KULT
A Rovatból

"Egyszer mértem az időt, 4 percet bírt ki hangszer nélkül" - Hámori Angelika zongoraművész Kocsis Zoltánra emlékezik

Két éve halt meg Kocsis Zoltán. Többek között arra kerestem a választ, hogy valóban olyan hirtelen haragú ember volt-e, mi érdekelte a zenén kívül, és hogy fia, Krisztián betöltheti-e a helyét.


Hámori Angelika zongoraművészt egész prózai módon ismertem meg. Mindketten Leányfalun lakunk, és immár több mint tíz éve tanítja a nagyfiamat zongorázni. Régi vágyam volt, hogy egyszer kifaggathassam Kocsis Zoltánról. Íme az eredmény.

Hámori Angelika és lánya, Csőke Flóra csellóművész közös koncertje:

- Mikor találkoztál először Kocsis Zoltánnal?

- Békés megyében, a tarhosi országos zongoraversenyen találkoztunk. '84-ben lehetett, még gyerek voltam. Megjelent egy fiatal, égő szemű srác, zsebében kulcsot csörgetve. Persze akkor nekem nem srác volt, hanem nagy nimbuszú, lángoló személyiség. Én egy versenyző voltam a sok közül, ő a zsűri elnöke, ami persze elég nagy különbség. És érdekes, ahogy az évek múltak, ez a reláció nem változott meg, de színesedett.

– Később barátok lettetek.

– Azt nem tudom biztosan, én mennyit jelentettem neki, de ő nekem nagyon sokat. Viszont soha nem éreztem egyenlőséget kettőnk között. Tehát ilyen szempontból is jelentős volt az az első találkozás, hogy örökre meghatározta a viszonyunkat.

Emlékszem, a versenyen Chopint játszottam, a Fantaisie-Impromptut, és valaki kileste a naplójából, hogy az én nevem mellé azt írta: „Nem is rossz!”.

Egy kislány számára ez mindenképpen biztató volt, hiszen nem gondolta azt, hogy nincs helyem a pályán.

– Aztán később munkatársak lettetek.

– Az már sokkal később volt.

Hámori Angelika

A Zeneakadémia elvégzése után a Freiburgi Zeneművészeti Főiskolán (Németország) és a Baseli Zeneakadémián (Svájc) szerezte meg további zongoraművész és szólista diplomáit. Tanulmányai során több híres zongoraművésszel és karmesterrel ismerkedett meg és dolgozott együtt:

prof. Tibor Hazay, Christopf Eschenbach, prof. Gyimesi László, Christian Zacharias, Murray Perahia, Christopf von Dohnanyi, Franz Welser-Möst.

A Zürichi Operaházban zongoristaként tevékenykedett, sokszor játszott a Baseli Szimfonikusokkal, három CD felvétele készült Németországban. Folyamatosan koncertezik Portugáliában, Angliában, Franciaországban, Németországban és Svájcban. 1999-től él újra Magyarországon. Ez idő alatt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, a Miskolci Zeneművészeti Főiskolán és a Szt. István Konzervatóriumban tanított. Emellett 1999-2000-ig tagja volt a Kocsis Zoltán által vezetett Művészeti Társaságnak, művészeti vezetője volt a Komédium Színháznak, a Magyar Rádió szólistájaként rendszeresen játszik a Bartók Rádióban, valamint a Filharmónia által szervezett koncerteken. Nemcsak mint szólista, hanem a magyar zenei élet kiemelkedő egyéniségeivel is gyakran lép fel: Gulyás Dénes, Éder Quartett és a Magyar Rádió, valamint a Magyar Operaház zenekarának szóló hangszereseivel.

– Tanított téged?

– Nem, mert én pont akkor kerültem be a Zeneakadémiára, amikor ő eljött onnan, hogy a zenészkarrierjének szentelje az életét. Viszont előbb lettünk barátok, mint munkatársak. A Zeneakadémia után évekig tanultam és dolgoztam Svájcban. Amikor Zoli Svájcba jött koncertezni, akkor nálam aludt. A professzorom ugyanis, akinél én tanultam Bázelben, Gyimes László, fiatalkori barátja volt. Olyankor őt is elhívtam magamhoz, és nagyon sokat beszélgettünk hármasban, nevettünk, zenét hallgattunk. Számomra ezek az együttlétek többet értek, mint egy egyetemi előadás.

Egyetlen délután annyi mindent lehetett tanulni Zolitól, mint az egyetemen 4-5 év alatt.

Mindezt nevetve. Hihetetlen tudása volt, és hihetetlen precíz volt mindenben. Amikor egy-egy vacsora alkalmával, néhány pohár bor után elkezdtünk például Rejtőről beszélni, őt is szó szerint kellett idézni, Zoli még azért is kijavított, ha „s” helyett „és-t” mondtam.

– Voltak a zenén kívül kedvenc témái?

– Nem, egyszerűen minden érdekelte. Nem volt az életnek olyan területe, ahol bárki meg tudta volna fogni. Az olimpiákat fújta, hogy mikor, hol volt, hány magyar érem született. De az igazán különleges az előhívó képessége volt, hogy mindig képes volt az agyából előhozni azt a tudást, amire épp szüksége volt. Mi mindig panaszkodunk, hogy „nem emlékszem”. Pedig emlékszünk, a megszerzett tudás ott van valahol az agyunkban, csak nem tudjuk előhívni.

A BBC csinált vele egy kísérleti műsort. Lejátszottak neki egy kortárs művet, amit garantáltan nem hallhatott még soha, sehol. Zoli egyszer meghallgatta, azután leült a zongorához és eljátszotta.

Még a kávét is úgy főztük, hogy átbeszéltük, hogy melyik keverés, hány százalékos, mennyire kell lenyomni, milyen gép, milyen víz, mert persze ehhez is értett. Nagyon élvezetes volt.

– Mennyire lehetett hozzá közel kerülni?

– Én azt gondolom, hogy ő a zene szerelmese volt. Nehéz kérdés a hozzá hasonló zseniknél, hogy mennyire igénylik az emberek közelségét. Ezt nem tudom. Azt láttam rajta, hogy ő azon kevesek közé tartozik – még most is számomra –, akik tökéletesen boldogok tudnak lenni egy adott pillanatban. Akkora alázattal oda adta az életét a zenének, annyira feloldódott benne. Nekem nagy példaképem abban is, hogy napi húsz órát dolgozott. Éjfélkor lefeküdt, és négykor felkelt. Mindezt hatvannégy éven keresztül. Tudom, mert nálam lakott, kurzusokat csináltunk együtt. Nyilván mindenkinek mást jelent a boldogság, de meggyőződésem, hogy ő az élete túlnyomó részében az volt, hiszen napi húsz órában azzal tudott foglalkozni, amit tényleg szeretett. Sosem láttam senkit olyan önfeledten nevetni, mint őt. Ha volt zongora a helyiségben, mindig az volt a vége, hogy odaült.

Egyszer mértem az időt, négy percet bírt ki hangszer nélkül. Neki az volt a zene, mint más embernek az oxigén.

Azt hiszem, velem is azért volt szívesen, mert érezte, hogy nekem is nagyon fontos a zene.

– Tehát barátok voltatok. Hogy lett ebből közös munka?

– Amikor visszajöttem Magyarországra, Zoli akkor kezdte el a Művészi Társaság Alapítványt, ami egy fantasztikus kezdeményezés volt: az irodalmat, a képzőművészetét és a zenét ötvözte az ő zsenialitásával. Tehát kiemelt egy korszakot, például Debussyt, Ravelt, Verlaine-t és Rimbaud-t. Ebben egyébként az ugyancsak Leányfalun élő Nagy András író volt segítségére. Őt kérte fel Zoli, hogy írja meg a Rimbaud és Verlaine közti dialógusokat. Hárman voltunk zongoristák, Zoli, az akkori felesége, Tóth Erika és én. A zenekarba pedig mindig a Nemzeti Filharmónia zenészeiből válogatott, aminek akkoriban került az élére. Kamaradarabok, szólók, négykezesek. Ott ismertem meg Gulyás Dénest, akivel azután sokat dolgoztam. Nagyon klassz csapat volt. Az egészet Zoli elképesztően átfogó, egyetemes tudása tartotta össze. Teljesen mindegy, hogy miről volt szó, zenéről, képzőművészetről, költészetről vagy gasztronómiáról. Ez három-négy évig ment.

– Segítségért lehetett hozzá fordulni?

– Amikor a doktorimat írtam. Kényes témát választottam: Liszt Ferenc jelentősége a zongoraművészetben, zongoratanításban és a gyakorlásban. Én pedig azt hoztam ki, hogy vissza kellene hozzá térni, mert nagyon rossz irányba ment el a huszadik század. Ebben írtam többek között a Dohnányi-féle tanulási módszerről, amit Liszttől örökölt, ez az úgy nevezett olvasva tanulás. Tehát amikor nem a hangszernél tanuljuk meg a darabot, hanem kinyitjuk a kottát és belsőhallással tanuljuk meg, mert az első beidegződés intenzitása szinte kitörölhetetlen. Persze ez nagyon nagyfokú tudást igényel. Liszt, Rahmanyinov, Dohnányi, Bartók, Anda Géza mind így tanultak. Persze ők mind fantasztikus képességű emberek voltak. Sajnos a doktorimat nem fogadták el, hiszen tulajdonképpen azt feszegettem, hogy az utóbbi időkben nem jó felé megy a zongoratanítás. Zoli akkor elolvasta, és leszúrt, miért nem fordultam hozzá, mert ő tudott volna olyan adalékokat adni, amiket ha beírok a doktoriba, kénytelenek elfogadni. Egyébként ő is így tanított, és azt is hozzátette, hogy

Rahmanyinov felvételei óta nem születtek jobbak, senki sem tudta olyan jól eljátszani a műveit, mint ő. Önmagát is beleértve!

Ezen kívül egyszer kértem tőle segítséget. Amikor a Miskolci Egyetemen kezdtem tanítani, úgy láttam, hogy nagyon el vagyunk maradva a nyugat-európai tanítástól. Ezért megkértem Zolit, hogy tartson kurzusokat. A négy vagy öt év alatt, amíg ott dolgoztam, mindig eljött, kvázi ingyen. Első évben csak a miskolci diákok jöttek el, a második évben már a zeneakadémisták is, a harmadik évben pedig már külföldiek is.

– Azt mondják, hirtelen haragú volt.

– Ez az, amit én sosem tapasztaltam. Volt olyan, hogy valaki készületlenül jött a kurzusra. De akkor sem ordított vele, csak végtelenül fájt neki, hogy valaki ennyire igénytelen, hogy egy ekkora zeneművel szemben – azt hiszem, Debussy prelude volt – ennyire érdektelen. Inkább a teljes kétségbeesést láttam rajta. De nem kiabált, és elkezdett vele dolgozni. Meg lehet nézni a Youtube-on, amikor Barenboim próbálja elmagyarázni Lang Langnak, hogy az Apassionata miről szól. Háromszor nekimegy, és amikor látja, hogy teljesen felesleges, mert Lang Lang nem is figyel rá, föladja.

De a Zoli nem ilyen volt, egy órán keresztül tanította ezt a gyereket, akinek fogalma sem volt semmiről, nyilvánvaló volt, hogy csak azért jött, mert kellett az aláírás az indexbe.

Tudni kell róla, hogy például az oktávozást, ami egy nagyon bonyolult, nehezen elsajátítható technika, ő addig gyakorolta, hogy végül elvitték a mentők. Ha ő azt érezte, hogy a másik embernek a zene, vagy egyáltalán bármi az életben picit is kevésbé fontos neki, vagy egyáltalán nem fontos, akkor volt baj. De ezzel együtt én magam sosem hallottam, hogy bárkivel kiabált volna. Mindenkit megdicsért, aki megérdemelte, akár kisgyerek volt, akár művész, mindenkivel kedvesen viselkedett.

– Ha már Barenboim nevét említetted... Kocsis Zoltán megkapta azt a nemzetközi elismertséget, ami a tehetsége alapján járt volna neki?

– Nem. Ezen sokat gondolkozom, hogy miért nem. Ő azért egy huszadik századi magyar fiú volt, viharos, közép-európai léttel. Ha egy kicsit nyugatabbra születik, egész más lett volna. Nekem ez fáj, mert azt gondolom, hogy ilyen géniusza nincs most az európai zenének. Talán Macujev, de majd meglátjuk. Ez a közép-európai lét az összes nehézségével, a kelet-nyugat ütköztetésével pszichikailag is rendkívül nehéz, ami kicsit sajnos az ő komponista létére is rányomta a bélyegét. Ugyanis biztos vagyok benne, hogy Kocsis Zoltán volt akkora géniusz, mint Bartók. Meg lehet hallgatni Schönberg Mózes és Áronjának első két felvonását, és utána Zoli befejezését. Bocsánat, de Kocsis Zoltán sokkal tehetségesebb, mint Arnold Schönberg. Egyszerűen süt a különbség. Vagy ott van az aranyos Kiskarácsony, nagykarácsony variációk. Mindent tudott, a reneszánszt, klasszikát, késő romantikát, még a jódlit is belerakta. Nagy kár, hogy nem született igazán nagy mű tőle.

Ez kicsit a mi bűnünk is, akik kapcsolatban voltunk vele. Kellett volna nógatnunk, hogy ne hanyagolja el a zeneszerzést, de hát hogy jön bárki is ahhoz, hogy kritizáljon egy ekkora zsenit?

Azt gondoltuk, hogy biztosan tudja, mit csinál.

Csoport kép Kocsis Zoltán miskolci kurzusáról (Hámori Angelika gyűjteményéből)

Kovács Sándor, Kocsis Zoltán, Mácsai János és Hámori Angelika (Hámori Angelika gyűjteményéből)

Azt hiszem, a halála előtt néhány éve kezdett komolyan a komponálás felé fordulni, de azt hiszem, akkor már nem volt jól.

Végrehajtotta ezt a félelmetes Houdini-tettet, hogy egy vidéki városban végigjátszotta Bartók második zongoraversenyét azt hiszem, és közben elpattant az aortája. Más ember a felébe belehal. Ő végigjátszotta a darabot, sőt, még hazavezetett.

Azt hitték, hogy megfázott. De aztán nem lett jobban, és a felesége hála istennek rábeszélte, hogy menjen be az ügyeletbe, ahol szerencsére egy hozzáértő doktornő ügyelt, aki elküldte MR-re, és azonnal meg is operálták. Ez is az ő emberfeletti lénye, mondom, más a tizedébe belehalna.

De ezt nem lehet büntetlenül, és utána jött a másik betegség. Ő erről nem soha beszélt, végig tagadta, de az ember nem is szívesen beszél ilyesmiről, ezek olyan intim dolgok, ha a másik nem akar beszélni róla, nem erőszakoskodsz. A nagy zsenik, mint Mozart vagy Schubert, sosem élnek sokáig, mert ez a fajta lángolás felemészti az emberi szervezetet.

– Krisztián betöltheti az űrt?

– Krisztián apja fia, sőt, Márk is apja fia. Mindketten Zoli zsenijét örökölték. Pont most találkoztam misén Márk édesanyjával, Hauser Adriennel és kérdeztem, hány nyelvnél tart a Márk, de csak nevetett, már ő sem tudja követni. Vagy harminckét nyelvet beszél. A holtig való tanulás neki olyan, mint másnak a levegő. Tehát ebben teljesen olyan, mint Zoli.

Krisztián pedig, ha jól tudom, öt év helyett három alatt elvégezte a Zeneakadémiát két tanszakon, zongorán és zeneszerzésen. Az apja azt mondta, hogy szerinte Krisztán nem interpretálni fog, hanem inkább komponálni.

Neki is már 17 évesen a kezében volt a késő romantika, írt egy olyan négy tételes zongoraszonátát Richard Strauss zenei nyelvén, amiről senki meg nem mondaná, hogy nem Richard Strauss.

Nála is akkora tudás halmozódott már fel viszonylag rövid időn belül, hogy biztosan nagy dolgokat fog véghezvinni.

– Mikor találkoztál Zoltánnal utoljára?

– Elmentem egy koncertjére, egy orosz fiúval játszott, Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét kísérte. Akkor találkoztam vele utoljára. Nagyszerű volt a koncert, gratuláltam, de nem volt elégedett. Persze én még olyan előadóművésszel nem találkoztam, aki tökéletesen elégedett lenne a saját játékával. Zaklatott volt, sok minden zavarta az előadásában, a szólistában. Úgyhogy nem volt olyan a közeg, hogy igazán beszélhessünk. Kicsit aggódtam is érte, de nem gondoltam rosszra. Azt gondoltam, hogy mindannyiunkat túl fog élni, és majd mint Solti György, makk egészségesen, kilencven akárhány évesen fog meghalni.

Nagyon sajnálom, hogy elvitte magát innen hatvannégy évesen. Még legalább húsz-huszonöt évig szükségünk lett volna rá.

Ő az, aki, mint Jézus Krisztus, azt mondta, hogy leteszem a voksomat, kiiszom a keserű poharat, és kompromisszumra képtelenül végigvitte. Ami persze rengeteg embert irritált.

Címkép: Fortepan


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tiniként betömött szájjal, megkötözve találtak rá egy csomagtartóban, sosem meztelenkedik, és beperelte a Playboyt – 45 érdekesség a 45 éves Jessica Albáról
Azt sem tudják sokan róla, hogy előbb tudott úszni, mint járni, és hogy majdnem ő lett a Fekete Özvegy. Sőt, még sok mindent másról is lerántjuk a leplet vele kapcsolatban.


1. Jessica Marie Alba néven született 1981. április 28-án, 13:51-kor, a kaliforniai Pomonában.

2. Apai ágon mexikói, míg anyai ágon dán, walesi, angol, skót, skót-ír/észak-ír és francia ősökkel rendelkezik.

3. A Henry Louis Gates, Jr. (2012) című tévéműsorban elvégzett DNS-teszt szerint Jessica 72,7%-ban európai, 22,5%-ban amerikai őslakos (mexikói bennszülött, beleértve a majákat), 2%-ban szubszaharai afrikai, 0,3%-ban közel-keleti/észak-afrikai és 0,1%-ban dél-ázsiai származású, további 2,4%-ban pedig nem találtak egyezést. „Közel-keleti” gyökereit a sorozat apai ágon távoli szefárd zsidó ősöknek tulajdonította.

4. Anyai nagyapja 30 éven át tengerészgyalogos altiszt volt, a II. világháború alatt a Csendes-óceánon szolgált, később pedig az Egyesült Államok Tengerészgyalogos Zenekarának helyettes fődobosa volt.

5. Apja, Mark David Alba profi teniszező volt, mielőtt csatlakozott a légierőhöz.

6. Mivel az édesanyja, Catherine vízimentőként dolgozott, Jessica azelőtt tudott úszni, mielőtt megtanult volna járni.

7. A szülei mindössze 20 évesek voltak, amikor ő megszületett.

8. Ötéves korában már színésznő akart lenni.

9. Gyermekkorában számos betegséget legyőzött, többek között a tüdőgyulladást és a vakbélrepedést is.

10. 13 évesen a Seholsincs csapat (1994) című filmben tűnt fel először. Színészi pályafutásának kezdetén pedig olyan márkák televíziós reklámjaiban is szerepelt, mint a J.C. Penney és a Nintendo.

11. Jó tanuló volt, olyannyira, hogy már 16 évesen érettségizett.

12. A középiskola elvégzése után az Oscar-jelölt színész házaspár, William H. Macy és Felicity Huffman tanították őt a szakma rejtelmeire David Mamet Atlantic Theater Company nevű társulatánál.

13. Egy interjúban egyszer elárulta, hogy már gyerekként elkezdett saját magának főzni, hogy kontrollálja a súlyát, és megőrizze az egészségét. Jessica szerint a családja által készített ételek súlyproblémákhoz vezettek náluk, ezért inkább kerülte azokat.

14. 15 éves korában szerepet kapott a Flipper című tévésorozatban. Az ausztráliai forgatás során néhány furcsa telefonhívást kapott, amelyeket azonban csínytevésnek vélt, és nem vett komolyan. 1996-ban azonban elrabolták őt a Flipper forgatása közben. 14 órán át senki sem tudta, hogy hol van, majd a felvételek helyszínétől több kilométerre, egy autó csomagtartójában találták meg bekötött szemmel, betömött szájjal és megkötözve. A fizikai bizonyítékok és a tanúk hiánya, valamint a tény, hogy a megpróbáltatás alatt be volt kötve a szeme, tehát nem látott semmit, az ügy azóta is megoldatlan. Alba a karrierje során sosem beszélt az esetről, és nem is szándékozik a továbbiakban sem. A hivatalos dokumentáció hiánya mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy némi szkepticizmus övezze a történtek pontos körülményeit.

15. Ő és Hayden Christensen a 2007-es Éberség forgatása közben ellátogattak a Bellevue kórházba, hogy együtt legyenek karácsonykor az ott kezelt kisgyerekekkel.

16. A szem (2008) című filmben játszott szerepe miatt megtanult hegedülni.

17. Fél a repülő madaraktól, a struccokkal, a kivikkel és a pingvinekkel tehát semmi baja.

18. Kifejezetten érdeklődik a Harley-Davidson motorkerékpárok iránt.

19. 2001-ben vesegyulladása volt, és még abban az évben anorexiával is küzdött.

20. Fontolóra vették, hogy a kiesett Emily Blunt helyett ő játssza Natasha Romanoff, azaz a Fekete Özvegy karakterét a Vasember 2-ben (2010), de a szerepet végül Scarlett Johansson kapta meg.

21. Bár a színésznők és a női popsztárok gyakran vetkőznek le különböző mértékben magazinok fotózásain, illetve filmes vagy tévés jelenetekben, ő kijelentette, hogy nagyon szemérmes, ezért soha nem vállalna meztelen jelenetet, és nem pózolna félmeztelenül sem egy magazinban.

22. Épp ezért A nyelvtanárnő (2003) című filmben testdublőr segített neki a szexjelenetek forgatásában. A Machetében (2010) látható meztelen jelenete is hamis volt. Valójában fehérneműt viselt, amit később digitálisan eltávolítottak. Alba minden szerződésében szerepel egy „meztelenség tilalma” záradék.

23. 2003-ban felbontotta hosszú ideje tartó eljegyzését a Michael Weatherlyvel, akivel a Sötét angyalban játszottak együtt.

24. A nyakán egy margarétát és egy katicabogárt ábrázoló tetoválása van.

25. Eleanor Roosevelt a kitartásának köszönhetően Alba egyik kedvenc történelmi alakja.

26. Egy zártkörű szertartáson 2008. május 19-én mondta ki a boldogító igent Cash Warrennek. Még a legközelebbi barátai sem voltak meghívva.

27. Jessica és Cash házassága majdnem 18 éven át tartott, 2026. február 13-án mondták ki hivatalosan a válásukat. A kapcsolatuk persze korábban befuccsolt, már 2024 decemberében szakítottak.

28. Cash Warrentől három gyermeke született: két lány, Honor Marie Warren (2008) és Haven Garner Warren (2011), valamint egy fia, Hayes Alba Warren (2017).

29. A Sin City – A bűn városa (2005) című filmben játszott karakterének megismerése érdekében sztriptízbárokba járt. Azt mondta azonban, hogy ez nem segített, mert a profi sztriptíztáncosok csak „borravalót próbáltak szerezni”.

30. A Playboy magazin a 2006. márciusi számában a 25 legszexisebb híresség közé sorolta, és az év szexszimbólumának választotta, a kiadvány címlapján ő is szerepelt. Alba ezután pert indított a lap ellen, mert az ő beleegyezése nélkül használták fel a képét (A tenger vadjai című 2005-ös film promóciós fotóját), ami szerinte azt a látszatot keltette, mintha „meztelen vagy félmeztelen fotósorozatban” szerepelt volna abban a számban.

31. Később visszavonta a Playboy-pert, miután Hugh Hefner személyesen kért tőle bocsánatot kapott, és beleegyezett abba is, hogy adományt juttat két, Jessica által támogatott jótékonysági szervezetnek.

32. Közeli, jó barátnői közé tartozik Lindsay Lohan, Eva Longoria, Eva Mendes, Kate Hudson, Nicole Richie, Cameron Diaz, Russell Simmons, Will.i.am és Shay Mitchell.

33. A Sötét angyal egyik 2001-es epizódjában együtt játszott a fivérével, Joshua Albával.

34. Fiatalabb korában a következőket mondta: „Gyerekként Beverly Hillsbe jártam meghallgatásokra, és azt gondoltam: »Miért nem itt élek? Miért nem én vezetem azt az autót?«” 2008-ban aztán ő és a férje, Cash Warren 4 millió dollárt fizettek egy 436 négyzetméteres házért Beverly Hillsben.

35. Christopher Gavigannel együtt társalapítója a The Honest Company nevű cégnek, amely vegyi anyagoktól mentes termékeket, többek között pelenkákat gyárt. A cég piaci tőkeértéke jelenleg kb. 391 millió dollárra tehető.

36. Alba nem hiszi, hogy a hírneve bármilyen előnyt jelentett volna számára a cégének elindításában és fejlesztésében. „Sokan lehetnek hírességek; ehhez nem igazán kell tehetség” – mondta, majd hozzátette, hogy egy jó ötlet sokkal fontosabb.

37. Mindössze két hónappal a Honey (2003) című film forgatásának tervezett kezdete előtt kezdett el Jessica táncot és tae-bót tanulni.

38. A kedvenc színésze Johnny Depp.

39. A melltartó, amelyet a Sin Cityben viselt, 1025 dollárért kelt el egy eBay-aukción.

40. A csuklója belső oldalára lótusz szót tetováltatta szanszkrit nyelven.

41. Mexikói származása ellenére nem beszél folyékonyan spanyolul, sőt, alig ért valamit abból a nyelvből.

42. Az E csatorna „101 legszexisebb test” listáján a harmadik helyet szerezte meg az ezüst érmes Brad Pitt és a győztes Angelina Jolie mögött.

43. Jessica Albának vannak Max Guevara- (Sötét angyal), Sue Storm- (Fantasztikus négyes) és Nancy Callahan- (Sin City) akciófigurái a saját szerepeiről, amelyek mindegyike valóban hasonlít rá.

44. A GQ magazin minden idők 25 legszexisebb filmszínésznői közé választották.

45. Konzervatív nevelést kapott, de ő maga abszolút liberális beállítottságú. Állítása szerint már ötéves korában feministának tartotta magát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Megvette a Művészetek Völgye főtulajdonosa a Bánkitó Fesztivált, idén Kapolcson lesz saját helyszínük
A Bánki-tó partján már nem tudták volna időben megszervezni a fesztivált, de a cél az, hogy a következő években az eredeti helyszínen folytatódhasson.
L.D. - szmo.hu
2026. április 28.



Az idén 35. jubileumát ünneplő Művészetek Völgye egy különleges hírrel készült az idei évre: a tavaly véget ért Bánkitó Fesztivál 2026-ban Kapolcsra költözik július 24. és augusztus 2. között.

A Művészetek Völgye szakmai főtulajdonosa, a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány 2025-ben megállapodást kötött a Bánkitó Fesztivál kivásárlásáról. Az elsődleges cél az volt, hogy a Bánkitó Fesztivál rendezze anyagi helyzetét, miközben az alapítvány lehetőséget teremtett ezzel a magyar kulturális élet egyik meghatározó rendezvényének a jövőbeni, megújult formában történő esetleges újraindítására.

Az átadás-átvételi folyamat hosszú egyeztetések eredményeként nemrég zárult le, az idő rövidsége miatt az idei évben a Bánki-tó partjára teljes körűen már nem nyílt lehetőség fesztivált szervezni. A Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány célja a rendezvénnyel, hogy a következő években megvizsgálja és megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy a Bánkitó Fesztivál fenntartható módon kerüljön vissza a kulturális körforgásba és újra a közösségek fontos találkozóhelyévé váljon, a jövő évtől már remélhetőleg a jól megszokott helyszínén. Egy dologban a Bánkitó Fesztivál új tulajdonosai már az elejétől egyértelmű álláspontot képviseltek:

a 2026-os év nem maradhat Bánkitó nélkül!

Ebben a különleges átmeneti időszakban az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja látja vendégül az eseményt. A Völgy programjában önálló helyszínként jelenik meg a Gástya-Árok, ahová Beköltözik a Bánkitó. Ahogy a tó partján mindig egyedi hangulatot teremtett a fesztiválozók együttgondolkodása, így az Árokban sem maradnak a Völgylakók szellemi táplálék nélkül. Közéleti, kulturális beszélgetések is várják az érdeklődőket több alkalommal, melynek során aktív társadalmi kérdések kerülnek majd előtérbe.

A tervek szerint a programban nagy hangsúlyt kapnak a Bánkitó Fesztivál szellemi örökségéhez köthető tematikák. A Bánkitó alapítóival a kezdetekről és a fesztivál mással összetéveszthetetlen identitásáról lesz szó, de külön panelben ismerkedhet meg a közönség a magyarországi független kulturális kezdeményezések fenntarthatósági lehetőségeivel. A fiatal generációk közéleti szerepvállalása és a fesztiválok közösségformáló ereje is egy olyan téma, amit a Bánkitó pozitív billogként viselt és visel majd továbbra is magán, így természetesen ez sem maradhat ki a beszélgetések sorából.

A helyszín a hazai underground élet izgalmas szereplőivel zenei programokkal idézi meg az idei nyárban a Bánkitó Fesztivál szellemiségét. A Gástya-Árok zenei kínálata tükrözi majd a fesztivál hagyományait: alternatív, feltörekvő, szubkultúrák rajongott előadói kapnak lehetőséget, hogy Kapolcs egyik ikonikus színpadára álljanak fel.

A részletes műsor a Művészetek Völgye sajtótájékoztatója után, a teljes programmal együtt válik elérhetővé. A Művészetek Völgye szervezői bíznak abban, hogy ez az együttműködés nemcsak méltó módon őrzi meg a Bánkitó Fesztivál értékeit, hanem egyben új perspektívát is nyit a jövőbeni újraindítás reményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Demjén Ferenc visszakozott, mégis engedélyezte a letiltott NER-paródiát
Ismét elérhető a „Mi vagyunk a NER” című paródiavideó, miután az alkotók sikeresen megegyeztek a zenésszel. A videót korábban Demjén Ferenc szerzői jogi igénye miatt távolították el a YouTube-ról.


Ismét elérhető a YouTube-on a „Mi vagyunk a NER” című, mesterséges intelligenciával készült paródiavideó, amit a választás előtt Demjén Ferenc szerzői jogi követelésre hivatkozva letiltatott. A videó készítői megegyeztek a zenésszel és menedzsmentjével, akik a pereskedés elkerülésével és a jogi helyzet bizonytalanságával indokolták a megegyezést – írja a Telex.

A menedzsment a lapnak küldött válaszában a fordulat hátterét is megvilágította:

„Az újbóli megkeresés az alkotó részéről és az egymásnak ellentmondó jogi állásfoglalások a paródia illetve a szerzői jog kérdésében. Pereskedni nem akartunk. Ezt jelenti a konstruktivitás. A kérdést így a magunk részéről lezártnak tekintjük.”

A „Mi vagyunk a NER” című videó a választás előtt kezdett terjedni, és Muppet Show-szerű bábfigurákként ábrázolta a politikai és gazdasági elit ismert szereplőit, köztük Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet, Várkonyi Andreát és Rogán Antalt.

A videó a rendszer működését gúnyolta, refrénje pedig így szólt:

„Mi vagyunk a NER, mi vagyunk a tolvajok, lehet más a kormány, mi leszünk a küllők között a bot.”

A videót április 8-án távolították el a YouTube-ról, miután Demjén Ferenc szerzői jogi panaszt tett, mert a paródiában felhasználták az általa a nyolcvanas években írt Jelszó: Love című dal egy részletét.

Ahogy arról a Szeretlek Magyarország is beszámolt, a vita a paródiakivétel jogi értelmezése körül forgott, mivel annak gyakorlati határai nem egyértelműek. A letiltásnak politikai olvasatot is adott, hogy Demjén korábban fellépett a Fidesz március 15-i kampányrendezvényén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Carson Coma frontembere patkányoknak nevezte a több tízmilliós NKA-támogatásokat bezsebelő előadókat
Fekete Giorgio a Telexnek adott interjúban minősítette azokat az előadókat, akik a választás előtt nagy összegű állami támogatást vettek fel. Később elismerte, hogy a kifejezés talán nem volt elegáns, és a jövőben inkább a gyógyulásra akar fókuszálni.


Fekete Giorgio, a Carson Coma frontembere a Telex műsorában beszélt arról, hogyan élte meg a választási kampányt és a rendszerváltást, milyen következményekkel járt a zenekar számára a kormánykritikus kiállás, és hogyan tervezik a folytatást. Az énekes elmondta, a kampány heteit egy sporteseményhez hasonlóan követte, annak ellenére, hogy előzetesen megfogadta, nem fogja így tenni. „Hát megfogadtam magamnak azt, hogy nem fogok belecsúszni abba, hogy úgy követem ezeket a híreket, mint a kedvenc foci csapatomat, a Torino-nak a dolgait követném, de hát abszolút belecsúsztam” – ismerte el. Hozzátette, hogy a mai napig előbb nézi meg a hírértesítéseket reggel, mint a barátaitól kapott üzeneteket.

A választás előtti időszakot Fekete szerint komoly szorongás is kísérte, mind a személyes életét, mind a zenekar karrierjét illetően. Elmondása szerint több forgatókönyvet is elképzeltek arra az esetre, ha a Fidesz maradna hatalmon, különösen egy „igazi kihívóval szembeni” győzelem után. Úgy vélte, a zene egy nehezebben megakadályozható pálya, de voltak félelmeik.

Nem akarok ötleteket adni senkinek vagy semmilyen jövőbeli diktátornak, de mondjuk nyilvános rendezvényen nem szabadna LMBTQ témájú dalokat játszani, vagy nem lehetne a szuverenitásnak ártalmas dalokat játszani, és társai".

Elmondta, hogy a környezetében sokan fontolgatták a költözést egy esetleges Fidesz-győzelem után, most pedig többen a hazatérés lehetőségét mérlegelik. Az énekes elárulta, a választás estéjét és a megelőző Rendszerbontó Nagykoncertet is külföldről követte, amit élete egyik legnagyobb FOMO-élményének nevezett. A választás másnapján felkelni szerinte szürreális érzés volt, és még napokig tartott benne a félelem, hogy a hatalom valahogy megpróbálja elvenni a győzelmet. „Nincs meg az -amit most így kezdem belengedni magam -, hogy érezzem, hogy lehet, hogy holnap jobb lesz, mint ma. És ez egy ilyen nagyon durva lélekállapot” – mesélte.

A zenekar politikai szerepvállalásával kapcsolatban úgy látja, a fiatalok elsősorban azért fordultak a politika felé, mert elegük lett abból, hogy hülyének nézik őket. Bár kaptak visszajelzéseket, hogy a dalaik, különösen az LMBTQ-tematikájúak, segítettek a rajongóiknak, Fekete szerint a kormánykritikus dalok írása az elmúlt években anyagilag nem volt kifizetődő.

Egy utolsó ilyen nagy magnum opuszt kiadunk ebből a 16 év tapasztalataiból, egy ilyen dalt fogunk írni, és utána egy időre pihentetjük ezt a közéleti témát.

A zenekar a jövőben egyfajta lezárásra készül, amit egy alkotói döntésnek nevezett. El akarják kerülni az önismétlést, de a rendszerkritikus dalaikat továbbra is játszani fogják a koncerteken - ígérte.

Visszatekintve az elmúlt évekre, Fekete elmondta, a közéleti szerepvállalásuknak konkrét következményei lettek. A hírhedt „mocskos fideszezés” a Fishing on Orfűn után ugyan nem érte őket közvetlen retorzió, de a koncertlemondások gyakorivá váltak. „Már eleve nem igazán hívnak mondjuk városi rendezvényekre” – mondta. Felidézett egy esetet, amikor egy augusztus 20-i fellépésüket mondták le az utolsó pillanatban azzal az indokkal, hogy a polgármester más zenekar mellett döntött. Beszélt a backstage-ben uralkodó paranoiáról is, mivel tudomásuk szerint a tavalyi fesztiválszezonban bárhol bekamerázhatták az öltözőket.

Az énekes szerint voltak vörös vonalak, amiket nem léptek át: soha nem vállaltak fellépést pártpolitikai rendezvényen, és nemet mondtak az MCC Fesztiválra is. Ugyanakkor elismerte, hogy a NER annyira átszőtte a kulturális életet, hogy szinte lehetetlen volt elkerülni. Egy Várvölgyön tartott koncertjük kapcsán, ahol Mészáros Lőrinc cégeinek logói domináltak, elmondta: „Nagyon nehéz ebben eligazodni, eldönteni azt, hogy az ember hanyadik lépése az, ami a NER-nél ér véget”.

Felidézte a Bayer Zsolttól kapott támadásokat is. Az első, róla szóló cikk címe az volt: „Tudatosan politizál és stróman akar lenni a Carson Coma frontembere”. A Sziget Fesztiválon viselt „A homofóbok buzik” feliratú pólója után is kapott egy cikket, amit még aznap este, a fesztivál területén olvasott el a zenekarral. „Ez a konstans félelem az azért szörnyű, és nagy pszichológiai károkat okozott azért szerintem mindegyikünkben” – fogalmazott. Arra a kérdésre, mit üzenne ma Bayer Zsoltnak, csak annyit mondott: „Azt, hogy már nem olyan vicces”.

A zenekart ért hátrányok között említette, hogy a Petőfi Rádió gyakorlatilag letiltotta őket, és csak a választás után kezdték el újra játszani a dalaikat.

Az NKA-pályázatokkal kapcsolatban elmondta, az elmúlt 7-8 évben összesen körülbelül 15 millió forint támogatást kaptak, ami a kiadásaiknak csak egy töredékét fedezte. Eközben az európai turnéjukra, ami a külföldön élő magyarokat célozta, nem kaptak pénzt. Fekete Giorgio szerint a Liszt Intézetek sem segítették őket szállással a turné során, ami szerinte már a „kicsinyes kategória” volt.

Az énekes kemény szavakkal illette azokat az előadókat, akik a választás előtt nagy összegű NKA-támogatásokat vettek fel.

Azok, akik nevetve felvesznek százmillió forintokat egy választás előtt, azok persze azok, hát most mit mondjak, patkányok.

Később, a műsorvezető visszakérdezésére elismerte, hogy a kifejezés talán nem volt elegáns, és a jövőben inkább a gyógyulásra, nem pedig az elégtétel keresésére szeretne fókuszálni. „A következő időszakban a saját egyéni fejlődésemben egy kitűzött cél, hogy ne azzal foglalkozzak, hogy elégtételt kapjak, hogy ezt a bántást visszaadhassam, hanem hogy inkább el tudjon kezdeni gyógyulni ez az egész”.

Azt is elmondta, a kormánykritikus kiállásuknak voltak előnyei is, de a mérleg végén a legfontosabb számára a tiszta lelkiismeret.

"Semmihez nem mérhető érzés az, hogy nyugodtak vagyunk, meg büszkék vagyunk egymásra, meg az, hogy vállaltuk ezt a rögösebb utat."

A választás óta a Petőfi Rádió játszási listáján kívül nem tapasztaltak nagy változást, és nem is várnak hátbaveregetést. Az interjú végén szóba került a Bánkitó Fesztivál jövője is. Fekete meglepődve értesült arról, hogy a fesztivált a Művészetek Völgyének fenntartója viszi tovább, amit az az Oszkó Natália vezet, aki a brüsszeli Liszt Intézet vezetőjeként lemondta a koncertjüket.

A zenekar a NER-korszakot lezáró dalát – ami egyben az élményeik feldolgozása is lesz, és amelyről már írtak a lapok egy korábbi, iratmegsemmisítésről szóló verziója kapcsán – a szeptember 4-i Budapest Parkos koncertjükön tervezi bemutatni, ami „A rendszerváltás megünneplése” címet viseli.

VIDEÓ: A teljes interjú


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk