SZEMPONT
A Rovatból

Drámai hatása lesz Trump autóvámjainak az európai autógyárakra is, Musk cége, a Tesla viszont nyerhet rajta

Április 3-a fekete nap lehet az európai autógyártóknak, és ennek hatásai Magyarországra is átgyűrűzhetnek. Trump 25%-os vámját nem hagyja válasz nélkül az Európai Unió, de könnyen lehet, hogy ez totális vámháborúhoz vezet.


Trump szerdán írta alá azt az elnöki rendeletet, ami alapján április 3-tól 25 százalékos vámot vetnek ki az Egyesült Államokba importált autókra és autóalkatrészekre. A döntés megrázta a világ autóiparát, és jelentősen növelte egy globális kereskedelmi háború kitörésének esélyét. Ez különösen érzékenyen érintheti Mexikót, Kanadát, Dél-Koreát, Japánt, valamint Európát, és azon belül Németországot.

Az Egyesült Államok ugyanis az EU legfontosabb autóexport-piaca – az európai járműkivitel közel negyede oda irányul. 2024-ben az EU autógyártói 38,4 milliárd euró értékben exportáltak autókat az USA-ba.

Ezen belül különösen jelentős a három legnagyobb német autógyártó, a Volkswagen, a Mercedes és a BMW szerepe. Ők adják az EU autóexportjának 73 százalékát az amerikai piacra.

Így nem meglepő, hogy az európai autógyárak részvény-árfolyama meredek eséssel reagált az új fejleményekre. A Volkswagen 1,5%-ot esett, és 2-3 százalékos veszteséget könyvelt el a Mercedes-Benz, valamint a BMW is, amely arra készül, hogy az egyre élesedő kereskedelmi konfliktusok 1 milliárd dollár veszteséget okoznak nekik idén.

A Volkswagen kitettségét növeli, hogy csak egyetlen gyáruk van az Egyesült Államokban, a Tennessee állambeli Chattanoogában, ahol Atlas és ID.4 típusú haszonjárműveket gyártanak. Az Audikat és a Volkswageneket azonban Mexikóból importálják Amerikába, a Porschék pedig egyenese Németországból érkeznek. Az amerikai piac jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly 660 ezer autót adtak el ott, míg Németországban 1,1 milliót.

Ha az Audi kereslete csökken Amerikában, az áttételesen rossz lesz a magyar iparnak is, hiszen akkor a győri gyár termékeire is kisebb lesz a kereslet - mondta Túry Gábor, a HUN REN Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa Portfolio Checklist nevű podcastjában.

Trump döntése világszerte komoly visszhangot váltott ki a világ vezető politikusainak körében is. Mark Carney, Kanada miniszterelnöke csütörtökön arról beszélt, az Egyesült Államok „többé nem megbízható partner”, így más országokkal kezdenek el kereskedni. Carney azt is bejelentette, hogy Kanada a jövő héten válaszlépésként szintén vámokat vet ki az Egyesült Államokra, és hosszú távú küzdelemre készül.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt írta, továbbra is tárgyalásos megoldásra törekednek, de hozzátette, Európa megvédi saját gazdasági érdekeit. Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy az Egyesült Államok "egy olyan útra lép, amelynek csak vesztesei lesznek a végén. Mivel a vámok és az elszigeteltség mindenki jólétét veszélyezteti". Emmanuel Macron francia elnök már előző nap figyelmeztette Trumpot: a vámok kivetése „rossz ötlet”, és ha csakugyan bevezetik őket, Európa is válaszolni fog.

Trump a közösségi oldalán reagált. Azt írta, ha az Európai Unió és Kanada összefog, hogy gazdasági kárt okozzanak Amerikának, „a valaha volt legjobb barátjuknak”, akkor „még súlyosabb vámokra számíthatnak.”

Az április elején életbe lépő 25%-os vám nemcsak a külföldi, hanem az amerikai autógyártókat is érzékenyen érinti, mivel sok amerikai márka is külföldön – például Kanadában vagy Mexikóban – gyártott járműveket értékesít. Az új vámok ráadásul olyan kulcsfontosságú alkatrészekre is vonatkoznak, mint a motorok, váltók és elektromos rendszerek, amik szintén külföldről kerülnek be az Egyesült Államokba.

Emiatt az amerikai autógyárak részvényei csütörtökön még az európaiaknál is nagyobbat zuhantak. A General Motors papírjai több mint 7 százalékot estek, mivel a vállalat számos sikeres modelljét Mexikóból hozza be. A Ford, amely kevésbé függ az importtól, közel 4 százalékot veszített.

Emelkedett viszont a Tesla árfolyama, igaz, csak 0,4%-kal, de ez is azt mutatja, hogy Elon Musk cége a vámháború egyik nyertese lehet. A Tesla ugyanis minden Amerikában eladott járművét az USA-ban, Kaliforniában és Texasban gyártja. Így ezek az autók nem esnek a vámok hatálya alá, igaz, a gyártási költségek náluk is nőnek majd az importált alkatrészek vámja miatt.

Trump ugyanakkor sietett kijelenteni, hogy Elon Musk nem befolyásolta a döntését: „Soha nem kért tőlem üzleti szívességet” – mondta.

Az elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a 25%-os vám drasztikusan megemelheti Amerikában az autók árát. AZ Egyesült Államokban eladott autók közel fele ugyanis importból származik, az összeszerelt járművekhez felhasznált alkatrészeknek pedig mintegy 60 százaléka külföldről jön. Igaz, itt a részletek még bizonytalanok. A Fehér Ház egyik tisztviselője szerint ugyanis a Kanadából és Mexikóból behozott autókat a járműben lévő nem amerikai tartalom mennyisége alapján vámolnák meg, tehát ezeknél a kocsiknál valamivel alacsonyabb lenne a vám 25%-nál. De az nem világos, hogy az alkatrészeknél is lesznek-e ilyen kivételek.

A New York Times szerint a Cox Automotive mindenesetre úgy számol, átlagosan 6 ezer dollár, vagyis 2 millió Ft lehet az áremelkedés azoknál a kocsiknál, amelyeket Mexikóban vagy Kanadában gyártanak. A magasabb árak az elemzők szerint elriaszthatják a vásárlókat, és arra kényszeríthetik a gyártókat, hogy visszafogják a termelést, ami rövid távon elbocsájtásokhoz vezethet.

Trump ennek ellenére optimista. A Fehér Házban tartott beszédében csütörtökön azt mondta: „Ez a lépés arra ösztönzi majd az autógyártókat és beszállítóikat, hogy Amerikában építsenek gyárakat.”

Szerinte „a vállalkozások visszatérnek az Egyesült Államokba, hogy ne kelljen vámot fizetniük.”

Ami azt illeti, már most is szinte minden jelentős autógyártónak van amerikai gyára: a BMW Dél-Karolinában, a Toyota Kentuckyban és más államokban, a Nissan Tennessee-ben, a Mercedes-Benz Alabamában, a Honda pedig Indianában és Ohióban gyárt autókat. De ezzel együtt is több százezer autót importálnak Ázsiából és Európából. Ezen pedig nem könnyú egyik napról a másikra változtatni.

A külföldi autógyártók ugyanakkor próbálnak gesztusokat tenni a Trump-kormányzat felé. A Hyundai például hétfőn egy Fehér Házban tartott eseményen bejelentette, hogy 21 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban a következő négy évben. A Mercedes szintén bővíteni akarja az amerikai jelenlétét.

Más autógyártók inkább kivárnak. Bár Trump szerint a vámok véglegesek, sok cég és ország abban bízik, hogy az amerikai elnök – akárcsak korábban – most is visszakozik majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fluor a kivégzős AI-videóról: Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!
A rapper is elítélte a Fidesz Budapest Facebook-oldalán megjelent videót. Nem ő volt az első, aki kiakadt a legújabb háborús AI-videón.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 19.



Közéleti vihart kavart az a mesterséges intelligenciával készült kampányvideó, ami csütörtökön jelent meg a Fidesz Budapest Facebook-oldalán. A felvételen egy kislány az édesanyját kérdezi, mikor jön haza az apja, miközben a párbeszédet háborús képsorok szakítják meg, bemutatva a férfi kivégzését.

A videó Fluorhoz is eljutott, aki korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében reagált a látottakra, vette észre a 24.hu.

„Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!”

– írta a rapper.

Korábban a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közösségi oldalán posztolt a videóról. Szerinte a Fidesz ezzel minden határt túllépett.

„Amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba. Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott a politikus, aki a videó eltávolítását és bocsánatkérést követelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim
Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.


A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin” – Videóban számolt be elképesztő kálváriájáról a Szeretlek Magyarország riportere
Vencelnek órákat kellett várnia, miközben rossz leletet kapott és még egy mentősökre támadó férfit is elé soroltak. A személyzet kedvessége volt az egyetlen pozitívum a káoszban.


A Szeretlek Magyarország videósa egy előadás közben lett rosszul, elképesztő vesegörcsök kínozták, így orvosai tanácsára a sürgősségi osztály felé vette az irányt. A kórházban töltött tíz órájáról készített élménybeszámolót, amelyben a magyar egészségügy minden nyűgét és báját megtapasztalta.

„Így lehet 10-11 órát eltölteni a sürgősségin 2026 Magyarországen” – kezdte kálváriájának történetét Vencel, aki hangsúlyozta, beszámolójában „nulla ferdítés” lesz. Reggel fél 11-kor lépett be a kórházba, ahol rögtön adminisztrációs falba ütközött. Mivel nem volt nála a TAJ-kártyája, és a lakcíme Zalaegerszegen van, körülményessé vált a felvétele.

„Nem örültek nekem közvetlen, hogy Budapesten vagyok, noha Budapesten adtam elő, tehát én mondtam nekik, hogy én Budapesten vagyok, én Budapesten adtam elő, segítsenek már rajtam, hát nem hiszem el”

– panaszolta.

Az első akadályok után egy kedves orvos vagy beteghordó kísérte be, ám ekkor vette kezdetét az igazi tortúra.

„Körülbelül másfél-két órán át szerintem rám sem basztak, hogyha lehetek őszinte”

– fogalmazott a riporter. Végül behívták, vért vettek tőle és infúziót is kapott a fájdalmaira, amit „nagyon-nagyon király”-nak nevezett. Az örömbe azonban üröm vegyült:

az infúziós állvány lába rossz volt, így minden alkalommal kézben kellett cipelnie, miközben mosdóba kísérték, ami „kicsit sem volt megalázó”. Ezt követően újabb órák teltek el várakozással, majd jött a döbbenetes hír: valószínűleg összecserélték a vérmintáját.

Az eredmények ugyanis egyáltalán nem feleltek meg a korának. „Semmi értelme nincsen annak, amit látnak a lapon, ez a lényeg” – összegezte a helyzetet. A kórházi személyzet így a vizsgálatok megismétlése mellett döntött, miután Vencel már 4-5 órát töltött a sürgősségin. Újabb vizeletminta és vérvétel következett.

A magyarországi sürgősségi osztályokon a betegeket állapotuk súlyossága szerint rangsorolják, vagyis triázsolják. A nem életveszélyes állapotban lévő páciensek, mint Vencel is, gyakran órákat kénytelenek várni, amíg egy súlyosabb eset ellátása zajlik. Ez a rendszer az ellátóhelyek leterheltsége miatt elkerülhetetlen.

Este hat óra körül jutottak el odáig az orvosok, hogy CT-vizsgálatra küldenék, de a várakozás nem ért véget, mivel folyamatosan érkeztek a súlyosabb esetek, akiket érthető módon előre vettek. Vencel több abszurd jelenetnek is szemtanúja volt.

Volt egy beteg, aki folyamatosan káromkodott, majd az ágyból kiszökve a mosdóban esett el. Egy másik férfit pedig azért soroltak elé, mert korábban rátámadt a mentősökre.

„Körülbelül olyan 20 óra, 10 perc környékén, 20 óra, 20 perc környékén tájékoztatott az orvos arról, hogy mik lettek végül is az eredmények” – mesélte Vencel. A CT végül azt igazolta, amit ő maga is sejtett a veseköveiről.

A diagnózis után gyógyszereket kapott, de még a zárójelentésre is várnia kellett, így végül este háromnegyed 9 körül, közel tíz óra után hagyhatta el a kórházat.

„Nagyon sok időt töltöttem el, annak ellenére, hogy összesen egyetlen egy labort és egyetlen egy CT-t kaptam. Ez Magyarországon 8-9-10 órában kerül jelenleg a sürgőségén”

– vonta le a következtetést.

Bosszankodva távozott, de a negatívumok mellett a pozitív élményeket is kiemelte. Az orvosokról és ápolókról azt mondta, „mindenki megfelelően szakmailag felkészült volt, és nagyon-nagyon-nagyon kedves volt velem”. Úgy érezte,

a probléma nem a személyzettel, hanem a rendszerrel van: a vizsgálatokhoz való hozzáférés rendkívül körülményes, a kórház nincs felkészülve a betegek gyors ellátására.

A hosszú várakozásnak azonban volt egy váratlan hozadéka: a váróban a sorstársak között közösség épült. „Nagyon-nagyon kedves emberekkel találkoztam ott a váróban, és a váróban már mindenki politizált, és szinte barátságot kötött. Úgyhogy ez a nap végén egy jó élmény volt” – zárta történetét Vencel.

Tízórás kálvária a sürgősségin:

@szeretlekmagyarorszag.hu #kórház #magyar #vlog #szeretlekmagyarország #szmo ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz kivégzős AI-videója ellen egyelőre senki sem tehet semmit, jogi szürkezónába tartozik
Fidesz a hivatalos kampányidőszak előtt tette közzé a katona kivégzését mutató AI-videóját a Facebookon. Az időzítés miatt jelenleg sem a reklám-, sem a választási, sem a médiahatóság nem tud eljárni ellene.


Valóságos jogi szürkezónába került a Fidesz legújabb, mesterséges intelligenciával készült háborús videója, amelyben egy magyar katonát végeznek ki, miközben a kislánya hazavárja.

A felkavaró tartalommal szemben egyelőre három magyar hatóság is széttárja a kezét: az egyik a politikai reklámok miatt, a másik a kampányidőszak hiányában, a harmadik pedig a Facebook írországi székhelye okán nem tud eljárni.

Ha egy gazdasági társaság jönne elő hasonló hirdetéssel, egyértelműen megsértené a magyar reklámetikai szabályokat, de a politikai reklámok nem tartoznak az Önszabályozó Reklám Testülethez. „Nem etikus dolog a reklámban félelemmel, halállal riogatni vagy, bármi olyan dologgal, ami az emberi méltóságot sértheti, vagy félelmet kelthet,

de hangsúlyozom, eddig tudunk elmenni, mert hivatalosan mi politikai reklámot és politikai tartalmú reklámot nem véleményezünk, a magyar reklámetikai kódex hatálya alá ezek nem tartoznak”

– fejtette ki Gerendi Zsolt, a testület főtitkára.

A politikai hirdetések ügyében a Nemzeti Választási Bizottság lenne illetékes, de a testület csak a hivatalos kampányidőszakban járhat el.

„A hivatalos választási kampány 50 nappal a választás előtt kezdődik, ami még két nap. A Kúria joggyakorlata értelmében csak ebben a szűk időszakban vizsgálhatjuk a politikai hirdetéseket”

– mondta Litresits András ügyvéd, az NVB szocialisták által delegált tagja.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig jelezte, hogy a Facebookot üzemeltető, Írországban letelepedett Metával szemben joghatóság és hatáskör hiányában nem tud eljárni

– írta a 24.hu.

A helyzet február 21-én változhat meg, a hivatalos kampány kezdetével. Ha a hirdetés akkor is fut, az NVB már vizsgálhatja az ügyet, amennyiben valaki kifogást nyújt be.

Litresits András szerint a bizottság megállapíthatja a jogsértést, eltilthatja a jogsértéstől vagy akár bírsággal is sújthatja a hirdetőt, bár hozzátette,

a fideszes többségű testületet ismerve nem tartja reálisnak, hogy elmarasztalják a Fideszt. Alternatívaként a bírósághoz fordulás vagy a Facebooknál történő tömeges bejelentés jöhet szóba.

A videó éles politikai reakciókat váltott ki. A Fidesz Budapest a videó melletti szövegben úgy fogalmazott: „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.” Az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz. „Ezt a videót mindenhonnan törölni kell, a videó megrendelőivel, elkészítőivel, és terjesztőivel szemben pedig a törvény erejével kell eljárni” – írta közleményében Arató Gergely DK-s képviselő. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba.” Litresits András szerint a videóra inkább a közveszéllyel fenyegetés vagy annak kísérlete húzható rá.

A gazdasági reklámtörvény tiltja az erőszakos vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzést, valamint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsító reklámokat, de ezek a szabályok a politikai hirdetésekre nem terjednek ki. Az AI-tartalmakra az iparági állásfoglalás szerint az az alapszabály érvényes, hogy a reklám nem lehet megtévesztő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk