HÍREK
A Rovatból

„Érdekes volt ezer méter mélyen egy kis intenzív osztályt kialakítani” – sajtótájékoztatón számolt be a Barlangi Mentőszolgálat a sikeres törökországi misszió részleteiról

A törökországi Morca-barlang 1276 méteres mélységében zajlott akció példátlan nemzetközi összefogás eredménye.


A Magyar Barlangi Mentőszolgálat stilszerűen, a szabad ég alatt, Magyarország legnagyobb barlangrendszere felett tartott sajtótájékoztatót, ami végül is az eddig hallott legrészletesebb élménybeszámolóvá kerekedett. Kérdésre az is kiderült, hogy a kimentett barlangász, az amerikai Mark Dickey régi jó ismerőse volt a magyarországi barlangász közösságnek, mondhatni, bajtársuk kimentésére indultak Törökországba.

A nagykövet közbelép

Először Dr. Nyerges Miklós a Magyar Barlangi Mentőszolgálat elnöke számolt be az expedíció indulásáról:

– Fölhívtam a TEK-et, akivel élő szerződésünk van. Ők segítőkészek voltak, rendkívüli módon, de nyilvánvalóan hivatalos módon nem szállhatnak be a dologba. Megkezdtük az előkészüleket. A felszerelések eljutottak a Ferihegyre, a repülőjegyet, azt megvettem.

Az orvosért elmentek Balassagyarmatra, kirángatták az ügyeletből, megnyugtatták a főnökét.

Ferihegyen, akkor már csak egy dolgot kellett megugrani, hogy azt a rengeteg felszerelést úgy vigyük be a Turkish járatára, hogy egyrészt be is engedjék, másrészt meg ne menjen rá a gatyánk teljesen túlsúly kifizetésére. Addigra már a TEK összekötött az ankarai magyar misszió vezetőjével, és

ő pontosan abban a pillanatban avatkozott be, amikor a check-in pultnál próbálták visszatuszkolni a felszerelésünket.

Akkor a pultos hölgy megdöbbenésére az ankarai nagykövet jelentkezett be, és elmagyarázta neki, hogy ez most meg van beszélve, hogy vegyék föl a felszerelést.

Helikopter érkezik a Morca-barlang közelébe

Az első csapat ezáltal egy isztambuli átszállással eljutott Antalyába, ahol a török barlangi mentők vezetője várta őket, aki átvitte őket a katonai reptérre, és onnan helikopterrel közelítették meg a helyszínt. Reggel 6 óra 10 perckor már a helyszínen voltak, és fékezés nélkül elindultak a barlang irányába.

Intenzív osztály egy kilométer mélységben

Ezután Dr. Zádor Zsófia a Magyar Barlangi Mentőszolgálat orvosa beszélt arról, hogyan lehetett ezer méter mélyen ellátni egy súlyos állapotban levő embert:

– 7 óra 30 perckor, amikor éppen nyitottam ki az albérlet ajtaját, hogy megyek az ügyeletbe, akkor kaptam a telefont, hogy ez történt. Mire én még megérkeztem, és elkezdtem a munkát lent, szerencsére keringési összeomlás folyamata már megfékeződött, de a kivérzés még mindig fennállt, úgyhogy emiatt

próbáltunk minél hamarabb vérkészítményeket beszerezni a török államtól.

A barlangi mentési orvosi ellátásra igazából nincsenek protokollok, hanem a kórházi protokollokat próbáljuk alkalmazni a barlangi körülmények között. Érdekes volt

ezer méter mélyen egy kis intenzív osztályt kialakítani minimális diagnosztikai eszközökkel és mérőműszerekkel,

amik először és aztán szépen lassan egyre inkább rendelkezésemre álltak.

Próbáltam a szövődményeket minél inkább elkerülni, de figyelni is, hogy megjelennek-e esetleg akár gyógyszermellékhatások, akár a beavatkozás mellékhatásai. Hála Istennek viszonylag gyorsan javult Mark állapota, amint beadtam a megfelelő mennyiségű vérkészítményt.

Azok a videók, amelyek kikerültek, s melyeken Márk már áll a lábán, és tud beszélgetni velünk, ezek mind az én ellátásom után történtek.

Előtte azért nem nézett ki ennyire rózsásan. Azután is elég sápadtka volt, de amikor én megérkeztem, borzasztóan sápadt volt. Körülbelül négy napot töltöttem az ezer méter körüli mélységben, majd leváltottak, tehát magában a transzportban én közvetlen nem vettem részt.

Mindent emberi erővel kellett mozgatni

Hegedűs András a Magyar Barlangi Mentőszolgálat akcióvezetője végül összefoglalta, milyen nehézségeket jelentett a munka a mentőegységek számára.

– Törökország déli részén, a Torosz-hegységben, 2200 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik a barlang bejárata egy olyan helyen, ami, ahogy kollégáim már említették, civilizált területtől 6-8 óra járóföldre van normális közlekedési eszközökkel. A bejárattól mindjárt úgy tudunk elindulni lefelé, hogy

rögtön teljes testhevederzet, függőleges technikához megfelelő felszerelések kellenek, ugyanis a bejárat rögtön egy tíz emelet mélységű függőleges szakadék, ahova kötélen kell leereszkedni,

utána picit lehet bujkálni, sétálni, majd jön a következő függőleges szakadék, és ez így megy tovább egészen az ezer méteres mélységig, hogy függőleges aknákkal tagolt, közötte vízszintes, bujkálós ferde járatok vannak végig.

Nem kell túl mélyre menni ahhoz, hogy utunkat lassan a víz kísérje, ami kezdetben kellemes és szép látványt nyújt, és ahogy haladunk lefelé ebben a barlangban, egyre inkább aztán azt is megtapasztaljuk, hogy ez a víz, bizony áztat is minket, és felismerhetjük, hogy

ha egy komoly felhőszakadás lenne a felszínen, akkor nem lenne egyszerű a barlangban való közlekedés a víz miatt.

A barlang átlagos hőmérséklete, egész évben állandó 3-4 fok körüli. A relatív páratartalom 100%-os, tehát ez az a környezet, amiben dolgozni kellett.

A második csapatunknak az volt a legfontosabb feladata, hogy lemenjen, és az első orvoscsapatunkat életben tartsa, megfelelő élelemmel, melegen tartó öltözékkel és az egyéb orvosi és az ellátáshoz szükséges felszerelésekkel. Minden felszerelés, ami szükséges a mentéshez, a betegellátáshoz, az itt csak úgy vihető le, hogy valaki megfogja és lecipeli. Nincsen semmilyen gépesített egyéb megoldás. Ezeken a kötélpályákon, amik a függőleges szakaszokat jelentik, ezen saját emberi erővel kell fölmászni. Nem létezik, illetve nem használható barlangban erre semmilyen gépesített eszköz, ami fölhúzna minket, a felszereléseinket és

a hordágyba tett sérültet is kézi erővel kellett felemelni, följuttatni a mélységből.

Végül a barlangi mentésben összesen 29 fő magyar barlangi mentő vett részt, 200 fő vett részt az egész mentésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.


Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést

„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.

„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”

Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.

A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.

„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”

– jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Nagy Ervin antik bútorokra bukkant irodájában, visszaküldi őket a múzeumba
Az állatitkár szerint az elődje hozatta magának a berendezéseket az Iparművészeti Múzeumból. Azt írta, a fideszes politikusok a „nemzet szolgálatára jelentkeztek, mégis úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”.


Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.

Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.

Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.

Emlékeztet, Tanács Zoltán miniszter korábban kölcsönfestményt küldött vissza a Szépművészetibe.

A kormányépületekbe múzeumokból kölcsönzött műtárgyak ügye még akkor került elő, amikor Magyar Péter az akkori Miniszterelnökség, a Karmelita kolostor bejárása során több értékes műtárgyat talált. Azóta a Tisza-kormány azt kommunikálja, hogy ezeknek a múzeumokban a helyük, és nem minisztériumokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk