rendszer összeomlásának jeleként értékelte a bejelentést, miközben az elszámoltatás elkerülhetetlenségét hangsúlyozta.

Szatmáry Kristóf személyes helyzete is hozzájárulhatott a kemény hangvételhez. A korábban szorosnak számító, XVI. kerületi központú választókerületében súlyos, több mint harminc százalékos vereséget szenvedett a Tisza Párt jelöltjétől, és mivel a Fidesz országos listáján sem kapott befutó helyet, 20 év után távozik az Országgyűlésből.

Visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulásról szóló kormányrendelet azon részeit, amelyekkel a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy az önkormányzatok bíróságon támadják meg a szerintük aránytalan elvonásokat.

A szerdán közzétett döntés értelmében a korábban felfüggesztett perek folytatódhatnak, ami új fejezetet nyit a főváros és a kormány évek óta tartó pénzügyi és jogi csatájában.

Karácsony Gergely a közösségi oldalán politikai győzelemként értékelte a döntést.

Az Alkotmánybíróság szerdai közleménye szerint a megsemmisítés oka egy eljárási hiba volt: a testület szerint nem merült fel adat arra, hogy a jogszabály előkészítője lehetőséget adott volna az Országos Bírói Tanácsnak a véleményezésre, noha a rendelet közvetlenül érintette az igazságszolgáltatás működését.

A mostani döntés előzménye az volt, hogy a kormány februárban egy veszélyhelyzeti rendelettel kimondta, hogy a hozzájárulás beszedése nem minősül közigazgatási eljárásnak, így azzal szemben nem lehet pert indítani, sőt, a már futó ügyeket is le kell zárni. Karácsony Gergely főpolgármester akkor a főváros kirablásának nevezte a lépést.

Bár a Fővárosi Törvényszék külön is alkotmányossági aggályokat jelzett, a mostani határozatot az Országos Bírói Tanács jogorvoslati kérelme alapján hozta meg az Alkotmánybíróság. A jogi vita a főváros működését is veszélyeztette, de a Magyar Államkincstár végül haladékot adott a vitatott összeg befizetésére.

A főpolgármester egyúttal jelezte, hogy bár a perek folytatásában bízik, a választások után felálló új kormánnyal már az együttműködést keresné.

A Fidesz-kormány korábban azzal érvelt, hogy a szolidaritási hozzájárulás a szegényebb és gazdagabb települések közötti forráskiegyenlítés eszköze, és maga a jogintézmény összhangban áll az Alaptörvénnyel.

Az Alkotmánybíróság mostani döntését árnyalja Schanda Balázs alkotmánybíró párhuzamos indokolása, amelyben kiemelte, hogy a testület most kizárólag a szűk eljárásjogi kérdésben, az Országos Bírói Tanács véleményezési jogának megsértése miatt döntött, a rendelet egyéb alkotmányossági kérdéseit nem vizsgálta.

A vita lényege ugyanis az, hogy a főváros és több más tehetős település szerint az állam aránytalanul nagy összeget von el tőlük, ami már a kötelező feladataik ellátását veszélyezteti.

A döntés után a felfüggesztett vagy folyamatban lévő eljárások jogi akadálya megszűnt, az érdemi vitákban a bíróságok dönthetnek.

A hamarosan megalakuló új kormány már idén megkezdheti a TISZA Párt nyugdíjjavaslatainak végrehajtását, a csomagból várhatóan két fontos elemet léptetnek életbe. A tervek szerint bevezetnék a 120 ezer forintos minimálnyugdíjat, és egy célzott pluszemelést adnának a 120 és 140 ezer forint közötti sávban. Az intézkedések mintegy 400 ezer embert érinthetnek.

A 24.hu cikke szerint a lépés 225 ezer öregségi nyugdíjast és 50-60 ezer rokkantsági ellátottat, vagyis összesen mintegy 280 ezer embert érintene. A második, szintén idénre tervezett intézkedés a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjak pluszemelése lenne. Az ebbe a sávba eső, mintegy 125 ezer nyugdíjas havi 6-12 ezer forint közötti többletre számíthat. A határt vélhetően azért itt húzták meg, mert a mélyszegénységi küszöb 140 ezer forint körül mozog.

Az emelés pontos hónapja egyelőre nem ismert, hiszen az új kormány még nem alakult meg. Bár a költségvetési mozgástér szűkös, Farkas András nyugdíjszakértő szerint a mintegy 205 milliárd forintos keretet egy foghíjas büdzséből is „össze lehet kaparni a sarokból”.

Ezek közé tartozik a 140 ezer forint feletti nyugdíjak differenciált emelése, az időskorúak járadékának megduplázása és az ápolási díj másfélszeresére emelése. Szintén későbbre csúszhat a 350 milliárd forintosra becsült nyugdíjas SZÉP-kártya program bevezetése, bár a cikk nem zárja ki egy karácsony előtti juttatás lehetőségét.

A TISZA Párt korábban egy sajtótájékoztatón mutatta be a nyugdíjterveit, amelyeket azzal indokoltak, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a szegénységben élő nyugdíjasok aránya. A sávos emelések elvét egy online nyugdíjkalkulátorral is bemutatták, amelynek célja a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségek csökkentése.

Farkas András nyugdíjszakértő korábban úgy értékelte a terveket, hogy a 120 ezer forintos minimálnyugdíj jelentős változás lenne és sokat segíthetne a mélyszegénységben élőkön, de a rendszer egészének átgondolása nélkül újabb méltánytalanságokat szülhet.

Ezzel szemben a Fidesz politikusai korábban többször kritizálták a terveket, azokat figyelemelterelésnek nevezve, és rejtett megszorításoktól tartva. A kormányoldal kommunikációjában a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését és a 13-14. havi nyugdíjak kifizetését hangsúlyozta.

A Fidesz megújítását nem hagyományos pártszerkezeti keretek között, hanem első lépésként úgynevezett polgári szalonok létrehozásával indítanák el a választási vereség után – írta a Magyar Hang több forrásra hivatkozva. A lap szerint

A lap úgy tudja, Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök zárt körben már arról is beszélt, hogy a sikeres újrakezdést saját személye is akadályozhatja, ezért nem zárja ki, hogy egy nagyjából másfél éves gondolkodási időszak végén politikai értelemben háttérbe vonul.

Az informális fórumok az ország különböző pontjain jönnének létre, céljuk pedig az lenne, hogy helyben továbbra is hiteles, a Fideszhez kötődő szereplők segítségével vonják be az értelmiségieket és a véleményformálókat. A lap szerint ezek a szalonok – a 2002-es vereség után létrehozott Polgári Körökkel ellentétben – nem központi pártakaratból, Orbán Viktor közvetlen irányításával szerveződnének.

aki egyéni körzetben elszenvedett veresége után nem jutott be a parlamentbe, és bejelentette visszavonulását. A Magyar Hang úgy tudja, végül Orbán Viktor győzte meg arról, hogy mégis vegyen részt a politikai oldalon belüli megújulás előkészítésében.

A súlyos választási vereség után Orbán Viktor a Patriótának adott első nagyinterjújában már „teljes megújulást” sürgetett, és jelezte, hogy a parlamenti frakciót is le kell cserélni. Nem sokkal később bejelentette, hogy ő maga sem veszi át parlamenti mandátumát, mert „máshol van rám szükség”. Döntését a régi gárda több tagja is követte, köztük Kósa Lajos is.

A vereséget követően a párton belül is felerősödtek a kritikus hangok.

A kampányfőnök, Orbán Balázs elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet, és más stratégia mentén kellett volna haladniuk.

A Magyar Hang értesülései összhangban vannak azzal az üzenettel, amelyet Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök tagjainak küldött a napokban. Ebben úgy fogalmazott, hogy a Fidesz mint nagy kormányzópárt meggyengült, és ellenzéki helyzetből nem képes megújítani a teljes magyar jobboldalt. A megújulás szerinte nem a pártból, hanem kisebb-nagyobb közösségekből, klubokból indulhat el.