Direkt36: „Ide nem őrökre van szükség, hanem gyógyító szakemberekre” – a gyermekotthonok világát áthatja az erőszak
Egy feltűnően fiatalnak látszó vádlottat hoztak bilincsben a Budapest Környéki Törvényszék földszinti tárgyalótermébe 2025. október 20-án reggel. A 16 éves fiú egy Pest vármegyei speciális lakásotthon lakója volt, ahol 2024 augusztusa és decembere között két nála kisebb, sérülékeny gyereket arra kényszerített, hogy pénzt és cigarettacsikkeket gyűjtsenek neki. Az ügyészség szerint „napi szinten terrorizálta” őket, és ha nem hoztak legalább ezer forintot, „kézzel, lábbal vagy bottal test-szerte bántalmazta őket”. A fiút végül emberkereskedelem, kényszermunka és testi sértés miatt négy év javítóintézeti nevelésre ítélték. Az ügyész szerint „még mindig nagyon hosszú az út ahhoz, hogy oda jusson el, hogy fiatal felnőttként egy olyan társadalomba tudjon beilleszkedni, ahol nem az ököljog, és nem a fenyegetések uralkodnak, hanem a becsületes munka és a kitartó szorgalom”.
– írta a Direkt36.
Az ügyészség statisztikái szerint is romlott a helyzet: míg 2020-ban 1104, 2024-ben már 1427 bűncselekményt követtek el gyermekvédelmi szakellátásban élő gyerekek. A testi sértések száma 146-ról 168-ra, a garázdaságoké 101-ről 163-ra nőtt. Szakemberek szerint a növekedés részben a jelentési hajlandóság javulásának köszönhető, de a helyzet tényleges romlása is megfigyelhető.
„A gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben élő gyermekek esetében a bántalmazás bármely formája elleni védelem, a bántalmazások megelőzése az ellátást nyújtó intézményben dolgozó szakemberek kötelessége” – szögezte le Kozma Ákos korábbi ombudsman egy 2023-as jelentésében. Az Állami Számvevőszék 2024-es jelentése szerint azonban a gyermekotthonokban a havi bruttó átlagkereset 2023-ban mindössze 450,3 ezer forint volt, ami a 31,9 százalékos fluktuáció egyik fő oka.
„Ez alatt a két év alatt olyan sok munkatársam volt, hogy van, akinek a nevét se tudnám megmondani” – foglalta össze tapasztalatait egy korábbi gyerekfelügyelő. A munkaerőhiány olyan súlyos, hogy egy gyermekotthon-vezető szerint „egyszerűen már annyira nincs ember, hogy akinek van két keze, két lába, azt már föl lehet venni”.
„A gyermek‐ és lakásotthonban élők 35‐40 százalékát az otthonban további fizikai bántalmazások érték, a gyermekotthonban nevelkedők fele pedig lelki abúzustól is traumatizálódott” – írták tanulmányukban. Kulcsár Gabriella kriminálpszichológus szerint
A túlterheltség miatt azonban a dolgozók legfeljebb tűzoltást végeznek. „Az a tét, hogy ott tudjál lenni, hogy megakadályozd azt, hogy kortárs bántalmazás legyen” – mondta Bercsák Nóra, egy befogadóotthon korábbi vezetője, aki szerint a felnőttnek észlelnie kell, ha egy gyerek „túlpörög”, és van türelme leülni vele.
A helyzetet a gyermekpszichiátriai ellátás szinte teljes hiánya súlyosbítja.
Egy gyám tapasztalatai szerint ha egy gyerek nem életveszélyes állapotú, 6-8 hónap a várakozási idő egy vizsgálatra. „Azoknak, akik nagyon súlyosan veszélyeztetik a társaikat, nem elég az, hogy elviszik őket pszichológushoz, pszichiáterhez, hanem nekik már olyan helyeket, olyan otthonokat kellene kialakítani, ahol rendszeres, akár folyamatos pszichiátriai ellátást kapnak” – fogalmazott egy gyermekotthon-vezető.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök 2025 novemberében arról beszélt, hogy a gondozott 23 ezer gyermek „megfelelő, biztonságos, jó színvonalú” ellátást kap, később
Gulyás Gergely bejelentette, hogy az iskolaőri rendszert 388 telephelyre terjesztik ki. A szakemberek ezt nem tartják jó iránynak. „Ide nem őrökre van szükség, hanem gyógyító szakemberekre” – mondta egy volt gyermekotthon-vezető. A kormány 2024 februárjában soron kívüli ellenőrzést is elrendelt az összes gyermekotthonban, de a jelentéseket – egyetlen nógrádi kivételével – nem hozták nyilvánosságra.
Egy Ricsi nevű, 14 éves korától állami gondozásban élő fiatalember ügyében a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a speciális gyermekotthoni központ megsértette a fiú személyiségi jogait azzal, hogy kortárs bántalmazásnak tette ki. Az ítélet szerint „önmagában azzal sérült a felperes lelki egészséghez való személyiségi joga, hogy őt kortárs bántalmazás vette körül”. Ricsi arról számolt be, hogy az otthonokban beavatási szertartásként működött az újonnan érkezők bokszoltatása. „Megkérdezték, hogy jó gyerek-e vagy. Ha jó gyerek vagy, ha nem, akkor is bokszolnod kellett” – mesélte.
Egy gyám azt a kérdést tette fel: „Amikor egy órán keresztül ütik a gyereket, akkor hol a francban van egy felnőtt?” Egy állami gondozásban felnőtt fiatal, Répás Richárd arról beszélt, hogy nem egyszer előfordult, hogy egy nevelő, akinek nem volt szimpatikus egy gyerek, azt mondta: „én bemegyek a nevelőibe, csináljátok vele, amit akartok”. Richárd szerint ilyenkor a nevelő „bezárja az ajtót, mintha nem látná, nem hallaná. Nagyon sokszor volt ilyen.”
