Gaudi-Nagy Tamás elismerte, hogy szerepe volt K. Endre kegyelmi ügyében, szerinte tisztességtelen eljárás folyt ellene
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd kedden este közzétett Facebook-posztjában reagált a kegyelmi ügy kapcsán őt ért vádakra. Azt írja, a kegyelmi kérelmet nem ő írta és nem ő nyújtotta be, nem végzett lobbitevékenységet, és nem ő hozta meg a döntést sem. De azt elismerte, hogy részt vett a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban. Közölte, hogy ügyfele, K. Endre, feloldotta a védői titoktartás alól.
Gaudi-Nagy szerint a miniszterelnök kedden azt állította, hogy a kegyelmi kérelmen ügyvédi ellenjegyzés szerepel. „A kérelmen ügyvédi ellenjegyzés nincs, tehát ismét hazudott és hergelt szokásához híven” – írta az ügyvéd.
A bejegyzés szerint Magyar Péter miniszterelnök aznapi sajtótájékoztatóján „példátlan támadást indított az ügyvédi hivatásrend és ezáltal az igazságszolgáltatás jogállami működése ellen”, amikor név szerint ugyan nem említve, de Gaudi-Nagy szerint egyértelműen rá utalva azt a „valótlan híresztelést tette, hogy K. Endre kegyelmi kérelmének ügyében érdemi szerepet játszottam”. A posztban idézi a sajtómegkeresésekre adott korábbi válaszát is: „Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító, aki kormányzás helyett pótcselekvésekkel és a Tisza kormánnyal szemben kritikus személyek elleni hergeléssel tölti az idejét.”
Kifejtette, mi motiválta az ügy elvállalásában 2022-ben, a jogerős ítélet után.
„Az ügyvédi ügyvállalás szabadsága keretében 2022-ben vállaltam az ügyet K. Endre jogerős elítélése után (a másodfokú eljárásban a jobboldalisággal nehezen jellemezhető kolléga, dr. Zamecsnik Péter ügyvéd védte), a felesége megkeresését követően.”
Azt írja, a kegyelmi kérelmet K. Endre felesége nyújtotta be 2022. július 13-án. Az ügyvéd szerint a feleség készítette a dokumentumot. Gaudi-Nagy 2022. május 5-én egy jogi állásfoglalást adott a lehetséges jogi eszközökről, amelyben a kegyelem esélyeit alacsonynak értékelte. A felülvizsgálati indítványt ő készítette el és nyújtotta be a Kúriához 2022. szeptember 27-én, de azt a bíróság egy évvel később elutasította.
A poszt szerint K. Endrét 3 év 4 hónap szabadságvesztésre ítélték, büntetését 2021. november 2-án kezdte meg, és a kegyelmi döntés idején, 2023 áprilisában már reintegrációs őrizetben volt. A kegyelem részleges volt, mentesítette a büntetett előélet és a foglalkozástól eltiltás hátralévő része alól, de meghagyott „csaknem két év felfüggesztett börtönbüntetést”. Gaudi-Nagy szerint a döntésben szerepet játszhatott a kedvező büntetés-végrehajtási vélemény, és a posztban azt is állítja, hogy K. Endre a bicskei intézményben korábban „lebuktatott egy pedofil tanárt”.
Gaudi-Nagy a posztját azzal zárja, hogy felszólítja Magyar Péter miniszterelnököt, „azonnali hatállyal állítsa le az általa elindított sajtó és gyűlölethadjáratot”, ellenkező esetben jogi lépéseket tesz.
A poszt alatt hamar megjelent a miniszterelnök válasza is.
A kérdésre eddig nem érkezett válasz.
Mint megírtuk, kedden a kormány nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy igazságügyi minisztériumi iratait. Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatón közölte: a dokumentumokból az látszik, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem javasolta a kegyelem megadását, Novák Katalin köztársasági elnök mégis a kegyelem mellett döntött, amit Varga még aznap ellenjegyzett. A kormányfő jelezte, hogy a teljes döntési lánc megismeréséhez szükség van a Sándor-palotában őrzött iratokra is; a Sándor-palota még aznap közölte, hogy hivatalos megkeresés esetén átadja a rendelkezésére álló dokumentumokat a kormánynak.
