HÍREK

Donald Trump megnevezte alelnökjelöltjét, aki miatt fél Európa aggódik

JD Vance sok jót nem jelent Európára nézve: keményebb nézeteket vall főnökénél mind az ukrajnai háború, mind a kereskedelem terén. Zelenszkij még reménykedik Trump elkötelezettségében.

Fischer Gábor, fotó: Jacek Boczarski/Anadolu via Getty Images - szmo.hu
2024. július 17.

Európai politikusok és diplomaták már felkészültek az USA-val való kapcsolatok változásaira egy esetleges második Donald Trump elnökség esetén. Most, hogy a republikánus jelölt az ohiói szenátort, JD Vance-t választotta alelnökjelöltjének, a BBC elemzése szerint ezek a különbségek még élesebben kirajzolódnak Ukrajna háborúja, a biztonság és a kereskedelem terén.

JD Vance, aki élesen kritizálta az USA ukrajnai segítségnyújtását, az idei Müncheni Biztonsági Konferencián azt mondta, hogy Európának tudomásul kell vennie az USA Kelet-Ázsia felé való „átfordulását”.

„Az amerikai biztonsági ernyő lehetővé tette az európaiak elkényelmesedését”

– mondta.

Nils Schmid, Olaf Scholz német kancellár pártjának vezető képviselője a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy

biztos abban, hogy egy republikánus elnökség továbbra is a NATO keretein belül maradna, még akkor is, ha JD Vance izolacionistábbnak tűnik,

és Donald Trump továbbra is „kiszámíthatatlan” marad. Emellett viszot arra figyelmeztetett hogy újabb „kereskedelmi háborúk” várhatók az USA-val egy esetleges második Trump-kormány alatt.

Egy uniós diplomata szerint négy év Donald Trump után senki sem naiv: „Megértjük, mit jelent, ha Trump visszatér egy második ciklusra, függetlenül attól, ki az alelnöke.”

Az USA Ukrajna legnagyobb szövetségese, és Volodimir Zelenszkij elnök ezen a héten azt mondta:

„Nem félek attól, ha ő lesz az elnök, együtt fogunk dolgozni.”

Az ukrán elnök úgy véli, a republikánus párt többsége támogatja Ukrajnát és népét.

Zelenszkij és Trump közös barátja Boris Johnson, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke, aki mindig is következetesen támogatta Ukrajna segélyezését, nemrég találkozott az egykori elnökkel a Republikánus Nemzeti Konvención. A találkozó után Johnson a X-en azt posztolta, hogy nem kétséges, hogy

Trump erős és határozott lesz abban, hogy támogassa Ukrajnát, és megvédje a demokráciát”.

De még ha ez az így is lenne, nem biztos, hogy mindez vonatkozik JD Vance-re, aki napokkal a teljes körű invázió előtt egy podcastban azt találta mondani, hogy „igazából egyáltalán nem érdekli, mi történik Ukrajnában”.

Az alelnökjelölt korábban fontos szerepet játszott egy 60 milliárd dolláros katonai segélycsomag késleltetésében.

„Próbálnunk kell meggyőzni őt az ellenkezőjéről” – mondta Jevhen Mahda, a Kijevi Világpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója. „Egy tény, amit felhasználhatunk, hogy Irakban harcolt, ezért meg kell hívni Ukrajnába, hogy saját szemével lássa, mi történik, és hogyan költik el az amerikai pénzt.”

Jevhen Mahda egyetért abban, hogy Trump kiszámíthatatlansága problémát jelenthet Kijev számára az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Európai Unióban a legnagyobb támogatója a Trump-Vance párosnak Orbán Viktor, aki nemrég tért vissza a republikánus jelölttel való találkozóról, miután meglátogatta Zelenszkijt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is, akivel szoros kapcsolatot ápol. Egy EU-vezetőknek írt levelében Orbán azt mondta, hogy a győztes Donald Trump nem várna az elnöki beiktatásáig, mielőtt gyorsan béketárgyalásokat követelne Oroszország és Ukrajna között.

„Részletes és jól megalapozott tervei vannak erre”

– áll a levélben.

Zelenszkij maga is azt mondta ezen a héten, hogy Oroszországnak részt kell vennie egy békecsúcson, amelyre esetleg novemberben kerülhet sor, és megígérte, hogy „teljesen kész tervvel” áll elő. Azt azonban világossá tette, hogy nem került semmilyen nyugati nyomás alá ennek érdekében.

Orbán Viktor legutóbbi „békemissziói” Moszkvába és Pekingbe azt a vádat váltottak ki Európában, miszerint visszaél hazája hat hónapos, rotációs európai tanácsi elnökségével.

Az Európai Bizottság tisztviselőit ezért arra utasították, hogy ne vegyenek részt a magyarországi találkozókon Orbán magtartása miatt.

Mi a helyzet az egymillió ukrán menekülttel?
Vance nagy rajongója Orván Viktornak, és szívesen oszt meg olyan tartalmakat Magyarországról, melyek inkább bizonyulnak konteónak, mint valóságnak.

Történt ez akkor is, amikor a magyarországi 25 százalékos rekordinflációt azzal magyarázta még 2023-ban, hogy az ország egymillió (!) ukrajnai menekültet fogadott be a háború kezdete óta. A Telex akkor utánajárt az állítás valóságtartalmának. Valójában az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) adatbázist tart fenn arról, hogy mely országok fogadtak be ukrán menekülteket a háború kezdete óta és mennyit. Az adatokat közvetlenül az adott ország hatóságától szerzik. Eszerint a magyar hatóságok akkori legfrissebb, 2023. január 31-i adatai szerint a háború kitörése óta 33 603 ukrán állampolgár adott be menedékkérelmet Magyarországon, ami a Vance által említett 1 millió menekültnek mindössze a 3,36 százaléka. A jelzett időpontig a háború kitörése óta összesen 2 151 419-en lépték át a magyar-ukrán határt Ukrajna felől, azonban a határátlépők óriási többsége csak átutazott Magyarországon.

Ami az akkori inflációt illeti, Vance állítását egy egyszerű összehasonlítással lehet cáfolni. Magyarország a népessége 0,34 százalékának megfelelő számú ukrán menekültet fogadott be hivatalosan. De még abban az esetben is, ha minden ukrán-magyar kettős állampolgár Magyarországra menekült volna, akkor se lenne magasabb az arány a lakosság 2 százalékánál.

Eközben a 38 millió lakosú Lengyelország összesen 1 563 386 ukrán menekültet fogadott be a háború kitörése óta. Ez az ottani népesség több mint 4 százalékát teszi ki. Míg azonban Magyarországon 25 százalékos volt az infláció, addig Lengyelországban mindössze 15,3 százalékos az Eurostat adatai szerint.

A Trump-kormány idején az USA vámokat vetett ki az EU-ban gyártott acélra és alumíniumra. Bár ezeket Joe Biden kormányzása alatt felfüggesztették, Trump azóta felvetette a 10%-os vámot minden tengerentúli importra, ha visszakerülne a Fehér Házba.

Az újabb gazdasági konfrontáció nem sok jóval kecsegtet, így értékelik Trump terveit a legtöbb európai fővárosban.

„Az egyetlen dolog, amit biztosan tudunk, hogy fel kell készülnünk egy újabb kereskedelmi háborúra”

- mondta Nils Schmid, a Bundestag Szociáldemokrata Pártjának külpolitikai vezetője.

JD Vance az év elején külön kritizálta Berlint katonai felkészültsége miatt. Azt mondta, hogy a fegyvergyártást alátámasztó ipari bázisuk nem elégséges. Ez további nyomást fog gyakorolni Németországra, Európa legnagyobb gazdaságára, hogy lépjen fel, mint fő szereplő az európai biztonság alátámasztásában.

A 2022-es teljes körű ukrajnai invázióra adott „zeitenwende” (fordulópont) beszéde után Olaf Scholzot gyakran vádolták azzal, hogy habozik fegyvereket szállítani Kijevnek. De szövetségesei mindig hangsúlyozzák, hogy Németország az Egyesült Államok után a második helyen áll Kijev katonai támogatása tekintetében, miközben

a hidegháború vége óta először, elérte a GDP 2%-át a német védelmi kiadások összege.

Az elemzők azonban nem győződtek meg arról, hogy a színfalak mögötti európai felkészülés komoly és elégséges lenne.

Kevés az olyan elkötelezett vezető, aki politikai befolyással vagy hajlandósággal rendelkezik ahhoz, hogy az ingatag európai kontinens jövőbeli biztonsági struktúrájának szószólója legyen.

Scholz kancellár visszafogott stílusú és egyértelműen ódzkodik attól, hogy bátor külpolitikai álláspontokat képviseljen, ráadásul nagyon is valószínű, hogy jövőre kiesik a hivatalból.

Emmanuel Macron francia elnök pedig súlyosan meggyengült azután, hogy parlamenti választásokat hirdetett, amelyek politikai bénultságba sodorták országát.

Andrzej Duda lengyel elnök kedden arra figyelmeztetett, hogy ha Ukrajna elveszíti a harcát Oroszországgal szemben, akkor

„Oroszország lehetséges háborúja a Nyugattal rendkívül közelivé válik”

„A falánk orosz szörny újra és újra támadni akar majd” – fogalmazott.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet

Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.

KÉK HÍREK

Videón, ahogy egy férfi a beérkező vonat elé próbál lökni egy utast Seattle-ben

A 26 éves Elisio Melendez ellen emberölés kísérlete a vád, de ő tagad. Azt állítja, valaki más viselhette az ő ruháit a támadáskor.

KÉK HÍREK

Lezárják fél Budapestet kedden és szerdán az amerikai alelnök érkezése miatt

A rendőrség dinamikus zárást alkalmaz a fővárosban a magas rangú delegáció közlekedésének idejére. A korlátozások érintik többek között az M3-as bevezetőjét, az Andrássy utat és a Lánchidat is.

Címlapról ajánljuk

HÍREK

„Az életemet tették tönkre” – 40 milliót kap vissza a pert nyert gyulai devizahiteles

Egy gyulai gazdálkodó család jogerősen pert nyert az UniCredit Bank ellen a Fővárosi Ítélőtáblán. A felvett 20,5 millió forintra több mint 61 milliót fizettek vissza, a túlfizetés most visszajár.

Maier Vilmos, képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Benjamin Brunner - szmo.hu
2026. április 03.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az UniCredit Banknak több mint 40 millió forintot kell visszafizetnie egy gyulai családnak, mert a devizahitel-szerződésükben nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról. A csütörtöki döntés alapjaiban rengetheti meg a devizahiteles ügyek eddigi gyakorlatát, mivel a bíróság a bankot kötelezte a fizetésre annak ellenére, hogy a pénzintézet már korábban eladta a követelést egy faktorcégnek – írta a 24.hu.

A jogi győzelem egy családi tragédia végére tehet pontot. A korábban gazdálkodóként dolgozó családfő, Alb Illés könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy a törlesztés és a végrehajtás miatt szinte mindenüket elvesztették. El kellett adniuk 80 hektár szántóföldet, mezőgazdasági gépeket, két házat és egy kisbuszt is, gyakran áron alul.

„Az életemet tették tönkre” – mondta a férfi az ítélethirdetés után. Hozzátette, hogy a megélhetésük azóta bizonytalan. „70 ezer forint a nyugdíjam, abból élünk” – fogalmazott.

Az ítélet egy tavaly tavaszi, az Európai Unió Bíróságán született döntésen alapul, amely kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló elégtelen tájékoztatás a teljes szerződés érvénytelenségét okozza. Ilyen esetben az adósnak csak a felvett tőkeösszeggel kell elszámolnia, minden ezen felüli befizetés visszajár neki. A perben a banknak kellett volna bizonyítania, hogy a tájékoztatás megfelelő volt, de ezt nem tudta megtenni. A bíróságon meghallgatott hitelügyintézők már nem emlékeztek a konkrét szerződéskötés körülményeire. A hazai gyakorlatot a Kúria jogegységi határozata is ehhez igazította, amely szerint érvénytelenség esetén a bíróság nem teheti érvényessé a szerződést, kivéve, ha azt a fogyasztó – a teljes körű tájékoztatást követően – kifejezetten kéri.

A döntés legfontosabb eleme, hogy a bíróság az eredeti hitelező bankot, és nem a követelést később megvásárló EOS Faktor Zrt.-t kötelezte a 40 713 319 forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére.

A család ügyvédje, Bihari Krisztina szerint ez földindulást okozhat a követeléseladások piacán, mivel a bankok így már nem tudnak megszabadulni a hibás szerződésekből fakadó felelősségüktől. Az ügyvéd szerint már látszanak jelei annak, hogy egyes pénzintézetek elkezdték visszavásárolni a korábban eladott követeléseiket.

A gyulai család 2007-ben 20,5 millió forint kölcsönt vett fel, amire a végrehajtással együtt összesen 61 219 319 forintot fizetett vissza. Alb Illés elmondta, hogy korábban megpróbált egyezséget kötni a bankkal, és felajánlott 25 millió forintot a tartozás lezárására, de a pénzintézet ezt elutasította, és inkább eladta a követelést.

Az ügyvéd szerint a bank jobban járt volna az egyezséggel, mert így a 25 milliós nyereség helyett most több mint 40 milliót kell visszafizetnie.

A család ügyvédje elmondta, a mostani ítélet ugyan siker, de ügyfelei elvesztették a megélhetésüket biztosító eszközeiket. Ezért megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy kártérítési pert indítsanak a végrehajtást elindító EOS Faktor Zrt. ellen.

Kapcsolódó

Újabb bank bukott pert egy devizahitelessel szemben: 2,6 milliót kell visszafizetnie a Raiffeisennek

Egy nyolc évig húzódó ügyben hoztak elsőfokú ítéletet a Budapest Környéki Törvényszéken. A dunakeszi ingatlantulajdonos arra hivatkozott a perben, hogy a devizahitel kockázataival kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„A végét jelentheti” – Bezárattak egy kecskeméti kocsmát a drogszigor miatt

A kecskeméti Buszos Korcsma üzemeltetője, Kovács Szabolcs fellebbez a hatósági döntés ellen. A tavalyi törvénymódosítás akár három hónapos bezárást is lehetővé tesz.

KULT

Végleges a Sziget éjszakai programja, 100 fellépővel jönnek a hajnali bulik

Az idei Sziget Fesztivál elektronikus zenei helyszínén, a Delta Districtben véglegesedett a fellépők névsora. A kínálatban Peggy Gou, Richie Hawtin, Dimension és a Pan-Pot is szerepel.

KÉK HÍREK

„Gyere vissza, kérlek, nem mehetsz el így” – A Morrison's 2-ben megölt Gábor anyjának szívszorító üzenete

Meghosszabbították a Morrison's 2-nél történt emberölés gyanúsítottjának letartóztatását. Az áldozat, Gábor édesanyja a közösségi médiában üzent fiának, miközben a nyomozás lezárult.

HÍREK

Nézőpont: A Fidesz nyeri választást, de kétharmad még a Mi Hazánkkal együtt sem lesz

A Nézőpont Intézet friss felmérése 109 mandátumot jósol a Fidesz-KDNP-nek, ami abszolút többséget jelentene. A kutatás a Tisza Pártot 80, a Mi Hazánkat pedig 8 képviselővel látja a következő Országgyűlésben.

Maier Vilmos, fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos - szmo.hu
2026. április 03.

A kormányközeli Nézőpont Intézet a választás előtt bő egy héttel a listás mandátumok elosztását is megbecsülte, amiből az derül ki, hogy a Fidesz–KDNP ismét abszolút többséget szerezhet a következő országgyűlésben.

A modelljük szerint a kormánypártok 109, a Tisza Párt 80, a Mi Hazánk pedig 8 mandátumra számíthat. A parlamentbe jutna még egy roma nemzetiségi képviselő, valamint Hadházy Ákos független jelöltként

– írta a 24.hu. Az intézet 75 százalékos részvétellel kalkulál, ami mintegy 5,7 millió belföldi érvényes szavazatot jelentene. Számításaik szerint a Fidesz-lista 46, a Tisza-lista 40, míg a Mi Hazánk-lista 8 százalékot kaphat.

Ezek a számok egyértelmű kormányalakítási lehetőséget jelentenek a Fidesz számára,

ugyanakkor a Nézőpont becslése szerint a kétharmados többség még úgy sem jönne össze a jelenlegi kormánypártnak, ha koalíciót kötne a Mi Hazánkkal, és a nemzetiségi mandátumot is hozzájuk számítanánk.

Ez a forgatókönyv éles ellentétben áll más kutatások eredményeivel. A 21 Kutatóközpont a héten publikált legfrissebb mérése például rekordnak számító, 16 százalékpontos előnyt mért a Tisza Párt javára a pártválasztók körében. A 24.hu mandátumkalkulátorának feltételezései mellett ezek a számok magabiztos, bár nem kétharmados tiszás győzelmet vetítenek előre, 129 mandátummal a Tisza Párt, 64-gyel a Fidesz–KDNP és 6-tal a Mi Hazánk számára.

A két becslés közötti hatalmas különbség a választási rendszer sajátosságaiból és a bizonytalansági tényezőkből fakad. A végeredményt nagyban befolyásolja a részvételi arány, a külhoni szavazatok megoszlása, amelyeket a Nézőpont 86 százalékban a Fidesznek jósol, valamint a billegő egyéni választókerületek sorsa, ahol akár néhány száz szavazat is dönthet.

A listás mandátumok elosztását bonyolítják a töredékszavazatok is, amelyek a győztes jelöltekre leadott, de a mandátumszerzéshez már nem szükséges, illetve a vesztes jelöltekre leadott voksokból állnak össze. A Nézőpont modellje szerint a Tisza Párt több töredékszavazatra számíthat, mint a Fidesz. „A Fidesz-lista a 66 győztes (és 40 vesztes) választókerület után még 1.349.013, a Tisza-lista 39 győztes (és 67 vesztes) választókerület után 1.694.844, a Mi Hazánk listája pedig 418.200 töredékszavazatot kaphat” – részletezte a számításokat az intézet.

Kapcsolódó

Magyar Péter vereség esetén felhívná Orbán Viktort a választás éjszakáján

A Tisza Párt elnöke szerint a NER nem olyan stabil, mint amilyennek látszik, és egy választási vereség után belső árulásokra számít. Magyar egy interjúban azt is elmondta, szerinte a Fidesz belső köreiben már a Tisza-kormány szabotálására készülnek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

FOTÓGALÉRIA: „Az esküje szerint élt” – Így búcsúztatták a 22 évesen elgázolt rendőrt, Zalavári Bálint Zsoltot

Csütörtökön eltemették a posztumusz rendőr törzsőrmestert, akit szolgálatteljesítés közben gázoltak halálra. Búcsúbeszédét a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője tartotta.

KÉK HÍREK

„Hiba csúszott a manőverbe” – Kisiklott a Taurus-mozdony Soroksáron

A MÁV-csoport szerint egy mozdony tolatás közben siklott ki a Soroksári út állomáson. A jármű áttörte a vágány végi ütközőbakot, az eset a közforgalomtól elzárt területen történt.

KÖZÖSSÉG

Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!

A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.

HÍREK

Nagyot ugrott a külképviseleten szavazók száma: négy éve 65 ezren voltak, most majdnem 91 ezren

A választók csütörtökön 16 óráig kérhették, hogy külföldön vagy másik magyarországi településen szavazhassanak az április 12-i választáson. Az átjelentkezők száma végül mintegy 14 ezerrel emelkedett egyetlen nap alatt.

Maier Vilmos, fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2026. április 03.

A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.

Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint csütörtök reggel még 87 302-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, de a péntek reggeli adatok szerint a választási irodák csaknem 3700, az utolsó napon benyújtott kérelmet rögzítettek,

így most 90 978-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 65 480 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.

A legtöbben, 9511-en Londonban szavaznának, míg Hágában 6327, Münchenben 5557, Bernben 4170, Stuttgartban 4168, Bécsben pedig 2955 választópolgár kívánja leadni a szavazatát. Az utolsó napon a legtöbben Londonban vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, itt egy nap alatt csaknem 680-nal nőtt a választópolgárok száma, de mintegy 500-zal nőtt a Münchenben és 380-nal a Stuttgartban szavazók száma is.

Mindössze két szavazót várnak Dakkában, hármat pedig Ramallah-ban. Öten szeretnének szavazni Jekatyerinburgban, 6-6 szavazó pedig Kigalit, Dar-es-Salaamot és Lusakát jelölte meg. Tíznél kevesebb választót várnak még Kinshasába, Kazanyba és Kampalába (7-7), illetve Montevideóba (8).

A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és a pártlistás vagy - nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében - nemzetiségi listás szavazólapon voksolhat.

A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat bekeverik a szavazópolgár választókerületében az erre kijelölt szavazókör szavazatai közé. Ugyanebben a szavazókörben kerülnek megszámlálásra az átjelentkezők szavazatai is.

Azok, akik jövő vasárnap nem a lakóhelyükön szeretnének voksolni, ugyancsak csütörtökön 16 óráig jelentkezhettek át egy másik magyarországi település névjegyzékébe.

Az NVI adatai szerint csütörtök reggel még 210 891 volt az átjelentkezők száma, ez péntek reggelre mintegy 14 ezerrel nőtt és összesen 224 657-en jelentkeztek át szavazni a lakóhelyüktől eltérő településre.

A legtöbb átjelentkező a fővárosi 12. számú egyéni választókerületben (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9167-en jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4527-en jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en. A legkevesebb átjelentkezéssel szavazó választópolgárt a fővárosban a 16. számú (XXIII. kerületi székhelyű) választókerületben várják, mindössze 651-et.

Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4086 átjelentkező van a péntek reggeli adatok szerint.

Kapcsolódó

A TISZA Párt fölényesen legyőzte a Fideszt a külképviseleteken, rekordsokan voksoltak az EP-választáson

A Momentum lett a harmadik, a többi párt tíz százalék alatti voksot kapott a külföldön, a követségeken személyesen megjelent szavazóktól.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Szeretted az első Super Mario-filmet? Akkor van egy rossz hírem: erre a folytatásra nem biztos, hogy készen állsz

Vizuális orgia vagy totális mellényúlás? Az új Super Mario Galaxis-film ellenben elődjével, sokkal inkább a fiatalabb korosztályt célozza … A film folyamatosan pörög, villog és robban, mégsem áll össze egésszé, hiába van tele cukisággal. De vajon ez tényleg fejlődés, vagy inkább visszalépés?

KÖZÖSSÉG

8 család fogott össze, hogy lakóotthont építsenek autista felnőttek számára, segítséget kérnek a megvalósításhoz

Autista gyermekeik jövőjét féltő szülők a Világom Alapítványon keresztül fogtak bele a projektbe, amihez várják a támogatásokat. Az egyik érintett szülő, Magyari Péter újságíró a Facebookon magyarázta el, miért van szükségük az autista fiataloknak a lakóotthonra.

KULT

Ma lenne 90 éves Csukás István, akinek meséin nőtt fel az egész ország

Az ország mesemondója, Csukás István 1936. április 2-án született. Süsü, a sárkány, Mirr Murr és Gombóc Artúr "atyjának" generációk meghatározó mesevilágát köszönjük.

HÍREK

Direkt36: Henry csapata helyezhette el a Tisza Párt irodájában megtalált kémtollat

A Direkt36 birtokába került üzenetváltások szerint a magát Henrynek nevező személy ismerte el a felelősséget a kémtoll-akcióért. Az üzenetet a párt egykori informatikusának, Hrabóczki Dánielnek küldte, akit a csoport megpróbált beszervezni a párt ellen.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.

A Tisza Párt ellen dolgozó, magát Henrynek nevező személy csapata helyezhette el azt a kémtollat, amelyet Magyar Péter még 2024 novemberében mutatott be egy sajtótájékoztatón – írja a Direkt36 a birtokába került új üzenetváltások alapján. A dokumentumok szerint Henry még a lehallgatóeszköz visszaszerzését is szorgalmazta, amiért bőséges jutalmat ígért a párt egyik korábbi informatikusának, a Gundalf néven elhíresült Hrabóczki Dánielnek.

A beszélgetésre tavaly, március 31-re virradó éjszaka került sor. Henry először megjegyezte, hogy már nem olyan egyszerű eszközöket bejuttatni a párt irodájába, mint korábban, majd rákérdezett: „Erről jut eszembe: a kémtoll még nálad van, vagy Péternél maradt végül?” Amikor Hrabóczki jelezte, hogy ismeri az ügyet, de nincs nála a toll, Henry eldicsekedett a szerkezet bonyolultságával és az akció céljaival.

„Tudod, mi általában egy akcióval több célt is megpróbálunk elérni. Ez a cucc például akkor került oda, miután Péter elkezdte túlmisztifikálni a lehallgatásos sztorit”

– írta.

Henry szerint épp kapóra jött, hogy Hrabóczki ment átnézni az irodát, mert „kíváncsiak voltunk, mennyire vagy alapos”. Hozzátette, abban is reménykedtek, hogy Magyar Péter a sajtóban „Tóni szuperfegyvereként” mutatja majd be a tollat. A szerkezetről azt állította, önmegsemmisítőt is építettek bele, hogy „még jobban megkeverjük a vezetőséget”. Amikor Hrabóczki megjegyezte, hogy a tollban nem volt SD-kártya, Henry így felelt:

„hát persze, hogy nem volt benne. Ez a típus élőben is tökéletesen működik. Pont ezért választottuk.”

még Magyar Péter 2024. november 18-án egy sajtótájékoztatón mutatta be a fekete tollat, amelyet elmondása szerint egyik IT-biztonságért felelős munkatársa talált meg egy tárgyalóban, az internetkábel-csatornában. Akkor a pártelnök még egy online is beszerezhető, amatőr eszközről beszélt. A mostani üzenetváltásokból úgy tűnik, a megtaláló éppen Hrabóczki Dániel lehetett.

A kémtoll-ügy a Tisza bedöntését célzó titkos művelet része lehetett, amelynek fő célja a párt informatikai infrastruktúrájának megbénítása volt a választások előtt. Miután Hrabóczki és egy másik, Buddha becenevű informatikus elhatározták, hogy lebuktatják Henryt, a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott náluk egy névtelen bejelentés alapján, gyermekpornográf tartalmakat keresve. Ilyesmit nem találtak, a Henryvel folytatott üzenetváltásokról készült képernyőképeket azonban igen. A Direkt36 szerint a nyomozásba beavatkozott az Alkotmányvédelmi Hivatal, amely a két informatikus meggyanúsítását szorgalmazta, miközben a nyomozók nem vizsgálhatták Henry kilétét.

A kormány a nyilvánosságban egy másik történetet vázolt fel, amely szerint a két informatikus valójában ukrán kém, és az Alkotmányvédelmi Hivatal egy kémelhárító akciót hajtott végre. Ezt az állítást Orbán Viktor is megismételte, Hrabóczki Dániel azonban egy interjúban tagadta, hogy bármilyen külföldi titkosszolgálattal kapcsolatban állt volna.

A Tisza Párt és Hrabóczki Dániel a Direkt36 friss megkeresésére nem reagált.