KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Ha megtehetjük, segítsünk azoknak, akik most nem érezhetik magukat szerencsésnek, nem tudnak mosolyogni”

Hevesi Nórával, a Tesco kommunikációs vezetőjével arról is beszélgettünk, milyen módon támogathatjuk a rászorulókat Tesco-vásárlóként.


Az adventi időszakban rendszerint nemcsak az ünnepre készülődés kerül fókuszba, hanem a jótékonykodás is. Ilyenkor érzik át a legtöbben, hogy milyen jól jön a támogatás a nehéz körülmények között élőknek, akik gyakran leginkább csak álmodhatnak karácsonyfáról, ünnepi menüről, ajándékokról.

Több szervezet és nagyvállalat életében pedig már hagyomány, hogy karácsony közeledtével adománygyűjtést szerveznek, jótékonysági akciókat indítanak. A Tesco régóta élen jár a közösségi kezdeményezések felkarolásában – igaz, a cég számára kiemelten fontos, hogy ne csak az adventi időszakra korlátozódjon a segítségnyújtás.

- Azt gondoljuk, hogy akkor cselekszünk jól, ha nemcsak egy nagyobb ünnep kapcsán figyelünk oda az üzleteink környékén lévő közösségekre, vagy akkor támogatunk rászorulókat, ha valamilyen tragédia történik – úgy tudunk hatékonyan segíteni, ha ez folyamatosságon alapul. Napról napra többet teszünk a vásárlókért, a közösségekért, a bolygónkért. Ez küldetésünk három fontos pillére, amelyek közé nem véletlenül kerültek be a „közösségek”. Közel 200 áruházunk van, két nagy logisztikai központunk, amelyek szerves részét képezik azoknak a településeknek, ahol elhelyezkednek.

De jár hozzánk hetente több mint kétmillió vásárló, már csak ezért is nagyon szoros a kapcsolatunk a körülöttünk lévő világgal, részei vagyunk a helyi közösségeknek. Fontos tehát számunkra, hogy a helyi közösségeinknek folyamatosan támogatást tudjunk nyújtani

– mondja Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

Tartós partnerség és transzparencia – ilyen egy hatékony stratégiai együttműködés

Hozzáteszi, hogy akkor lehet igazán hatékonyan segíteni, ha a cég hosszútávon elköteleződik néhány fontos ügy mellett, vagy kialakít stratégiai partnerségeket. Akkor lehet jobban felmérni, hogy pontosan milyen segítségre van szükség, és akkor lesz mérhető a változás, ha a vállalat nem módosítja évről-évre a támogatási stratégiáját. Így például a Tesco vásárlói már tudhatják, hogy karácsony előtt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közös adománygyűjtő akcióval találkozhatnak.

-Velük már több mint egy évtizede szervezünk közös adománygyűjtő kampányokat. Ilyenkor a vásárlóink a pénztárakban és online elérhető adománykuponok megvásárlásával segíthetik a Segélyszervezet munkáját. Legutóbb az ország legnagyobb adománygyűjtő csapataként az adománykuponok értékesítésével az Ökumenikus Segélyszervezet szeretet.éhség. kampányát 85 millió forinttal, Kapaszkodó programját 21 millió forinttal, a Határtalan segítség kezdeményezést pedig 103 millió forinttal támogattuk - ez utóbbi összeg felét a Tesco ajánlotta fel.

Idén ismét arra kérjük vásárlóinkat, hogy adakozzanak jótékony célra az ünnepi időszakban a Tescónál: november 14. és december 24. között az áruházak pénztárainál kapható 250 forint értékű adománykuponok, online pedig december 1. és 24. között a Tesco Otthonról felületén elérhető 250, 500, valamint 1000 forintos kuponok megvásárlásával.

Ilyenkor a pénztárosok a program főszereplői, hiszen rajtuk is múlik, mennyi jótékonysági kupon talál gazdára. De már jól ismerik a feladatot, tudnak vele azonosulni, és azt is tudják, hogy évekre visszamenőleg lekövethető, mire fordította a Segélyszervezet a felajánlott összeget. Így ha egy vásárló szkeptikusan úgy reagálna, hogy „de hát nem is tudni, mi lesz a pénzzel”, a pénztárosok még akár erre is tudnak megnyugtató választ adni.

Így menti meg az áruházlánc az élelmiszereket a kidobástól

Egy másik jellegzetes akció, ami a Tescóban rendszeresen vásárlóknak már ismerős lehet: az áruházlánc 2014 óta folyamatosan szervez gyűjtéseket az Élelmiszerbank számára.

- Élelmiszer-kereskedőként olyan lehetőséget kerestünk, amellyel élelmiszereken keresztül tudunk segíteni másoknak. A Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel és partnerszervezeteivel szoros kapcsolatban állunk, akik napi szinten vesznek át több mint 160 áruházunkból megmaradt, fogyasztásra még alkalmas zöldséget, gyümölcsöt vagy épp pékárut. Így nem dobjuk ki a megmaradt termékeket, hanem rajtuk keresztül jótékony célra adjuk át azokat. Az áruházi kollégáknak ez napi rutinná vált tevékenység – árulja el Hevesi Nóra.

Az Élelmiszerbank segítségével több mint 200 szervezet visz el adományt naponta a Tescóból, amelyet éves szinten több mint 100 000 rászorulóhoz juttatnak el. A Tesco öt év alatt több mint 31 000 tonna élelmiszert adományozott jótékony célra, ami közel 75 millió adag ételt jelent a nehéz helyzetben lévőkben.

- De vannak olyan akcióink is, amikor a vásárlókat is bevonjuk. Ilyen példul a most következő Élelmiszergyűjtő Hétvége, november 18-20. között, amelyben az összes hipermarketünk részt vesz. Ilyenkor arra kérjük a hozzánk betérőket, hogy egy-egy pluszban megvásárolt tartós élelmiszerrel segítsék a rászorulókat, és adják le azt a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank önkénteseinek.

Rendszerint készítünk egy bevásárlólistát, hogy milyen termékek jönnek különösen jól az adományozó pontokon: tészta, rizs, konzervek, lekvár, vagy akár csokoládé is kerülhet a kosárba. A Tesco az összegyűlt élelmiszerek értékének 20%-val járul hozzá az Élelmiszerbank napi működéséhez.

Nem csak tudhatjuk, hova megy a támogatás – dönthetünk is róla, ki kapja

Amikor kutatásokban azt vizsgálják, hogy az emberek egy részét mi tartja vissza az adományozástól, akkor gyakori indok, hogy nem tudják biztosan, hova kerül a felajánlás, a pénz. Nos, a Tesco egy olyan jótékonysági programot is létrehozott, amelynél mi választhatjuk ki, hogy ki nyerje el a támogatást – ráadásul az a helyi közösségen belül maradhat.

- Az „Ön választ, mi segítünk” programunk lényege, hogy helyi közösségek pályázhatnak, és a vásárlók szavazatai döntik el, hogy melyik projekt részesüljön támogatásban – mintegy 180 kezdeményezésnek juttatunk összesen 42.000.000 forintot minden pályázati fordulóban.

Ezek legtöbb esetben lokális, pici programok, sokak számára a megvalósítás múlik azon, hogy megkapják-e a mi támogatásunkat. Legyen szó madárodú építéséről, óvodai fejlesztőprogramról, vagy közösségi lekvárfőzésről.

De ennek a 180, a pályázatban kiválasztott szervezetnek, projektnek az is egy óriási lehetőség, hogy rajtunk keresztül kiléphetnek a fényre: bemutatkozhatnak olyanoknak is, akik addig nem ismerték őket. Büszke vagyok arra, hogy már 12. alkalommal nyújthatunk ebben segítséget a helyi közösségeknek – mondja a Tesco kommunikációs vezetője.

A Tesco munkatársai is épp azért szeretik ezt a programot, mert helyi szinten jó eséllyel ismerik is azokat a közösségeket, akikhez a támogatás kerül, fel tudják őket keresni, saját maguk megtapasztalják, hogy jó helyre került a támogatás.

Önkéntes munkával is lehet segítséget nyújtani

A tescós kollégáknak más lehetőségük is van arra, hogy személyes élményeket szerezzenek a jótékonykodás területén: mindegyikük évente két fizetett munkanapot önkéntes tevékenységgel tölthet el. Mivel a Tescónak körülbelül 10.000 munkatársa van, ez éves szinten akár 160.000 önkéntes órát is jelenthet vállalati szinten – amit valóban sokan ki is használnak.

- Amikor az ukrán háború kitört, több tucat kollégám végzett önkéntes munkát a Keleti pályaudvaron, majd a BOK csarnokban, hogy segítsenek a menekültek fogadásában. Az ilyen alkalmak pedig, amikor közösen segíthetünk másoknak, a mi közösségünkre is építően hatnak.

Nóra kommunikációs vezetőként személyesen is részt vesz az idei jótékonysági akciókban:

- A csapatommal közösen szoktunk bevásárolni, amikor a tartós élelmiszergyűjtés folyik. Egy nagy, központi irodánk van Budaörsön, 800 asztallal. Ennek a végében helyezünk ki bevásárlókocsikat, amelyekbe a kollégák adományait várjuk – a kommunikációs osztállyal mi is meg fogunk tölteni egy ilyen kocsit. A program megnyitóján pedig az egyik áruházunkban fogunk önkénteskedni, ott gyűjtjük majd az élelmiszeradományokat. De természetesen az Ökumenikus Segélyszervezet akciójából sem maradhatunk ki, vásároljuk a kuponokat, és egyúttal kommunikáljuk kifelé és befelé egyaránt, hogy miért fontos ez a Tesco számára.

Az adventi időszak kiegészül a Tescónál azzal a hagyománnyal, hogy a központi irodában dolgozók ilyenkor elmennek az áruházi munkatársaknak segíteni, hiszen ilyenkor van a legnagyobb forgalom a boltokban. „Segítő Kezek Program” néven vált ismertté az akció a vállalaton belül, és nem kötött az évvégéhez, bármikor lehet a programba jelentkezni. Nóráék csapata például augusztusban a keszthelyi áruházban szállt be a napi munkába.

Három kívánság

Ennyi jótékonysági projekt mellett van-e még kívánság, ami jó lenne, ha teljesülne – kérdezzük Nórától. Mit kérne egy jótündértől, ha az felkínálna neki három kívánságot?

„Elsőként azt szeretném, hogy legyen vége mielőbb a háborúnak, mert ez az életünk minden területére negatív hatással van.

Második kívánságom az lenne, hogy mindenki álljon meg egy pillanatra, nézzen végig a saját életén, próbáljon találni valami olyat, amitől mosolyogni tud. Ha ez megvan, akkor átérezheti, hogy ő abban a pillanatban miért szerencsés – és talán azt is, sokan vannak, akik nem mondhatják el ugyanazt magukról, és ezért ha megtehetjük, segítsünk nekik.

A harmadik kérésem pedig az lenne így az ünnepek közeledtével, hogy az áruházainkban megfeszítetten dolgozó kollégáimnak szép, nyugodt és meghitt karácsonya legyen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Bár nem lát, de nagyon tud kötődni” – a rakparti varjúsimogatóban kiderült, hogy ezek a madarak nemcsak okosak, de szerethetők is
Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. Az edukációs állatvédő programsorozat célja, hogy lerombolja a tévhiteket, és közelebb hozza az emberekhez ezeket az okos madarakat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. július 13.



A látvány olyan volt, akár egy inverz boszorkányos népmese: a feketeruhás, hosszú fekete hajú hölgy szeretettel puszilgatta és kézből etette a kezén ülő, rendkívül szelíd dolmányos varjút, Vaculát, aki ugyan nem tudott hálásan nézni rá, mert szegényke látássérültként született, de az egész lényéből áradt a szeretet gazdája felé. Vacula is egy azon befogadottak közül, amelyek nem életképesek segítség nélkül, de a másik simogatható cukiság is pórul járt a hajlott csőrével, amely önálló evésre alkalmatlan. Viszont lelkesen nyelte be a szájába tett hűsítő dinnyét a nagy melegben.

A Varjúsimogató nevű rendezvénysorozat egyik állomásán jártam, amelyet ezúttal a rakparton, a Viadukt bisztró előtti sétányon rendeztek meg. Voltak, akik előre eltervezetten érkeztek – gyerekkel is –, és olyanok is akadtak, akik arra andalogva pillantották meg a standot, és spontán közelebb merészkedtek.

Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. A fiókaként hozzá kerülő madarakat felnevelés és elvadítás után szabadon engedi – ez dolmányos varjak esetében egyéves korukban történik, addig fajtársaiktól tanulják el a varjúélet csínját-bínját.

A számos elütött, meglőtt, ragadozó által megfogott sérült madár teljes gyógyulás után szintén újra szabad lesz. Azokról, akik születési rendellenességgel élnek vagy tartós sérülést szenvedtek, Dóri életük végéig gondoskodik.

A simogató ötlete onnan eredeztethető, hogy két éve csapdákat tettek ki a varjaknak Budapest 13. kerületében, ugyanis a helyiek azt gondolták egy varjútámadás miatt, hogy ezek a madarak bántják az embereket. Holott csak áprilistól augusztus közepéig fészkelnek, ilyenkor nevelik a fiókákat a beilleszkedésre és élelemszerzésre, azaz ilyenkor védik a szülők a kisvarjakat – akár a vélt támadástól is –, amíg nem tanulnak meg repülni.

Mivel ezeknek az állatoknak akkoriban nagyon rossz volt a sajtója, Dóriék petíciót indítottak, és végül sikerült is 1000 aláírást gyűjteniünk, amelynek következtében az önkormányzat beszedte a csapdákat.

Utána jött a varjúsimogató ötlete: tavaly 15 ilyen eseményt tartottak – voltak iskolában, nyári táborban és fesztiválon egyaránt –, de idén is folytatják tavasztól ősz végéig.

A koncepció lényege, hogy bárkinek a karjára boldogan ráülnek ezek a kedves menhelylakók, de a kevésbé bátrak végigsimíthatják a tollukat, vagy csak közelről nézhetik őket – közben pedig Dóri mesél a varjakról, és válaszol a kérdésekre. Hiszen rengeteg a tévhit körülöttük: eleve feketék, sokan félnek tőlük, és olyan alaptalan vádak terjedtek el róluk, miszerint megeszik a többi madarat, illetve hogy miattuk nincs énekesmadár.

Én is itt tudtam meg, hogy a varjak olyannyira intelligensek, hogy 5-7 éves embereknek felelnek meg. Képesek eszközöket használni és készíteni, saját területük van, valamint ügyesen raktároznak élelmet. Megjegyzik az arcokat, erősen kötődnek, és pontosan tudják, ha valaki bántotta őket.

A hangos rikácsolás általában azt üzeni részükről, hogy hagyják békén a fiókáikat, hiszen ők kifejezetten gondoskodó szülők, évekig a gyermekeikkel maradnak. Ami még gyakran felmerülő hiedelem, hogy az éjszaka történt támadásokat az ő számlájukra írják, pedig a varjak nappali állatok, azaz éjjel egyáltalán nem támadnak.

Nagy sikerélmény Dóriéknak, amikor azt látják, hogy valaki fenntartásokkal érkezik a varjúsimogatóra, majd miután megismerkedik velük, rájön, hogy mégsem annyira gonoszak. Mindig van náluk szórólap is a tennivalókról és tanácsokról.

Elhangzott még az is, hogy

amennyiben bárki fiókát szeretne menteni, rögtön tegye egy sötét dobozba az állatot, és fecskendővel soha ne itassa, mert megfulladhat vagy sérülhet a légcsöve, a vizet csak eléjük kell tenni kis tálkában.

Utána nyugodtan fel lehet keresni a ReCrowery kertes házban kialakított menhelyét, valamint aki úgy érzi, utalhat is a madármenhelynek PayPalon keresztül EZEN a linken – én például Revoluton utaltam a standon kihelyezett QR-kódot beolvasva. Továbbá Dóri varjas rajzaiból készülő ajándéktárgyait is meg tudod vásárolni ITT. A madarak etetése és ellátása ugyanis egyre nagyobb pénzbeli terhet jelent, és a varjúmenhely fenntartása, a madarak etetése, gondozása egyetlen ember, Biborné Veres Dorottya önkéntes munkáján alapul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Összeütközött a tornaórán egy osztálytársával, összeesett és leállt a szíve Dávidnak – a járástól a beszédig mindent újra kellett tanulnia
A fiatal fiú szíve a tornateremben állt le, életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Most a család Miskolcra költözne, hogy Dávid folytathassa a gyógyulást – segítséget kérnek.


Két évvel ezelőtt egy salgótarjáni általános iskolás fiú, Dávid, tornaóra közben ütközött össze egyik osztálytársával. A baleset után összeesett, leállt a szíve, és újra kellett éleszteni.

„A mentők kiérkezéséig egyik kollégánk azonnal és szakszerűen eljárva nyújtott segítséget és így hozzájárult a gyermek életének megmentéséhez” – mondta Tőzsér Katalin, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium intézményvezető-helyettese.

Dávid ezután kórházba került, ahol többször újra kellett éleszteni. Hosszú ideig altatásban tartották, lélegeztetőgépre került, majd kanült és szondát kapott.

Édesanyja így emlékezett vissza azokra a napokra: „Annyit tudtak mondani, hogy a kanülön keresztül fog lélegezni, ezen keresztül fog enni, és nem sok remény volt arra, hogy újra a régi lesz.”

Hónapokkal később Dávid hazamehetett, de sem írni, sem olvasni, sem közlekedni nem tudott. „Minden képessége elment, úgy jöttünk haza, hogy se írni, se olvasni, semmit nem tudott, közlekedni sem” – mondta az édesanya.

Azóta Dávid állapota sokat javult. A család most Miskolcra költözne, hogy a megyei kórházban speciális fejlesztésekhez és gyógytornához juthasson. Kevés pénzük van, ezért Dávid édesanyja a közösségi oldalon kért segítséget, hogy a költözés megvalósulhasson.

Az apa azt szeretné, ha fiuk a tanulásra koncentrálhatna. „Nagyon jó képességű gyerek volt, nagyon jól ment neki a suli” – mondta a Híradónak.

Dávid még mindig nehezen beszél, de elárulta: „Csatár voltam és gólszerző...” Ma is nagyon szereti a focit, de arról sem tett le, hogy felnőttként orvos vagy rendőr legyen.

Az RTL Híradó riportja Dávidról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: