HÍREK
A Rovatból

Kossuth-díjat kapott Dörner György és a Kaláka, kitüntették Balog Zoltán volt minisztert is

Átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendet is. Mutatjuk a díjazottak teljes listáját.


"A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát" - utalt az 1948-49-es forradalom és szabadságharc idején a hátországban feladatot teljesítők munkájára a köztársasági elnök szerdán az Országházban, a március 15-e alkalmából odaítélt Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend Középkeresztjének ünnepélyes átadásán.

Áder János kiemelte: minden magyar ember tudja, mi zajlott Pesten és Budán 1848. március 15-én, annak a napnak minden mozzanatából történelem lett; 1848. augusztus 19-ét azonban közel sem őrzi ilyen erős nemzeti emlékezet, pedig ekkor az Országgyűlésben a képviselők a haderőről készültek dönteni.

A magyar történelem egyik csodája, hogy a közös cél különleges rangra emelte a közös munkát: megalkotni az új hazát, megteremteni annak szabad életét, önálló mindennapjait - emlékeztetett az államfő, hozzátéve: ezért lehetett az 1848-49-ben életre kelt, modern, polgári Magyarország a nemzet hatalmas, bámulatra méltó, közös alkotása, amely legfőbb vívmányaiban túlélte még a szabadságharc végzetes kimenetelét is.

A nemzeti ünnep alkalmából kitüntetettek teljesítménye ugyanúgy gazdagítja az életünket, mint a történelmi hőstettek, az emlékké nemesült áldozatok, hiszen pontosan úgy tanítanak, gyógyítanak, fejlesztenek, szolgálnak, gyönyörködtetnek, kutatnak, szerveznek, szerkesztenek, ahogy tették ezt mindig a legjobbak" - méltatta a díjazottakat Áder János.

A díjazottak listája

Kossuth-díjat kapott:

ÁCS MARGIT József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, műkritikus, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, több műfajt átfogó, sokoldalú prózaírói és irodalomkritikusi életműve, a lélektani mélységek ábrázolása mellett a társadalomkritikai igazságkeresésre is nagy hangsúlyt fektető, örök érvényű írásai, valamint a rendszerváltoztatás történetét bemutató hiánypótló elbeszélései elismeréseként;

BERCZELLY ISTVÁN Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során a magyar operajátszás egyik legnagyobb formátumú, markáns színpadi egyéniségeként főként basszbariton szerepekben nyújtott sikeres alakításai mellett példaértékű szakmai alázatról is árulkodó előadóművészete elismeréseként;

DÖRNER GYÖRGY színművész, kiváló és érdemes művész, az Újszínház ügyvezető igazgatója részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott kimagasló színvonalú, emlékezetes színpadi, játék- és tévéfilmes, illetve szinkronszínészi alakításai, valamint a magyar szerzők műveinek bemutatását küldetésének tekintő, értékteremtő színházigazgatói munkája elismeréseként;

ERDÉLYI TIBOR Erkel Ferenc-díjas táncművész, koreográfus, fafaragó népi iparművész, érdemes művész, a népművészet mestere, a Magyar Állami Népi Együttes örökös tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a magyar néptáncművészet és népi szobrászat területén egyaránt kiemelkedő, autentikus művészi életműve, a legnemesebb népművészeti hagyományokat egyedi stílusával ötvöző, sokrétű alkotómunkája elismeréseként;

HALMY MIKLÓS Munkácsy Mihály-díjas festő-, szobrász- és grafikusművész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, az univerzális képzőművészi formakészletet népművészetünk motívumkincsével és jellegzetes színhasználatával ötvöző, egyedi stílusú alkotásai, a festészet és a szobrászat lehetőségeinek szintézisén alapuló, plasztikus rétegekkel felépített kompozíciói, az egyetemes és a magyar képzőművészetet egyaránt gazdagító művészi életműve elismeréseként;

KÁEL CSABA Nádasdy Kálmán-díjas rendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során klasszikus és kortárs zeneszerzők operáinak kimagasló színvonalú interpretációit, valamint reklám- és dokumentumfilmeket, illetve színházi darabokat is magába foglaló, sikeres rendezései, továbbá sokrétű művészeti szervezőtevékenysége elismeréseként;

KEPENYES PÁL ötvös- és szobrászművész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az autentikus és a klasszikus szobrászi hagyományt a szürrealizmus sajátos látásmódjával ötvöző, a tér és az idő szimbólumait életre keltő alkotásokat, valamint egyedi ékszereket is magába foglaló szobrász- és ötvösművészi alkotómunkája elismeréseként;

KODOLÁNYI GYULA József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a kortárs magyar lírára erőteljes hatást gyakorló költői és műfordítói, illetve jelentős, főként a modern angolszász költészettel foglalkozó esszéírói életműve, valamint a Magyar Szemle című folyóirat újraindítójaként folytatott értékteremtő, a magyar polgári nemzeti hagyományt újraértelmező munkája elismeréseként;

KOLONITS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekes részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során virtuóz énektechnikájával és egyedülálló belcanto repertoárjával nemzetközi színpadokon is sikereket arató, az opera mellett a klasszikus és kortárs oratóriumok megszólaltatása terén is kiemelkedő előadóművészete elismeréseként;

LADÁNYI ANDREA Liszt Ferenc- és Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, érdemes művész, színész, rendező részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során hazánk egyik korszakalkotó balettművészeként itthon és a világ legrangosabb színpadain aratott sikerei, valamint a kortárs magyar táncművészetet egyedülálló módon formáló és gazdagító, nemzetközileg is elismert koreográfusi, illetve táncpedagógusi munkája elismeréseként;

LOVAS ILONA Ferenczy Noémi-díjas képző- és textilművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a szakrális tradíciót kortárs minimalista eszközökkel ötvöző, örök érvényű emberi kérdéseket feltáró, karakteres alkotásai, egyetlen műfajba sem besorolható, egyedi alkotóművészete elismeréseként;

SÁRKÖZI MÁTYÁS József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, szerkesztő részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a hazai kortárs irodalmat gazdagító sokoldalú prózaírói, műfordítói, kritikai és publicisztikai életműve, valamint a 20. század eleji magyar szellemi-kulturális életet érzékletesen ábrázoló családi krónikái elismeréseként;

SKARDELLI GYÖRGY Ybl Miklós-díjas építész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során létrehozott, a funkcionalitást, a fenntarthatóságot és az esztétikumot tökéletesen ötvöző, a múltból átemelt és a kortárs építészeti értékeket összhangba hozó, a városkép egységét és sajátos jegyeit mindig szem előtt tartó tervezői-alkotói életműve elismeréseként;

SOLYMOSI ZOLTÁN Harangozó Gyula-díjas táncművész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott, rendkívül karakteres és páratlan művészi érzékkel megformált és világszerte ünnepelt alakításai, valamint példamutató szakmai alázattal végzett táncpedagógiai munkája elismeréseként;

SUNYOVSZKY SYLVIA Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott feledhetetlen színházi, televíziós és filmes alakításai, valamint a magyar irodalom klasszikusait magas színvonalon tolmácsoló kultúraközvetítő tevékenysége elismeréseként;

SZOMBATHY GYULA Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során karakteres megjelenésével, utánozhatatlan iróniájával a közönség szeretetét és a szakma elismerését méltán kiérdemlő, felejthetetlen színházi, filmes, televíziós és rádiós alakításai, valamint jelentős szinkronszínészi munkái elismeréseként;

VÁRJON DÉNES Liszt Ferenc-díjas zongoraművész részére Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során klasszikus és kortárs zenei remekműveket egyaránt magas szintű szakmai igényességgel, virtuóz módon megszólaltató, gazdag repertoárt magába foglaló zongoraművészi, valamint kimagasló színvonalú művésztanári munkája elismeréseként.

A Kossuth-díjat megosztva kapják a Kaláka együttes tagjai Magyarország számára kivételesen értékes, öt évtizedes művészi pályafutásuk során egyedülálló közösségteremtő képességükkel több generációt megörvendeztető zenéjük, a magyar és világirodalom klasszikus, illetve kortárs szerzőinek megzenésített versei mellett dalokat és rajzfilmzenéket is magába foglaló sokszínű, műfaj- és stílusteremtő előadó-művészetük elismeréseként:

BECZE GÁBOR Kossuth-díjas előadóművész;

GRYLLUS DÁNIEL Kossuth-díjas előadóművész;

GRYLLUS VILMOS Kossuth-díjas előadóművész;

RADVÁNYI BALÁZS Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellázadt az Alkotmánybíróság: Polt Péter levette Sulyok Tamás elmozdítási ügyét napirendről, miután hét bíró kizáratta magát a döntéshozatalból
Levette a hétfői napirendről Sulyok Tamás köztársasági elnök ügyét Polt Péter alkotmánybírósági elnök. Hét alkotmánybíró lépett hátra egyszerre, határozatképtelenné téve az Alkotmánybíróságot.


A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), hogy állásfoglalást kapjon az Alaptörvény-módosítás korlátairól. Feltehetően azzal a szándékkal, hogy bevédje magát a Tisza-kormánnyal szemben, amely jelenleg is az eltávolításán dolgozik. A testület hétfőn tárgyalta volna beadványát.

Azonban péntek délelőtt hét alkotmánybíró érintettségre hivatkozva írásban kizáratta magát a köztársasági elnök beadványának tárgyalásából

értesült korábban a 444.hu. Lépésükkel a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez legalább tíz bíró jelenléte szükséges. A kizáró nyilatkozatot nem lehet visszavonni, és az elnök sem bírálhatja felül, így a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalás meghiúsult.

A lap szerint napok óta tartott a belső vita az AB-nál. A folyamatot Szabó Marcel alkotmánybíró indította el egy feljegyzéssel, amelyben amellett érvelt, hogy Sulyok beadványát napirendre sem lehet venni, mert az érdemi elbírálásra alkalmatlan. Úgy vélte, az indítvány nem jelöl meg konkrét alkotmányjogi problémát, egy be nem nyújtott normaszövegről szól, és egy új alkotmányjogi hatáskör megteremtését célozza.

A politikai semlegesség kérdését is felvetette, mondván, a testület nem léphet be a politikai erőtérbe, mert az új szerepfelfogás „olyan vörös vonal, amit az AB semmilyen körülmények között nem léphet át”.

Szabó Marcel álláspontjához további hat bíró csatlakozott. Ezzel szemben Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és még két bíró amellett érvelt, hogy a beadványt lehet tárgyalni.

A vita közben elkészült egy határozati tervezet is, amely mindenben Sulyok Tamásnak adott volna igazat.

A tervezet szerint a testületnek van hatásköre eldönteni, hogy egy módosítás valóban Alaptörvény-módosításnak tekinthető-e, és kimondta volna, hogy nem lehet úgy módosítani az Alaptörvényt, hogy annak célja egy konkrét személyre szabott joghatás kiváltása legyen. Egy ilyen módosítást a tervezet az eljárási követelmények megsértésének minősített volna.

A magukat kizáró bírák a portál forrása szerint ebbe a vitába nem akartak belemenni, ezért döntöttek a távolmaradás mellett.

A cikk megjelenése után az AB hivatalosan is bejelentette, hogy levették a napirendről a köztársasági elnök beadványát.

Közleményük ügy fogalmaz, hogy Sulyok Tamás beadványával kapcsolatban „hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással (...) kizárási okot jelentett be. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen, itt a történet vége
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk