HÍREK
A Rovatból

„Felvállalták a szégyent is, csak bűnhődjön János bácsi" – megszólalt a bicskei gyerekotthonban zajló visszaélésekről elsőként tudósító riporter

Annyira zárt világ volt a bicskei gyermekotthonban, hogy alig szivároghattak ki az erőszaknak kitett áldozatok panaszai. Az igazgató 26 éven át élt egy épületben a gyerekekkel és érzelmi függést alakított ki áldozataival.
F. P. Fotó: RTL - szmo.hu
2024. február 23.


Link másolása

Moskovics Judit, az RTL Házon kívül riportere elsőként tárta fel a gyermekotthon sötét titkait. A riporter 2014 tavaszán szerzett tudomást arról, hogy mi történik a bicskei gyermekotthonban. Egy kávézóban találkozott Schmidt Erikával, aki évekkel korábban élménypedagógusként dolgozott az intézményben. A nő elmondta neki, hogy az igazgató rendszeresen molesztálja a rábízott gyerekeket. Kiderült az is, hogy több gyerek 2011-ben már feljelentést tett az igazgató ellen, de a nyomozás eredménytelenül zárult, miután többen visszavonták a vallomásaikat. A rendőrség 34 tanút hallgatott meg az ügyben, mielőtt befejezte a nyomozást.

„Első pillanattól rendkívül furcsának találtam, hogy az igazgató maga is életvitelszerűen az épületben él. Kezdettől fogva ez volt a legnyugtalanítóbb részlet.

Nem tudtam elképzelni, ennek milyen szakmai indoka lehet. Ez nem egyszerűen egy lakrész volt valahol az intézményen belül, hanem egy olyan kétszobás szolgálati lakás, ami közvetlenül az igazgatói irodából nyílt. És bár az épületben lakott, az igazgatónak volt egy saját tulajdonú lakása is Bicskén, azt albérletbe kiadta. Semmi nem indokolta, miért él az intézményben” – emlékezett vissza Moskovics Judit a 444-nek adott interjúban.

Kiderült, hogy nagyon sok bent lakó gyerek drogfüggő volt. Mindenki tudta, az igazgató is, hogy sok gyerek folyamatosan be van állva. Mivel a gyerekek jelentős része szerhasználó volt, sokan nem vették komolyan azt sem, amikor néhányan panaszokat fogalmaztak meg.

2016 szeptemberében aztán az egyik áldozat, a 18 éves Szabolcs, kisétált a vaskapun, és a bicskei vasútállomáson vonat elé vetette magát.

A fiú egyik barátja, Pop Mert, aki akkor már három éve nem lakott az intézményben, másnap feljelentést tett a józsefvárosi rendőrségen. A fiú és egy másik áldozat, Levente az első pillanattól fogva arccal és névvel akarták vállalni a dolgot, és elmondták, hogyan kényszerítette őket szexuális aktusokra az igazgató. „Elegük volt. Azt akarták üzenni, felvállalják a szégyent is akár, csak bűnhődjön. Biztosra akartak menni” – mondta az RTL riportere.

„Fontos tudni, hogy akkoriban sok itt élő gyereknek az igazgató volt a gyámja. Tudomásom szerint azoknak a gyereknek is, akik egyszer egy videofelvételen elmondták, majd a rendőrségen leírták, hogy mi mindent történt velük János bácsi irodájában. Aztán – mint köztudott – a gyerekek egyszer csak sorra visszavonták a rendőrségen a korábban leírtakat. Az egyik gyám, aki az eljárás idejére eseti gyámként helyettesítette „János bácsit”, az „Endre bácsi”, az igazgatóhelyettes volt. A kísérő, aki ott áll a kihallgatás alatt a fiú mögött, mialatt éppen arról kérdeznek a rendőrök, hogy mit szoktak csinálni az igazgatóval.

Hogy pontosan mi minden történt akkoriban a kihallgatások előtt, alatt, nem tudjuk, de az biztos, hogy az összes gyerek visszavonta a korábbi vallomását, és az ügy gyorsan le is zárult”

– árult el újabb döbbenetes részleteket Moskovics.

Az áldozatok megélése az volt, hogy ők kiválasztottak. Zsebpénzt és időnként ajándékokat kaptak: nagyobb „atyai” odafigyelést, nagyobb szabadságot, nagyobb védelmet.

Balog Zoltán miniszter asztalán már 2012-ben ott volt egy ombudsmani jelentés erről az ügyről. A második eljárás idején már az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felelt az intézményért. „Két nappal azután, hogy megjelent a filmünk, első nyilvános fellépésén felkerestem Balog Zoltánt. Megkérdeztem, miként lehetséges, hogy két hete a minisztérium bejelentést tett az igazgató ellen, hetek óta zajlik a nyomozás az ügyben, és V. János továbbra is a gyermekotthonban él és lakik. Azt válaszolta, kijelölt gyám felügyeli az intézményt, és bonyolult feloldani a helyzetet, mert a szolgálati lakás nem a minisztérium felügyelete alá tartozik. Aztán kiderült, mégsem olyan bonyolult.

Az interjú másnapján V. Jánost kiköltöztették, előzetesbe vették, és megkezdődtek a kihallgatások”

– folytatta a riporter.

K. Endrét senki nem jelentette fel, csak a V. János ellen zajló nyomozás során merült fel az érintettsége. A későbbi ítélet szerint gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények elfedésében vállalt kulcsszerepet. „Egy gyereknek 5000 forintot kínált azért, hogy ne tegyen terhelő vallomást a rendőrségen János bácsira. Ő egy enyhén szellemileg sérült fiú, akinek V. János lakhatást biztosított annak ellenére, hogy már túlkorosnak minősült. Ez volt a vesztegetés kísérlete. A másik esetben az egyik gyerek jelentette a gyámjának, hogy erőszak áldozata volt. A gyám intézkedett arról, hogy a gyereket emeljék ki az intézményből, és védett intézményben helyezzék el. Így is történt. A nyomozás kezdetével a fiúnak – akinek unokatestvére is a bicskei intézményben lakott – megüzenték, most még visszajöhet, de ha nem jön, később nem fog tudni. Az unokatestvérén keresztül is nyomást gyakoroltak rá azzal, hogy ez az ő otthona, és ha nem tér vissza, egymástól távol fognak felnőni. A legtöbb gyerek számára a bicskei kastély tényleg otthon volt, és minden gyerek megijed, ha az összes gyökere és létező emberi köteléke odavész. Ez a fiú is úgy döntött, visszamegy.

Az igazgató és K. Endre közösen írták meg a papírt, amiben visszavonta a gyámnak tett vallomását a zaklatásokról.

Kényszerítés miatt az igazgatónak és a helyettesének is felelnie kellett a bíróságon” – mondta Moskovics Judit.

A riporter dühös és csalódott volt, amikor értesült arról, hogy K. Endre kegyelmet kapott. „Sokan vállaltak kockázatot és hoztak áldozatot azért, hogy fény derüljön az igazságra. És amikor már azt hitték, vége van, kiderült, hogy az elkövetett bűnt az ország elnöke bocsánatosnak tekinti” – nyilatkozta a 444.hu-nak Moskovics Judit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

„A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

„Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

– idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

„Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

– írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Nekifutasból rúgtak meg egy szurkolót, könnygázt fújtak a nézők közé a biztonságiak egy kazincbarcikai meccsen
Az egyik felvételen jól látható, ahogy nekifutásból hátbarúgnak egy szurkolót. Információk szerint viperát is bevetettek.

Link másolása

1-0 arányű győzelmet aratott a Kazincbarcika vasárnap a Honvéd ellen az NB. II.-ben. A mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes, hanem sokkal inkább arról, ami a rendkívül feszült hangulatú utolsó negyed órában történt.

Ekkor a biztonságiak berontottak a vendégszurkolók szektorába, és a hírek szerint könnygázt is használtak

– írja a Sportal.hu.

A portál információi szerint a helyi biztonsági erők viperát is alkalmaztak, a könnygáz bevetésekor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy a helyszínen gyerekek is tartózkodnak. Bár a kispesti szurkolók először elmenekültek, utána viszont ők futamították meg a biztonságiakat, majd befutottak a pályára is.

A csakafoci.hu felvételén (ITT) az is látható, ahogy egy biztonsági ember nekifutásból hátbarúg egy Honvéd-szurkolót.

De egy másik videójukon is jól látszik, hogy mekkora balhé volt a pályán kívül, a kapu mögött:

A Honvéd egyelőre nem reagált a történtekre, a Sportal.hu-nak későbbre ígértek tájékoztatást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
RTL: az első héten a Fidesz közel ezerszer annyit költött kampányra, mint a DK
Közel 25 millió forinttal támogatta a kormánypárt a közösségi médiás megjelenést. A Momentum alig 260 ezer, míg a DK nem sokkal több mint 27 ezer forintból gazdálkodott ugyanitt.

Link másolása

Múlt héten kezdődött meg a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választás kampánya. Az áltagember ebből leginkább azt érzékeli, hogy a köztereken aktivisták és aktív politikusok igyekeznek győzködni arról, hogy ők a legjobb választás, míg eközben szinte mindent beborítanak a politikusok arcképei – nem beszélve a lejárató plakátokról és implicit politikai hirdetésekről.

Az RTL utánaszámolt az eddigi költéseknek, és arra jutott:

a Fidesz eddig Facebook-hirdetésekre százszor annyit költött, mint a Momentum és ezerszer annyit, mint a Demokratikus Koalíció (DK).

Az európai parlamenti és az önkormányzati választás előtt nincs törvényi korlátja a politikai hirdetésekre fordítható összegnek, ellentétben az országgyűlési választási kampánnyal – mondta el a csatorna Híradójának László Róbert. A Political Capital választási szakértője hozzátette: „most jóformán mindenki annyit költ, amennyi jól esik neki, pontosabban amennyije van”.

Magyar Péter a Telexnek korábban elmondta, hogy az újonnan meg- (illetve át-) alakult TISZA Pártnak nem lesznek választási plakátjai. Mint fogalmazott: pénzük sincs rá, de ha lenne, akkor sem erre költenének. Igaz, a NER-ből kilépett üzletember pártja a közösségi médiában külön költés nélkül is igen jól fut.

A Híradó gyűjtése szerint a kampány első hetében a politikai pártok közül a Fidesz költötte a legtöbbet: összesen 24 467 207, azaz közel 25 millió forinttal nyomták meg közösségi médiás megjelenésüket. Ez nagyságrendileg százszor annyi, mint a Momentum költése: ők 259 792 forintból gazdálkodtak. Ezzel szemben a DK csak 27 748 forintot tett a közösségi médiás kampányba, ami majdnem ezrede a Fidesz által költött pénznek.

Jelöltekre és más politikusokra lebontva is hasonló a kép: 12 451 105 forint jutott a Fidesz főpollgármester-jelöltje, Szentkirályi Alexandra támogatására, de még Orbán Viktor bejegyzéseire is elköltöttek 5 491 905 forintot.

Az RTL Híradó teljes riportja a kampány első hetéről

Link másolása
KÖVESS MINKET: