HÍREK
A Rovatból

Elvittek több gyereket is a fóti gyermekotthonból

Hét speciális szükségletű gyereket helyeztek át az Abcúg információi szerint.
Mizsur András/Abcúg, Fotó: Mónus Márton - szmo.hu
2019. augusztus 08.



Több gyereket is elvittek a fóti gyermekotthonból. "A fóti gyermekotthon igazgatója szerint nincs ebben semmi rendkívüli, nyáron mindig nagy a mozgás az intézményben" - írja az Abcúg.

"Információink szerint hét speciális szükségletű gyereket helyeztek át Fótról: másik otthonba vagy családjukhoz kerültek. Szakemberek szerint nem tiszta, mi indokolta a változást"

- áll az Abcúg cikkében, amelyet változatlan formában,az alábbiakban közlünk.

Az Abcúgnak beszélő szakemberek furcsának tartják, hogy olyan nehéz sorsú gyerekek is elkerültek onnan, aki még egy évet sem töltöttek az otthonban. Az is ritka, hogy egyszerre ennyi gyerekeket sikerül hazagondozni.

A kormány az év elején üzente meg, hogy bezárja a fóti intézményt, azóta viszont nem hajlandó elárulni, mikor kerül sor az átszervezésre.

Több, egymástól független forrásból is úgy értesült az Abcúg és Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, hogy az elmúlt két hónapban több gyereket áthelyeztek a fóti Károlyi István Gyermekközpont speciális gyermekotthoni részlegéről. Ott gondozzák a nehéz sorsú, súlyos pszichés vagy függőségi problémákkal küzdő 12-18 év közötti fiúkat. Forrásaink összesen hét gyerekről számoltak be:

négyen visszatértek családjukhoz, a másik három gondozott pedig Kalocsára, Berettyóújfalura és Zalaegerszegre került. A 32 férőhelyes otthonban így körülbelül 15 gyerek maradt.

A kormány az év elején üzente meg a Magyar Hírlapban, hogy még idén bezárja a fóti gyermekotthont.

Itt nemcsak speciális szükségletű gyerekeket gondoznak, hanem tartósan beteg és sérült (mentálisan sérült, mozgássérült, hallás- vagy látáskárosult) gyerekeket, valamint 14 évnél fiatalabb menekülteket is.

Azóta viszont nagy a hallgatás az ügyben, a kormány nem hajlandó elárulni, mikor és hogyan helyezik át a fóti gyerekeket. Éppen ezért nem átlátható, hogy a hét gyereket a normális működés részeként helyezték át máshová, vagy ez már a bezárás következménye. Néhány körülmény arra utal, hogy az utóbbiról lehet szó.

Egy év nem elég a pszichés problémákkal küzdő gyerekeknek

Ilyen körülmény például az, hogy informácóink szerint a hét gyerek egyike úgy került át a berettyóújfalui Arany János Nevelőotthonba, hogy még egy évet sem töltött Fóton. A gyermekvédelem működését jól ismerő forrásunk szerint ritka, hogy egy komoly pszichés problémákkal küzdő, speciális szükségletű gyereket ilyen hamar áthelyezzenek, inkább 2-3 évet szoktak a központi intézményben élni.

Azt, hogy egy gyerek speciális szükségletűnek számít-e, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (OGYSZB) vizsgálja meg. Ennek megfelelően dönt a gyámügy, hogy hol helyezi el a gyereket: megyei speciális otthonban vagy az annál zártabb és szigorúbb rezsimet vivő központi speciális otthonban. (Utóbbiból mindössze három van az országban: Kalocsán, Zalaegerszegen és Fóton.) Évente felülvizsgálatra kerül sor, aminek során bekérik a gyám és az gondozási hely véleményét, orvos, gyógypedagógus és pszichológus vizsgálja meg a gyereket. Ha úgy találja a bizottság, hogy javult azállapota, átkerülhet a lakhelye szerint illetékes megyei speciális otthonba, mint ebben az esetben Berettyóújfaluba. Ezen kívül hazakerülhet a családjukhoz, vagy nevelőszülőnél helyezhetik el.

Sokszor a megyei otthonok nem is alkalmasak az igazán súlyos esetek ellátására, mert például nem elég zárt az intézmény kialakítása vagy nem rendelkezik megfelelően kialakított elkülönítővel.

Mint elmondta, régóta köztudott a gyermekvédelemben, hogy a megyei speciális otthonok nem küldhetnek Fótra gyerekeket, ami szerinte arra utalhat, hogy nem fogják pótolni az áthelyezett gyerekeket.

Másik forrásunk szerint, aki ismeri a fóti intézményt, az sem túl gyakori, hogy egyszerre ennyi gyereket gondozzanak haza. Túl nagy ugrásnak tartja, hogy a központi otthonból egyből a családhoz kerülnek vissza. Erősen kérdéses, hogy a szülők mennyire készültek fel ellátásukra, hiszen van olyan gyerek, akit egyszer már kiemeltek a családjából, magyarázta a fóti intézményt ismerő forrásunk.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megjelent a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvénytervezet: az is kiderült, milyen fizetést kaphatnak a hatóság vezetői
Miután Magyar Péter hétfőn részletesen beszélt róla, a kormány közzétette a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslatát. Ebből kiderült, hogy a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne, és szinte bármely, közpénzt kezelő szervet vizsgálhatna, a minisztériumoktól az önkormányzatokon át az uniós projektekig.


Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.

Összegezve a legfontosabbakat: a készülő szervezet széles jogkörökkel rendelkezne; betekinthetne bankszámlákba, hivatalos iratokba, adatokat menthetne le szerverekről, vezetői pedig az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot és milliós fizetést kapnának.

A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.

A hivatal a gyanú természetétől függően közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is indíthatna.

A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.

Egy vizsgálat során a hivatal munkatársai beléphetnének a vizsgálat tárgyához kapcsolódó irodákba, irattárakba, szerverhelyiségekbe vagy raktárakba. Megtekinthetnének bármilyen iratot, szerződést vagy elektronikus adatállományt, és ezekről másolatot vagy elektronikus mentést készíthetnének.

Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.

A hivatal élén egy elnök állna, akit az Országgyűlés választana hat évre, újraválasztás lehetősége nélkül. Munkáját négy elnökhelyettes segítené: egy közpénzügyi, egy nyomozati, egy vádemelésért felelős és egy fellebbviteli.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.

Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, helyetteseié az 5,5-szerese lenne, ami a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forintot jelent havonta.

Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás nem kommentálja a leváltását célzó javaslatot, de „óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától”
A köztársasági elnök hivatala közleményt adott ki a hétfőn bejelentett Alaptörvény-módosítás javaslatára reagálva. Az államfő a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és a hatalommal való visszaélés veszélyeire figyelmeztetnek.


Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:

„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől”.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése
A miniszterelnök röviden megüzente, mi a célja a hétfőn bejelentett jogi, politikai és gazdasági akciójuknak. Azt ígérte, felszámolják „a magyar Cosa Nostrát”.
DKA - szmo.hu
2026. június 23.



Magyar Péter kedd reggel a Facebookon üzent az úgynevezett Tisztítótűz-művelet kapcsán, amelyről hétfőn hosszasan beszélt a parlament ülésének kezdetén és később egy sajtótájékoztatón is.

„A Tisztítótűz-művelet lesz Európa legerősebb maffia- és korrupcióellenes fellépése. Felszámoljuk a magyar Cosa Nostrat” – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő hétfői napirend előtti felszólalásában az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg. Beszédében azt ígérte, megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Kihangsúlyozta, hogy csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.

Elmondása szerint az ún. „Tisztítótűz-művelet” egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.

Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. A Tisztítótűz-művelet részeként nyújtják be az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az "Orbán-bábokat", köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt.

Magyar Péter jelezte: nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, ugyanis szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk