A drogtörvény eddigi mérlege: 30 bezárt szórakozóhely, étterem, üzlet és konditerem
A rendőrség szerint nem a szórakozóhelyeket büntetik, hanem „karantén alá” helyezik azokat a helyszíneket, ahol kábítószer-kereskedelem zajlik. A DELTA Program egyéves eredményeiről tartott sajtótájékoztatón, amelyről a 444.hu számolt be.
Kiderült: a rendőrség az elmúlt évben nagyjából 11 ezer eljárást indított kábítószeres bűncselekmények miatt. Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes közlése szerint ebből mintegy 7 ezer eljárás fogyasztók, 1500-2000 pedig terjesztők ellen indult.
A szórakozóhelyek és más helyszínek ideiglenes bezárását egy novemberi kormányrendelet tette lehetővé, amelyet decemberben törvényi szintre emeltek.
„Nem szankcionálunk senkit, hanem azt a helyet tesszük karantén alá, ahol a terjesztés történt. És itt a terjesztésre szeretném kifejezni a hangsúlyt”
– mondta Töreki Sándor, hozzátéve, hogy a tulajdonosnak kötelezettsége fellépni a terjesztés ellen.
Bár a rendőrségnek jelenleg nincs tudomása olyan tulajdonosról, aki kábítószer-terjesztési ügyben érintett lenne, a bezárások ellen eddig tíz jogorvoslati kérelmet nyújtottak be. Az új drogellenes szervezeti egységeket a rendőrség nem új emberek felvételével, hanem a több mint 41 ezer fős állományon belüli átcsoportosítással alakította ki.
Miközben a kormány több mint 4 milliárd forintot költött a rendőrség kábítószerrel kapcsolatos akcióira, Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos december óta egyeztet a szórakozóhelyek tulajdonosaival. A kormány egy javaslatcsomagot is megküldött nekik véleményezésre, és a párbeszéd az Ozora, valamint a Sziget fesztivál vezetésével is megkezdődött.
A szórakozóhelyek razziái és bezárásai ellen több mint ezren tiltakoztak közös tánccal a parlament előtt, a több mint 90 iparági szereplő által aláírt nyílt levél szerint pedig a szórakozóhelyek nem hatóságok, így nem tudják megfelelő alapossággal vizsgálni a vendégeiket.
A vita a politikai térben is zajlik: Horváth László drogliberalizációval vádolta meg a Tisza Pártot, hiányolva programjukból a „zéró toleranciát” és a „kereskedelem és fogyasztás felszámolására való törekvéseket”. Ezzel szemben a Tisza Párt programja az egészségügyi, szociális, rendészeti és oktatási területek együttműködésének hiányát, a prevenció gyengeségét, a kezeléshez jutás nehézségeit és a fogyasztók kriminalizálásának rossz gyakorlatát emeli ki, miközben „szigorú, de emberközpontú drogpolitikát” ígér, „amely megelőz, kezel és véd, nemcsak büntet, és elhallgat” - idézi fel a lap.
