HÍREK
A Rovatból

Hadházy Ákos beszólt Magyar Péteréknek: „Ruszin-Szendi Romulusz többször is szijjártói magaslatokat ért el az állami vagyon tékozlásában”

A független országgyűlési képviselő szerint ha egy kirúgott, többszörösen korrumpálódott fideszes csúcsvezető csatlakozik a TISZA Párthoz, valójában egyetlen dolgot sugall: az új párt ugyanúgy következmény nélküli országként működtetné hazánkat.
F. P. - szmo.hu
2025. február 16.



Hadházy Ákos legfrissebb internetes bejegyzésében Ruszin-Szendi Romuluszról ír, aki felszólalt a TISZA Párt szombati rendezvényén.

„Ruszin-Szendi előbb helyettes államtitkárként az Orbán kormány tagja, majd a Magyar Honvédség főparancsnoka volt. Ezeket a pozíciókat már a legsötétebb időszakokban (2019-től) nyerte el. Nem él Magyarországon, vagy egyáltalán nem foglalkozik a politikával, aki szerint ezeket a pozíciókat betölthette volna anélkül, hogy a rendszer leghűbb, legmegbízhatóbb kiszolgálója lett volna” – kezdte posztját a független országgyűlési képviselő, majd hozzátette: Ruszin-Szendi vezetése alatt realizálódtak azok a teljességgel átláthatatlan fegyverbeszerzések, melyek piszkos hátteréről a minap a HVG is írt.

Hadházy szerint Ruszin-Szendi vezényelte le az elmúlt évtizedek legnagyobb politikai tisztogatását a magyar honvédség tisztikarában.

Kétezer „BORÍTÉKOS” tiszt – így nevezik azokat, akiket a főparancsnok utasítására egy szép napon behívtak az irodába, majd átnyújtottak nekik egy borítékot, hogy indoklás nélkül felmentik őket.

„Csak találgatás, hogy aztán ő maga is ennek a „fiatalításnak” az áldozata lett, de ha így lett volna, az sem mentené fel őt (és ugyanakkor hajlok elhinni azokat az információkat, amiket több tiszttársától kaptam, és amelyek nem arról szóltak, hogy valamiféle lelkiismereti vagy szakmai problémája lett volna a Fidesz rendszerrel)” – írta Hadházy, aki azt is kiemelte, hogy Ruszin-Szendi a kirúgása után is taníthat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Hadházy Ákos posztja ezzel nem ér véget, a korábbi főparancsnok luxus-útjait is felemlegette.

„Ruszin-Szendi többször is szijjártói magaslatokat ért el az állami vagyon tékozlásában.

Egy esetben a honvédségi luxusjettel utazott Ohióba, de ott a repülő a földön megsérült. Ahelyett, hogy egy menetrendszerinti géppel utazott volna tovább útjának következő, washingtoni állomására, kirendelte a másik luxusjetet is, azzal repült át a fővárosba, majd a segélygépet hazaküldte (mert az Szijjártónak kellett), ő maga pedig az eredeti géppel jött haza. Értik? Az egyórás Ohio-Washington repülőút kedvéért átrendelt egy luxusjetet az óceánon, ami kb. 30-40 milliójába került az adófizetőknek. A mai napig vállalom, amit akkor mondtam erről: Ruszin-Szendi ezzel szembeköpte a magyarokat. Most pedig kiröhögi őket, ha ennek ellenére egy politikai karriert tud indítani az ellenzékben. Hasonló szijjártózás volt, amikor néhány fős delegációja egy 150 fős honvédségi repülővel utazott ki egy PAKISZTÁNI katonai kiállítás megtekintésére” – emlékeztet Hadházy és arra is kitért, hogy Ruszin-Szendi egy alkalommal a propaganda kedvéért kitalált egy történetet egy afgán menekültről, aki az őt kimentő NATO gép mosdójában bombát próbált robbantani. A független országgyűlési képviselő ebben az ügyben feljelentetést tett rémhírterjesztésért, és a nyomozást nem azzal az indokkal tagadták meg, hogy volt ilyen eset.

„A fenti TÉNYEK közül TÖBB olyan van, amelyik után egy normálisan működő országban az illető azonnal lemondana és közelébe sem kerülhetne a politikának. Értem a kommunikációs szándékot, hogy ennek ellenére miért léphetett fel az új párt biztonságpolitikai szakértőjeként. Ezzel azt akarták sugallni, hogy egyrészt rengeteg szakértő csatlakozik hozzájuk, másrészt azt, hogy a fideszesek tömegesen állnak majd át hozzájuk. Itt azonban egy – információim szerint magánéleti konfliktus miatt – kirúgott, többszörösen korrumpálódott fideszes csúcsvezető csatlakozásáról van szó, ami ha így marad, valójában egyetlen dolgot sugall: az új párt UGYANÚGY KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜLI ORSZÁGKÉNT AKARNÁ MŰKÖDTETNI A HAZÁNKAT” – hangsúlyozza a csupa nagybetűvel írt mondatban Hadházy.

Ahogy arról beszámoltunk, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Magyar Honvédség volt parancsnoka is a szónokok között volt a Tisza Párt mai rendezvényén. Ruszin-Szendit 2021-ben Áder János akkori köztársasági elnök nevezte ki a Magyar Honvédség élére. Bár mandátuma eredetileg 2026. május 31-ig szólt, 2023. április 27-én Novák Katalin akkori köztársasági elnök váratlanul felmentette tisztségéből.

Most arról beszélt, az egyenruhások között az elmúlt években eluralkodott egy félelemalapú vezetés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kivezették a védett üzemanyagárat, újra a piaci árakon kell tankolni
Döntött a parlament: megszűnik a benzin 595 és a gázolaj 615 forintos hatósági ára. A törvény ugyanakkor felhatalmazza a gazdasági minisztert, hogy rendkívüli helyzetben újra bevezesse az árszabályozást.


Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

Ez azt jelenti, hogy a benzin esetében már nem érvényes az 595 forintos maximált ár, a gázolaj esetében pedig eltörölték a 615 forintos literenkénti árstopot, így a kutakon ismét a piaci árakat kell fizetni.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Szerinte erre a legjobb bizonyíték, hogy a forint több mint 15 százalékkal erősödött a választás előtti időszakhoz képest.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

Kapitány István jelezte azt is, a jövedéki adó csökkentése változatlanul fennmarad, ahogy a kormányzati kommunikáció szerint a Mol által vállalt csökkentett árrés is.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya felszólította a fideszes milliárdosokat, hogy finanszírozzák a jobboldali médiát
A két politikus nyílt levélben kéri a „nemzeti tőkéseket” a konzervatív sajtó megmentésére. Felhívásuk a Mediaworks és további médiumok tömeges leépítéseire reagál.


Navracsics Tibor és Ferencz Orsolya közös Facebook-posztban fordult a „magyar nagytőke jobboldali értékeket fontosnak tartó képviselőihez”. A kedden közzétett nyílt levél azzal kezdődik, hogy az elmúlt napokban a polgári, jobboldali médiában tömeges elbocsátások zajlanak, amivel „családok egzisztenciája, emberi sorsok kerültek válságba”.

A két politikus szerint most kell igazán kitartani a polgári értékrend mellett.

„Úgy véljük, nemcsak addig kell polgári értékrendet valló patriótának lenni, amíg könnyű, hanem akkor is, amikor nehéz. Sőt, akkor kell csak igazán kitartani az értékeink mellett” – írják.

Arra emlékeztetnek, hogy a „nemzeti tőkések” a korábbi kormányzati programoknak köszönhetően hatalmas vagyonra tettek szert, miközben a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, köztük a sajtó munkatársainak is, sokszor kellett „tartania a hátát” egyes nagytőkések viselkedése miatt.

„Ezért úgy véljük, most kötelező segíteniük és mecénásként finanszírozniuk a konzervatív média működését” – szögezik le.

A levél végén konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A megszólítottaktól azt kérik, hogy haladéktalanul kezdjenek hozzá egy minőségi jobboldali médiaportfólió finanszírozásához, továbbá azonnal kínáljanak munkát az állásukat vesztett szakembereknek, és vállaljanak felelősséget a helyzetük megoldásában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter megfosztaná Sulyok Tamást, sőt Novák Katalint is a havi többmilliós juttatásoktól
A kormányfő olyan javaslatot jelentett be az Országgyűlés keddi ülésén, amely megvonná az élethosszig tartó juttatásokat az idő előtt távozó államfőktől. A módosítás a havi fizetés mellett a szolgálati rezidenciát és a háromfős titkárságot is elvenné.


A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.

A módosítás elvenné a volt államfőknek járó, a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szeresét kitevő fizetést, ami jelenleg körülbelül bruttó 6,3 millió forint havonta. Ezen felül a mandátumukat idő előtt befejező elnökök a jövőben nem kapnának az Országgyűlés Hivatalától másik rezidenciát házvezetővel, amelynek fenntartási költségeit is az állam állja.

A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.

A volt államfők elesnének attól a lehetőségtől is, hogy a központi költségvetésből kapjanak pénzt közcélú felajánlásokra; erre a célra az elmúlt években 73 millió forintos keret állt rendelkezésre.

Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.

A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött a parlament: vége a jelenlegi közmédiának, betiltották a gigaplakátokat és a gyűlöletkeltő reklámokat
A parlament 145 fős többséggel fogadott el egy törvénycsomagot, amely alapjaiban alakítja át a közmédiát és a közterületi reklámozást. A változások a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit is megerősítik, jelentős pénzbírsággal büntethetik az együttműködés megtagadását.


Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.

A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.

A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

A törvény értelmében megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, valamint a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása. Az új vezetőket ezentúl nyílt pályázaton választják ki.

Létrejön a Független Közmédia Testület, amelybe a kormánypárt, az ellenzék és médiaszakmai szervezetek is jelölhetnek tagokat, a testület pedig a közmédia függetlenségét és gazdálkodását ellenőrzi majd. Emellett Sajtóalapot hoznak létre a független médiumok támogatására.

Ugyanez a parlamenti többség fogadta el azt a salátatörvényt is, amely jelentősen korlátozza a közterületi plakátolást és a politikai reklámokat.

Betiltják a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket, ami a gyakorlatban a gigaplakátok és az épületekre feszített reklámhálók végét jelenti.

A hagyományos óriásplakátok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, a szabadon álló citylight reklámeszközöket pedig betiltják, azok a jövőben csak utcabútorokon jelenhetnek meg. A meglévő reklámfelületeket a tulajdonosoknak december 31-ig kell eltávolítaniuk, ellenkező esetben az önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak.

A törvény egy másik fontos pontja megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a kampányidőszakon kívül, és szigorúan fellép a gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben.

A jövőben tilos lesz olyan politikai reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.”

A harmadik elfogadott javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit erősíti meg, hogy hatékonyabban tárhassák fel a politikai felelősöket különböző botrányokban.

Aki a jövőben nem jelenik meg a bizottság előtt, vagy nem szolgáltat adatot, azt először 100 ezer, másodszor már 1 millió forintra büntethetik. Harmadik alkalommal a bírság ismét 1 millió forint, de ekkor már a rendőrség is elővezetheti az érintettet.

A Büntető Törvénykönyv is módosul: vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. Ezért akár két év börtön is járhat.

A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy egy folyamatban lévő hatósági eljárás önmagában már nem akadályozhatja a vizsgálóbizottságok munkáját. A Tisza Párt javaslatára öt ilyen testület felállítását kezdeményezték, többek között a kegyelmi botrány, az MNB-ügy és a végrehajtási visszaélések feltárására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk