Fogságba esett kárpátaljai katonát fejeztek le az oroszok Bahmutban

“Szerintem Magyarországon nagyon kevés dolog van, aminek lehet hinni, de a Mediánnak be szoktak jönni a becslések” – nyilatkozta vasárnapi, debreceni tüntetése után Magyar Péter a hvg.hu-nak. Magyar szerint ők nem rendelnek felméréseket a közvélemény-kutatóktól, a legtöbb ilyen céget pedig a baloldal házi mérőintézetének tekinti. Itt példaként hozta azt a Publicus Intézetet is, amelynek hétfőn megjelent kutatása szerint egyébként szintén a TISZA Párt a legerősebb ellenzéki párt.

Magyart az önkormányzati választásról is kérdezte a lap. A politikus az előválasztásokra utalva ezt mondta:

Magyar azt mondja, további kerületekben nem állítanak jelöltet, az eddigieket is nagyon gyorsan kellett megszervezni. Állítása szerint olyan kerületeket kerestek, ahol a helyiek azt mondták, érdemes lenne váltani, mert nem elégedettek a polgármesterrel vagy a képviselőkkel.

A XII. kerületi volt svábhegyi gyermekkórház területének nagyobbik felén Tiborcz István cége, a BDPST Group közlése szerint egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” épül, ám ez sok fa kivágásával jár együtt, és más környezetvédelmi aggályokat is felvet – írta meg a hvg360.

Miközben még a 2000-es évek elején is ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok jellemezzék a budai Svábhegy arculatát, mára jelentősen változott a terület összképe. A lap szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.

Többek között a Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal.

Az egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. Jellinek aztán 2023-ban eladta a volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Később, szövevényes adásvételek után az idén a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz kezébe került.

A Mártonhegyi úton álló 2,6 hektáros, korábban gyerekkórházként hivatkozott telken áll az ún. Dreher-villa (címlapképünkön), amit szinte ingyen adott Dreher Jenő az 1930-as években az akkor nyíló úgynevezett Iskolaszanatóriumnak, ami később Svábhegyi Gyemekkórházként működött – utóbbiról már az ügyet szintén ismertető Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) ír.

Az épület telepítési tanulmánytervét eredetileg a XII. kerületi önkormányzat honlapján is közzétették, amire a Kutyapárt kerületi szervezete hívta fel a figyelmet. Ezután az oldalt azonban az önkormányzat váratlanul jelszóval védte le. A lap szerint a telken álló fák harmadától megválnának, másik harmaduk is csak „lehetőség szerint megtartandó” besorolást kapott. Védelmet elsősorban a két telekrész közötti fasor élvez, ezek pont eltakarják a villát az iroda dolgozói elől.

A Kutyapárt ismertetője szerint az ingatlan értékét bizonyára megnövelte, mikor a Hegyvidéki Önkormányzat 2020. november 30-án úgy változtatta meg az Észak-Hegyvidéki építési szabályzatot, hogy ezen, a 9596-os helyrajzi számú telken lehessenek lakások is, korábban erre nem volt lehetőség. Ezekről részletesebben ITT lehet információt szerezni.

Korábban már írtunk róla, hogy Karinthy Frigyes egy novellájának elemzését vagy Babits Mihály költészetének általános bemutatása között választhattak az érettségizők a hétfői vizsga második, hosszabb szövegalkotás részében.

Az Eduline oktatási portál szerint az érettségizők nagy vágya volt, hogy a feladatok között legyen novellaelemzés, amit alapvetően könnyebnek tartanak – a szakértőkkel együtt – mint a nagyobb horderejű témakifejtő esszét.

A portál megfogalmazása szerint feltehetőleg több tízezren fogják a novellaelemzést választani az általános témakifejtő esszé helyett, ami a szaktanárok szerint egyébként is nehezebb vállalkozás, mivel könnyű úgy megírni, hogy csak féligazságokat tartalmazzom és „az irodalomhoz ne legyen sok köze”.

Az idei érettségi változásai közé tartozik többek között, hogy középszinten a vizsga I. részéből kikerült a gyakorlati szövegalkotás, a helyére pedig egy irodalmi műveltségi tesztet raktak. A II. részben pedig kétféle szövegalkotás, egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé közül lehet választani.

Az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók. A középszintesek itt egy 500-800 szavas műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 60 pontot szerezhetnek. Az emelt szinten vizsgázóknak pedig 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk. A műértelmezés elvárt terjedelme ebben az esetben 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó – írja az Eduline.

A portál egyébként közölte az érettségi első és második felének nem hivatalos megoldását is, ami ITT olvasható el. Hivatalos megoldókulcs kedden várható.

Több mint hat év után az Európai Bizottság (EB) úgy értékeli, hogy Lengyelország esetében már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye – írja a hvg.hu. Megjegyzik:

A Lengyelországra vonatkozó fejleményeket az EB egy hétfő déli sajtótájékoztatóján ismertette: Elvégezte az elemzését a lengyel jogállamiság helyzetéről, az uniós alapszerződések 7. cikkelyének 1. bekezdés szerinti eljárással összefüggésben, és arra jutottak, visszavonják a 2017-ben tett kezdeményezésüket az eljárás megindításáról.

Ennek az értékelésnek az alapja a tavaly ősszel hivatalba lépett új lengyel kormány által 2024 februárjában bemutatott cselekvési terve, amelynek részeként például Lengyelország 2024. február 29-én csatlakozott az Európai Ügyészséghez.