Egytonnás bombák százait dobhatta Izrael Gázára a háború első hónapjában egy elemzés szerint
A hatalmas robbanószerkezetek óriási pusztítást végeztek a rendkívül sűrűn lakott területen. Izrael szerint a Hamász legyőzéséhez nélkülözhetetlen a bombázás.
A gázai háború első hónapjában Izrael több száz olyan hatalmas bombát dobott le, melyek képesek akár 300 méteres távolságból is megölni vagy megsebesíteni embereket, derül ki a CNN és a Synthetaic mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat elemzéséből.
A háború első napjaiban készült műholdfelvételek több mint 500, 12 méteresnél nagyobb átmérőjű becsapódási krátert mutatnak, melyek a közel 1 tonnás bombák pusztítása után maradnak. Ezek négyszer akkorák, mint a legnagyobb bombák, amiket az Egyesült Államok az ISIS ellen vetett be az iraki Moszulban.
Katonai szakértők szerint az 1 tonnás bombához hasonló nehéz lőszerek széles körű alkalmazása miatt ugrott meg hirtelen a halálos áldozatok száma a gázai háborúban. Gáza a világ egyik legsűrűbben lakott része, emiatt az ilyen fegyverzet óriási pusztítást tud végezni. Szakértők szerint évtizedekbe telhet, mire Gáza közössége kiheveri majd, és helyreállítja a hatalmas bombák nyomán okozott károkat.
Marc Garlasco, egykori amerikai hírszerzési elemző és az ENSZ háborús bűnöket vizsgáló korábbi szakértője szerint a háború első hónapjában tapasztalt izraeli bombázás sűrűségére „Vietnam óta nem volt példa”.
Izraelen egyre nagyobb a nemzetközi nyomás a gázai pusztítás mértéke miatt. Még Joe Biden amerikai elnök is azzal vádolta Izraelt, hogy „válogatás nélkül bombázza” a tengerparti övezetet. Izrael azzal védekezik, hogy mindent megtesznek a civil áldozatok számának minimalizálása érdekében, de véleményük szerint a nehéz lőszerek szükségesek a Hamász felszámolásához, melynek harcosai október 7-én több mint 1200 embert öltek meg és 240-nél több túszt ejtettek.
A gázai háború első hónapjában Izrael több száz olyan hatalmas bombát dobott le, melyek képesek akár 300 méteres távolságból is megölni vagy megsebesíteni embereket, derül ki a CNN és a Synthetaic mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalat elemzéséből.
A háború első napjaiban készült műholdfelvételek több mint 500, 12 méteresnél nagyobb átmérőjű becsapódási krátert mutatnak, melyek a közel 1 tonnás bombák pusztítása után maradnak. Ezek négyszer akkorák, mint a legnagyobb bombák, amiket az Egyesült Államok az ISIS ellen vetett be az iraki Moszulban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem érdemes levadászni Magyar Pétert” - Ezt tanácsolta Márki-Zay Péter a Fidesznek
A politikus a Konkrétan Rónai Egonnal műsorban beszélt a Tisza Párt jövőjéről. Szerinte a párt már nem egyszemélyes show, így egy esetleges támadás sem gyengítené meg őket.
„Ez tanács volt a Fidesznek: nem érdemes levadászni Magyar Pétert”
– fogalmazott Márki-Zay Péter a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb adásában, ahol kifejtette, a Tisza Párt már nem egyszemélyes projekt, és a kormányváltás érdekében „nem szimpátia kérdése”, kire szavaznak az Orbán Viktorral szemben kritikus választók – írta az Index. A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a párt olyan erős szakértői csapattal rendelkezik, hogy nem egyetlen emberre épül, és megszűnt a Tisza „one-man-show jellege”.
Márki-Zay Péter a Shell korábbi globális alelnökéről, Kapitány Istvánról is beszélt, aki januárban csatlakozott a Tisza Párthoz. A polgármester a lehetséges miniszterelnök-jelöltséggel kapcsolatban pontosított: „Nem azt mondtam, hogy jobb jelölt lenne, hanem hogy a Fidesz nem járna jobban vele”. Márki-Zay úgy véli, egy új, tiszta jelölt könnyebben elfogadható lehetne azoknak a választóknak, akik már nem bíznák az országot Orbán Viktorra, de Magyar Pétert sem tartják megoldásnak.
A műsorban szóba került a nemrég nyilvánosságra került titkos videó is, amellyel kapcsolatban Márki-Zay zsarolási kísérletet feltételez. Szerinte ha valóban készült titkos felvétel Magyar Péterről, és ő tudott róla, annak egyetlen logikus magyarázata van.
„Ha készült egy ilyen videó, és ő tud róla, akkor valaki szólt neki. Miért szólnának? Hogy zsarolják”
– érvelt, majd hozzátette: „Ezt ünnepeljük meg. A legtöbb ilyen felvétel azért készül, hogy rákényszerítsenek valakit valamire. Magyar Pétert nem sikerült.”
Utóbbi ügy múlt kedden robbant ki, amikor egy rejtélyes weboldal jelent meg, amelyre Magyar Péter szerint intim felvételeket tehetnek ki róla. Két nap múlva Magyar Péter videóban állította, hogy „orosz típusú lejárató akció” célpontja, és feljelentést helyezett kilátásba.
„Ez tanács volt a Fidesznek: nem érdemes levadászni Magyar Pétert”
– fogalmazott Márki-Zay Péter a Konkrétan Rónai Egonnal legújabb adásában, ahol kifejtette, a Tisza Párt már nem egyszemélyes projekt, és a kormányváltás érdekében „nem szimpátia kérdése”, kire szavaznak az Orbán Viktorral szemben kritikus választók – írta az Index. A hódmezővásárhelyi polgármester szerint a párt olyan erős szakértői csapattal rendelkezik, hogy nem egyetlen emberre épül, és megszűnt a Tisza „one-man-show jellege”.
Márki-Zay Péter a Shell korábbi globális alelnökéről, Kapitány Istvánról is beszélt, aki januárban csatlakozott a Tisza Párthoz. A polgármester a lehetséges miniszterelnök-jelöltséggel kapcsolatban pontosított: „Nem azt mondtam, hogy jobb jelölt lenne, hanem hogy a Fidesz nem járna jobban vele”. Márki-Zay úgy véli, egy új, tiszta jelölt könnyebben elfogadható lehetne azoknak a választóknak, akik már nem bíznák az országot Orbán Viktorra, de Magyar Pétert sem tartják megoldásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban arról írt, hogy az Orbán-kormány terveket dolgozott ki a budapesti főpályaudvarok körüli állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére az április 12-i választásokat megelőző hetekben. Állítása szerint erről két, az előkészületekről értesült forrás osztott meg vele részleteket.
A VSquare újságírója azt írja, az erőfeszítéseket Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM) koordinálja, „amely utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban szabaduljanak meg a főváros négy főpályaudvara – a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Kelenföld – körüli kihasználatlan, elhanyagolt és fejlesztetlen telkektől és jórészt elhagyott, nem használt épületektől.” Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy az értékesítést szervező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már elkezdte házon belül köröztetni a pályázati kiírás tervezetét.
a kormány eladná például Kelenföldön az Indóházat és környékét, a Volánbusz-pályaudvar körüli részt, a Déli mindkét oldalán lévő állami területeket, a Nyugatinál pedig a Podmaniczky utca menti sáv nagy részét, de a lista nem teljes.
„Az ingatlanok együttesen sok tízmilliárd forintot érhetnek, de akár százmilliárd forint feletti is lehet a piaci érték. Olyan központi területekről van szó, melyekkel az elmúlt évtizedekben még hatalmas tervei voltak a kormánynak (pl. kormányzati negyed) – ezek szerint viszont már nincsenek” – állítja az újságíró.
Panyi megjegyzi, hogy a budapesti állami ingatlanok értékesítése nem újkeletű, és évek óta zajlik. Példaként említi a meghiúsult mini-Dubaj projektet és a Belügyminisztérium belvárosi épületének eladását. Ami a jelenlegi tervet szerinte megkülönbözteti a korábbiaktól, az az időzítés.
„Forrásaim szerint a kormány a jelenlegi tervek szerint április 10-ig – ez ugyebár két nappal a parlamenti választás előtt van – kíván szerződést kötni a leendő vevőkkel, akik a hírek szerint a hatalomhoz közel álló cégek és üzletemberek lehetnek. A siettségre nincs igazán hivatalos indoklás.”
A sietős időzítés egyik lehetséges magyarázatának azt tartja, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások és egy általa ismertetett nem nyilvános belső felmérés szerint a kormány vesztésre áll az ellenzékkel szemben. Az újságíró leírja, hogy több kérdést is elküldött az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, többek között az időzítés indokairól, az érintett ingatlanok pontos listájáról, Lázár János személyes szerepéről, valamint arról, hogy egyeztettek-e előzetesen potenciális vevőkkel.
A minisztérium egyelőre nem reagált a megkeresésére.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban arról írt, hogy az Orbán-kormány terveket dolgozott ki a budapesti főpályaudvarok körüli állami tulajdonú ingatlanok értékesítésére az április 12-i választásokat megelőző hetekben. Állítása szerint erről két, az előkészületekről értesült forrás osztott meg vele részleteket.
A VSquare újságírója azt írja, az erőfeszítéseket Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma (ÉKM) koordinálja, „amely utasította a MÁV-ot és az állami vagyonkezelőt, hogy gyorsított eljárásban szabaduljanak meg a főváros négy főpályaudvara – a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Kelenföld – körüli kihasználatlan, elhanyagolt és fejlesztetlen telkektől és jórészt elhagyott, nem használt épületektől.” Panyi Szabolcs hozzáteszi, hogy az értékesítést szervező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. már elkezdte házon belül köröztetni a pályázati kiírás tervezetét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balesetet szenvedett Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes
A politikus egy hivatalos diplomáciai eseményre tartott, amikor a baleset történt. Bár ő maga sértetlen maradt, a mentőknek két munkatársát is el kellett látniuk.
Vargha Tamás, Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője a közösségi oldalán számolt be arról, hogy autóbalesetet szenvedett. A honvédelmi miniszterhelyettes bejegyzése szerint ma hat óra körül kollégáival Budapesten érte őket a baleset, miközben egy hivatalos diplomáciai eseményre tartottak. Vargha Tamás állítása szerint a gépjárművük megkülönböztető jelzést használt.
A miniszterhelyettes a posztjában azt írta:
„A szolgálati gépjárművet vezető kollégám, valamint egy másik munkatársam könnyebben sérült, amikor kanyarodás közben egy autó nekünk ütközött. A másik, balesetben érintett gépjármű vezetője nem sérült meg, a segítségnyújtást követően a helyszínről távozott. A harmadik kollégám nem sérült meg és én sem.”
Vargha Tamás közölte továbbá, hogy az ilyenkor szükséges vizsgálatokat elvégezték, és a gépjárművet vezető munkatársa semmilyen befolyásoltság alatt nem állt. A politikus köszönetet mondott a tűzoltók, a mentőszolgálat, valamint a rendőrség gyors és szakszerű segítségéért, és posztja végén minden érintettnek mielőbbi jobbulást és teljes felépülést kívánt.
Vargha Tamás, Székesfehérvár fideszes országgyűlési képviselője a közösségi oldalán számolt be arról, hogy autóbalesetet szenvedett. A honvédelmi miniszterhelyettes bejegyzése szerint ma hat óra körül kollégáival Budapesten érte őket a baleset, miközben egy hivatalos diplomáciai eseményre tartottak. Vargha Tamás állítása szerint a gépjárművük megkülönböztető jelzést használt.
A miniszterhelyettes a posztjában azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fűtés és víz nélkül maradt Iványi Gáborék temploma, pedig állítják, nem is volt tartozásuk
A Magyar Evangéliumi Testvérközösség békásmegyeri parókiáján és templomában csütörtökön kapcsolták le az áramot. A fűtés és a vízszolgáltatás is leállt, a kertben tartott állatok is veszélybe kerültek.
A téli hidegben kapcsolták le az áramot a békásmegyeri parókián és a Megbékélés Háza Templomban, noha az egyház szerint a parókiának nem is volt tartozása. A hvg.hu azt írja, csütörtök délelőtt szüntették meg az áramszolgáltatást a Magyar Evangéliumi Testvérközösség épületeiben.
Mivel a fűtés és a vízszolgáltatás is áramhoz kötött az épületekben, a ház és a templom fűtetlen maradt, a templom kertjében tartott állatok pedig víz nélkül maradhatnak. Az egyház közleménye szerint az elmúlt napokban 21 másik intézményüket is a szolgáltatás megszüntetésével fenyegették meg, köztük olyanokat is, ahol nincs vagy csak minimális a hátralék. Mindezt annak dacára, hogy jelezték fizetési szándékukat a szolgáltatóknál, és már elindult a résztörlesztés is.
„A téli krízisidőszakban olyan épületekben lezárni az áramszolgáltatást, ahol gyermekek, betegek, hajléktalanok tartózkodnak vagy ellehetetleníteni az egyházi közösség működését, ténylegesen háborús helyzetet teremt, életeket kockáztat”
– fogalmazott Iványi Gábor lelkész.
Iványi arra utalt, hogy a számlák fizetésével azért maradtak el, mert a kormány jogszerűtlenül megtagadta tőlük a karitatív tevékenységükért járó normatív támogatások kifizetését. A közösség ellen NAV-vizsgálat is zajlik, egy korábbi házkutatás során tanúsított passzív ellenállás miatt pedig hivatalos személy elleni erőszak vádjával büntetőeljárás indult Iványi Gábor és több társa ellen. A per február 9-i első tárgyalásán a vádlottak nem ismerték el bűnösségüket. A Fővárosi Kormányhivatal korábban közműtartozásokra hivatkozva indított hatósági ellenőrzést, az MVM pedig ősszel egy 82,5 millió forintos gázhátralék rendezését sürgette.
Iványi Gábor közölte, pénteken tér vissza hosszú kórházi kezelése után Békásmegyerre, és reméli, hogy addigra működő közműszolgáltatást talál, és „nem kell például az ivóvízért valamely szabad, esetleg még létező kültéri kutat megtalálnia”.
A téli hidegben kapcsolták le az áramot a békásmegyeri parókián és a Megbékélés Háza Templomban, noha az egyház szerint a parókiának nem is volt tartozása. A hvg.hu azt írja, csütörtök délelőtt szüntették meg az áramszolgáltatást a Magyar Evangéliumi Testvérközösség épületeiben.
Mivel a fűtés és a vízszolgáltatás is áramhoz kötött az épületekben, a ház és a templom fűtetlen maradt, a templom kertjében tartott állatok pedig víz nélkül maradhatnak. Az egyház közleménye szerint az elmúlt napokban 21 másik intézményüket is a szolgáltatás megszüntetésével fenyegették meg, köztük olyanokat is, ahol nincs vagy csak minimális a hátralék. Mindezt annak dacára, hogy jelezték fizetési szándékukat a szolgáltatóknál, és már elindult a résztörlesztés is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
