444: Robbanás és mérgező szivárgás is történt a gödi Samsung-gyárban egy belső feljegyzés szerint
Újabb súlyos állítások jelentek meg a gödi Samsung-gyárról egy belső feljegyzés alapján, amelyet a cég egy korábbi középvezetője írt távozása után a 444.hu szerint. A lap azt állítja, az általuk megszerzett dokumentum hitelességét két, egymástól független forrás is megerősítette. A cikkben bemutatott feljegyzés a 2017 és 2023 közötti időszak visszásságait foglalja össze, köztük egy robbanást, ami állítólag már a gyár működésének első évében megtörtént.
Az akkugyár 2016-os felépítése után 2017 tavaszán helyezték üzembe az 1-1-es kódjelű katódgyártó sort, ahol a feljegyzés szerint 2017 második felében vagy 2018 első felében robbanás történt.
A vizsgálat később kiderítette, hogy a megelőző napokban a biztonsági szenzor többször is riasztott a magas NMP-koncentráció miatt. A termelési hatékonyságra hivatkozva egy koreai karbantartásvezető utasítására azonban megemelték a riasztási határértéket, így a robbanás napján a rendszer már nem állította le a folyamatot.
A feljegyzés szerint a gyárban rendszeresen került a csatornahálózatba is a veszélyes anyagból. A fém katódszűrőket olyan mosószobában tisztítják, amelynek lefolyói a normál csatornarendszerbe vannak bekötve, „így a Samsung víztisztító rendszerébe, majd a Vác/Dunakeszi szennyvíztisztítóba folyik be az itt kimosott NMP”. A cikkben azt írják,
2024-ben a Greenpeace egy dugulás miatt kiömlő szennyvízből jelentős, 200 mikrogramm/liter mennyiségű NMP-t mutatott ki, amelyről egy adatigénylés nyomán kiderült, hogy a Samsung gyárából származik.
A dokumentum szerint a gyárban a nikkel és más fémvegyületek is komoly szennyezést okoztak. A katódgyártás területén dolgozók vizsgálatai során
A feljegyzés szerint a nikkelpor azért is távozhatott a gyártási területről, mert az ott használt „ipari porleválasztó (dust collector) nem alkalmas a nikkelpor megszűrésére”. Amikor a gyár tetején por jelent meg, a Samsung azt állította, az egyszerű grafitpor, egy forrás szerint viszont ez nem lehetett igaz, mert a grafitot már a nikkellel és kobalttal keverve használják.
A feljegyzés kitér arra is, hogy a cég trükközhetett a hatósági mérésekkel. Előfordult, hogy az NMP-méréskor nyers, bevonat nélküli fóliát égettek a kemencében, így a kibocsátási érték tökéletes lett.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal a zajmérésekkel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: „Értesülése téves, a zajmérések időpontjairól a jogszabályoknak megfelelően a gyár üzemeltetőjének nincsen előzetes információja. 2025-ben, a gödi gyár környezetében 12 alkalommal elvégzett akkreditált zajszintmérés határérték-túllépést nem állapított meg.”
A gyár egyébként rendre kapott büntetéseket, tavaly júliusban például azért, mert 66 munkavállalónál nem végeztette el a rákkeltő nehézfémek kötelező biológiai monitorvizsgálatát. A Telex februári oknyomozó riportja szerint a cég annyira titkolta a valós szennyezési adatokat, hogy Rogán Antal a titkosszolgálatokat is rájuk küldte, és egy kormányülésen felmerült a gyár bezárása is, de ezt végül leszavazták. Az ügyben megszólaló kormánytagok következetesen tagadtak.
A feljegyzés két másik súlyos balesetet is említ.
„Kicsit később mindannyian rosszul lettek, mentőt kellett hívni hozzájuk, kórházba is szállították őket” – áll a dokumentumban, amely szerint az esetről óriási hírzárlat volt.
A feljegyzés szerint a gyárvezetés a rendőrségi helyszínelés után, hajnali 3-4 óra körül utasította a karbantartókat a gép megjavítására. Egy forrás szerint bár a koreai vezetés nem adott konkrét utasítást a gép védőplexijének leszerelésére, a darabszám miatti nyomás nagy volt. Tudomása szerint a dolgozó a gép leállítása után hajolt be, a baleset mégis megtörtént. Magyar Péter ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel, igaz-e, hogy a baleset után az érintett gyártósor szoftverét a hatóságok tudta nélkül módosították. A kérdésre azóta sem érkezett válasz.
A Tisza Párt elnöke hétfőn egy interjúban azt ígérte, minden eddiginél súlyosabb információkat fognak hamarosan nyilvánosságra hozni a gödi akkugyárról.
