Drámaian csökkent a belföldi élelmiszerek forgalma - a vásárlók az olcsóbbat választják, akkor is, ha külföldi
Akciós lengyel tojás, olcsó spanyol paradicsom, filléres német trappista. Aki rendszeresen jár bevásárolni, már biztosan találkozott ezek közül valamelyikkel. Az utóbbi hónapokban érzékelhetően egyre több feltűnően kedvezményes akciót kínálnak az élelmiszeráruházak, és nem csak a kormányzat által előírt kötelező akciózás miatt. Ezekben - kevés kivételtől eltekintve - egy a közös: a jóárasított termékek többsége külföldről érkezik Magyarországra. Pedig teljesen logikusnak tűnhet, hogy a magyar termék olcsóbb, mint a Nyugat-Európából vagy még messzebbről érkező versenytársa, hiszen helyben van, ezért nem terheli akkora szállítási költség, ráadásul a kormánynak is érdeke a magyar vállalkozások helyzetbe hozása.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara néhány napja egy közleményben figyelmeztetett arra, hogy az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket. Ezzel egy hároméves trend tört meg. A változás fő oka, hogy a brutális élelmiszerinfláció hatására a magyar vásárlók a korábbinál is jóval árérzékenyebbek lettek.
A importélelmiszerek felbukkanása azonban nem most kezdődött, hanem nagyjából akkor, amikor Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezután nagyjából másfél évtizeden keresztül az élelmiszer-kiskereskedelem forgalomnövekedése minden egyes évben nagyobb volt, mint a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítésének növekedése. Azaz több termék kellett, mint amennyit a magyar élelmiszeripar belföldön eladott. Ebből következően pedig a külföldről behozott importáru részesedése folyamatosan emelkedett. A helyzetet tovább fokozta a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok megjelenése, melyek sok esetben hozták magukkal a más országokban már jól bevált beszállítóikat is.
Erről nemrég Nobilis Márton a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy „óriási felelőtlenség volt a piacot szerző multinacionális kiskereskedelmi láncoknak még a betelepedésük idején – az EU-csatlakozás előtt – nem feltételül szabni a hazai termékek megfelelő polcarányát”. Az agrártárca élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerint
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatásában a tíz legnagyobb kiskereskedelmi lánc közel 40.000 termékét vizsgálták 16 olyan, hagyományos árukategóriában – például húskészítmények, tejtermékek, tojás, méz –, amelyekben a hazai élelmiszeripar el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel. Az eredmény alapján a magyar termékek aránya 70 százalék körüli, míg 6 évvel korábban még csaknem 80 százalékos szinten állt. Az eredmények alapján a legtöbb magyar termékkel két évvel ezelőtt a Reál üzleteiben (80,65%) találkozhattak a vásárlók, míg a legkevesebb belföldi terméket a Lidl (56,09%) kínálta.
A 2021 tavaszán publikált tanulmány alapján
Nemsokára kiderül, hogy most mi a helyzet, ugyanis a vizsgálatot kétévente megismétlik, és ezekben a napokban is folyamatban van. A friss jelentés várhatón 2024 elején jelenik majd meg.
Visszatérve a mostani helyzetre: 2018 és 2022 öt évből három is olyan volt, amikor fordult a trend, és az élelmiszer kiskereskedelem forgalomnövekedése már alacsonyabb volt, mint az iparág belföldi értékesítésének emelkedése. Vagyis erősödött a magyar termékek súlya a kiskereskedelemben. Ez főképp az elmúlt évtizedek élelmiszeripari fejlesztéseinek, a nemzetközi szinten is versenyképes magyar szereplők belépésének, a hazai reáljövedelem növekedésének, valamint a magyar termékek fogyasztását ösztönző kormányzati és érdekképviseleti kommunikációnak volt köszönhető.
„A magyar élelmiszerek minőségüket tekintve nemzetközi összehasonlításban általában igen jók, de drágábbak. Ha azonban a fogyasztónak növekszik a reáljövedelme, akkor egyre nyitottabb lesz a minőség iránt” – magyarázza Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke. Ez a kedvező tendencia fordult meg idén.
2023-ban az élelmiszer kiskereskedelem minden hónapban csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Azonban sokkal kisebb mértékben, mint ahogyan a hazai élelmiszeripar belföldi értékesítése.
Raskó György agrárközgazdász szerint a változás drasztikus.
„Miután a kiskereskedelmi forgalom csak 3,2 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőttihez képest, ebből következik az, hogy a hazai élelmiszerpiac pozícióját jelentős nagyságrendben az import foglalta el” – mondja.
Raskó György szerint a magyar kormánynak is van szerepe abban, hogy ilyen helyzetbe került a hazai élelmiszerpiac. „Komoly mértékben elveszítette belföldi versenyképességét a hazai élelmiszeripar amiatt, hogy ilyen keményen sújtja különadókkal a kormány” - állítja.
Ott van például a népegészségügyi termékadó (neta), amit a legtöbben csak chipsadóként emlegetnek. Ennek célja a 2011-es bevezetésekor az adóbevételek növelésén túl az volt, hogy kivetésével csökkenjen az egészségre káros termékek fogyasztása.
Az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség a gyártókat, termelőket, illetve az első belföldi forgalomba hozókat terhelő, egyes termékek körforgásos hulladékkezelési költségeiért vállalt fizetési kötelezettség. Raskó György szerint ezt az iparági szereplők nem fogják benyelni, hanem továbbhárítják majd a fogyasztókra.
„A kormány ezzel gondoskodott arról, hogy az infláció olyan nagyon jövőre se mérséklődjön, legalábbis olyan mértékben ne, ami a fogyasztók számára örvendetes lett volna” - mondja.
Éder Tamás szerint is elkerülhetetlen, hogy az EPR-díj „szép lassan bekerüljön a forgalomba”. Az Agrárkamara alelnöke azt mondja, hogy
ezzel a magyar élelmiszeripari ágazat nagyjából 100-120 milliárd forintos éves többletterhet kapott, ami meggyőződése szerint már az elmúlt hónapokban is lassította az élelmiszerinfláció csökkenésének ütemét.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EPR-díj az importtermékeket ugyanúgy érinti, mint a magyarokat.
„Aki tudta, már elkezdte beépíteni az értékesítési áraiba, de ez még nem sokaknak sikerült. Egy év közepén érkező többletteher nagyon nehezen tud beépülni az év során az értékesítési árakba. Tudni kell, hogy a kiskereskedők és a beszállítók között egyes termékek esetében akár éves megállapodások is vannak, de a féléves vagy a több hónapos megállapodás számít sztenderdnek” – mondja Éder Tamás.
Raskó György szerint 2024 januárjától a kötelező visszaváltási rendszer (DRS) növelheti tovább az árakat.
„Ne legyenek kétségei senkinek: az idén nagyjából 200 milliárdos terhet jelentő kiskereskedelmi különadót ugyan a kiskereskedőkre vetették ki, de nyilvánvaló, hogy ennek egy jelentős részét a kiskereskedelem az élelmiszeripari szereplőkkel fizetteti meg, a másik részét pedig a fogyasztókkal” – mondja az agrárközgadász, aki szerint mindezeket összeadva olyan jelentős pluszteher jött létre, ami minden Magyarországon forgalomba hozott élelmiszer árát jócskán emeli.
Ugyanakkor nehéz helyzetben vannak az iparági szereplők, mert a magyar fogyasztók vásárlóereje olyan mértékben csökkent az utóbbi időben, hogy nem lesz egyszerű lesz keresztülvinni további áremeléseket.
– mondja az agrárközgazdász.
Hogy talpon maradjanak, a magyar cégek próbálnak külföld felé nyitni.
„Egy évvel ezelőtt 420 forint volt a forint-euró árfolyam, most pedig 380, vagy alatta. Egyértelmű, hogy ezért az import olcsóbb lett, míg a hazai termékek esetében a különadók jóval magasabb átadási árakat okozott. A magyar élelmiszeripar emiatt kénytelen volt exportra értékesíteni, de valójában ez csak keveseknek sikerült. Azoknak, akiknek eleve megvolt a nemzetközi versenyképességük, mint például a baromfifeldolgozásban érdekelt Master Goodnak. Nekik az exporton realizálódott annyi plusz bevétel, ami ellensúlyozta a hazai fogyasztáscsökkenést. De ezt számos területen nem tudta az iparág export expanzióba fordítani, vagyis ezek a cégek erősen veszteségesek lesznek ebben az évben.”
A nehezebb gazdasági időszak miatt egész Európában csökken az élelmiszerfogyasztás, ezért az iparág folyamatos piackeresésben van. A cégek pedig elsősorban külföldön próbálják értékesíteni a többlettermékeiket azért, mert tisztában vannak azzal, hogy a kínálat növelésével csökkenthetik az árakat, ráadásul ezzel nem okoznak zavart a jól bevált piacaikon. Az Agrárkamara alelnöke szerint Magyarországon az utóbbi évtizedben ezért is jelentek meg például a német és spanyol vágóhidak termékei a hentespultokban, amikkel néhány hétre vagy hónapra sikeresen leverték az itthoni árakat, egyben komoly károkat okoztak a magyar piac állandó szereplőinek.
Raskó György a jövőt tekintve sem túl optimista.
„A kormány nem nevezi megszorításnak azt, ami valójában megszorítás. Ebben az évben legalább 25-30 konkrét formája van a megszorításoknak, ami különböző ágazatokat és a lakosságot is érintette. A különadókat mind ráterhelik például az élelmiszeriparra, a MOL-ra, a Richterre vagy a multinacionális kiskereskedelmi vállalkozásokra. Ezek a különadók olyan mértékű költségemelkedést eredményeztek idáig, amihez még jön a már említett EPR-díj, hogy
– véli Raskó György.
