HÍREK
A Rovatból

„Felvállalták a szégyent is, csak bűnhődjön János bácsi" – megszólalt a bicskei gyerekotthonban zajló visszaélésekről elsőként tudósító riporter

Annyira zárt világ volt a bicskei gyermekotthonban, hogy alig szivároghattak ki az erőszaknak kitett áldozatok panaszai. Az igazgató 26 éven át élt egy épületben a gyerekekkel és érzelmi függést alakított ki áldozataival.
F. P. Fotó: RTL - szmo.hu
2024. február 23.



Moskovics Judit, az RTL Házon kívül riportere elsőként tárta fel a gyermekotthon sötét titkait. A riporter 2014 tavaszán szerzett tudomást arról, hogy mi történik a bicskei gyermekotthonban. Egy kávézóban találkozott Schmidt Erikával, aki évekkel korábban élménypedagógusként dolgozott az intézményben. A nő elmondta neki, hogy az igazgató rendszeresen molesztálja a rábízott gyerekeket. Kiderült az is, hogy több gyerek 2011-ben már feljelentést tett az igazgató ellen, de a nyomozás eredménytelenül zárult, miután többen visszavonták a vallomásaikat. A rendőrség 34 tanút hallgatott meg az ügyben, mielőtt befejezte a nyomozást.

„Első pillanattól rendkívül furcsának találtam, hogy az igazgató maga is életvitelszerűen az épületben él. Kezdettől fogva ez volt a legnyugtalanítóbb részlet.

Nem tudtam elképzelni, ennek milyen szakmai indoka lehet. Ez nem egyszerűen egy lakrész volt valahol az intézményen belül, hanem egy olyan kétszobás szolgálati lakás, ami közvetlenül az igazgatói irodából nyílt. És bár az épületben lakott, az igazgatónak volt egy saját tulajdonú lakása is Bicskén, azt albérletbe kiadta. Semmi nem indokolta, miért él az intézményben” – emlékezett vissza Moskovics Judit a 444-nek adott interjúban.

Kiderült, hogy nagyon sok bent lakó gyerek drogfüggő volt. Mindenki tudta, az igazgató is, hogy sok gyerek folyamatosan be van állva. Mivel a gyerekek jelentős része szerhasználó volt, sokan nem vették komolyan azt sem, amikor néhányan panaszokat fogalmaztak meg.

2016 szeptemberében aztán az egyik áldozat, a 18 éves Szabolcs, kisétált a vaskapun, és a bicskei vasútállomáson vonat elé vetette magát.

A fiú egyik barátja, Pop Mert, aki akkor már három éve nem lakott az intézményben, másnap feljelentést tett a józsefvárosi rendőrségen. A fiú és egy másik áldozat, Levente az első pillanattól fogva arccal és névvel akarták vállalni a dolgot, és elmondták, hogyan kényszerítette őket szexuális aktusokra az igazgató. „Elegük volt. Azt akarták üzenni, felvállalják a szégyent is akár, csak bűnhődjön. Biztosra akartak menni” – mondta az RTL riportere.

„Fontos tudni, hogy akkoriban sok itt élő gyereknek az igazgató volt a gyámja. Tudomásom szerint azoknak a gyereknek is, akik egyszer egy videofelvételen elmondták, majd a rendőrségen leírták, hogy mi mindent történt velük János bácsi irodájában. Aztán – mint köztudott – a gyerekek egyszer csak sorra visszavonták a rendőrségen a korábban leírtakat. Az egyik gyám, aki az eljárás idejére eseti gyámként helyettesítette „János bácsit”, az „Endre bácsi”, az igazgatóhelyettes volt. A kísérő, aki ott áll a kihallgatás alatt a fiú mögött, mialatt éppen arról kérdeznek a rendőrök, hogy mit szoktak csinálni az igazgatóval.

Hogy pontosan mi minden történt akkoriban a kihallgatások előtt, alatt, nem tudjuk, de az biztos, hogy az összes gyerek visszavonta a korábbi vallomását, és az ügy gyorsan le is zárult”

– árult el újabb döbbenetes részleteket Moskovics.

Az áldozatok megélése az volt, hogy ők kiválasztottak. Zsebpénzt és időnként ajándékokat kaptak: nagyobb „atyai” odafigyelést, nagyobb szabadságot, nagyobb védelmet.

Balog Zoltán miniszter asztalán már 2012-ben ott volt egy ombudsmani jelentés erről az ügyről. A második eljárás idején már az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felelt az intézményért. „Két nappal azután, hogy megjelent a filmünk, első nyilvános fellépésén felkerestem Balog Zoltánt. Megkérdeztem, miként lehetséges, hogy két hete a minisztérium bejelentést tett az igazgató ellen, hetek óta zajlik a nyomozás az ügyben, és V. János továbbra is a gyermekotthonban él és lakik. Azt válaszolta, kijelölt gyám felügyeli az intézményt, és bonyolult feloldani a helyzetet, mert a szolgálati lakás nem a minisztérium felügyelete alá tartozik. Aztán kiderült, mégsem olyan bonyolult.

Az interjú másnapján V. Jánost kiköltöztették, előzetesbe vették, és megkezdődtek a kihallgatások”

– folytatta a riporter.

K. Endrét senki nem jelentette fel, csak a V. János ellen zajló nyomozás során merült fel az érintettsége. A későbbi ítélet szerint gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények elfedésében vállalt kulcsszerepet. „Egy gyereknek 5000 forintot kínált azért, hogy ne tegyen terhelő vallomást a rendőrségen János bácsira. Ő egy enyhén szellemileg sérült fiú, akinek V. János lakhatást biztosított annak ellenére, hogy már túlkorosnak minősült. Ez volt a vesztegetés kísérlete. A másik esetben az egyik gyerek jelentette a gyámjának, hogy erőszak áldozata volt. A gyám intézkedett arról, hogy a gyereket emeljék ki az intézményből, és védett intézményben helyezzék el. Így is történt. A nyomozás kezdetével a fiúnak – akinek unokatestvére is a bicskei intézményben lakott – megüzenték, most még visszajöhet, de ha nem jön, később nem fog tudni. Az unokatestvérén keresztül is nyomást gyakoroltak rá azzal, hogy ez az ő otthona, és ha nem tér vissza, egymástól távol fognak felnőni. A legtöbb gyerek számára a bicskei kastély tényleg otthon volt, és minden gyerek megijed, ha az összes gyökere és létező emberi köteléke odavész. Ez a fiú is úgy döntött, visszamegy.

Az igazgató és K. Endre közösen írták meg a papírt, amiben visszavonta a gyámnak tett vallomását a zaklatásokról.

Kényszerítés miatt az igazgatónak és a helyettesének is felelnie kellett a bíróságon” – mondta Moskovics Judit.

A riporter dühös és csalódott volt, amikor értesült arról, hogy K. Endre kegyelmet kapott. „Sokan vállaltak kockázatot és hoztak áldozatot azért, hogy fény derüljön az igazságra. És amikor már azt hitték, vége van, kiderült, hogy az elkövetett bűnt az ország elnöke bocsánatosnak tekinti” – nyilatkozta a 444.hu-nak Moskovics Judit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy új szuperhatóságról beszélt, ami NER-cégeket vehet állami kontroll alá
A miniszterelnök az ATV-ben mutatta be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal terveit. A szuperhatóság állami kontroll alá vonhatja azokat a cégeket, amelyek bevételének 75%-a közpénzből származik.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



Magyar Péter az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a parlamentben bejelentett „Tisztító tűzművelet” nevű reformcsomagról. A miniszterelnök a bejelentés napját történelminek nevezte, és a partraszálláshoz hasonlította. „Ez a tisztítótűzművelet, ahogy nevezzük, és azt is mondtuk a mai napra, hogy ez a partra szállás, ez a D-Day” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy ilyen nap sikere kulcsfontosságú, mert ha az nem rendelkezik támogatottsággal, utána nagyon nehéz. Elmondása szerint éppen ezért kérte a társadalom segítségét, és örül annak, hogy a 17. alaptörvény-módosításra már több ezer észrevétel érkezett.

A politikus szerint a társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezetekre nagyon jó ötletek érkeznek.

Példaként említette, hogy sokan a 12 éves képviselői mandátummaximumot 8 évre csökkentenék, vagy hogy az Alkotmánybíróság tagjainak 12 éves mandátumát vigyék le 9 évre.

„Nekem például ez tetszik, és azt mondtuk, hogy jellemzően a szigorúbbakat fogjuk bevenni, én erre vállaltam” – jelentette ki.

A tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal kapcsán Magyar Péter arról beszélt, hogy az egy soha nem látott maffia- és korrupcióellenes küzdelem része lesz. Az olaszországi példát felhozva azt mondta, sok a hasonlóság az olasz és a magyar „Cosa Nostra” között, különösen az uniós pénzek ellopásában. Arra kérte a társadalmat, hogy álljanak a nyomozók, rendőrök és ügyészek mellé, mert támogatás nélkül ezt a küzdelmet nem lehet megvívni.

A hivatal működésével kapcsolatban elmondta, ez lesz a legerősebb maffiaellenes szerv, amely nemcsak a múltbéli közpénzeket szerzi vissza, de a jövőre nézve is elrettentő erővel bír.

„Tehát, hogy eszébe ne jusson senkinek Magyarországon, akár politikusnak, akár oligarchának közpénzből akár csak egy forintot is ellopni”

– szögezte le.

A hivatal egyik eszköze lesz, hogy a NAV-tól kapott adatok alapján megvizsgálja azokat a cégeket, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik.

„És hogyha a közvagyon védelmének, vagy a veszélyét látja, hogy esetleg ez eltűnik, vagy rosszul kerül felhasználásra, akkor állami kontroll alá fogja vonni ezeket a cégeket”

– részletezte a tervet.

Magyar Péter szerint a hivatal egy „szuperhatóság” lesz, amelyben a nyomozók mellett elemzők, informatikusok, könyvvizsgálók és adószakértők is dolgoznak majd. Ez egy horizontális szervezet lesz, amely minden releváns adatbázisba, így például bankszámlákba is betekinthet. A hivatal kockázatelemzést fog végezni, és egy családi céghez képest értelemszerűen nagyobb kockázatúnak minősül majd Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István cége.

A hivatalnak joga lesz büntetőeljárást indítani, polgári pert kezdeményezni, vagy akár folyamatban lévő ügyeket átvenni más hatóságoktól.

Példaként a Nemzeti Bank alapítványainak ügyét említette: „...nem kezdhetek semmit így másfél év alatt a nemzeti bank alapítványügyeiből, valamiért nem haladt, valamiért megakadt, na majd mi megpróbáljuk.”

A hivatal munkatársainak védelmére is kitért. Szerinte a vezetőknek mentelmi joguk és 24 órás rendőri védelmük lesz. Elmondása szerint már most kapnak fenyegetéseket, sőt, ajánlatokat is. „...nem csak fenyegetéseket kaptunk, az is szörnyű, hanem ajánlatokat, kompromisszumot, egyezzünk meg döntetlenbe, meg hasonlók, tehát ezek nálunk nem működnek” – mondta. Személyes motivációjáról szólva felidézte volt felesége, Varga Judit egy mondatát: „az egész sztori onnan indult... amikor a volt feleségem azt mondta, hogy ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni.”

Sulyok Tamás köztársasági elnök menesztéséről azt mondta, a lehető legegyszerűbb jogi megoldást választották.

Az alaptörvény-módosítás egyetlen mondata szerint „az alaptörvény 17. módosításának hatályba lépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbizatása megszűnik.” Magyar Péter szerint Sulyok Tamás az elmúlt hetekben a „jogállam zsandárjává” lépett elő, hogy védje a pozícióját, de ezzel csak azt érte el, hogy a távozásának szükségességében jött létre a nemzeti egység. „Tehát végül sikerült neki azt megvalósítani a Nemzeti Egységet a távozáson” – fogalmazott.

Az alkotmányozási folyamat szeptemberben indul, és a cél egy olyan új alkotmány, amelyet mindenki a magáénak érez. Ennek része a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozása is, ami visszamenőlegesen is érvényes lesz azokra, akik már letöltötték ezt az időt. Ez szerinte egy önkorlátozás a Tisza Párt részéről, hogy ne alakulhasson ki újra hatalomkoncentráció. „Ez a különbség, hogyha valaki a hazáját szeretné szolgálni, vagy a zsebét” – jelentette ki.

A legfőbb ügyész sorsáról is beszélt, akit szerinte valószínűleg nem kell majd elmozdítani, mert magától távozik. Nagyon súlyos információkra hivatkozott vele kapcsolatban.

„A hozzám eljutó információk nagyon súlyosak, és én azt gondolom, hogy ha annak csak a fele igaz, már pedig szerintem a fele legalább igaz, sőt, lehet, hogy több is, akkor ez a legfőbb ügyész biztos, hogy nem maradhat” – mondta.

Végül a hétvégi Pride felvonulás kapcsán elmondta, a gyülekezési törvény korábbi szigorítását nonszensznek tartja, és egyetértett Gulyás Gergellyel abban, hogy felesleges volt. „...egyetértettünk abban, hogy ez a gyülekezési törvény korlátozása, ez egy nonszensz volt, és teljesen felesleges volt” – idézte fel. A rendezvényre azonban nem megy ki, mert a kormánynak és a frakciónak kihelyezett ülése lesz vidéken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk