prcikk: Kékszakállnak hívták maguk között Varga Mihály helyettes államtitkárát, nagyon magasra érnek a legújabb korrupciós ügy szálai | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Kékszakállnak hívták maguk között Varga Mihály helyettes államtitkárát, nagyon magasra érnek a legújabb korrupciós ügy szálai

A pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottja érintett, de a szálak a Miniszterelnökségig is elérnek. A vádlottak főkén vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.


Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetést kért az ügyészség egy minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben – írja a vádiratra hivatkozva a 24.hu. A lap szerint februárban

összesen 54 ember ellen emeltek vádat, az vesztegetési ügy pedig Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érinti.

Ez az az ügy, ami 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főkén vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre:

Az elsőrendű vádlott, egy minisztériumi személy több munkatársát – köztük vezető kormánytisztviselőket – bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások pozitív elbírálását.

A vádak alapján az elsőrendű vádlottnak még arra is volt gondja, hogy a pályázatok helyszíni ellenőrzését is kontroll alatt tartsa, ezért a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzési osztályvezetőjét – a későbbi harmadrendű vádlottat – is bevonta a korrupciós hálózatba. Az ügyészség szerint összesen 108 európai uniós forrásból finanszírozott pályázat, valamint további 8 hazai forrású (az Egészségügyi Támogatási Program keretében benyújtott) pályázat érintett.

A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.

A fővádlottak minisztériumi tolvajnyelvet találtak ki, hogy lehallgatásuk esetén a nyomozók ne tudják azonosítani őket. A Miniszterelnökség részéről érintett főosztályvezetőt „Pulyka husinak” nevezték el, más vádlottakat „Pumukli”, „Bagoly” vagy „Okos madár” néven emlegették, de volt köztük olyan is, akit „Faszfejnek” hívtak.

A vádiratból kiderül az is, hogy az egymás közt csak „Kékszakállként”, illetve „Lisztes Krisztiánként” is emlegetett tizenegyedrendű vádlott nem más, mint Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi helyettes államtitkára, Karsai Tamás. Karsai a lap szerint 5 millió forintért járt közben egy problémás cég érdekében, továbbá havonta 500 ezer forintért „rendelkezésre állt”. Összesen 9,5 millió forint kenőpénzt vett át az ügyészség szerint.

A lap megnevezi a tizenkettedrendű vádlottat, Barta-Eke Gyulát is, aki korábban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kancellárja is volt. Ő a tanúsítványok kiállításában és pozitív elbírálásában működött közre. Több alkalommal kapott tízmillió forintot meghaladó csúszópénzt, ezért az ügyészség 124,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást vele szemben, valamint öt évre börtönbe is küldenék őt.

A büntetőügy ötvenkettedrendű vádlottja Vancsura István kecskeméti politikus, aki leginkább Hadházy Ákos független országgyűlési képviselővel együttműködő ügyvédként, szövetségeseként ismert. A férfit pénzmosással vádolja az ügyészség: a vádirat szerint az elsőrendű vádlott Vancsurát bízta meg az adásvételi okiratok megszerkesztésével, amikor megvásárolt két lakást, az ügyvéd pedig nem ellenőrizte a vételár eredetét. Továbbá azzal vádolják, hogy ellenjegyzett egy olyan dokumentumot, amelynek segítségével az elsőrendű vádlott 180 millió forint korrupciós pénzt próbált elfedni. Az ügyvédet mindezekért hét évre börtönbe küldené az ügyészség. Vancsura Istvánt sikerült elérnie a 24.hu-nak. Az ügyvéd tagadta, hogy ellenjegyezte volna a szóban forgó dokumentumot, illetve azt is, hogy a lakásvásárlásnál lett volna ügyfél-átvilágítási kötelezettsége.

A Pénzügyminisztérium azzal utasította vissza a lap megkeresését, hogy folyamatban lévő eljárásról van szó. A 24.hu megkereste az egyik érintett céget, Barta-Eke Gyulát és Palkovics Lászlót is, tőlük nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapította, hogy Panyi Szabolcs „nem önálló, nem alanyi jogú tényező”
Az kormányszerv egy nappal a kormánymédia támadása után adott ki jelentést Panyi Szabolcsról. Az ötoldalas irat szerint az újságíró egy nemzetközi hálózat végrehajtója.


Villámgyorsan, mindössze egy nappal a Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró elleni kormánypárti sajtótámadás után egy ötoldalas „jelentést” tett közzé kedden a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A dokumentumban „hálózati személyként” azonosítják az újságírót, akinek a szerepét egy Magyarország ellen irányuló, titkosszolgálati hátterű művelet részeként értelmezik

- írta a HVG.

A hivatal szerint Panyi Szabolcs „szerepe csak a Magyarországgal szemben végrehajtott, dezinformációs célú és titkosszolgálati hátterű műveletek szempontjából, ebben a speciális, rétegzett hálózati struktúrában értelmezhető”.

A dokumentum tíz lábjegyzetéből nyolc a Szuverenitásvédelmi Hivatal saját, korábbi anyagainak linkjét tartalmazza. A hivatal arra a következtetésre jut, hogy „Panyi Szabolcs ebben a szisztémában nem önálló, nem alanyi jogú tényező, hanem egy Magyarországgal szemben mozgósítható nemzetközi politikai és média infrastruktúra aktív szereplője, végrehajtója”.

Lánczi Tamás, a hivatal elnöke már korábban jelezte álláspontját: „Pontosan ezért van szükség az átláthatósági törvényre. A Panyi-féléknek pedig nincs helyük a magyar közéletben”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentését az előzte meg, hogy hétfőn a kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen Panyi egy feltételezhetően külügyminisztériumi forrással beszél. A portál azzal vádolta meg az újságírót, hogy segédkezett Szijjártó Péter külügyminiszter lehallgatásában azzal, hogy átadta a telefonszámát egy külföldi titkosszolgálatnak. A HVG szerint ez a vád a felvételből nem olvasható ki. Panyi a Mandiner cikkét előcsapásnak nevezte, mivel éppen egy olyan anyagon dolgozik, amely szerint Szijjártó Péter uniós tárgyalásokról szivárogtatott információkat Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Ennek alátámasztására közzétette a két miniszter egy 2020-as beszélgetésének leiratát is, amelyben Szijjártó arról győzködte Lavrovot, hogy avatkozzanak be a szlovákiai választásokba a magyar kormánnyal szövetséges pártok érdekében.

Az ügy keddre nemzetközi botránnyá terebélyesedett. Szlovákiában több ellenzéki párt is vizsgálatot sürget. Grendel Gábor, a Slovensko képviselője szerint „ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz.” Az Európai Bizottság is magyarázatot vár a magyar kormánytól az állítólagos szivárogtatások miatt.

Az ügyben a politikai álláspontok élesen szemben állnak. A kormány és holdudvara hazaárulással vádolja Panyit, aki tagadja, hogy köze lenne Szijjártó lehallgatásához. Ezzel szemben Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke szerint nem az újságíró, hanem Szijjártó Péter követett el hazaárulást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor öngólt lőtt: a 2024-ben alakult Tisza Párton kéri számon Szijjártó 2020-as lehallgatását
A miniszterelnök a Facebookon támadta be Magyar Péter pártját a külügyminiszter lehallgatása miatt. Magyar szerint a vád azért sántít, mert a pártja akkor még sehol sem volt.


Magyar Péter szerint Orbán Viktor úgy vádolta meg a Tisza Pártot azzal, hogy tudott Szijjártó Péter 2020-as lehallgatásáról, hogy közben a pártot négy évvel később, 2024-ben alapították. A pártelnök a Facebookon reagált a miniszterelnök posztjára, amelyben Orbán Viktor azt írta, hogy „külföldi titkosszolgálatok a Tisza párt tudtával és a Tisza párt érdekében lehallgatták a magyar külügyminisztert.”

Magyar Péter a bejegyzésében szó szerint azt írta:

„Orbán Viktor szerint a külföldi szolgálatok 2020-ban a TISZA tudtával figyelték meg Szijjártó (hazaáruló) Pétert. A TISZA Párt 2024-ben indult. Orbán Viktor az öngólok királya”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy beszélgetést tett közzé a Facebookon, ami állítólag Szergej Lavrov orosz és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter között zajlott le 2020-ban. A felvételen Szijjártó szívességet kér moszkvai kollégájától, hogy egy meghívással segítsék a szlovák szociáldemokraták választási esélyét.

A kormánypárti Mandiner egy hangfelvételt közölt Panyi Szabolcsról. Az erről szóló cikkükben pedig úgy keretezték az elhangzottakat, mintha Panyi azt mondaná, hogy átadta Szijjártó telefonszámát egy külföldi szolgálatnak, ezért tudták lehallgatni. A felvételen nem ez hangzik el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A forgókaput átlépve menekült a kérdések elől az ukrán hamis zászlós akciót irányító férfi
A 444.hu stábja a rendkívül furcsa interjúban azt szerette volna megtudni Balog Gézától, a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség egyik vezetőjétől, hogy fizetett-e azoknak, akik a Tisza menetén ukrán zászlót feszítettek ki. Ő azt válaszolta, nem fizetett soha senkinek, de azt nem árulta el, miért is csinálták.
M.M. / Fotó: 444 - szmo.hu
2026. március 24.



A 444.hu stábja a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség irodájánál készített interjút Balog Gézával, a cég egyik regionális vezetőjével, aki a március 15-i Tisza meneten egy ukrán zászló kifeszítését koordinálta egy Deák térhez közeli erkélyről. A riporter kérdésére, hogy mit csinált a nemzeti ünnepen az erkélyen, Balog úgy felelt:

„Igazából ti is, pontosan tudjátok, hogy az a menet az a háborús menet volt, és a mészárszékért meneteltek.”

Balog az interjú alatt elég sietősre vette figurát. A beszélgetés során meg sem állt, előbb a forgóajtóba menekült, majd a beléptetőkapun úgy ment át, hogy átlépte azt. Ezután - valószínűleg a közös liftezést elkerülendő - a lépcsőházba vette az irányt, ahol gyorsan felgyalogolt, és közölte, hogy innen az újságírók nem jöhetnek tovább.

A kampányban egyre gyakrabban felbukkanó, rejtélyes non-profit cég tavaly nyáron került először a nyilvánosság elé, mint a Fidesz egyik kampányeszközének, a Digitális Polgári Köröknek a szervezője. Ők menedzselik a több száz csoportból álló Facebook-hálózatot, szervezik az offline találkozókat és árulják a Lázárinfós pólókat.

A cégnek azonban van egy láthatatlanabb oldala is: a 444 szerint egy XIII. kerületi irodából trollfarmot működtetnek, ahonnan az alkalmazottak fideszes és kormányzati posztok alá kommentelnek pozitív üzeneteket. Emellett a nevükhöz kötik a Magyar Péter filmjére történt tömeges mozijegyvásárlásokat és a március 15-i „hamis zászlós műveletet” is.

A nemzeti ünnepre a cég alaposan felkészült: a Tisza menetének útvonalán lakásokat vettek ki, köztük egy Bajcsy-Zsilinszky úti penthouse-t, ahonnan különféle akciókat hajtottak végre.

A Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségn irodájához tartó Balogot a riporter tovább faggatta, többek között arról, hogy fizetett-e azoknak a kiskorúaknak, akiket az ukrán zászló kifeszítésével hoztak összefüggésbe. „Nem fizettem soha senkinek” – hangzott a rövid válasz. Arra a kérdésre, hogy a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökség vagy a Morális Forráskód Kft. alkalmazásában áll-e, és hogy mik a tervek a céggel a választások után, Balog kitérő választ adott.

„Nem tudom, nem én vagyok az ügyvezetője a cégnek” – mondta, majd a kormányzati megrendelésekre vonatkozó felvetést is elhárította: „Szerintem nem történt semmilyen kormányzati megrendelés.”

A stáb egészen a cég első emeleti irodájáig jutott, ahol a választások előtt három héttel meglehetősen zsúfolt volt a hétfő reggel. A reggeli mítingre befutott Tatabánya fideszes önkormányzati képviselője, Horváth Kristóf is. Amikor a riporter arról kérdezte, miért a Digitális Demokrácifejlesztési Ügynökségnél kezdte a hetet, a politikus nem válaszolt érdemben. „Itt sétálok az utcán, kérem szépen! Legyenek szívesek, ne zaklassanak! Dolgozunk minden nap, Fidesz győzelem lesz, ne aggódjanak!” – zárta rövidre a beszélgetést.

A teljes videót itt láthatjátok

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Pécs polgármestere hadat üzent a gyűlöletkeltő, adóforintokból fizetett plakátoknak
A pécsi közgyűlés elfogadott egy rendeletet, amely megtiltja a városképet romboló és uszító hirdetések kihelyezését. A döntés az újonnan kihelyezendő plakátokra vonatkozik, a már kint lévőket nem érinti.


„Véget vetünk az uszító, gyűlöletkeltő plakátoknak Pécsett! Pécs szabad, gondolkodó közössége megérdemli, hogy ne kelljen nap mint nap nyomasztó, félelemkeltő, ráadásul adóforintokon fizetett óriásplakátokat látnia” – jelentette be kedden Facebook-oldalán Péterffy Attila, Pécs polgármestere.

A pécsi közgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben kitiltják a város közterületeiről a városképet csúfító plakátokat.

A rendelet értelmében ezentúl nem köthető közterület-használati megállapodás egyebek mellett „a városképi, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő, vagy Pécs Város településképi karakterébe egyéb módon nem illeszkedő közterület-használatra”. A tiltás kiterjed az olyan hirdetésekre is, amelyek „nem szolgálják a közösségi együttélés alapvető szabályait vagy jogellenes tartalmat jelenít meg”.

A döntés csak az ezután kikerülő plakátokra érvényes, a már kihelyezetteket nem szedik le.

A város már korábban is tett lépéseket a közterületi hirdetések szabályozására: a pécsi buszmegállókba már az év eleje óta nem kerülhetnek ki ilyen plakátok,

miután az önkormányzat módosította az erről szóló szerződést.

Pécs nem az egyetlen város, amelyik megelégelte a politikai plakátokat. Nemrég a III. kerület is gondoskodott arról, hogy beszüntesse az agresszív, félelemkeltő hirdetéseket a közterületein. Az ilyen önkormányzati korlátozások ugyanakkor jogi vitákat vethetnek fel, különösen kampányidőszakban, amikor a választási törvény szélesebb körű védelmet biztosíthat a politikai hirdetéseknek. A vita egyik oldala szerint a helyi közösségeknek joguk van megvédeni magukat a gyűlöletkeltő és félelmet keltő tartalmakkal szemben, míg a másik oldal a szólásszabadság korlátozásától tart.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET: