Természetes fejlődést a gyerekeknek, saját igényeik és ütemük szerint – Az AKG-ban jártunk

Mindenkit – egyes hírek szerint talán még őt magát is – derült égből a villámcsapásként ért, hogy Gyurcsány Ferenc múlt csütörtökön váratlanul minden tisztségéről lemondott, visszavonul a közélettől, ráadásul még feleségével, Dobrev Klárával is válnak. Az esetet még különösebbé tette, hogy erről maga Gyurcsány a mai napig nem beszélt a nyilvánosság előtt, mindent a párt többi tagja kommunikált.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit szól az utca embere ahhoz, hogy a magyar politika 2004 óta egyik legmeghatározóbb szereplője, a Fidesz és Orbán Viktor legfőbb ellenfele, sőt ellensége úgy tűnik, végleg visszavonul.

A járókelőket megosztotta a kérdés: voltak, akik szerint a DK volt elnöke gonosz dolgot tett 2006 októberében, míg mások bíznak abban, hogy Dobrev Klárának lehet még keresnivalója a magyar politikában. A többség nem fog könnyeket hullajtani a távozása miatt, sőt olyannal is találkoztunk, aki még a nevét sem akarta kiejteni a vieóban.

Kedd este, nem sokkal éjfél előtt Halász János benyújtotta a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében ezentúl a Szuverenitásvédelmi Hivatal bárkit listára tehet, akit külföldi pénzek elfogadása miatt „veszélyesnek” ítél a magyar szuverenitásra, legyen szó civil szervezetről, médiumról.

A törvénytervezet annyira szélesre tárja az értelmezés kapuit, hogy gyakorlatilag bárkit be lehet vonni alá. Aki listára kerül, nem gyűjthet többé 1 százalékot, támogatóiról nyilatkoznia kell, és ha hibázik, 25-szörös bírságot fizethet. Az egész mechanizmusban nem nagyon van jogorvoslat, viszont a NAV és a rendőrség is házkutatást tarthat, akár „preventíven” is. Polyák Gábor jogász, médiaszabályozási és kommunikációs szakértő segített értelmezni, hogy mit is jelent ez a törvényjavaslat a gyakorlatban.

– Nem tudom elképzelni, hogy Halász János ült este a konyhában a hokedlin, és szorgalmasan törvényjavaslatot körmölt. Mégis egyéni képviselői indítvány ez is, mint annyi más eddigi törvényjavaslat volt eddig is, amivel meg lehet spórolni a társadalmi vitát, ami csak akkor kötelező, ha a minisztérium lenne az előterjesztő.

– Ez teljesen nyilvánvaló. Őszintén szólva nem tudom, ki ez a Halász János, de mindegy is. Emögött is ugyanaz az apparátus áll, amely előkészíti az igazságügyminiszter által előterjesztett törvényeket, abban az értelemben, hogy ugyanazok az ügyvédi irodák, ugyanazok a szakemberek dolgoznak ezeken.

Lehet, hogy mi már jobban ismerjük, mint ő. Szerintem ő nem olvasta ezt a törvényt.

– Kezdjük az elején. Mi minősül egyáltalán külföldi forrásnak?

– Ez azon kevés fogalmak közé tartozik, ami valamilyen módon még definiálva is van a törvényben. Bármi, ami pénz és külföldről érkezik, bármilyen jogcímen, ez legyen támogatás, vagy akár a tulajdonostól érkező vagyonjuttatás vagy vagyontárgy, vagy akár csak egy megbízási szerződés, bármilyen munkavégzéssel kapcsolatban, bármilyen feladat elvégzésével kapcsolatban. Gyakorlatilag bármilyen külföldi kapcsolat. És itt nagyon érdekes, hogy akár a tulajdonosi kapcsolat is olyan, ami ezt a külföldi pénzmozgást megalapozza, akkor elvileg célkeresztbe helyezi az adott szervezetet.

pusztán ettől a ténytől fogva, még ha soha nem is pályázott semmilyen európai uniós vagy pláne amerikai forrásra.

– Tehát például ez a cég a saját nem hazai anyacégétől sem kaphat semmilyen juttatást?

– Pontosan. De az egy félreértés, hogy önmagában minden külföldi pénzmozgás, vagy határokon átnyúló pénzmozgás problémás. Hogy az legyen, lehessen, kell egy első lépés. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak listáznia kell azokat a szervezeteket, melyek szerinte veszélyeztetik a magyar szuverenitást.

Ebből a listából a kormány egy rendeletet készít, és ennek a rendeletnek a listáján szereplő szervezetek lesznek azok, amelyeknek a pénzmozgását onnantól kezdve lényegében befagyasztja ez a szabályozás.

– Van itt öt olyan pont, amit kifejezetten nevesít a törvény, hogy mit nem szabad. Például nem szabad negatív színben feltüntetni az ország független demokratikus jogállami jellegét. Azzal a mondattal például, hogy „ez az ország nem jogállam”, már megvalósul a negatív színben való feltüntetés?

– Így van. Ha utal rá, hogy 7-es cikkelyes eljárás folyik Magyarország ellen, aminek az alapja az, hogy a jogállamiság feltételeit rendszerszinten nem tartják tiszteletben, akkor az hiába egy hivatalos eljárás, egyértelműen ebbe a körbe esik, tehát máris ön, vagy az ön lapja, az célkeresztbe kerülhet.

– Ugyancsak bírálhatatlan a nemzet egysége és a határon túli magyarokért való felelősség?

– Így van.

– Ha egy civil szervezet, független újság bírálja Orbán Viktor Simionról mondott szavait, akkor már indulhat az eljárás?

– Azért ennél abszurdabb helyzet szinte elképzelhetetlen, de így van. Jelen állás szerint, ha Simiont próbálja bírálni, akkor ezzel a magyar kormány határon túli politikáját kritizálja. Egészen nonszensz dolgok jönnek ki ebből.

Mert a keresztény értékek, meg az alkotmányos identitás negatív színben feltüntetése, ezek megfoghatatlan dolgok. Ezekre hivatkozva nincs olyan kritika, ami alapján ne lehetne bárkit célkeresztbe tenni.

– A szöveg szerint olyan tevékenységekkel lehet veszélyeztetni a szuverenitást, amelyek alkalmasak a közvélemény befolyásolására...

– Így van.

– Például az újságírás az alkalmas erre.

– Igen, de még egyszer hangsúlyozom, hogy van itt egy eljárási feltétel. Ha Lánczi Tamásnak szemet szúr, hogy itt egy lap, és az ne adj isten, a demokratikus vitákat befolyásolja, és listára kerül az adott médium, akkor lép mindez életbe. A demokratikus viták befolyásolása mellett még a választói akarat befolyásolása is szerepel, itt még annál is cifrább a helyzet. Nyilvánvalóan nincs olyan médium, amely ne befolyásolná, de még egy bulvárlap sem mentesül ez alól. Naná, hogy befolyásolja a demokratikus vitákat egy bulvárlap is! De egy Facebook-poszt is befolyásolja, azért teszem közzé.

Nem tudom ezt szebben fogalmazni, azt gondolja, hogy egy dolgot lehet gondolni, egy dolgot lehet mondani, mégpedig azt, ami az ő álláspontja.

– A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság alapjog, amit véd az alkotmány. Tehát elvileg Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni.

– Ha Magyarországnak lenne valódi alkotmánya, amely egy értékrendszert valóban kifejez, és nem csak elbáboz valamiféle keresztény ideológiát, akkor Magyarországnak lenne alkotmánybírósága is, amelyik abszolút meggyőződésből mindent megtenne a legjobb szakmai tudása szerint, hogy a magyar jogrendszer összhangban legyen ezzel az alkotmányos értékrendszerrel, akkor ennek a törvénynek nem lenne esélye, hogy egy másodpercig is létezzen.

Ez az egész törvény teljes mértékben bizonytalan szövegű, aránytalan. Gyakorlatilag bármelyik szervezet pillanatok alatt megszüntethető ennek alapján. Nincs olyan eleme, ami a 2010 előtti világban bármelyik akkori alkotmánybíróság gyakorlatában ne lett volna egészen biztos bukás. Az alkotmányjogi vizsgán egy könnyű beugró kérdés lenne, hogy keressen öt hibát ebben a törvényben 10 másodperc alatt. Csak ahhoz, hogy ezt most kimondják erről a törvényről, kellene egy alkotmánybíróság, ahol gerinces, szakmailag elkötelezett emberek ülnek, meg kellene egy alkotmány, ami nem azért gránitszilárdságú, mert így hívják, hanem azért, mert van egy stabil értékrendszere. Ezek egyikével sem rendelkezünk.

– Nézzük csak tovább. Az is van a szövegben, hogy minden támogatásról teljes bizonyító erejű, magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni, hogy a pénz nem külföldről jött. Tehát ha én havonta ezer forinttal támogatom valamelyik médiumot, akkor nekem minden hónapban egy bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnom, hogy nem külföldről van az az ezresem, amit elküldtem nekik?

– Azt nem látom bele, hogy nekem magánszemélyként igazolnom kell, hogy nekem biztosan nem a chicagói nagynénim küldte, de akik kapják, azoknak tudniuk kell bizonyítani ezzel az okirattal, hogy az egy magyar forrásból származó bevétel.

– A NAV a rendőrséggel együtt kivonulhat a listázott szervezetekhez, belenézhet mindenhova, iratokba, számítógépekbe. De ha nincs külföldi pénz, akkor a NAV nem illetékes. Ezek szerint az a médium, amelyik nem fogad el külföldről forrásokat, az bátran leírhatja, hogy Magyarország nem jogállam?

– Ezt leírhatja, de akkor felkerülhet a listára, és onnantól kezdve esélye sincs elfogadni külföldről forrásokat. Ha van egy médium vagy van egy civil szervezet, amely biztosan tudja, hogy van egy rejtett aranybányája, ahonnan minden nap kibányássza a megfelelő mennyiségű apanázst, és ehhez nem kellenek külföldi pályázatok, mondjuk EU-s pályázatok (ez nem tudom hányadik bugyra pokolnak...), akkor ő kritizálhat, de kockáztatja, hogy listára kerül. Tehát a rendeletbe akkor is belekerülhet, csak lehet, hogy a banktól nem érkezik riasztás, mert nem jön külföldi utalás.

– A törvényjavaslat lehetőséget ad a szervezetek megszüntetésére is is, ha nem tudják 15 napon belül befizetni a 25-szörös bírságot.

– Igen. Illetve a második jogsértésnél. Két eljárásban el lehet jutni odáig, hogy egy szervezetet felszámoljanak.

– Ki lehet-e ezt játszani olyan módon, hogy úgy, ahogy van, például az egész szerkesztőség kiköltözik mondjuk Bécsbe, és ott újraalapítja magát?

– Ma már ezt kérdezték tőlünk, hogy miért is nem alapítunk szervezetet máshol. Ha erre a törvényre úgy tekintünk, mint egy jogilag létező és komolyan veendő dokumentumra, akkor ez egy lehetséges válasz. Attól, hogy egy szerkesztőség külföldről működik, miért ne írhatna magyar nyelvű tartalmakat? Ez ugyanúgy hozzáférhető marad Magyarországról. Persze ezzel is lemondana az 1%-ról, akinél ez számít, annak ezt a veszteséget el kellene, hogy könyvelje. Ha egy szerkesztőséget tényleg kiviszünk, és nem csak imitáljuk, hogy az külföldön működik, akkor annak jelentős költsége van. Azokat az embereket, akik dolgoznak, meg kell győzni, hogy nekik ez jó lesz. Semmiképpen ne adjunk tippeket a jogalkotónak, hiszen ez a törvény még akár formálódhat is. Már számos korábbi jogszabálynál felmerült, hogy hát miért maradtok itt, miért nem külföldi székhelyről működtök tovább?

Van egy ilyen dac is, hogy hát menjetek ki ti, ha nem férünk meg egy légtérben! Nekünk itt a helyünk, nekik egyébként is van már Dubajban lakásuk, akkor talán használják azt.

– Láttunk olyat, hogy a Fidesz nagyon durva törvényeket lengetett be, aztán nem lett belőle semmi, vagy csak annak a torzója lett, esetleg végül az egész csak csehovi puskaként lóg azóta is a szögön. Ön szerint ez a törvény létre fog jönni ebben a formában?

– Nem szeretnék tippelni. Húsvétkor kicsit mindannyian „átverve” éreztük magunkat, hogy az Orbán Viktor által belengetett húsvéti nagytakarítás elmaradt. Akkor Lázár János be is jelentette, hogy az addigra elfogadott, a pride-ot betiltó, és a gyülekezést megnehezítő jogszabályok, illetve a gyerekvédelmi alaptörvény-módosítás, és a kettős állampolgárok állampolgárságának felfüggeszthetőségéről szóló törvénnyel ők befejezettnek tekintik ezt a nagytakarítást. És akkor most pár napja Orbán Viktor újra elővette a témát, hogy a közélet átláthatósága fontos. Ha belegondolunk, ennek a törvénynek az első előszele már évekkel ezelőtt megvolt, mégpedig az, hogy vissza kell majd utalni a külföldről érkezett adományokat vagy bevételeket. Ez kétéves történet legalább. Tehát valami hasonló gondolat már nagyon korán érlelődött ahhoz képest, hogy most van itt a törvény.

Az, hogy a jogalkotás folyamata milyen tempóban fog zajlani, érdekes kérdés. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy ezt gyorsan keresztülviszik, gyorsan nekiállnak a lehető legtöbb szervezetet lehetetlen helyzetbe hozni, hogy már a választási kampányra úgy menjünk neki, hogy legalábbis nagyon megreccsent a még létező független nyilvánosság, mert nem lesznek benne civil szervezetek, nem lesznek benne független médiumok, ami egy tragédia. De azt is eljátszhatják, és ez egy másik reális forgatókönyv, hogy egy darabig nem veszik tárgysorozatba, csak tárgyalnak róla, aztán egyszer csak majd valamikor elfogadják, valamikor kihirdetik. De itt még további jogalkotásra lesz szükség. Tehát igazából utána a kormányon múlik, hogy mikor foglalja rendeletbe azt a listát, amit a Lánczi összeállít. Tehát el lehet ezzel úgy is játszani, hogy a választásokig a témát napirenden tartjuk, és Orbán Viktor újra és újra felhevült arccal elmondja, hogy a poloskákat most már aztán kisöpörjük, és akkor a hívek megint boldogok, és már senki nem emlékszik rá, hogy ezeket a poloskákat már rég ki kellett volna söpörni, állítólag. Mind a két forgatókönyv megvalósítható. A Fidesznek mindenre van eszköze, meg az ellenkezőjére is. Most nem tudom megtippelni, milyen politikai helyzetnek kell előállni ahhoz, hogy az egyik vagy a másik forgatókönyv valósuljon meg.

– Vajon lesz itt jövőre egyáltalán egyetlen független szerkesztőség is?

– Ha ezt a törvényt úgy, ahogy most látjuk, elfogadják, akkor tényleg bármelyik független szerkesztőség levehető a térképről. Ez a lehetőség ebben a törvényben benne van. A nyilvánosság szempontjából ugyanilyen fontos a civil szervezetek léte, akik kritikát tudtak megfogalmazni szakmailag megalapozott módon, akik már eddig a Szuverenitásvédelmi Hivatal ádáz ellenségeiként jelentek meg. Ezek nélkül nincs létező és működő nyilvánosság, és működő nyilvánosság nélkül még csak imitálni sem lehet tovább a demokráciát. Az, hogy most még vannak független szerkesztőségek, az Orbán-rendszer egy legitimációs alapja, mert mindig lehetett mutogatni, hogy lám, milyen sokan kritizálják őt.

Így már nem lehet azt mondani, hogy itt minden rendben van, hiszen minden pont olyan, mint mondjuk Észtországban, csak egy picit másképp fogalmaztunk, ahogy eddig ezt mindig megpróbálták előadni. Most már teljesen egyértelműen minden európai sztenderden kívül fogunk esni.

– És mi lehet az oka, hogy az Orbánék ezt bevállalják?

– Hát ez egy politológiai kérdés, és az időzítést sem tudom megmagyarázni, hogy miért mostanáig húzták. De most sok minden történik. Itt van az egész ukrán kémbotrány. Láthatóan nagyon komoly támadás indul a Tisza Párt ellen. Az is benne van a pakliban, hogy egy másik vonalon a Tisza Párt legitimitását is kétségbe vonják. Most egy sokkal durvább támadás indul, és megint nem tudjuk, hogy aztán végigmegy-e, de egy olyan offenzívát látunk, ahol minden kritikus szereplő egyszerre került célkeresztbe, mintha nem lenne vesztenivalója a rendszernek.

Már nem érdemes bíbelődni, hogy meggyőzzük az Európai Uniót, hogy még azért vannak olyan fideszesek, akik tudnak késsel-villával enni, ezt már nem kell eljátszani. Most már bele kell adni apait-anyait, hogy egy másik, és általam nem értett koordinátarendszer szerint próbálják meg a hatalmukat stabilizálni. De ez a rendszer már nem az Európai Unióban van.

A korábban magyarellenes megnyilvánulásaival ismertséget szerző szélejobboldali román elnökjelölt, George Simion már Orbán Viktor róla szóló mondataival kampányol Erdélyben. Támogatói olyan szórólapokat osztogatnak, amin a magyar miniszterelnök fotója és egy tőle származó idézet szerepel. Orbán Viktor ugyanis május 9-én a Tihanyi Apátságban Simion szavait idézte egyetértően: „most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje.” Hozzátette, „biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét, hogy mi az összefogás és az együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben.” Simion azonnal megköszönte a szavakat: „Köszönöm a nagyszerű üzenetet, Orbán Viktor! Meg kell nyernünk a harcot! Együtt!” - írta.

Azóta erdélyi magyar értelmiségiek, politikusok és történészek sorra szólaltak meg – közülük többen párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, mások szerint Orbán ezzel nyíltan beavatkozott a román választásba, méghozzá egy szélsőséges, Nyugat-ellenes, magyarellenes politikus javára. Magyar Péter hazaárulással vádolta Orbán Viktort, és bejelentette, szerdán gyalog indul Erdélybe. Gáspárik Attilával, a marosvásárhelyi színház volt igazgatójával a történtekről beszélgettünk.

– A miniszterelnök tihanyi szavai elfordíthatják-e a Fidesztől a romániai magyar szavazók többségét?

– Ha most lennének a magyar választások, valószínűleg. De mivel hogy 11 hónap van még, addig biztos még egy-két stadiontervet be fognak mutatni.

De itt hálózatépítés folyik. Például az MCC, a Mathias Corvinus Collegium folyamatosan nagyon elit rendezvényeket szervez, és vonja el a szürkeállományt az erdélyi magyarok közül, fizetik őket, és építenek egy új elitet szép csendesen. Ez csak egy a sok közül, rengeteg hálózatot építettek. Talán Magyar Péternek a most bejelentett menetelése, ami nagyon szép, olyan, mint egy népmese, lehet, hogy bejön, és az erdélyi magyarok egyszer csak azt mondják, na jó, akkor nézzük, hogy ő mit ajánl, vagy mit tud.

Úgy érzem, nagyon sok ember részéről, hogy bizakodva és reménykedve néznek Magyar Péter politikai aktivitására Erdélyből, és neki itt is lesz elég dolga, hogy segítsen a szellemi romeltakarításában, amit a Fidesz itt is okozott a klientúra kiépítésével. Gyurcsány Ferenc óta Bukarestben nem volt román–magyar közös kormányülés. Mégiscsak egy szomszédos országról van szó, szeretem, nem szeretem. Az Európai Unió hetedik legnagyobb országáról beszélünk, ez Románia. A Fidesz az ebben rejlő lehetőségekkel soha nem élt, vagy nem akart élni. Török cégek csinálják itt az országutakat. Jó volna, ha a két ország végre szorosabban is együttműködne, ha Magyar Péter erre ráerősítene.

– Magyar Péter mostani menetelése stabilizálhatja azt a fajta elfordulást a Fidesztől, amit említettél?

– Első körben inkább az eddigi passzív embereket fogja megszólítani. Ez pedig egy gondolkodó réteg, mert elsősorban a gondolkodó réteg fordult el a Fidesztől, mert nem szereti azt, ami történik. Akik rájöttek, hogy ide mindent importálni akarnak. Csak egy példa:

Vagy amikor a magyar kormány bevezette a kormányinfót, akkor a Kovászna megyei tanácselnök kitalálta, hogy akkor mi tartunk megyeinfót. Erdélyben a politikai elit leszokott az önálló gondolkodásról és arról, hogy azokra a kérdésekre fókuszáljon, amiket nekünk kell itt megoldani.

– Ez most megváltozhat?

– Abban a pillanatban, hogy Magyar Péter megerősödik, akkor lesz egy tömegvonzás. Egy csomó ember elindul a Damaszkusz kávéházba, és Paulusként megfordulva azt fogja mondani, „jaj, kényszerből tettem”. Rengetegen lesznek már, nagyon sokan vannak, akiknek különböző belső fórumokon már nagyon-nagyon elegük van, mondogatják, mikor jön már valami más. De egyelőre sokan inkább a magyar költségvetést nézik, hogy abból hogyan lehetne még érzelmi alapon pénzeket kizsarolni. Ez egy hosszú folyamat, erről majd a szociálpszichológusok sok-sok tanulmányt fognak írni. Mindez Antall József idejében indult el. Kedves ember lehetett, meg jó ember is, de elhitette a határon túliakkal, hogy ez nekik jár. Minden jár. Nem kell jegyet vegyenek a buszon, a metróba, mert határon túliak, erdélyiek. Holott nem halat kellett volna adni, hanem hálót, ahogy a régi japán mondás is mondja.

– Most pedig itt van az elnökválasztás, és Orbán Viktor legújabb favoritja, George Simion. Mennyire fontos Romániában, hogy ki lesz a köztársaság elnöke?

– Romániában félelnöki rendszer van, ami azt jelenti, hogy az államelnököt közvetlenül a nép választja, és sokkal nagyobb felhatalmazása van, mint Magyarországon. A miniszterelnöknek is nagyon komoly funkciói vannak, de az államelnök felel a külpolitikáért, főleg az európai integrációért, ő képviseli az országot az Európa Tanácsban, és ő nevezi ki a titkosszolgálatok és a korrupcióellenes hatóság vezetőit. Tehát erősen képes befolyásolni az ország vezetését és állapotát. Igaz, minden kinevezés át kell menjen a parlamenten is, ahol bár sokan vannak a Simion-féle AUR pártból, de nem elegen ahhoz, hogy mások nélkül ez a szavazás átmenjen. Tehát

Hogy megértsük, mi történt, vissza kell menjünk december elejére. Akkor volt egy elnökválasztás, amit az Alkotmánybíróság megsemmisített, mivel az derült ki, hogy akkor második fordulóba került volna egy Georgescu nevezetű, teljesen kívülről jött ember, aki Putyin-imádó, és semmilyen politikai háttere addig nem volt neki, csupán középkáder vezető volt, de nagyon látványosan úszott a hideg vízben, és lovagolt. A második helyre pedig egy tévébemondónő érkezett be – ugyan egy párt révén –, de annak a pártnak nem volt akkora jelentősége. Már akkor észrevehette volna az ország és annak vezetői, hogy a lakosok nagy része nem akar az eddigi politikai elitből elnököt magának, hanem teljes megújulást akar, legalábbis az a része, amelyik elment választani. Ez körülbelül a választók 50%-a. Világosan látszott az elvárás, és két héttel ezelőtt, a megismételt első fordulóra olyanokat kellett volna jelölni, akik eddig nem kompromittálódtak a politikai életben.

A hangsúly Romániában a „nemzeti”-n van, a liberalizmust csak a gazdasági liberalizmusra értik. Ez a jelölt nem jutott be a második fordulóba. Az RMDSZ végig Lázár János kampánycsapatával dolgozott, körülbelül ugyanazok végezték a kampányt, akik Lázár Jánosnak is végzik.

– A magyarországi miniszterről beszélünk?

– Igen. Porcsalmi Bálint volt a kampányfőnök. Ők a legaljáról összeszedett second-hand Fidesz-reklámokkal kampányoltak. Tehát: „Előre, sohase hátra!”, „Mindig előre!”. Ez nem érdekelte az embereket, miközben az RMDSZ iszonyatosan erőszakosan kampányolt, azt sulykolta, hogy végveszély van. Az első fordulóban végig arról beszéltek, hogy a második fordulóba jutottunk, ám az történt, hogy egy fociultra végzett az első helyen, második helyen pedig Bukarest főpolgármestere végzett, aki egy érdekes figura. Erdélyben született, Fogarasban, odavalósi, ahonnan Jancsó Miklós is származott. Ott a török időktől kezdve románok, németek, magyarok együtt éltek, tehát neki van érzéke a kisebbségekhez. Ezen kívül egy híres matematikus, a Sorbonne-on doktorált matematikából, 50 alig múlt el, tehát politikusnak szinte fiatal, eléggé hasonlatos Karácsony Gergelyhez, egy megfontolt, higgadt ember, akinek nagyon széles látóköre van, és nagyon hosszú távra is tud tervezni, mert átlátja ezeket a kérdéseket. Az RMDSZ kénytelen volt vele menni a második fordulóra, miután az első fordulóban elmondta róla, hogy nem jó semmire. Ez már nagyon nehéz volt. Egyik napról a másikra azt mondani, hogy ami eddig fehér volt, az igazából fekete.

Miközben a két országnak rengeteg közös érdeke van. Például a magyar kormány azzal hiteti a magyar közvéleményt, hogy Európa legnagyobb földgáztartalékát, amit Romániában találtak meg a Fekete-tengerben, majd Magyarországgal közösen fogják kiaknázni. Ez pedig koránt sincs eldőlve, miközben Magyarországnak roppant fontos, hogy gázhoz jusson, és az orosz importról le tudjon válni. Tehát nem mondhatja semmilyen felelős magyar politikus – legyen az kormánypárti vagy ellenzéki –, hogy neki teljesen mindegy, hogy mi történik itt. Rá egy napra azt üzente Orbán Viktor, hogy jó keresztény ez a Simion, és ő támogatja a nemzetállamok Európáját. Mi, erdélyi magyarok már nagyon sokszor elmondtuk, hogy nem lehet szó nemzetállamok Európájáról, mert akkor Szlovákiában is, Romániában is majd lesz nemzetállam – kisebbségek nélkül. Nem hiszem, hogy ez valakinek az érdeke lenne.

– Mi volt erre a reakció?

– Próbálták az RMDSZ politikusok megmagyarázni, hogy ez csak arról szólt, hogy jó keresztény ember. Mintha a másik nem volna keresztény ember. Persze, ha nem volna keresztény ember, akkor se volna probléma. Romániában megpróbálják az államot és az egyházat elválasztani, ami azt jelenti, hogy a közintézményektől is távolabb tartják ezeket a dolgokat. Tehát akkor az RMDSZ politikusok kezdték mosdatni Orbán Viktort, amire óriási felháborodás tört ki a különböző internetes fórumokon, és azzal fenyegetőztek a választók, hogy nem is mennek el választani. Ezután sokan megszólaltak, jeles értelmiségiek, hogy ez tarthatatlan, Orbán Viktor súlyosan megsértette a játékszabályokat. Erre történt az a telefonbeszélgetés, amire hivatkozni szoktak, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor megegyeztek, hogy nincsen semmi gond, Magyarország nem szól bele a választásokba. Tehát lefordítom az én egyszerű gondolkodásomra: az megint azt jelenti, hogy mindegy, akár lehet is Simion Románia elnöke.

Harcolnunk kell megint azért, hogy egy magyar nyelvű plakátot, egy színházi plakátot kitehessünk az utcára, vagy harcolnunk kell azért, hogy az idősgondozásban vagy a gyermekorvosoknak valamilyen módon kötelező legyen, hogy a kisebbségek nyelvét ismerjék, legalább olyan helyeken, ahol 20%-nál több magyar él. Tehát ez egy borzalmas hátrányt jelent nekünk, és megállítja az építkezésünket. Szijjártó Péternek sikerült mindezt megtetéznie azzal a kifejezéssel, hogy hát mi csak jóban szeretnénk lenni Románia eljövendő elnökével. Tehát ők már eleve elkönyvelték azt, hogy Simion nyerni fog. Ennek az az olvasata, hogy

Mert ne mindig csak az erdélyi magyarokért sírjunk. Magyarországnak szerintem kötelessége, joga és feladata, hogy egy demokrácia legyen a szomszéd államban, hogy legalábbis segítsen ebben, mint ahogy minket is érdekel, hogy Magyarországot demokratikus erők vezessék. Minden román, mikor nyugatra megy, Magyarországon keresztül kell menjen. És mi, erdélyi magyarok nagyon kényesek vagyunk arra, hogy ők milyen élményeket szereznek ott. Hogy beszél velük a rendőr, hogyan szolgálják ki őket. Sajnos az utóbbi időben nagyon sok panasz érkezett, hogy pokróc módon bánnak az átutazókkal, akik nem ismerik a magyar nyelvet, de azokkal is megtörténik ilyen az utóbbi időben, akik ismerik.

– Egy dolog, mit szeretne a magyar kormány, de mi a valóság? Hogy állnak most a jelöltek?

– Most úgy néz ki a felállítás, hogy lehet, hogy behozta a lemaradást Nicuşor Dan, Bukarest főpolgármestere, tehát nyitott a harc. Érdekes ez a helyzet. Két héttel vagy egy héttel ezelőtt, mikor volt az első forduló, megnéztem a magyarországi eredményeket, nagyon kevesen mentek el szavazni, tehát nem mozgósított sem az RMDSZ, sem a Fidesz, sem a magyarországi ellenzék azok között a román állampolgárok között, akik Magyarországon élnek.

Tehát a Magyarországon élő román állampolgárok pontosan látják és tudják, tudták az első fordulóban is, hogy ki az, akire lehet számítani.

– Azt mondtad, hogy kikukázott pártvezetőt találtak csak az első fordulóra. Ezek szerint Romániában is létező probléma, amit például az Egyesült Államokban észrevehettünk. Elfáradt a politikai elit?

– Egyrészt elfáradt, és ennek az oka pedig az, hogy ma a politikában dolgozni nem egy kifizetődő dolog. Ugyanis Románia viszonylag komolyan veszi a korrupció elleni harcot, ami azt jelenti, hogy ha feljelentettek, már indul is a vizsgálódás. Ki a fenének van kedve folyamatosan bizonyos hatóságokkal a nyakában vezetni akár csak egy iskolát vagy egy egyetemet, egy állami vállalatot? Borzalmas a folyamatos vegzálás. Borzalmas az is ugyanakkor, hogy a forrásokat megtalálni, az állami forrásokat, az mindig valami sógorkomaság alapján lehetséges. Tehát nem elég, hogy te okos vagy. Kapcsolatokkal kell rendelkezni. Jó kapcsolataid pedig akkor vannak, ha visszasegíted a másikat, aki pénzt utalt neked, vagy pénzt utalsz valakinek. Tehát lett egy zárt kaszt, ami nem tudott megújulni. Így hát itt

Ma igazat mondani szerényen, az nem hoz szavazatokat és nem hoz nézettséget.

– Ezzel ugye nem azt akarod mondani, hogy már az is baj, ha a korrupció ellen egy országban határozottan fellépnek?

– Nem, egyáltalán nem mondom, csak a másik oldalon meg nincs semmi. Ez egy kicsit hasonlít a Gulliver Lilliputban történetéhez: ha valakinek valami nem tetszik, akkor feljelenti a másikat, és elindul egy eljárás, miközben az igazi nagy korruptak sok esetben – tudjuk jól – meglépnek.

– Mit veszíthetünk, ha Orbán favoritja lesz Románia elnöke?

– Például nagyon-nagyon jó lehetőséget is tud nyújtani jelenleg Románia olyan csak magyar állampolgároknak, akik Magyarországon kisodródtak politikai beállítottságok vagy csupán a nem lojális magatartások miatt. Például elég sok magyarországi színházi rendező és drámaíró is ma Erdélyben él, vagy legalább félig itt él, és itt alkot, és a román adófizetők pénzéből élnek. Ami egy fantasztikus dolog! Erről álmodtunk! Az értékek menjenek, jöjjenek egymás között! Mohácsi János most fejezte be Székelyudvarhelyen a rendezését. De ha most választások lettek volna, az a színész, akit ő rendez a színpadon, csak elővesz egy borítékot, beírja a szavazatát, és érte jönnek, és elviszik, és máris leszavazott. Mohácsi Jánosnak ugyanezért haza kellene mennie Budapestre.

Tehát az a több ezer Erdélyben dolgozó magyarországi magyar, akik identitást építenek, akik a magyarság megtartásán dolgoznak, azoknak fel kell ülniük egy vonatra vagy repülőre, és csak otthon szavazhatnak. Igazából nem érint, de bosszant ez a dolog. Én Stuttgartban voltam decemberben, amikor az első, megsemmisített elnökválasztás volt. Hála a NER-nek, mert Bagossy László ott igazgató, úgyhogy meglátogattam a stuttgarti Theater Tri-bühné-t. Ha egy normális Magyarország lenne, akkor Budapesten találkoztunk volna, esetleg Kaposváron. Szerencsére elmentem Stuttgartba, ott pedig elmentem a román konzulátusra, ami az általa igazgatott színháztól 400 méterre van, és bementem szavazni. Nagyon boldogok voltak, kérdezték, mit csinálok? Mondtam, meglátogattam a magyar barátomat. Mondták, jaj, de jó, szóljak még másoknak is, hogy jöjjenek szavazni. Tehát bárhova be lehet sétálni, nem kell lajstromozni, nem kell bejelölni – ez egy normális, mobilis Európa. Erről álmodtunk, hogy mindenki oda menjen, ahol dolga van.

Lakner Zoltán szerint a kormány legújabb törvénytervezete az eddigi legkomolyabb lépés afelé, hogy Magyarország eltávolodjon az Európai Unió értékrendjétől. A politológus úgy fogalmazott: „Ez az első írásos dokumentuma a Huxitnak”. Álláspontja szerint a törvényjavaslat szűkíti a nyilvános teret, és azt a célt szolgálja, hogy ne juthassanak el a kormánytól eltérő vélemények azokhoz, akik kíváncsiak lennének a valóságra.

Lakner szerint az Orbán-kormány egyre inkább olyan jogi eszközöket használ, amelyek az orosz rendszerből ismerősek. Úgy látja, hogy a hatalom célja a félelemkeltés, a kritikus hangok kiszorítása, és a politikai verseny korlátozása. A kémüggyel kapcsolatban keményen fogalmazott: „Egy Rajk-per szituációban vagyunk most Magyarországon”, és szerinte „egy kapitális blöffel állunk szemben”.

Lakner szerint a törvény üzenete egyértelmű:

Hasonló hatást tulajdonít a 2017-es „lex civil” törvénynek is, amely több szerkesztőséget és civil szervezetet késztetett változtatásra, visszavonulásra vagy megszűnésre.

A politológus úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet oka a gazdasági visszaesés és a kormány politikai kihívója, mely tartósan megjelent a magyar politikai térben. Azt mondta: „Úgy nem lehet visszafordítani a politikai közhangulatot, hogy valami történik a gazdasággal, hogy elkezd egy kicsit döcögni, és némi hergeléssel egy '22-es szituációt elő lehet állítani”.

Szerinte nem véletlen, hogy ezeket az eszközöket éppen most veszi elő a hatalom. Úgy gondolja, hogy

Ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „A fantáziájuk jóval a miénk előtt jár”.

A Pride-törvény kapcsán Lakner kiemelte: „ami egy kisebbséggel történik, az utána a többséggel is megtörténik”. Azt is mondta: „most már minden korlátozva van”.

A Tisza pártról is szó esett. Lakner szerint ők is azokon a megmaradt fórumokon tudják eljuttatni az üzeneteiket az emberekhez, amelyeket most korlátozni próbálnak.

Lakner arra is utalt, hogy a kormány egyre inkább olyan lépéseket tesz, amelyeknek nincs közük az emberek mindennapi problémáihoz. „Most abban van a kormány, hogy hogyan lehet elkerülni, hogy ezekről a hétköznapi problémákról szó essen a nyilvánosság tereiben” – mondta.

Magyar Péter nagyváradi sétáját úgy jellemezte, mint meghökkentően célba találó választ Orbán Viktor tihanyi beszédére. Azt mondta: „Az a módszer, amit választott, hogy a híveivel, vagy azzal, aki szeretne vele beszélni, elsétál Nagyváradig, van súlya”.

A politikusok szerepléséről is megosztotta véleményét. Lázár Jánost „a magyar politikai élet legtúlértékeltebb szereplőjének” nevezte. Azt mondta: „előveszi a kemény mondatait, de pont addig megy el, amíg a főnökség kéri”. Hozzátette: „a vasúti mosdókban akkor sem lett több szappan”.

Szerinte Orbán Viktor is azért jelenik meg gyakrabban, mert „10–11 hónappal a tervezett választások előtt szükség van arra, hogy lelket öntsön a fideszes szavazókba”.

A nemzetközi kapcsolatokkal kapcsolatban megjegyezte: az ukránellenes kampány épp akkor zajlik, amikor Zelenszkij próbálja rendezni a kapcsolatát Donald Trumppal, ami a NATO-partnerek figyelmét is felkeltheti.

Végezetül Lakner azt hangsúlyozta, hogy a rendszer célja, hogy a társadalmi elégedetlenség ne találkozhasson a politikai kihívókkal, ezért próbálják betiltani azokat a nyilvános fórumokat, ahol ilyen kapcsolódások kialakulhatnának. Azt mondta: „Mi ezt azért csináljuk, hogy valakit ez konkrétan így vagy úgy veszélyeztessen, hanem azért, mert ez a dolgunk, és be kell számolnunk az igazságról.”