Mi is beszámoltunk arról, hogy új szabályozást kívánt bevezetni a Trump-kormány az állami földterületeken. Ennek értelmében a vadászok kicsalogathatják az állatokat a rejtekhelyükről, és a kölyköket is lelőhetik.
Az Obama-kormány annak idején betiltotta a ragadozók kicsalogatását és vadászatát. A cél a ragadozók és a helyi ökoszisztéma védelme, valamint a populáció fenntartása volt.
A Center for Western Priorities vezetője, Jesse Prentice-Dunn már a Trump-kormány tervezetére azt mondta, hogy "meglepően kegyetlen", és hogy ez egy újabb lépés, aminek következtében csorbát szenved a vadon élő állatok védelme az olajipari társaságok és a trófeagyűjtők kérésére.
Mint arról többek közt a Daily Mail beszámolt, az új, nemzeti parkokra vonatkozó, július 9-től életbe lépő szabályozás szerint az állam ellenőrzi a védett alaszkai területeken folytatott vadászatot.
Mi is beszámoltunk arról, hogy új szabályozást kívánt bevezetni a Trump-kormány az állami földterületeken. Ennek értelmében a vadászok kicsalogathatják az állatokat a rejtekhelyükről, és a kölyköket is lelőhetik.
Az Obama-kormány annak idején betiltotta a ragadozók kicsalogatását és vadászatát. A cél a ragadozók és a helyi ökoszisztéma védelme, valamint a populáció fenntartása volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döbbenet a stúdióban: Trump élőben állította, hogy fogalma sincs, ki az a kriptomilliárdos, akinek elnöki kegyelmet adott, pedig a fiai üzlettársa volt
A kegyelmet kapott milliárdos cégei az elnök fiaival is partnerségre léptek. A közös vállalkozás székhelye ráadásul pont a híres Trump Towerben van.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News 60 Minutes című műsorában beszélt arról, hogy fogalma sincs, ki az a kriptomilliárdos, akinek korábban kegyelmet adott. A meglepő kijelentés azután hangzott el, hogy Norah O'Donnell műsorvezető arról próbálta faggatni, miért kegyelmezett meg Changpeng Zhaónak, a Binance kriptotőzsde társalapítójának.
Zhao, akit a kriptovilágban csak „CZ”-ként emlegetnek, 2023-ban vallotta magát bűnösnek egy ügyben, amely szerint pénzmosáshoz nyújtott segítséget. Emiatt négy hónapot ült börtönben, és le kellett mondania az általa alapított cég vezetéséről is.
Amikor a riporter rákérdezett, miért segített egy olyan emberen, aki az ügyészek szerint komoly nemzetbiztonsági kárt okozott, Trump így felelt: „Rendben, készen áll? Fogalmam sincs, ki ő.” Később hozzátette, nem emlékszik, hogy valaha találkozott volna vele, csak annyit hallott róla, hogy a Biden-kormányzat „boszorkányüldözésének” áldozata lett.
Az ügyet az teszi igazán pikánssá, hogy Zhao cégei közös kriptovaluta-projektekben működnek együtt Trumphoz köthető vállalatokkal.
Ilyen például a Dominari Holdings, amelynek tanácsadó testületében az elnök fiai is ott ülnek, a cég székhelye pedig az elnöki család tulajdonában álló Trump Towerben van.
A Fehér Ház álláspontja szerint Zhao eljárása a „kriptovaluták elleni háború” része volt, és egy „túlzottan keményen kezelt ügyről” van szó, amit az elnök az alkotmányos jogkörével élve korrigált. A kegyelem feloldja azokat a korlátozásokat, amelyek eddig akadályozták Zhaót, hogy pénzügyi vállalkozásokat vezessen.
Nem ez az első eset, hogy Trump segít a kriptovilág szereplőin. Korábban leállítottak egy csalási ügyet Justin Sun kriptovállalkozó ellen, miután az befektetett a Trump család cégébe, és kegyelmet adott a BitMEX tőzsde pénzmosással vádolt alapítóinak, valamint a Silk Road nevű, darkweben működő drogpiac létrehozójának, Ross Ulbrichtnak is.
Donald Trump amerikai elnök a CBS News 60 Minutes című műsorában beszélt arról, hogy fogalma sincs, ki az a kriptomilliárdos, akinek korábban kegyelmet adott. A meglepő kijelentés azután hangzott el, hogy Norah O'Donnell műsorvezető arról próbálta faggatni, miért kegyelmezett meg Changpeng Zhaónak, a Binance kriptotőzsde társalapítójának.
Zhao, akit a kriptovilágban csak „CZ”-ként emlegetnek, 2023-ban vallotta magát bűnösnek egy ügyben, amely szerint pénzmosáshoz nyújtott segítséget. Emiatt négy hónapot ült börtönben, és le kellett mondania az általa alapított cég vezetéséről is.
Amikor a riporter rákérdezett, miért segített egy olyan emberen, aki az ügyészek szerint komoly nemzetbiztonsági kárt okozott, Trump így felelt: „Rendben, készen áll? Fogalmam sincs, ki ő.” Később hozzátette, nem emlékszik, hogy valaha találkozott volna vele, csak annyit hallott róla, hogy a Biden-kormányzat „boszorkányüldözésének” áldozata lett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Lázár János a Strabag-ügyben vagy nem ismeri a saját törvényét, vagy blöfföl
A miniszter Facebook-posztban fenyegetőzött, pedig a lap szerint nem kellene új jogszabályon törnie a fejét. Elég lenne, ha egyszerűen csak alkalmazná a meglévő paragrafusokat.
Lázár János miniszter egy hétfő reggeli Facebook-posztban nyitott új frontot a Strabaggal vívott csatájában, amely az M30-as autópálya botránya miatt tört ki. A miniszter bejelentette, „ha szép szóval nem megy, akkor a törvény módosításával védjük meg a magyar emberek érdekeit! Kezdeményezni fogom a közbeszerzési törvény módosítását”. A bejegyzés szerint a terv az, hogy kizárják azokat a cégeket, amelyek rosszul végezték a munkájukat.
Csakhogy a miniszter vagy blöfföl, vagy nem ismeri a saját tárcája által is használt jogszabályt. Az a szigorítás ugyanis, amivel Lázár fenyegetőzik, már most is benne van a hatályos közbeszerzési törvényben – vette észre a HVG.
A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy ki lehet zárni azt a céget, amelyik az elmúlt három évben súlyosan megszegte a szerződését, és ez a szerződés felmondásához, kártérítéshez vagy más szankcióhoz vezetett.
A Strabag esete az M30-assal pontosan ilyen: az alig kétéves autópálya-szakasz a rossz alapozás miatt szétrepedt, a cég pedig a garanciális javítással sem készült el a megígért határidőre.
Lázárnak és a minisztériumának tehát nem kellene új törvényen dolgoznia, elég lenne a meglévőt használni.
Ha pedig komolyan érvényt akarnának szerezni a szabályoknak, akkor Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel szemben is fel kellene lépniük, mivel a vasúti beruházásaikkal kapcsolatban már többször is komoly gondok merültek fel - emlékeztet a HVG.
Lázár János miniszter egy hétfő reggeli Facebook-posztban nyitott új frontot a Strabaggal vívott csatájában, amely az M30-as autópálya botránya miatt tört ki. A miniszter bejelentette, „ha szép szóval nem megy, akkor a törvény módosításával védjük meg a magyar emberek érdekeit! Kezdeményezni fogom a közbeszerzési törvény módosítását”. A bejegyzés szerint a terv az, hogy kizárják azokat a cégeket, amelyek rosszul végezték a munkájukat.
Csakhogy a miniszter vagy blöfföl, vagy nem ismeri a saját tárcája által is használt jogszabályt. Az a szigorítás ugyanis, amivel Lázár fenyegetőzik, már most is benne van a hatályos közbeszerzési törvényben – vette észre a HVG.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döbbenetes: A Vatikán örökre eltiltotta, a pedofil pap mégis gyerekeket táboroztatott Magyarországon
A lap szerint Szűcs Balázs további három évig vezethette az árva és nehéz sorsú Kárpát-medencei gyerekek táboroztatásával foglalkozó egyesületét azután is, hogy 2016-ban mindennemű papi és lelkipásztori szolgálattól eltiltották.
A pedofil tettei miatt a katolikus egyházi kötelékéből kitagadott atya azután is folytathatta egyesületével a gyermekek táboroztatását, hogy a Vatikán 2016-ban örökre eltiltotta a papi hivatásától és a fiataloktól – írja a Magyar Narancs.
Szűcs Balázst már 2015-ben leváltották a II. kerületi plébániáról, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészi posztjáról is távoznia kellett. Egy piliscsabai katolikus iskolából is mennie kellett, mert olyan krízist okozott, hogy szakembereknek kellett segíteniük a megrendült szülőkön, diákokon és tanárokon.
a pap a hírhedt Szőlő utcai Budapesti Javítóintézetben is dolgozott, ahol 2012-től az akkori vezetővel közösen indította el a „csendes szoba” programot.
Az intézet szerint a foglalkozásokon a bizalmi légkör miatt a fiúk „őszintébben tudnak beszélni a gondjaikról, terveikről.” Hogy az atya meddig tarthatta meg ezeket a foglalkozásokat, arra sem az intézet, sem a Belügyminisztérium nem válaszolt a lap megkeresére.
Most arról írnak, hogy Szűcs Balázs egy általa 2013-ban alapított civil szervezeten, az Egyesület a Remény Kis Emberei Közösségért nevű szervezeten keresztül, a „Szövetség az életért” címmel évenként rendezett táborokat nehéz sorsú gyerekeknek Csobánkán 2000-es évek közepétől.
Az egyesület fő tevékenysége a Kárpát-medence területén élő nehéz sorsú gyermekek támogatása volt elsősorban a csobánkai táboroztatással, de csíksomlyói és lengyelországi zarándoklatokat, adománygyűjtést is segített. A táborok népszerűek voltak, az egyesület partnere, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyenesen szuperlatívuszokban beszélt a programokról.
A cikk szerint a pap 2015 júliusában 600 árva és nehéz sorsú gyereket táboroztatott Csobánkán. Ekkor az Esztergom-Budapest Főegyházmegye már vizsgálódott az ügyében.
Az egyesület beszámolójából kiderül, hogy 2015-ben megnégyszereződtek a bevételeik: 2013-ban még csak 1 millió, 2014-ben 9 millió, 2015-ben viszont már 35,9 millió folyt be hozzájuk. Legfőbb támogatójuk az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt, amely 2 millióval járult hozzá a táborhoz.
Szűcs Balázst 2015. augusztus 31-én váltották le a II. kerületi plébánia éléről, 2016 júliusában viszont már újabb tábort szervezett Csobánkán 750 árva és nehéz sorsú Kárpát-medencei fiatal számára. A X. Szövetség az életért tábor fő szponzora az EMMI volt 2 millió forinttal. Az év október 15-én aztán Erdő Péter bíboros az atyát mindennemű papi és lelkipásztori szolgálattól eltiltotta.
A Magyar Narancs szerint ugyanakkor Szűcs Balázs még további három évig vezethette az egyesületét, szervezhetett táborokat „a remény kis emberei közöségeinek”.
A pedofil tettei miatt a katolikus egyházi kötelékéből kitagadott atya azután is folytathatta egyesületével a gyermekek táboroztatását, hogy a Vatikán 2016-ban örökre eltiltotta a papi hivatásától és a fiataloktól – írja a Magyar Narancs.
Szűcs Balázst már 2015-ben leváltották a II. kerületi plébániáról, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lelkészi posztjáról is távoznia kellett. Egy piliscsabai katolikus iskolából is mennie kellett, mert olyan krízist okozott, hogy szakembereknek kellett segíteniük a megrendült szülőkön, diákokon és tanárokon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem robbant be az Otthon Start: a vártnál jóval kevesebb ilyen hitelt igényeltek
Az új lakáshitelek, illetve a szerződéskötések száma nem nőtt jelentősen, viszont a támogatott lakáshitelek összege jócskán megugrott. Ez már a program hatásának tudható be.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a szeptemberi jelzáloghitel-adatait, amelyek alapján az Otthon Start Program rajtja nem hozott látványos összpiaci ugrást – írja a Bank360.
Szeptemberben 112,64 milliárd forintnyi új lakáshitelt kötöttek, ami 6,6%-kal több az augusztusi 105,69 milliárdnál, de 20,6%-kal kevesebb a júliusi 141,94 milliárdnál, és 1,2%-kal maradt el a 2024. szeptemberi 113,96 milliárdtól.
A szerződéskötések száma nem nőtt jelentősen: 5677 új szerződés jött létre szeptemberben, ez 0,2%-kal több az augusztusi 5 663-nál, és 4,5%-kal kevesebb a tavaly szeptemberi 5943-nál. Az idei csúcs továbbra is a május 7598 szerződéssel.
Az viszont a program hatásának tudható be, hogy
a támogatott lakáshitelek összege 23,94 milliárdról 42,81 milliárd forintra ugrott augusztról szeptemberre, ami 78,8%-os emelkedés.
Éves összevetésben 28,56 milliárdról 42,81 milliárdra nőtt ez a tétel, 49,9%-kal. A szeptemberi érték a májusi 30,69 milliárdot is 39,5%-kal meghaladta.
A támogatott hitelek súlya is nőtt az összes új kihelyezésen belül: szeptemberben 38% volt, a piaciaké 62%. Január és augusztus között a támogatottak aránya 19,3–22,7% között mozgott, 2024-ben pedig egyszer sem érte el a 30%-ot.
A jegybanki tájékoztató szerint az Otthon Start Program keretében kötött új lakáscélú hitelek szerződéses összege szeptemberben 21,7 milliárd forint volt.
Október közepén Panyi Miklós államtitkár körülbelül 15 ezer elindított igénylésről beszélt, hozzátéve, hogy sok ezer még előkészítés alatt áll. Ehhez képest a most közzétett adatok jóval szerényebb érdeklődésre engednek következtetni.
Erre több lehetséges magyarázat is van: a legkézenfekvőbb az, hogy az ügyintézés sokáig elhúzódhat (vásárlásnál 30 nap, építésnél 60 nap az elbírásáli idő, szükség esetén plusz 10 nap hiánypótlás), de az is megeshet, hogy sok igénylést elutasítanak különböző okokból (a bankok szerint ez kevésbé jellemző).
Ezek mellett persze az a forgatókönyv is játszhat, hogy valójában nincs is akkora érdeklődés a program iránt. A Bank360 szerint az első magyarázat tűnik a legvalószínűbbnek, de a tényleges kép az októberi adatoknál látszhat majd.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője októberben azt mondta: „A lakáspiacon egyelőre kivárnak a vevők és az eladók egyaránt, ami a tranzakciók számában is megmutatkozik. A támogatott hitelek felfutása azonban a következő hónapokban várhatóan élénkíteni fogja a piacot, főleg az új építésű ingatlanok szegmensében.”
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a szeptemberi jelzáloghitel-adatait, amelyek alapján az Otthon Start Program rajtja nem hozott látványos összpiaci ugrást – írja a Bank360.
Szeptemberben 112,64 milliárd forintnyi új lakáshitelt kötöttek, ami 6,6%-kal több az augusztusi 105,69 milliárdnál, de 20,6%-kal kevesebb a júliusi 141,94 milliárdnál, és 1,2%-kal maradt el a 2024. szeptemberi 113,96 milliárdtól.
A szerződéskötések száma nem nőtt jelentősen: 5677 új szerződés jött létre szeptemberben, ez 0,2%-kal több az augusztusi 5 663-nál, és 4,5%-kal kevesebb a tavaly szeptemberi 5943-nál. Az idei csúcs továbbra is a május 7598 szerződéssel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
