Hadházy Ákos újabb beruházásnak nézett utána. A politikus a közösségi oldalán osztotta meg, hogy mit tapasztalt Balatonfüreden. A kutatóközpont-projekt helyén egy társasházat talált, erről pedig fotókat is megosztott.
Mint írja:
"Ez kérem itt – a látszat ellenére – egy „kutatóközpont” Balatonfüred legelegánsabb részén, néhány méterre a Jókai villától. Elvileg infarktuson átesett betegek rehabilitációjának kutatására(!) kapott három ÉPÍTŐIPARI CÉG(!) 820 millió(!) forintot. Ezt az átlagember számára felfoghatatlanul sok pénzt úgy sikerült elkutatniuk, hogy építettek egy 16 lakásos társasházat, aminek földszintjén levő „kutatóintézetben” elvileg 12 hónapig kutattak".
Beszámolója szerint a cég honlapján lévő hirdetésben az szerepel, hogy 16 lakást már eladtak. Az épületben pedig egy magánklinika található, és kutatóintézetről nem is hallottak.
"Kevés ennél szemtelenebbül és aljasabbul elcsalt EU-s projektet láttam, pedig erős a mezőny. Az EU-s támogatások hivatalos oldalán található projekleírásról is messziről lerí, hogy senki nem gondolta komolyan, hogy bármit is kutatnának az infarktus utáni rehabilitáció területén. Furcsa is lenne annak tudatában, hogy néhány utcával odébb ott a sok évtizede Balatonfüreden működő szívszanatórium."
Megjegyzi, hogy "a projektleírás két legdurvább mondata még így is meglepő:
1) „A projekt megvalósításának 24 hónapjából az épület építése 12 hónapot vesz igénybe.” Értik ezt?
2) A „kutatáshoz” szükséges orvosi eszközök leírásánál pedig még arra sem vették a fáradtságot, hogy kivegyék ezt a mondatot, ami SZÓ SZERINT ÍGY SZÓL: „A pályázat keretében megvalósítani tervezett és a további kutatások során is használt eszközök, gépek, berendezések beszerzése és kialakítása. (itt Zoli döntése szükséges arról, hogy a Rextra ajánlatában szereplő „alap” berendezéssel, vagy a „mobil műtő” változattal szerepeljenek az eszközök, és a döntés szerinti részt kell beemelni ide)".
Hadházy Ákos újabb beruházásnak nézett utána. A politikus a közösségi oldalán osztotta meg, hogy mit tapasztalt Balatonfüreden. A kutatóközpont-projekt helyén egy társasházat talált, erről pedig fotókat is megosztott.
Mint írja:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: A kormánymédia szerint „apad a Tisza”, pedig tömött főterek fogadták Magyar Pétert két megyeszékhelyen is
Több cikkben is bizonygatják, hogy kevesen vesznek részt a TISZA gyűlésein, a pártelnök szerint viszont soha nem látott tömeg és lelkesedés fogadja őt újabb országjárása állomásain. Magyar Péter azt is közölte, rekordszámú visszajelzést kapott a tervezett Nemzeti Menetre is.
Magyar Péter szerdán arról írt a Facebook-oldalán hogy „soha nem látott tömeg és lelkesedést” tapasztal az általa legfontosabbnak nevezett országjáráson. A politikus azt állítja, egy nap alatt rekordszámú visszajelzést kapott a március 15-ei, általa rendszerváltónak nevezett Nemzeti Menetre.
„Itt állunk a győzelem kapujában. 53 nap múlva lépjünk be rajta!”
– írta posztjában.
Magyar Péter hétfőn Mezőkövesden és Miskolcon kezdte meg újabb országjárását, a tervei szerint minden választókerületbe el kíván jutni a következő hetekben. Az RTL beszámolója szerint a körút a bizonytalan szavazókat célozza, és minden állomáson a helyi jelöltekkel lép színpadra.
A kormánypárti média a napokban több cikket is megjelentetett arról, hogy állítólag Magyar Péter új országjárását nem nagyon látogatják.
Az Origo a tegnapi hajdúszoboszlói eseménnyel kapcsolatban azt írta: „Magyar Péter hajdúszoboszlói hőbörgése teljes érdektelenségbe fulladt”, és egy drónfelvételt is közölt, mely a lap állítása szerint akkor készült, amikor a pártvezér már javában beszélt. A mellékelt képen láthatóan kevesen vannak.
Egy nappal korábban ugyanez a lap Deák Dániel kormánypárti influenszer drónfelvételére hivatkozva azt írta „Szinte a kutya nem volt kíváncsi Magyar Péterre” Mezőkövesden. A Mediaworks borsodi lapja, a Boon „Apad a Tisza, szerény részvétel mellett kezdődött az országjárás” címmel számolt ugyanerről, bár hozzáfűzték, hogy „kérdés, hogy a borsodi megyeszékhelyen sikerül-e nagyobb tömeget megszólítania, vagy az országjárás további állomásain is hasonlóan visszafogott érdeklődés mellett zajlanak majd az események.”
Magyar Péter mindeközben a közösségi médiában igyekszik azt mutatni, hogy az országjárása továbbra is rengeteg érdeklődőt vonz.
A miskolci és a nyíregyházi állomásról is közzétett légifelvételeket, amelyeken az látszik, hogy a vidéki nagyvárosokban elég sokan elmentek meghallgatni a mondandóját.
Magyar Péter korábban jelezte, hogy március 15-én „az eddigi legnagyobb” Nemzeti Menetet tartják Budapesten: a menet 14 órakor indul a Deák térről, és a Hősök terére vonul. Ugyanerre a napra a CÖF–CÖKA is Békemenetet hirdetett, amely várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök beszédével zárul. A nemzeti ünnep fő kérdése borítékolható: melyik eseményen lesznek többen?
Magyar Péter szerdán arról írt a Facebook-oldalán hogy „soha nem látott tömeg és lelkesedést” tapasztal az általa legfontosabbnak nevezett országjáráson. A politikus azt állítja, egy nap alatt rekordszámú visszajelzést kapott a március 15-ei, általa rendszerváltónak nevezett Nemzeti Menetre.
„Itt állunk a győzelem kapujában. 53 nap múlva lépjünk be rajta!”
– írta posztjában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt. Többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint mi akarunk” – mondta Lázár a fuvarozóknak
Hadházy Ákos nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt arról, miről beszélt a közlekedési miniszter a fuvarozóknak egy egyeztetésen. Eszerint a magyaroktól beszedett magasabb útdíjból hajlandó lenne visszaosztani, a tranzitforgalomban résztvevő külföldieknek viszont nem adna vissza semmit, sőt, ellenőrzésekkel zaklatná őket.
A külföldi fuvarozókat kellene „csesztetnie” a rendőrségnek és az adóhatóságnak, nem a magyarokat – ez derül ki abból a hangfelvételből, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a Facebookon. A politikus állítása szerint a felvételen Lázár János építési és közlekedési miniszter hallható, amint fuvarozókkal egyeztet. Egy „felháborodott fuvarozó” vette fel a monológot, majd elküldte Hadházynak.
A felvétel tanúsága szerint a miniszter arról beszélt a magyar vállalkozóknak, hogy díjemelésre készülnek.
„Természetesen fogunk emelni, tehát az kétség ne legyen, hogy tőletek is be fogunk szedni egy kis pénzt. Többet, mint szeretnétek, és kevesebbet, mint mi akarunk”
– mondta Lázár, hozzátéve, hogy míg a magyaroktól beszedett pénzből hajlandóak visszaadni, addig a külföldieknek nem.
„Ők sokat fizessenek, menjenek az autópályákon, lehetőség szerint őket ellenőrizzék, és lehetőség szerint őket csesztesse a rendőrség és az adóhatóság, meg a közlekedési hatóság is, és ne a magyar szállítmányozókat”
– hangzik el a felvételen.
Hadházy Ákos a bejegyzésében pökhendinek és cinikusnak nevezte a miniszter stílusát. A képviselő szerint a legfelháborítóbb, hogy Lázár azzal dicsekszik, hogy a hatóságokat a külföldiek zaklatására utasítaná, ami minden jogállami elvnek ellentmond.
„Akit pedig az ilyen elavult fogalmak, mint a »jogállam«, »egyenlőség« vagy »EU« nem érdekelnek, annak csak annyit mondok: gondolja végig, mennyire jó az, ha külföldön meg a magyarokkal csinálják ugyanezt”
– írta Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő azzal zárta sorait, hogy drukkol a fuvarozóknak, hogy „legyenek megfelelően kemények”.
Tavaly decemberben a fuvarozók már látványos akcióval tiltakoztak Budapesten az útdíjemelés és más korlátozások ellen. A Hősök terére szervezett demonstráción a dudáló kamionok közül ötven jármű vehetett részt. Lázár János akkor úgy reagált, hogy hét meghatározó érdekképviselettel már december 19-én megállapodott, de az újonnan szerveződő csoporttal is egyeztetni fog. A kormányzati szándék a tranzitforgalom autópályákra terelése, a főúti díjak emelése és a bírságok szigorítása volt, amit a fuvarozói oldal súlyos tévedésnek és indokolatlan csapásnak minősített.
Egyes fuvarozók szerint csak olyan érdekképviseleti szervezetek egyeztek meg a kormánnyal, amelyek nem számítanak valódi szakszervezetnek, hanem kvázi a kormány által létrehozott álszervezetek.
A tárgyalások januárban is folytatódtak a minisztérium és a tiltakozó szervezetek között. Az egyeztetések egyik napirendi pontja éppen a külföldi kamionok szabálysértéseinek célzottabb bírságolása volt. Ezzel párhuzamosan egy tavalyi törvénymódosító csomag a közúti ellenőrzések jogköreinek bővítését is kilátásba helyezte. A minisztériummal tárgyaló fuvarozói oldalon a nagyobb, régebb óta működő szervezetek mellett tavaly év végén megjelent a Magyar Független Fuvarozók Egyesülete is, amely januárban hivatalosan is helyet kapott a tárgyalóasztalnál.
A külföldi fuvarozókat kellene „csesztetnie” a rendőrségnek és az adóhatóságnak, nem a magyarokat – ez derül ki abból a hangfelvételből, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hozott nyilvánosságra a Facebookon. A politikus állítása szerint a felvételen Lázár János építési és közlekedési miniszter hallható, amint fuvarozókkal egyeztet. Egy „felháborodott fuvarozó” vette fel a monológot, majd elküldte Hadházynak.
A felvétel tanúsága szerint a miniszter arról beszélt a magyar vállalkozóknak, hogy díjemelésre készülnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Igazán szívmelengető hallani, hogy Magyarország ilyen meggyőződéssel beszél az uniós jogról” – így válaszoltak a horvátok Szijjártó kérésére
A külügyminiszter azt kérte Horvátországtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását Magyarországra az Adria-vezetéken. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter a magyar álláspont ellentmondásaira mutatott rá, miután a magyar kormány korábban bírálta a vezetéket.
Ironikus X-bejegyzésben vágott vissza a horvát gazdasági miniszter Szijjártó Péter keddi követelésére, amelyben a magyar külügyminiszter azt kérte Zágrábtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását az Adria-vezetéken. Január végén ugyanis egy orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza, azóta nem érkezik onnan olaj Magyarországra. A magyar kormány nem az oroszokat, hanem Ukrajnát okolja a helyzetért, mondván, a lassú javítással Kijev veszélyezteti egy uniós ország energiabiztonságát.
A magyar álláspont szerint vis maior helyzet állt elő, ezért Horvátországnak uniós kötelezettsége lenne biztosítani a szállítási útvonalat Magyarország és Szlovákia számára. A horvátok azonban az oroszokkal szembeni olajszankciókra hivatkozva nem engedélyeznék az orosz olaj szállítását. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter nem is hagyta szó nélkül a magyar felvetést:
„Igazán szívmelengető hallani, hogy Magyarország ilyen meggyőződéssel beszél az uniós jogról, az európai értékekről és a kötelező érvényű kötelezettségekről. Amikor ezek a szavak többek, mint csak beszélgetési téma vagy tweet, akkor pontosan ezek tartják stabilnak és biztonságosnak a régiónkat.”
A horvát miniszter odaszúrt azzal is, hogy a korábbi magyar stratégiai gondolkodás még felismerte az adriai alternatíva értékét, mint kiutat az orosz csapdából, és támogatta a vezeték megerősítését.
„Ez a régóta létező magyar elképzelés most végre valósággá válik” – írta Šušnjar. Hangsúlyozta, hogy az Adria-kőolajvezeték megbízható, biztonságos, költséghatékony és képes kielégíteni a magyarországi és szlovákiai igényeket. „Segít Európának elszakadni az orosz energiafüggőségtől. Erre épült. És ez így is maradt” – fogalmazott.
Mint írta, Horvátország készen áll, hogy Horvátország készen áll arra, hogy felelősen és konstruktívan cselekedjen az ellátásbiztonság védelmében, de csakis az uniós és amerikai szankciós szabályok teljes betartásával.
A bejegyzéshez egy utóiratot is fűzött, amelyben az Igenis, Miniszter Úr! című sorozatot idézi: „Soha ne higgy el semmit, amíg hivatalosan nem cáfolták meg.” Ezt Šušnjar azzal egészítette ki, hogy ez különösen igaz, „amikor a tavalyi »nincs kapacitás« hirtelen az idei »uniós kötelezettséggé« válik.”
Ironikus X-bejegyzésben vágott vissza a horvát gazdasági miniszter Szijjártó Péter keddi követelésére, amelyben a magyar külügyminiszter azt kérte Zágrábtól, hogy engedélyezze az orosz kőolaj tengeri szállítását az Adria-vezetéken. Január végén ugyanis egy orosz támadás miatt leállt a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakasza, azóta nem érkezik onnan olaj Magyarországra. A magyar kormány nem az oroszokat, hanem Ukrajnát okolja a helyzetért, mondván, a lassú javítással Kijev veszélyezteti egy uniós ország energiabiztonságát.
A magyar álláspont szerint vis maior helyzet állt elő, ezért Horvátországnak uniós kötelezettsége lenne biztosítani a szállítási útvonalat Magyarország és Szlovákia számára. A horvátok azonban az oroszokkal szembeni olajszankciókra hivatkozva nem engedélyeznék az orosz olaj szállítását. Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter nem is hagyta szó nélkül a magyar felvetést:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
444: Tiborcz-közeli cég kapott milliárdokat az államtól a DÁP-os arfelismerőért
A FaceKom Kft. egy nemzetbiztonsági mentességgel titkosított szerződés keretében fejleszti a DÁP arcfelismerőjét. A megbízás egyszeri 2,75 milliárd forintot és évi 1,56 milliárdos üzemeltetési díjat is tartalmaz.
Milliárdos állami megbízás, titkosított szerződés és egy, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég állhat a Digitális Állampolgár Program (DÁP) arcfelismerő rendszerének hátterében.
Az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) még 2024 nyarán szerződött a FaceKom Kft.-vel a DÁP arcképes azonosításának fejlesztésére és üzemeltetésére. A beszerzés az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának döntése értelmében mentesült a közbeszerzési szabályok alól, így részletei egészen eddig nem voltak nyilvánosak – írta a 444.hu.
A lap által megismert szerződés szerint a fejlesztési és integrációs feladatokért, valamint a hardverek leszállításáért és telepítéséért nettó 2.750.635.122 forintot kap a cég.
Az üzemeltetésért évente nettó 1.560.000.000 forint jár,
a technológiai, szoftver- és hardverkövetési feladatokért pedig évente és felhasználónként nettó 1860 forintot számlázhatnak ötmillió főig. Jelenleg kb. kétmillió DÁP-felhasználó van, a lap számításai szerint ez 3,6 milliárd forintot jelent az idei évre. A díj minden egyes DÁP-felhasználó után jár, függetlenül attól, hogy az illető él-e az arcképes azonosítás lehetőségével.
A FaceKomot még 2011-ben alapította Bodnár Zsigmond, akkor StarDust néven. A cég 2016 óta fejlesztett távoli digitális ügyfélazonosító szoftvert, amelyet többek között az OTP, a Raiffeisen és az UniCredit is használt. 2021-ben a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Central European Opportunity Magántőkealap 80 százalékos részesedést szerzett a vállalkozásban. Bodnár Zsigmond tavaly májusban a maradék 20 százalékos tulajdonrészét is eladta a magántőkealapnak, amely így százszázalékos tulajdonossá vált. Az alapító az eladásról csupán annyit közölt:
„A társaság növekedését 2021 óta támogatja befektetőként az Equilor Alapkezelő által kezelt Central European Opportunity Magántőkealap, eleinte társtulajdonosként, majd 2024 tavaszától 100 százalékos tulajdonosként.”
A Digitális Állampolgárság Programot egy 2023. júliusi kormányrendelet hívta életre. A fejlesztéssel az állami Idomsoftot bízták meg, a távoli azonosításért felelős bizalmi szolgáltató pedig a szintén állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató lett. A FaceKom által fejlesztett arcfelismerő rendszer 2024 szeptemberére készült el, az éles indulás pedig tavaly áprilisban történt meg. Ekkor került be a DÁP adatkezelési tájékoztatójába is, hogy „a NISZ Zrt. adatfeldolgozója a FaceKom Kft.”.
A cég korábban is nyert már állami megbízásokat: a Transparency International Magyarország egy korábbi nyomozása 303 millió forintnyi nyilvános pályázatot számolt össze Tiborczék beszállása óta.
Tavaly decemberben a Jászai Gellért vezette 4iG bejelentette, hogy megvásárolja a FaceKomot. „A felvásárlást a 4iG IT stratégiai befektetésnek tekinti, mert a digitális ügyfél-azonosítás és a távoli ügyintézés kulcsszerepet játszik a vállalatok és a közszféra digitális átalakulásában” – közölte akkor a cég. Az ügyletre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is reagált: „Úgy tudom, Tiborcz 5 milliárdért vette, és most 8-ért adja el Jászainak.”
A szintént a miniszterelnök vejéhez köthető Equilor Alapkezelő a lap megkeresésére hangsúlyozta, hogy pénzügyi befektetőként voltak jelen a cégben, és nem vettek részt az operatív működésben.
„A FaceKom Kft. üzleti döntéseit, együttműködéseit és szerződéses kapcsolatait a társaság független menedzsmentje határozta meg”
– tették hozzá.
Milliárdos állami megbízás, titkosított szerződés és egy, a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető cég állhat a Digitális Állampolgár Program (DÁP) arcfelismerő rendszerének hátterében.
Az állami Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) még 2024 nyarán szerződött a FaceKom Kft.-vel a DÁP arcképes azonosításának fejlesztésére és üzemeltetésére. A beszerzés az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának döntése értelmében mentesült a közbeszerzési szabályok alól, így részletei egészen eddig nem voltak nyilvánosak – írta a 444.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
