'Ez nem közszolgálat, ez már közrabszolgaság' – több ezren mondanak fel a közigazgatásban
Az Index megkérdezte a kormányhivatalokaat, de egyik sem válaszolt megkeresésükre, a Miniszterelnökség Sajtóirodája viszont azt írta, hogy "a kormány célja a kisebb bürokrácia, kevesebb, de anyagilag jobban megbecsült kormánytisztviselőkkel, csak annyian dolgozzanak az államnak amennyi feltétlenül szükséges".
A kormány egyfelől a bürokrácia csökkentését tűzte ki célul idén, ami azt jelenti, hogy januártól 6800 álláshely szűnt meg a minisztériumoknál és háttérintézményeknél. Másfelől a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére átlagosan 30%-kal emelkedett, az első emelt bért áprilistól kapják meg.
A lap azt kérdezte, milyen fennakadással jár majd a létszámcsökkenés, a sajtóiroda szerint nincsenek problémák, ami nem jelenti azt, hogy nem is lesznek, hiszen a legtöbb felmondási idő majd májusra fog lejárni.
A szakszervezetek szerint óriási a teher a maradókon, ez pedig egyrészt újabb felmondásokhoz, másrészt pedig ahhoz vezethet, hogy nagyon kevesen fognak az államigazgatásba menni dolgozni, nem lesz utánpótlás.
A 2500-as - bevallott - létszámcsökkenés nagyságát érzékelni úgy lehet, ha tudjuk, hogy a területi közigazgatásban a létszámstop bevezetésekor 36 ezren dolgoztak, tehát 7 százalékuk távozott egy hónap alatt.
A szakszervezet az ország minden részéből kapott panaszokat, a helyzet szerintük katasztrofális.
„Hónapokon át bizonytalanságban tartották, és azzal hitegették őket, hogy legalább a bérük nőni fog. Sok helyen a minimális tájékoztatást sem kapták meg, mert a vezetők sem tudtak biztosat mondani” - mondták a lapnak. Olyan fontos területeken lehetetlenülhet el az ügyintézés, mint gyámhivatali, a szociális terület, az idős-ellátás, vagy éppen a környezet-egészségügy - jósolják.
