HÍREK

Hónapokig nem segítettek a daganatos anyán – meghalt, mert nem kapta meg a kezelést

Az 59 évesen elhunyt nő lánya perre ment. A kórház végül elismerte a hibát és bocsánatot kért.


Hónapokon át hiába várt a kezelésére az 59 éves rákbeteg Erzsébet, akinek az állapota súlyosan leromlott, olyannyira, hogy mire kiderült a hiba, már nem tudták megmenteni az életét. A tragédia történetét a Társaság a Szabadságjogokért közleménye alapján a 444.hu tette közzé, megváltoztatva a szereplők neveit.

Az elhunyt lánya, Ildikó pert indított a klinika ellen, amely végül elismerte a mulasztást, majd megegyezett vele.

Erzsébetnél 2021 februárjában diagnosztizáltak rosszindulatú daganatot. Március közepén találkozott a kezelőorvosával, aki azt mondta, az onkoteam fog dönteni a kezelésekről. A javaslat elkészült, de a szakszavakat és a latin kifejezéseket a család nem értette, szóban pedig annyit közöltek velük, hogy kemoterápia vagy kísérleti gyógyszer jöhet szóba.

Szövettani vizsgálatra is szükség volt, ezért a család minden megtakarítását arra fordította, hogy minél előbb, vagyis magánszolgáltatónál szerezzék be a szükséges eredményeket.

Április közepén Erzsébet a lelettel visszament a kórházba, de továbbra sem kapott kezelést.

Az állapota romlott, az orvosa közben szabadságra ment, és április végétől kezdve többször is megjelent a szakrendelésen, bekerült a kórházba, de rosszulléteivel állítólag senki sem foglalkozott. A hozzátartozóknak pedig azt mondták, nem tudják, mi a kezelőorvos terve.

A család emailben kereste meg az orvost, aki közölte: elfogadhatatlan, hogy az ő szabadságára hivatkozva nem látják el a betegét.

Az onkoteam elnöke közben azt jelezte, hogy félreértés történt, a dokumentációban nem szerepelt műtét, ezért azt tanácsolták, hogy egyeztessen a kezelőorvossal.

Május 10-én a munkacsoport elnöke azt ajánlotta, hogy másnap telefonon megbeszélik a kemoterápiát. Eddigre viszont Erzsébet állapota annyira rosszra fordult, hogy mentőt kellett hívni hozzá, aztán két nappal később elhunyt.

A zárójelentés szerint a diagnózis és a halál között nem történt kezelés, de a dokumentum azt rögzítette, hogy „a páciens a megajánlott kezeléstípusok mellett nem hozott döntést, a terápiát nem kezdte el.”

Ildikó elmondása szerint még évek elteltével is tisztán emlékszik „minden beszélgetésre, a tehetetlen dühre, reményvesztettségre”.

Anyja halálának másnapján bement a kórházba, ahol a főnővér azt mondta neki: „ez nagyon rapid volt”. „Akkor arra gondoltam, persze, hogy az volt, hiszen azóta, hogy kiderült a betegség, a haláláig egyetlen szem gyógyszert, fájdalomcsillapítást, palliatív kezelést nem kapott.”

Ildikó bírósághoz fordult, és azt kérte, állapítsák meg, hogy a kórház megsértette a magánszférához és a teljes családban éléshez való jogát. A klinikai központ elismerte a hibát, és megegyezett vele.

Az első ajánlatukban az szerepelt, hogy azért hajlanak a megegyezésre, mert a család nem több millió forintot követel. Ildikó szerint valószínűleg azt feltételezhették, hogy 500 ezer forinttal és egy zárt ajtók mögötti bocsánatkéréssel és egy titoktartási nyilatkozattal megússzák az ügyet.

„Ez nekem csak egy üres gesztusnak tűnt: az elejétől az volt a célom, hogy a bíróság kimondja, hogy hibáztak, és nem a pénz érdekelt, hanem hogy ezt írásban is elismerjék.”

Ildikó végül megkapta az írásos bocsánatkérést, és a klinika vezetése személyesen fogadta. Azt is vállalták, hogy belső képzést tartanak az orvosok közötti kommunikáció javítására.

Ildikó szerint a daganatos betegek kezelése futószalagon zajlik. „Bízom benne, hogy elértem, hogy Anyukám ne csak egy statisztikai adat legyen náluk, hanem megjegyezzék a nevét” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Aki nem fizetett, vihette haza a betegét” – ezt állítják a Péterfy kórház betegeinek rokonai
Állítólag minden hónap 10-én sorban álltak a pénztárnál, ahol készpénzben kellett rendezni az összegeket. Az elismervény egy sárga papírfecni volt.


Nem utalással, hanem kizárólag készpénzben lehetett fizetni a Péterfy Sándor utcai kórház Szövetség utcai telephelyén működő III-as krónikus belgyógyászati osztályon – erről több érintett számolt be a Blikknek. A hozzátartozók elmondása szerint aki nem fizetett, azt el kellett vinni az osztályról.

A fizetéseket „alapítványi támogatásként” kérték. Az egyik hozzátartozó szerint minden hónap 10-én hosszú sor alakult ki az osztály pénztáránál.

A beszámolók alapján a pénzért cserébe egy sárga papírfecnit adtak elismervényként, amely nem felelt meg hivatalos számlának.

A rendőrség október elején őrizetbe vett két főorvost a Szövetség utcai telephelyen. A Blikk szerint az egyikük J. V. telepvezető, a másik az osztály egyik vezető főorvosa. Az ügyben vesztegetés gyanújával indult eljárás.

A lap korábbi információi szerint az osztályon havonta 100 ezer forintot kértek a hozzátartozóktól a jobb ellátásért, míg napi 2000 forintot a jobb élelmezésért. Ez utóbbi sok esetben egy szelet süteményt jelentett.

Szőke Edina édesanyját Alzheimer-kórral vitték be az osztályra. Elmondása szerint „M. K. osztályvezető főorvos kerek perec megmondta, mennyi lesz az ára annak, ha a beteg hozzájuk kerül”. Állítása szerint nem volt lehetőség utalásra, a pénzt kizárólag készpénzben lehetett átadni. A mentőszállítást is csak így lehetett kifizetni: „A doktornő megelőlegezte a díjat, amit a következő fizetésnél készpénzben odaadtam neki.”

Edina azt mondta, hogy három hónap után hazavitte az édesanyját, mert nem volt elégedett az ellátással.

„Úgy nézett ki, mint egy boszorkány, pedig az ellátásért még fodrászt is ígértek”

– fogalmazott. Elmondása szerint a kapott elismervény nem felelt meg ismert adózási szabályoknak, de úgy tudta, egy alapítványnál ez elegendő.

Egy másik érintett, Anna, aki ápolóként dolgozik, szintén hozzátartozóként került kapcsolatba az osztállyal. Azt mondta, a főorvosok meggyőzően kommunikálták, hogy a pénz alapítványi támogatásként kerül befizetésre. A készpénzes fizetés és a magán mentőszolgálat ára vált gyanússá számára.

Egy adminisztrátor, aki a nyomozás harmadik, szabadlábon védekező gyanúsítottja, azt mondta, ha a főorvosok nincsenek jelen, ő veszi át a pénzeket, mert nem akarja elveszíteni az állását. A leírás szerint az osztályon minden esetben készpénzben történt a fizetés.

Anna egy alkalommal látta azt a fodrászszolgáltatást is, amit az ellátás részeként ígértek. Elmondása szerint egy nő egy lavór fölé hajtatta a beteg fejét, és három perc alatt levágta a haját, majd külön díjat kért érte.

Egy harmadik hozzátartozó szerint legalább öt éve működött ez a rendszer az osztályon.

Először az édesapját ápolták ott, majd 2024-ben az édesanyját. Elmondása szerint a Szövetség utcai telephely jobb körülményeket biztosított, mint a központi épület, ez alapján érezhette úgy, hogy az alapítványi támogatás valóban jobb ellátást jelent.

A férfi úgy tudta, hogy a támogatásokat egy időseknek szánt új részleg kialakítására fordítják. Később arról értesült, hogy a pénzek valójában a főorvosokhoz kerültek. Azt mondta, hajlandó lenne tanúskodni az ügyben.

Az osztályon azt közölték a hozzátartozókkal, hogy egy beteg legfeljebb öt hónapig maradhat.

B. Zoltán, akit 2024-ben ápoltak itt egy baleset után, elmondta, hogy az öt hónap lejárta után távoznia kellett, így félbe kellett szakítani a rehabilitációt. Ezután más intézményből jártak át hozzá orvosok.

Zoltán szerint a kórházban többen tudtak a fizetési rendszerről. A gyógytornásza azt mondta neki, ha állandóként ott dolgozna, extra jutalékot kapna az alapítványi adományokból.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
HVG: Alapjaiban írja át a Alkotmánybíróság működését egy fideszes törvényjavaslat
A kiszivárgott hírek szerint megszűnne a köztisztviselői kinevezés, és teljesen egyedi bérek jöhetnek az Ab hivatalában.


A HVG információi szerint alapjaiban változhat meg az Alkotmánybíróság működése egy új törvényjavaslat nyomán. A lap birtokába került az előterjesztés utolsó körös változata, amelyet – ha nem módosítanak rajta – kedden tárgyalhat az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága.

Az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat című dokumentum a HVG szerint mindössze hét oldalból és 14 paragrafusból áll, mégis jelentős változtatásokat javasol az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozóan 2026. január 1-től.

A módosítás egyik fontos eleme, hogy az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgák a jövőben már nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel látnák el feladataikat. A HVG szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

egyedi bérek meghatározására nyílna lehetőség.

A tervezet szerint ez „szabadabb bérgazdálkodást tesz lehetővé, másrészt lehetőséget biztosít a munkáltatói jogkör gyakorlójának a kellő differenciálásra is”. Az új szerződéseket legkésőbb 2026. január 31-ig kellene megkötni.

A javaslat hatályon kívül helyezné az eddig érvényes illetménytáblát, amely a köztisztviselők illetménysávjait rögzítette.

Az új rendszer szerint a munkáltató és a közszolga a közszolgálati munkaszerződésben állapodna meg az illetmény összegéről.

A tervezet technikai módosításokat is tartalmaz. Az Alkotmánybíróság határozatait a jövőben nem a Magyar Közlönyben tennék közzé, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott „Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos lapban.

A dokumentum pontosítja az Alkotmánybíróság vezetőinek juttatásait is.

Eszerint a főtitkár jövőben az elnöki fizetés 65 százalékát, míg az operatív vezető, azaz a főigazgató annak 55 százalékát kapná. Korábban előbbi államtitkári, utóbbi helyettes államtitkári illetményben részesült.

A HVG szerint a törvényjavaslat érinti az Alkotmánybíróság ülésének határozatképességét is. Jelenleg akkor határozatképes egy ülés, ha azon legalább a tagok kétharmada jelen van, köztük az elnök vagy – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes. Az új szabály lehetővé tenné, hogy határozatképesség fennálljon akkor is, ha egyikük sincs jelen, de ott van az elnök által kijelölt tag.

A javaslat módosítaná az Alkotmánybíróság elnökét érintő juttatásokat is, például a hivatali idő lejártával, felmentéssel vagy lemondással járó 6, illetve 3 havi fizetésre való jogosultságot.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke Polt Péter, aki májusban lett alkotmánybíró, majd júniusban megválasztották a testület elnökének.

A javaslat alapján az Alkotmánybíróság költségvetése továbbra is önálló fejezet maradna a központi költségvetésen belül. A testület éves költségvetését ezentúl is maga készítené el, amit a kormány változtatás nélkül fogadna el. A szabályozás szerint az éves költségvetés összege nem lehetne kevesebb az előző évinél, és bekerülne egy automatikus illetménynövekedés is.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Dopeman angolul üzent a világnak: Orbán Viktor érdemelné a Nobel-békedíjat
A rapper szerint hibáztak a döntéshozók, állítása szerint Orbán beszélt először békéről a világban, nem a pápa és nem is Donald Trump.
F. O. - szmo.hu
2025. október 14.



Magyarország rémálma beszél – így kezdte új, angol nyelven készült videóját Dopeman, aki egy laptop előtt ülve beszélt arról, hogy Orbán Viktor érdemelné meg a Nobel-békedíjat.

„Nem tudom, mi van a világgal mostanság. Nobel-békedíj, faszszopók! Odaadjátok valami névtelen nőnek”

– célzott a Nobel-békedíjjal kitüntetett venezuelai politikusra, Corina Maria Machadóra.

Dopeman úgy gondolja, hibáztak a döntéshozók, majd meg is indokolta, miért: állítása szerint Orbán beszélt először békéről a világban, „nem a pápa, nem Donald Trump,

Hanem: A Férfi, a Mítosz, a Legenda. Orbán Viktor! Adjátok neki a Nobel-békedíjat, faszszopók!”

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

DopeMan (@dopemantv) által megosztott bejegyzés

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Milliós fizetés mellett is maradna az olcsó önkormányzati bérlakásban a győri fideszes képviselő – A polgármester szerint ez nem etikus
A képviselő reagált: „minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta”. Úgy véli, hogy mivel felújította a korábban leromlott állapotú lakást, azzal a közvagyont gyarapította.


Győr ellenzéki polgármestere, Pintér Bence hétfő délután arról írt a közösségi oldalán, hogy

egy jelenlegi önkormányzati képviselő 70 ezer forintért lakik egy nagy önkormányzati bérlakásban, miközben havi több mint egymillió forint a jövedelme.

A bejegyzés szerint egy előterjesztés került elé, ami arról szólt, hogy hosszabbítsák meg a képviselő lakásbérleti szerződését, ami jóval olcsóbb a piaci áraknál. A polgármester nem írta le, hogy kiről van szó, mert – ahogy fogalmazott – kötik a személyiségi jogi és önkormányzati szabályok.

Nem sokkal később kiderült, kiről van szó. Antal Imre, a Fidesz–KDNP frakció képviselője, a pénzügyi bizottság elnöke még aznap reagált. Azt írta: „minden jogszabályi és etikai előírást betartottam. Lelkiismeretem tiszta.” Hozzátette: „sosem volt titok, hogy más 4000 győrihez hasonlóan önkormányzati lakásban élünk a családommal.”

Antal azt írta, hogy 2010-ben pályáztak egy felújításos lakáspályázatra, miután kétszer is elutasították őket. Akkor még nem volt képviselő, ezt ő maga is leírta: „Semmilyen politikai tevékenységet nem végeztem, így semmilyen összeférhetetlenség nem állt fent a lakáspályázatommal kapcsolatban.” Egy belvárosi, rossz állapotú műemléki lakásra jelentkeztek, és – tudomása szerint – más nem is pályázott arra.

A lakás felújítására 5 millió forintot költöttek. Azt írta: „egy városi tulajdonú romhalmazból, élhető lakást alakítottunk ki, mellyel a város vagyona is növekedett, mivel ilyen esetben a fejlesztés automatikusan közvagyon lesz. Tehát én nem zsebre tettem egy összeget, hanem a közvagyont gyarapítottam.”

A bérleti díjról azt írta, hogy azt rendelet szabályozza, nem ő határozza meg, ezért szerinte „ezért hibáztatni valakit meglehetősen abszurd.” Szerinte a lakás nem szociális bérlakás, és ha a szerződés szabályait betartják, akkor az automatikusan meghosszabbodik.

Pintér Bence azt írta: „nem etikus és nem vállalható, hogy egy győri önkormányzati képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb árazású önkormányzati bérlakásban lakik, ezzel pedig a kisebb pénzű győriek elől foglalja az ingatlant.” Hozzátette: „Ugyan a képviselőnek saját magának kellett volna, hogy annyi belátása legyen, hogy eleve nem adja be ezt a kérelmet, de láthatóan nem volt.”

A polgármester szerint az a gond, hogy a mostani szabályok nem tiltják, hogy képviselők önkormányzati bérlakásban lakjanak, és azt sem lehet felmondani, ha a bérlő anyagi helyzete közben megváltozik.

Pintér szerint viszont minden jelenlegi képviselő jövedelme megváltozott, mióta elkezdődött a ciklus.

Tavaly karácsonykor a jobboldali frakció megszavazta a képviselők fizetésemelését. Ezután egy győri képviselő több mint ötszázezer forintot keres havonta, aki bizottsági tag is, az 844 ezer forintot, a bizottsági elnökök pedig egymillió forintnál is többet. Antal Imre bizottsági elnökként ebbe a kategóriába tartozik, ezen felül a Győr-Szol felügyelőbizottságának is ő az elnöke. Van saját vállalkozása is, onnan is származik jövedelme. Ezek az adatok a vagyonnyilatkozatából derülnek ki.

Pintér Bence levelet írt Antal Imrének, amelyben arra kérte őt, mint a közigazgatási és pénzügyi bizottság elnökét, hogy vizsgálja ki az ügyet, és dolgozzanak ki egy olyan etikai szabályzatot, ami megakadályozza az ilyen eseteket.

A polgármester azt is bejelentette, hogy ha a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület egyszer többségbe kerül a győri közgyűlésben, akkor olyan szabályokat vezetnének be, amelyek megakadályozzák, hogy egy képviselő a piaci árnál jóval kedvezőbb önkormányzati lakásban éljen. Jelenleg nincs meg a többségük, mert a 22 tagú közgyűlésben a Fidesznek 14 képviselője van, a TSZV-nek pedig öt - írja a Telex.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk