HÍREK
A Rovatból

„Érdekes volt ezer méter mélyen egy kis intenzív osztályt kialakítani” – sajtótájékoztatón számolt be a Barlangi Mentőszolgálat a sikeres törökországi misszió részleteiról

A törökországi Morca-barlang 1276 méteres mélységében zajlott akció példátlan nemzetközi összefogás eredménye.


A Magyar Barlangi Mentőszolgálat stilszerűen, a szabad ég alatt, Magyarország legnagyobb barlangrendszere felett tartott sajtótájékoztatót, ami végül is az eddig hallott legrészletesebb élménybeszámolóvá kerekedett. Kérdésre az is kiderült, hogy a kimentett barlangász, az amerikai Mark Dickey régi jó ismerőse volt a magyarországi barlangász közösságnek, mondhatni, bajtársuk kimentésére indultak Törökországba.

A nagykövet közbelép

Először Dr. Nyerges Miklós a Magyar Barlangi Mentőszolgálat elnöke számolt be az expedíció indulásáról:

– Fölhívtam a TEK-et, akivel élő szerződésünk van. Ők segítőkészek voltak, rendkívüli módon, de nyilvánvalóan hivatalos módon nem szállhatnak be a dologba. Megkezdtük az előkészüleket. A felszerelések eljutottak a Ferihegyre, a repülőjegyet, azt megvettem.

Az orvosért elmentek Balassagyarmatra, kirángatták az ügyeletből, megnyugtatták a főnökét.

Ferihegyen, akkor már csak egy dolgot kellett megugrani, hogy azt a rengeteg felszerelést úgy vigyük be a Turkish járatára, hogy egyrészt be is engedjék, másrészt meg ne menjen rá a gatyánk teljesen túlsúly kifizetésére. Addigra már a TEK összekötött az ankarai magyar misszió vezetőjével, és

ő pontosan abban a pillanatban avatkozott be, amikor a check-in pultnál próbálták visszatuszkolni a felszerelésünket.

Akkor a pultos hölgy megdöbbenésére az ankarai nagykövet jelentkezett be, és elmagyarázta neki, hogy ez most meg van beszélve, hogy vegyék föl a felszerelést.

Helikopter érkezik a Morca-barlang közelébe

Az első csapat ezáltal egy isztambuli átszállással eljutott Antalyába, ahol a török barlangi mentők vezetője várta őket, aki átvitte őket a katonai reptérre, és onnan helikopterrel közelítették meg a helyszínt. Reggel 6 óra 10 perckor már a helyszínen voltak, és fékezés nélkül elindultak a barlang irányába.

Intenzív osztály egy kilométer mélységben

Ezután Dr. Zádor Zsófia a Magyar Barlangi Mentőszolgálat orvosa beszélt arról, hogyan lehetett ezer méter mélyen ellátni egy súlyos állapotban levő embert:

– 7 óra 30 perckor, amikor éppen nyitottam ki az albérlet ajtaját, hogy megyek az ügyeletbe, akkor kaptam a telefont, hogy ez történt. Mire én még megérkeztem, és elkezdtem a munkát lent, szerencsére keringési összeomlás folyamata már megfékeződött, de a kivérzés még mindig fennállt, úgyhogy emiatt

próbáltunk minél hamarabb vérkészítményeket beszerezni a török államtól.

A barlangi mentési orvosi ellátásra igazából nincsenek protokollok, hanem a kórházi protokollokat próbáljuk alkalmazni a barlangi körülmények között. Érdekes volt

ezer méter mélyen egy kis intenzív osztályt kialakítani minimális diagnosztikai eszközökkel és mérőműszerekkel,

amik először és aztán szépen lassan egyre inkább rendelkezésemre álltak.

Próbáltam a szövődményeket minél inkább elkerülni, de figyelni is, hogy megjelennek-e esetleg akár gyógyszermellékhatások, akár a beavatkozás mellékhatásai. Hála Istennek viszonylag gyorsan javult Mark állapota, amint beadtam a megfelelő mennyiségű vérkészítményt.

Azok a videók, amelyek kikerültek, s melyeken Márk már áll a lábán, és tud beszélgetni velünk, ezek mind az én ellátásom után történtek.

Előtte azért nem nézett ki ennyire rózsásan. Azután is elég sápadtka volt, de amikor én megérkeztem, borzasztóan sápadt volt. Körülbelül négy napot töltöttem az ezer méter körüli mélységben, majd leváltottak, tehát magában a transzportban én közvetlen nem vettem részt.

Mindent emberi erővel kellett mozgatni

Hegedűs András a Magyar Barlangi Mentőszolgálat akcióvezetője végül összefoglalta, milyen nehézségeket jelentett a munka a mentőegységek számára.

– Törökország déli részén, a Torosz-hegységben, 2200 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik a barlang bejárata egy olyan helyen, ami, ahogy kollégáim már említették, civilizált területtől 6-8 óra járóföldre van normális közlekedési eszközökkel. A bejárattól mindjárt úgy tudunk elindulni lefelé, hogy

rögtön teljes testhevederzet, függőleges technikához megfelelő felszerelések kellenek, ugyanis a bejárat rögtön egy tíz emelet mélységű függőleges szakadék, ahova kötélen kell leereszkedni,

utána picit lehet bujkálni, sétálni, majd jön a következő függőleges szakadék, és ez így megy tovább egészen az ezer méteres mélységig, hogy függőleges aknákkal tagolt, közötte vízszintes, bujkálós ferde járatok vannak végig.

Nem kell túl mélyre menni ahhoz, hogy utunkat lassan a víz kísérje, ami kezdetben kellemes és szép látványt nyújt, és ahogy haladunk lefelé ebben a barlangban, egyre inkább aztán azt is megtapasztaljuk, hogy ez a víz, bizony áztat is minket, és felismerhetjük, hogy

ha egy komoly felhőszakadás lenne a felszínen, akkor nem lenne egyszerű a barlangban való közlekedés a víz miatt.

A barlang átlagos hőmérséklete, egész évben állandó 3-4 fok körüli. A relatív páratartalom 100%-os, tehát ez az a környezet, amiben dolgozni kellett.

A második csapatunknak az volt a legfontosabb feladata, hogy lemenjen, és az első orvoscsapatunkat életben tartsa, megfelelő élelemmel, melegen tartó öltözékkel és az egyéb orvosi és az ellátáshoz szükséges felszerelésekkel. Minden felszerelés, ami szükséges a mentéshez, a betegellátáshoz, az itt csak úgy vihető le, hogy valaki megfogja és lecipeli. Nincsen semmilyen gépesített egyéb megoldás. Ezeken a kötélpályákon, amik a függőleges szakaszokat jelentik, ezen saját emberi erővel kell fölmászni. Nem létezik, illetve nem használható barlangban erre semmilyen gépesített eszköz, ami fölhúzna minket, a felszereléseinket és

a hordágyba tett sérültet is kézi erővel kellett felemelni, följuttatni a mélységből.

Végül a barlangi mentésben összesen 29 fő magyar barlangi mentő vett részt, 200 fő vett részt az egész mentésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk