SZEMPONT
A Rovatból

Kegyelemkettessel jutalmaz a magyar pedagógus

Neumann Eszter hónapokig kutatta az angliai és a magyar iskolákat, és azt mondja: itthon főleg a tanár jóindulatán múlik, hogyan bünteti meg a rossz magatartású diákot, míg Angliában ezt részletesen szabályozzák.
Abcúg, Prókai Eszter - szmo.hu
2017. szeptember 01.



"Míg a magyar iskolákban jellemzően a tanár egyéni belátásán, jóindulatán múlik, hogyan bünteti meg a rossz diákot, addig Angliában ezt a legapróbb részletekig szabályozzák. Ha valaki megbontja a rendet, a tanárok egységesen reagálnak, nincs kegyelemkettes, meg koki a fejre. Neumann Eszter kutató hónapokat töltött angliai és magyar iskolákban, azt figyelve, hogyan kezelik a pedagógusok a magatartási problémákat.

"

A magyar iskolában a tanár magára van hagyva az órai magatartás kezelésében.

Így az is a pedagógus egyéni szégyene, ha nem tud mit kezdeni a rossz gyerekkel, és a személyiségét dicséri, rátermettségét igazolja, hogyha ebben sikeres. Azonban a magatartás kezelésére nincsenek szakmai protokollok, sokkal inkább az egyéni megoldásokon van a hangsúly, és nem egy, a tanári kar által kialakított közös szabályrendszeren. Ennek a következménye az is, hogy sok tanár egyfajta személye ellen irányuló sértésként éli meg a tanórai rendbontást.”

– derül ki Neumann Eszter, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Központjának munkatársának jelenleg is folyó kutatásából. Neumann angol és magyar iskolákban vizsgálja a tanulói magatartás szabályozását, és bár a tapasztalataiból készült tanulmány még nincs teljesen kész, az eddigi eredményekről már mesélt az Abcúgnak.

Neumann hosszú hónapokat töltött a két ország iskoláiban, beszélgetett tanárokkal és 13-14 éves kamaszokkal, kutatásában pedig a hétköznapi tanár-diák kapcsolatokra összpontosított.

i4

Magyarországon feltűnően kevés pedagógiai iránymutatás, oktatáspolitikai dokumentum foglalkozik azzal, hogyan is lenne érdemes az iskola falai között a magatartási problémákkal foglalkozni. A szabályozás ugyan pontosan leszögezi, hogy mi ütközik törvénybe, ugyanakkor nem nagyon vannak jó gyakorlatok, amik az iskoláknak iránymutatást adhatnának.

Az oktatási biztos egy korábbi jelentésében vizsgálta a magyar iskolákban alkalmazott fegyelmezési eszközöket.

A tanulók magatartási problémái közül a következők fordultak elő a leggyakrabban:

- a tanóra megzavarása

- feleselés

- engedetlenség, ellenszegülés

- óraközi szünetekben a verekedés.

A tanárok saját bevallásuk szerint elsősorban személyes beszélgetéssel, valamint a gyors viszontválasszal fegyelmeznek. Amikor azonban a diákokat kérdezték, ők már azt mondták, hogy a tanáraik szétültetéssel, a tanóráról kiküldéssel, intőkkel, illetve feleltetéssel, dolgozatírással, elégtelen osztályzat beírásával reagáltak a rendbontásra.

i5

Büntetésből ismételten leírt mondatok egy budapesti általános iskolás tanuló füzetében | Fotó: Magócsi Márton

A vizsgálatban résztvevő tanárok saját bevallásuk szerint alig-alig alkalmaztak fizikai erőszakot, de előfordult a kréta vagy valamilyen kemény tárgy dobása, a koki adása, a fül meghúzása és a pofozás. A megkérdezett pedagógusok szerint magatartási problémákat nem büntetnek tanulmányi minősítéssel, elégtelen osztályzatot a fegyelemsértőknek a megkérdezett tanárok 1,6 százaléka ad. Neumann Eszter viszont tapasztalta azt, hogy az érdemjegyeknek a problémás tanulók esetében nem ritkán fegyelmezési célja is volt. A magyar pedagógusok előszeretettel tesznek úgy, hogy a gyerek úgy érezze: hálával kell tanárának tartoznia, hogyha a jobbik osztályzatot kapja.

Nem ritka, hogy az osztályozás válik a fegyelmezés eszközévé.

Például amikor azt mondják, hogy kapsz egy kegyelemkettest vagy áttuszkolunk a pótvizsgán, ezzel gyakorlatilag hálára kötelezik a diákot. De olyat is hallottam, amikor a tanár egy nyolcadikosnak azt mondta, hogy a viselkedését elnézve ne is számítson arra, hogy olyan jegyeket kap, amivel esélye lesz bejutni abba a középiskolába, ahova szeretne” – mesélte a kutató.

És hogy mit tapasztalt Neumann Eszter Angliában? Az ottani rendszerben a magatartás szabályozása fontos közpolitikai terület, számos irányelv és oktatáspolitikai dokumentum szól erről. A legfontosabb elvárás az egységesség. Nem egyéni mérlegelés kérdése, hogy a szabálysértő magatartásért milyen büntetés jár.

"

Azt hangsúlyozzák, hogy a viselkedés egyéni döntés kérdése. Ha pedig rosszul viselkedtél, akkor rossz döntést hoztál. Az órákon a tanároktól számtalanszor hallottam, hogy azt mondják a diákoknak, hogy döntéseiknek következményeik vannak. A cél az, hogy a diákok éretté váljanak arra, hogy képesek legyenek a magatartásukat szabályozni és reflektálni arra, amit tesznek

– meséli a kutató.

A legtöbb iskolában van egy számítógépes rendszer, ahol minden gyerekről pontosan számon tartják, hogy milyen magatartási incidensek merültek fel, a gyerekek magatartását pedig úgynevezett viselkedési pontokkal is értékelik. Minden héten egyszer megbeszélik, hogy kinek, hogyan állnak a pontjai, ha túl sok gyűlik össze, a szülőt értesítik.

i1

Az osztálytermekben jól látható helyen vannak kifüggesztve a legfontosabb szabályok, egyértelműen felsorolva, hogy miket kell betartani, de az is, milyen következménye lesz annak, ha ezt nem teszik. A terepmunka idején például bevezettek egy egyszerű szabályrendszert, amit az iskola összes diákjának követnie kellett.

Ezek a pontok a következők voltak:

- mindig a folyosó jobb oldalán közlekedj (szűkek voltak a folyosók, és így akartak rendet tartani)

- legyél figyelmes a másikkal és tartsd tiszteletben a másik személyes terét (ezzel akarták megelőzni a verekedéseket, egymás piszkálását)

- használd a beltéri hangodat az épületben (hogy az iskolában ne kiabáljanak a gyerekek).

A diákok soha nincsenek magukra hagyva, a szünetben mindenkit egy nagy közös térbe terelnek, ahol folytonosan tanárok szeme előtt vannak. A lényeg, hogy mindenki látható legyen. Ez a tanárok és az igazgató felé is elvárás.

Amikor magatartási probléma miatt kiemelnek egy gyereket az osztályból, az minden esetben a következőképpen történik:

- a tanárok az órák idején odahívhatják az ügyeletes tanárt, aki elkíséri a rossz gyereket egy úgynevezett elkülönítő szobába, hogy tanári felügyelet mellett ottmaradjanak egy órára vagy egész napra

- a büntetés az elszigeteltség és a csönd, nem lehetnek a társaikkal, és eközben kell megoldaniuk a tanáraik által felküldött feladatokat

- a súlyosabb esetek hónapokra is az osztályon kívül maradnak egy külön iskolán belüli intézményegységben

- a legsúlyosabb esetek pedig külön magatartási problémás diákokra szakosodott iskolákba kerülnek átmenetileg, és csak hónapok múltán térnek vissza az eredeti iskolába, de az is előfordul, hogy még akkor sem.

Arra a kutató szerint nehéz egyértelmű választ adni, hogy pontosan milyen szabályszegés az, ami akár a másik intézménybe való áthelyezést eredményezi, de ha valaki például kést visz az iskolába, azért biztosan kizárás jár. Legtöbbször folyamatos magatartási problémákról van szó, amit a tanórai keretek között nem tudnak kezelni: folyamatos órai rendbontás, folyamatos ellenszegülés a tanároknak, folyamatos lógás, társak veszélyeztetése és fizikai agresszió, pszichés trauma, dührohamok.

i3

A gyerekek ezekben főleg terápiás jellegű egyéni és csoportfoglalkozásokon vesznek részt.

“Bár ezeknek a szegregáló intézményeknek elvben mindig az a célja, hogy a tanulók visszakerüljenek az iskolába, az nem mindig történik így. Ez az intézményrendszer egy jelentős zsákutcája az angol iskolarendszernek – mondja Neumann.

Az angol iskolarendszer az iskolai rendbontást olyan egyéni pszichés zavarként kezeli, amit szegregáltan, különféle terápiás módszerekkel próbálnak helyrehozni, a kulcs az egységesség. A magyar iskolarendszerben ezzel szemben ha valakit a tanárok problémás tanulónak bélyegeznek, szinte lemoshatatlan címkévé válik, ami a diák egész iskolai pályafutását, iskolai kapcsolatait meghatározza.

Jellemző, hogy egy-egy buktatás vagy magántanulósítás esetén a tanárok a többiek, az osztály érdekére hivatkoznak.

Egy iskolaigazgató például a következővel érvelt:

"

Nem az a gond, hogy a gyerek nem tanul, hanem az, hogy a többi gyereket sem hagyja tanulni.

i2

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk