Drasztikus a különbség a nagyvárosi és a kisebb vidéki iskolák között - mintha más világban tanulnának a gyerekek
Az Összkép által közölt adatok szerint hatalmas különbségek vannak a magyarországi iskolák között - ez kiderül a kompetencia-felmérések statisztikáiból, amelyekhez szemléletes ábrákat és egy részletes elemzést készítettek. Az eredmények alapján mintha más világban tanulnának a nagyvárosi és a vidéki gyerekek, írják. A lista elején a XII. kerület áll, a végén pedig a Gönci járás.
Az Összkép a szövegértési eredményeket dolgozta fel, mert, mint írják, ez a képesség határozza meg, mennyire tudják majd a diákok megérteni azt, amit a könyveikben találnak és mennyire képesek az önálló tanulásra.
A legjobb és a legrosszabb eredményű 20 járás átlagos eredménye között dupla akkora a különbség, mint egy jó és egy rossz iskola között egy átlagos járásban. Ez azt jelenti, hogy a jobb helyzetben lévő települések rosszabb iskolái is többet nyújtanak, mint a szegényebb vidékek helyi szinten jónak számító iskolái.
A lista elején nyolc budapesti kerület, valamint a Budakeszi és a Balatonfüredi járás áll, ezeken a helyeken 1560 vagy több a diákok átlagos pontszáma. A diákok szövegértése a fővárosi agglomerációban, a Balaton mentén és az ország északnyugati részén, illetve a három nagy egyetemi városban – Pécsett, Szegeden és Debrecenben – a legjobb. A lista végén Gönc, Szikszó és Kunhegyes környéke 1320 alatti pontszámmal.
Az elemzés azt is kirajzolta, hogy a diákok teljesítménye szorosan összefügg az adott járás gazdasági helyzetével. Néhány pozitív példa azonban itt is akad: vannak ugyanis olyan járások, ahol az országos tendenciával szembemenve az iskolák jobban teljesítettek, mint ahogy azt a gazdasági helyzetük alapján jósolni lehetett. Ilyenek például a budapesti 8. kerületi, zuglói, vásárosnaményi iskolák. Sajnálatos adat, hogy a gönci, a hevesi és tiszavasvári járásokban még a gazdasági helyzetet is alulmúlja az iskolák színvonala.
