Füles gulyásnak nevezték Orbán Viktort a német köztévé egyik műsorában

Az Aldi április 23-án soron kívüli, tartós árcsökkentést vezet be több mint 100 termékére, egyes esetekben akár 40 százalékos mértékben. A diszkontlánc a lépést a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödésével indokolta.

A cég közleménye szerint a forint árfolyamának változása csökkentette az importtermékek és a hazai gyártásban felhasznált import alapanyagok beszerzési költségét, az így elért árelőnyt pedig továbbadják a vásárlóknak - írta a 24.hu.

Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója a bejelentés kapcsán elmondta:

A mostani árcsökkentés hátterében az áll, hogy a forint az elmúlt hetekben jelentősen erősödött.

Az erősebb forint közvetlenül olcsóbbá teszi a külföldről behozott áruk és alapanyagok beszerzését.

Csütörtök délután Magyar Péter az 1989 előtti időszakkal való szimbolikus szakításról és szembenézésről tett közzé egy posztot. Megismételte a közösségi médiában azt az ígéretét, hogy kormánya megnyitja az ügynökaktákat.

A politikus szerint a párt képviselői az elhelyezésükkel kapcsolatban is szimbolikus döntést hoztak. Ennek értelmében a Tisza Párt képviselői elutasítják, hogy beköltözzenek a Képviselői Irodaházba, amely korábban az állampárt és az államvédelem központja volt.

Magyar tegnap jelentette be, hogy kancelláriaminiszternek kérte fel a Partizán Vétó című műsorából ismert elemzőt, Ruff Bálintot. Ruff ezután azt nyilatkozta, hogy első projektje az ügynökakták megnyitása lesz, mert annak emlékezetpolitikai, és társadalmi szempontból komoly jelentősége van:

„A minisztérium az első naptól azon lesz, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással. Ez az első pont, ami a még nem létező irodám falára van írva. Mert ez a probléma a mai napig velünk él. 89-ben nem lehetett rendesen feltárni sem a Kádár-rendszer, sem az előző rendszerek bűneit, visszamenőleg a Horthy-rendszerig. Mindent a szőnyeg alá söpörtek. Ez történészi feladat, de abban tudok majd segíteni, hogy ennek a keretét az új kormány biztosítsa, vagyis adjon lehetőséget a politikai nyomás nélküli kutatásra” - ígérte Ruff a Válasz Online-nak adott interjújában.

Fordulópontot hozhat a kormányváltás utáni magyar-EU viszonyban, hogy az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a napokban a Magyarország ellen 2018 óta folyó hetes cikk szerinti eljárás lezárását sürgette a DPA német hírügynökségnek nyilatkozva.

– írja az EconomX.

Az Európai Néppárt elnöke szerint a kormányváltás után Magyarország reménykedhet a szankciós eljárás gyors lezárásában. Weber a leköszönő miniszterelnök politikájához kötötte az eljárás elhúzódását.

Hozzátette, hogy a változások miatt most lépni kell.

Míg a Néppárt a politikai irányváltás mellett érvel, más európai parlamenti frakciók, például a zöldek és a szocialisták, valamint civil jogvédő szervezetek szerint az eljárást csak kézzelfogható, már végrehajtott reformok után lehet lezárni.

A hetes cikk szerinti mechanizmus az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata esetén indul, és végső soron a tagállam szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Fontos, hogy ez az eljárás nem azonos azzal a jogállamisági feltételességi mechanizmussal, amely az uniós költségvetési kifizetéseket köti feltételekhez.

Az Európai Parlament 2018-ban, a Sargentini-jelentés elfogadásával kezdeményezte az eljárást Magyarország ellen. Precedenst jelenthet a 2024-ben lezárt lengyel ügy, ahol egy kormányváltás és reformígéretek után szüntették meg az eljárást. A helyzetet árnyalja, hogy az Európai Unió Bírósága kedden kimondta: a 2021-es magyar „LMBTQI-törvény” sérti az uniós jogot, ennek az ítéletnek a végrehajtása pedig az új kormány egyik első komoly próbatétele lehet.

Hadházy Ákos egy hosszú Facebook-posztot osztott meg, amelyben a hozzá érkező üzenetekre reagál, és a jelenlegi politikia helyzetről is elmondja a véleményét.

Mint írta, mostanában sok biztatást kap, amiért hálás, de korábban, például 2014-es választási veresége után, más volt a helyzet. „Amikor 2014-ben, a trafikcsalás leleplezése után egy évvel, szekszárdi jelöltként vesztettem a fideszes csaló polgármester-képviselő ellen a választáson, rengeteg kárörvendő, gúnyolódó üzenetet kaptam. Érdekes, a fideszesek most teljesen csendben vannak...” – jegyezte meg.

Kitért azokra a kritikákra is, melyek szerint azért érdemelte meg a vereséget, mert azt hangoztatta, hogy a Fideszt nem lehet választáson legyőzni. Ezt a felvetést pontosította, mondván, sosem állította, hogy a győzelem képtelenség. „Arról valóban rengetegszer beszéltem, hogy a tisztességtelen feltételek miatt SZINTE lehetetlen nyerni” – fogalmazott. Szerinte a hibrid rezsimekben a hatalom mindig csak annyira lép a diktatúra irányába, amennyit az emberek megfélemlítése megkövetel. Úgy látja, ez Magyarországon tavaly nyár elejéig működött így.

Hadházy szerint a fordulatot az hozta, hogy a kormány által bejelentett törvények, mint a Pride-törvény vagy az ellehetetlenítési törvény tervezete, váratlanul komoly ellenzéki ellenállásba ütköztek.

– írta.

Példaként említette, hogy bár volt Pride-törvény, a kamerákat nem merték használni, és az ellehetetlenítési törvény tervezetét sem fogadták el. Akadtak ugyan fekete ruhás agresszív „tüntetők”, de őket sem használták igazán. Voltak „ellenzéket vegzáló rendőrök”, de ők sem mertek keményen fellépni. „Volt az ellenzéki vezető törvénytelen megfigyelése, de a videót sem merték már használni” – folytatta a sort. Hozzátette, az általa vélt választási csalások is a korábbi szinten maradtak, de a tömegesebb, nyíltabb formáit végül nem vállalták be.

A politikus több lehetséges okot is felvetett a kormány elbizonytalanodására: a Tisza Párt erősödése, a törvények elleni ellenállás, a rendőrségbe vetett bizalom hiánya, a nyugati titkosszolgálatoktól való félelem, vagy hogy elhitték a saját maguk által hamisított közvélemény-kutatásokat. Úgy véli, valójában már mindegy is, miért nem mentek tovább a teljes diktatúra felé.

A poszt végén Hadházy két dolgot emelt ki, amit szerinte soha nem szabad elfelejteni. Az egyik, hogy a kormány „rajta volt a putyini úton és használták is a mocskos, megfélemlítő eszközeiket”.

Szerinte hiba lenne a Fideszre ellenzékként tekinteni, mert az olyan tévedés volna, mint amit a kilencvenes évek rendszerváltó pártjai elkövettek, amikor azt hitték, az állampárt jogi felelősségre vonás nélkül is eltűnik. Úgy véli, a rendszerváltás valójában csak most kezdődik.

„A folyamat akkor fog lezárulni, ha a minél szélesebb körű jogi felelősségre vonás megtörtént és ha a következő parlamentben a valódi, tisztességes választáson megválasztott kormánypárttal valódi ellenzék fog vitatkozni, nem pedig szijjártók, orbánok, kósák, lázárok” – írta.