Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés rázta meg pénteken délután az Égei-tenger medencéjét. A rengés leginkább a harmadik legnépesebb török várost, Izmirt sújtotta, de Görögország több szigetén is érezni lehetett, Számoszon több épület is összedőlt. A földrengést nagy szökőár követte, ami további pusztításokat okozott.
A hétfő reggeli, legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatok száma 81-re nőtt, a sérültek száma több mint ezer - írja az MTI.
Három nappal a 7-es erősségű földrengés után a mentőcsapatoknak sikerült kimenteniük egy hároméves kislányt a romok alól
- erről a török állami hírügynökség számolt be.
Az Elif Perincek nevű kislány a 106. ember, akit a romok alatt találtak a rengés óta. Megsérült, kórházba vitték.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés rázta meg pénteken délután az Égei-tenger medencéjét. A rengés leginkább a harmadik legnépesebb török várost, Izmirt sújtotta, de Görögország több szigetén is érezni lehetett, Számoszon több épület is összedőlt. A földrengést nagy szökőár követte, ami további pusztításokat okozott.
A hétfő reggeli, legfrissebb adatok szerint a halálos áldozatok száma 81-re nőtt, a sérültek száma több mint ezer - írja az MTI.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Micsoda arcátlanság!” – Orbán reagált Zelenszkij kijelentéseire, levélben fordult az Európai Bizottsághoz
A miniszterelnök szerint az ukrán elnök cinikus választ adott a felszólításaikra. Levelet írt Ursula von der Leyennek, amiben felszólítja, hogy szerezzen érvényt azoknak a megállapodásoknak, amelyek Ukrajnát a Barátság kőolajvezetéken érkező olaj továbbítására kötelezik.
Egy Facebookon közzétett videóban reagált Orbán Viktor arra, amit az ukrán elnök nyilatkozott a Barátság kőolajvezeték kapcsán a magyar és a szlovák miniszterelnökről. Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij meglepődött, hogy Orbán műholdfelvételekkel akarja bizonyítani, hogy nincs technikai akadálya az olajszállításnak a vezetéken keresztül. Azt mondta: „Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán a föld alatt, mi történik a csővel?
Az ukrán elnök azt is nehezményezte, hogy miután az első csapás után az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, majd egy újabb támadásban meg is sebesültek, semmilyen támogató vagy együttérző üzenet nem érkezett a magyar és a szlovák kormány részéről. „Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik” – jelentette ki Zelenszkij.
Erre válaszolt most Orbán videójában. Szerinte az ukrán elnök cinikus választ adott a felszólításaikra.
„Azt akarja, hogy legyünk hálásak Ukrajnának, miközben elzárta a Magyarországot ellátó kőolajvezetéket. Micsoda arcátlanság!”
– hitetlenkedett a miniszterelnök.
Szerinte Zelenszkij azt is bejelentette, hogy nem áll szándékában újra megnyitni a Barátság-vezetéket annak ellenére sem, hogy az Európai Unióval kötött megállapodásai erre kötelezik Ukrajnát. Ezért Orbán levélben tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, Ursulna von der Leyent, hogy „milyen helyzet alakult ki itt”.
„Felszólítottam az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt azoknak a megállapodásoknak, amelyek Ukrajnát a Barátság kőolajvezetéken érkező olaj továbbítására kötelezik. Ameddig Zelenszkij elnök nem tér vissza a józan ész és a normalitás talajára, addig egyetlen Ukrajna számára kedvező döntést sem fogunk támogatni”
Egy Facebookon közzétett videóban reagált Orbán Viktor arra, amit az ukrán elnök nyilatkozott a Barátság kőolajvezeték kapcsán a magyar és a szlovák miniszterelnökről. Mint megírtuk, Volodimir Zelenszkij meglepődött, hogy Orbán műholdfelvételekkel akarja bizonyítani, hogy nincs technikai akadálya az olajszállításnak a vezetéken keresztül. Azt mondta: „Műholdról a technikai tartályokat lehet látni, egy nagy tartályt, amely szét van szakítva, ez az, amit látni lehet. Az irányítóközpontot nem lehet műholdról látni. A csővezeték a föld alatt van. Hogyan láthatná Orbán a föld alatt, mi történik a csővel?
Az ukrán elnök azt is nehezményezte, hogy miután az első csapás után az ukrán szakemberek helyreállították a vezetéket, majd egy újabb támadásban meg is sebesültek, semmilyen támogató vagy együttérző üzenet nem érkezett a magyar és a szlovák kormány részéről. „Hallott bárki is Orbántól vagy Ficótól olyat, hogy nagyon hálásak vagyunk Ukrajnának, vagy hogy nagyon sajnáljuk a sérültek családjait, hozzátartozóit? Egyetlen szó sem hangzott el azon kívül, hogy mi ismét tartozunk nekik” – jelentette ki Zelenszkij.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal
A miniszterelnök és az orosz elnök kedden telefonon vitatta meg a két ország együttműködését. A Kreml szerint az iráni helyzet energiahatásai és a fogságban lévő magyarok sorsa is napirendre került.
Az egyre súlyosbodó közel-keleti helyzetről, az ukrajnai háborúról és orosz fogságba esett magyarokról is beszélt telefonon Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor kedden.
A hírt a HVG vette észre a Kreml hivatalos honlapján. Az orosz elnöki hivatal szerint
a két vezető áttekintette „az orosz-magyar együttműködés aktuális témáit”, és számba vették a tavaly november 28-i moszkvai találkozójukon kötött megállapodások eredményeit is. Akkor az orosz gáz- és olajszállítások biztosítása volt a megbeszélés központi témája.
A megbeszélésen szóba került „az Irán és a közel-keleti régió körül hirtelen élesedő helyzetről” és annak lehetséges energiaipari hatásairól is. A téma azért is égető, mert a térségben az elmúlt napokban az amerikai-izraeli műveletek és az iráni válaszcsapások miatt rendkívül feszültté vált a helyzet, ami komolyan veszélyezteti az olajpiacokat.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a Kreml közleménye úgy fogalmaz, hogy Vlagyimir Putyin kiemelte a magyar vezetés elvi álláspontját a konfliktus politikai-diplomáciai rendezésének támogatásában, valamint általában véve a kiegyensúlyozott és szuverén politika követésének szándékát a nemzetközi ügyekben.
A beszélgetés végén kitértek azokra a magyar állampolgárokra is, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be, és orosz fogságba kerültek.
Az egyre súlyosbodó közel-keleti helyzetről, az ukrajnai háborúról és orosz fogságba esett magyarokról is beszélt telefonon Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor kedden.
A hírt a HVG vette észre a Kreml hivatalos honlapján. Az orosz elnöki hivatal szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Irán megüzente: Hámenei utódjának kiválasztása „nem fog sokáig tartani” – közülük kerülhet ki az új legfőbb vezető
Ali Hámenei halála után egy háromtagú ideiglenes tanács vette át az irányítást Teheránban, amíg egy szakértőkből álló csoport dönt az új vezetőről. A lehetséges utódok között több befolyásos nevet is említenek.
Miközben Irán gyászolja az amerikai–izraeli légicsapásokban meggyilkolt legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot, a teheráni vezetés azt ígéri: a hatalmi vákuum nem tart sokáig. A külügyminiszter szerint napokon belül lezárulhat az utódlás folyamata.
„Feltételezem, hogy rövid időt vesz igénybe. Talán egy vagy két napon belül megválasztják az ország új vezetőjét”
– mondta még vasárnap Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az Al Jazeerának. Hozzátette, a zökkenőmentes átmenet érdekében már meg is alakult az a háromtagú ideiglenes vezetői tanács, amely az új vezető megválasztásáig irányítja az országot.
Az iráni ISNA hírügynökség kedden azt jelentette, hogy az új legfelsőbb vezető kiválasztásával megbízott iráni szakértői csoport egyik tagja azt nyilatkozta,
Hámenei utódjának kiválasztása „nem fog sokáig tartani”.
Az iráni alkotmány alapján a testület tagjai Maszúd Pezeshkián elnök, Gholám-Hoszein Mohszeni-Ezsei, az igazságügyi hatalmi ág vezetője, valamint Alireza Árufi ajatollah. A végső szót a 88 tagú, vallási vezetőkből álló Szakértők Gyűlése mondja majd ki.
Irán március 1-jén erősítette meg, hogy a 85 éves Hámenei a február 28-i légicsapásokban vesztette életét, ezt követően negyvennapos gyászt és hétnapos munkaszünetet rendeltek el. Az iráni erők és regionális szövetségeseik rakétatámadásokkal válaszoltak, a parlament elnöke pedig keményen üzent:
„Átléptétek a vörös vonalunkat, és meg fogjátok fizetni az árát” – mondta Mohammad Bager Ghalíbáf, aki szerint Irán olyan pusztító csapásokat fog mérni, amelyek „könyörgésre kényszerítenek”.
A száműzetésben élő ellenzék a folyamat legitimitását kérdőjelezi meg. „Bármilyen kísérlet a rezsim maradéka részéről, hogy utódot ültessen Hámenei helyére, eleve kudarcra van ítélve” – jelentette ki Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah fia.
A lehetséges utódok között több befolyásos nevet is említenek.
Köztük van a néhai legfőbb vezető fia, Modzstaba Hámenei, akinek kinevezését az örökletes jelleg miatt sokan elutasítják, a mostani ideiglenes tanácsban is helyet kapó Alireza Árufi ajatollah, a keményvonalas igazságügyi vezető, Gholám-Hoszein Mohszeni-Ezsei, valamint Homeini ajatollah unokája, a mérsékeltnek tartott Haszan Homeini.
Miközben Irán gyászolja az amerikai–izraeli légicsapásokban meggyilkolt legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot, a teheráni vezetés azt ígéri: a hatalmi vákuum nem tart sokáig. A külügyminiszter szerint napokon belül lezárulhat az utódlás folyamata.
„Feltételezem, hogy rövid időt vesz igénybe. Talán egy vagy két napon belül megválasztják az ország új vezetőjét”
– mondta még vasárnap Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az Al Jazeerának. Hozzátette, a zökkenőmentes átmenet érdekében már meg is alakult az a háromtagú ideiglenes vezetői tanács, amely az új vezető megválasztásáig irányítja az országot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drámai mértékben drágul a gáz Európában a közel-keleti támadások miatt, mélyponton a forint
A QatarEnergy az iráni csapások miatt leállította a cseppfolyósított földgáz termelését, miközben a Hormuzi-szoros kezd teljesen járhatatlanná válni. A piac a tartós fennakadást árazza, miközben a biztosítók visszavonják a fedezeteket.
Sokkoló áremelkedéssel indult a hét a földgázpiacon, miután a Közel-Keleten kirobbant háború hírére a befektetők pánikvásárlásba kezdtek.
A holland tőzsdén jegyzett gázár hétfőn közel 50 százalékot ugrott, kedd reggelre pedig további 25 százalékkal drágult, így a múlt pénteken még 32 euró körüli ár mostanra 55 euró fölé került.
A piac attól tart, hogy a konfliktus komoly és tartós termelési, valamint szállítási fennakadásokat okoz majd – írja a Portfolio.
A drágulás azután gyorsult fel, hogy Katar bejelentette, iráni támadás érte a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz-kitermelőjét, ami miatt leállt a termelés.
Ezt követte a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros majdnem teljes lezárása, ami az energiaszállítás egyik központi útvonala.
Bár a katari cseppfolyósított földgáz fő felvevőpiaca Ázsia, a kieső mennyiség globális árversenyt és kínálati szűkösséget idézhet elő, ami Európát is súlyosan érinti.
A QatarEnergy megerősítette, hogy az iráni csapások után leállította a cseppfolyósított földgáz termelését, ez váltotta ki a globális energiaár-emelkedést.
A holland Gasunie arra figyelmeztetett, hogy a szoros lezárása és a katari kiesés ideges piaci környezetet és további áremelkedést okozhat.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy nagy tengeri biztosítók elkezdték visszavonni a háborús kockázati fedezeteket a Perzsa-öböl térségében, ami gyakorlatilag megbénítja a forgalmat és tovább drágítja a szállítást.
A sokkhatás az olajpiacra is átterjedt, a Brent-kőolaj hordónkénti ára meredeken emelkedett, ami világszerte fokozza az inflációs nyomást. Európa sérülékenységét növeli, hogy a fűtési szezon végéhez közeledve a gáztárolók töltöttségi szintje alacsonyabb a tavalyinál, így a kontinens jobban ki van téve egy elhúzódó ellátási zavarnak.
A piaci feszültség a forintot is elérte: a hazai deviza kedden több mint három egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam megközelítette a 385-ös szintet, miközben a dollár is 331 forint közelébe erősödött.
Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a magyar gazdaság stagnál: a tavalyi negyedik negyedévben a GDP mindössze 0,2 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, a friss adatok szerint pedig 2025 végén sem sikerült érdemben dinamizálni a gazdaságot - írja a lap.
Sokkoló áremelkedéssel indult a hét a földgázpiacon, miután a Közel-Keleten kirobbant háború hírére a befektetők pánikvásárlásba kezdtek.
A holland tőzsdén jegyzett gázár hétfőn közel 50 százalékot ugrott, kedd reggelre pedig további 25 százalékkal drágult, így a múlt pénteken még 32 euró körüli ár mostanra 55 euró fölé került.
A piac attól tart, hogy a konfliktus komoly és tartós termelési, valamint szállítási fennakadásokat okoz majd – írja a Portfolio.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
