Fordulat a háborúban: brutális, nagy hatótávolságú rakétákat vetnek be az oroszok
Az ukrán erők legyőzték az oroszokat a háború első felvonásában, és mostanára véres patthelyzet alakult ki – áll az Institute for the Study of War nevű washingtoni kutatóintézet elemzésében. Az oroszoknak a tanulmány szerint se elég emberük, se elég felszerelésük nincs ahhoz, hogy elfoglalják Kijevet, vagy bevegyenek olyan nagyvárosokat, mint Harkiv vagy Odessza.
Ugyanakkor az Institute for the Study of War jelentésének szerzői megjegyzik, a történelem tele van olyan konfliktusokkal, ahol a katonák holtpontra jutottak, de a harcok tovább dúltak.
Az oroszok most megpróbálják megszilárdítani az állásaikat a már elfoglalt területeken, és kiépíteni a stabil utánpótláli útvonalakat, hogy hosszú ideig képesek legyenek tartani a jelenlegi pozícióikat. Ugyanakkor egyre inkább a nagy hatótávolságú rakéktákra hagyatkoznak, amivel az ukrán katonai és polgári infrastruktúrát célozzák meg.
Vasárnap például Mariupolban például egy olyan iskolát bombáztak, ahol 400 civil húzta meg magát. Nem tudni, vannak-e túlélők a törmelékek alatt. De ugyanúgy ismeretlen annak az ezer embernek a sorsa is, akik a mariupoli színház alagsorában kerestek menedéket, mielőtt az oroszok megsemmisítették az épületet. Közülük eddig mindössze 130 embert sikerült kimeneteni.
Az új orosz taktika igyekszik kihasználni az orosz fegyverzeti fölényt, amelynek fontos szerep juthat egy olyan háborúban, amelynek célja az ukránok felőrlése – állapítja meg a New York Times.
Az oroszok precíziós csapásokkal már eddig is súlyos károkat az ukrán hadsereg parancsnoki és kommunikációs központjainak, így az ukránoknak egyre kevesebb működő radarállomás és figyelmeztető rendszer áll a rendelkezésére.
A laktanyában több száz katona aludt, amikor az orosz rakéták becsapódtak, és legalább 40-en meghaltak közülük.
Ugyancsak előnyt biztosít az oroszoknak, hogy Ukrajnában a hadsereg számos bázisa, parancsnoki és ellenőrző központja ma is ugyanott van, mint amikor az ország még a Szovjetunió része volt, tehát csak az archívumokba kellett belenézniük, hogy tudják, hol csapjanak le.
Az oroszok már a frontvonalaktól nyugatra lévő célpontokat is lőnek, hogy elvágják az ukránokat az utánpótlás-vonalaktól és a kommunikációs rendszerektől. Az elmúlt napokban a Fekete-tengerről kilőtt cirkálórakéták lecsaptak egy, a lengyel határtól alig 20 mérföldre lévő kiképző bázisra, majd egy Lviv melletti reptérre, ahol a MiG harci gépeket javítják.
A célpontokra nem egy-egy rakétát lőttek ki, hanem zárótűz alá vették őket. Az ukránok azt állították, hogy tucatnyit lelőttek a rakétákból, de sok célba is ért. Ugyanez történt a többi, nyugat- és közép-ukrajnai repülőtér elleni támadás során.
Egy nyugat-ukrajnai faluban lévő földalatti raktárt támadtak meg, ahol rakétákat és harci gépek lőszereit tárolták. A hiperszonikus rakéták legalább a hangsebesség ötszörösével képesek repülni. Olyan gyorsak, hogy a legtöbb rakétavédelmi rendszer képtelen időben reagálni rájuk. A 7,5 méteres Kinzsal-rakétákat 2018-ban mutatta be az orosz hadsereg, de ez volt az első alkalom, hogy élesben használták az egyiket.
Ugyancsak szombaton a belügyminisztérium egyik tanácsadója bejelentette, hogy az orosz haderők Kijevben első ízben használtak olyan pusztító bombát, amit ejtőernyővel engedtek le.
Benjamin Hodges, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka szerint a legutóbbi csapások is mutatják, hogy milyen mértékben részei az orosz stratégiának a civil célpontok, és nem azért támadják gátlástalanul a városokat, mintha nem lennének precíziós fegyvereik.
Bár Oroszországnak nem sikerült teljesen az ellenőrzése alá vonni az ukrán légteret, kétségkívül fölényben vannak. Az orosz rakéták katonai elemzők szerint bármilyen célpontot elérnek Ukrajnában. Ráadásul amíg Oroszország közel 200-at lő ki naponta, Ukrajna legfeljebb tízet.
Éppen az ukrán katonai infrastruktúra miatt könyörgött heteken át Volodimir Zelenszkij a NATO-nak, hogy zárja le az ukrán légteret egy repüléstilalmi zónával. Azóta már ő is megértette, hogy egy ilyen lépést a szövetség nem kockáztat meg, ezért inkább légvédelmi rendszereket kér az orosz bombázások hatásának csökkentésére. Szlovákia máris beleegyezett abba, hogy ellátja Ukrajnát a cirkálórakéták lelövésére képes S-300 légvédelmi rendszerrel, de a szállítás időpontjáról még nem született megállapodás.
Az orosz rakéták ilyen mértékű bevetése bizonyos értelemben kedvez az ukránoknak, mert a több száz kilométerről kilőtt harci eszközök nem tudják például eltalálni a mozgó védelmi rendszereket, és nem tudják megelőzni azok utánpótlását sem - mondják katonai szakértők.
Dr.Sidharth Kaushal, a Royal Unites Services Institute rakétavédelmi szakértője szerint az orosz cirkáló rakéta-utánpótlás korlátozott. Egy jelentés arra utal, hogy például 2018-ban mindössze 120-at gyártottak belőlük, így nem pazarolhatják azokat korlátlanul.
