Közpénzből működtettek gyermekmegőrzőt a Miniszterelnökségen a koronavírus-veszélyhelyzet idején
A koronavírus-veszélyhelyzet idején külön gyermekmegőrző működött a Miniszterelnökségen.
A veszélyhelyzet idején, két és fél hónap alatt bruttó 4,4 millió forintot költött a Miniszterelnökség négy óvónőnek és két tanítónőnek összesen azért, hogy dolgozói gyermekeire felügyeljenek – tudta meg a Népszava a kormány szerződéslistájából.
A Gulyás Gergely vezette tárca a lap kérdésére közölte, a pedagógusok 16 óvodással és 7 kisiskolással foglalkoztak, ötfős csoportokban felügyeltek rájuk.
Az óvónők megbízatása március végétől május végéig tartott, ők havi bruttó 300 ezer forintot kerestek.
A két tanítónő március végétől június közepéig vigyázott a kormányzati munkatársak gyerekeire, havi bruttó 412 500 forintért.
A Népszava megkérdezte a tárcát, hogy miért kellett közpénzből külön felügyeletet szervezni, amit a Miniszterelnökség a közfeladatok folyamatos ellátásával indokolt.
Arra nem tértek ki, hogy azokra a szülőkre, gyerekekre ki gondolt, akiknek elérhető közelségében nem volt ügyelet.
Arra sem feleltek, hogy a dolgozók miért nem az iskolai, óvodai ügyeleteket vették igénybe, ha volt ilyen lakóhelyük közelében.
A Miniszterelnökségnek dolgozó egyik óvónő azt mondta, hogy a kerületi önkormányzaton keresztül keresték meg. Napi 6 órát dolgozott a megőrzőben, amit szerinte az igazságügyi tárca dolgozóinak gyerekei is használhattak. Emellett, mint mondta, főállásában távmunkában dolgozott. Az egyik tanítónő arról számolt be, hogy közvetlenül a Miniszterelnökség kérte fel a munkára, és a gyerekfelügyelet mellett ő is folytatta az általános iskolai távoktatást.
A lap felkereste az ügyben Nagy Erzsébetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivőjét.
„Megértjük, hogy a nélkülözhetetlen feladatokat ellátó, járvány alatt is dolgozó minisztériumi alkalmazottak gyermekeinek bébiszittert keresett a gondos munkáltató. Azt már kevésbé, hogy ez csak a minisztériumban dolgozóknak járt.
A gyermekfelügyelet megoldása ugyanis a veszélyhelyzet alatt országos probléma volt, nehéz helyzetben voltak például azok az orvosok, buszsofőrök és bolti eladók is, akik a járvány alatt nem dolgozhattak home office-ban.”
„A veszélyhelyzet idején a gyermekfelügyelet ugyanis országos probléma volt. Mindenki nehéz helyzetben volt, aki nem dolgozhatott home office-ban, de a kettős mérce a bérezésen is látszik.
A szerződött óvodapedagógusok, tanítók a főállásuk mellett kerestek annyit havonta, amennyit egy Pedagógus I. fokozatba sorolt óvodapedagógus 27 év jogviszonyban töltött idő után kapna.
Nem a minisztériumba beszervezett pedagógusok kerestek sokat, hanem a pedagógus-bértábla szerinti illetmények alacsonyak” – tette hozzá.
