Dobrev Klára nyílt levele Csányi Sándornak: „Az emberségnek mindig a profit felett kell állnia”

Kedden már mintegy harminc százalékpontos előnyt áraztak Magyar Péter javára a Polymarketen, így kevesebb mint négy héttel az április 12-i választás előtt a pénzpiaci fogadók szerint soha nem volt még ekkora esélye a kormányváltásnak.

A Polymarket egy valós idejű előrejelző piac, ahol a részvényár a bekövetkezés becsült valószínűségét tükrözi. A magyar választással foglalkozó felület forgalma március közepén meghaladta a 32 millió dollárt, ami több mint 10 milliárd forintot jelent, a rendszer nem egy hagyományos közvélemény-kutatás, hanem a saját pénzüket kockáztató, tétre menő kereskedők kollektív ítélete. A fogadóoldal szabályai szerint kizárólag az a személy számít nyertesnek, akit a parlamenti választás után hivatalosan is kineveznek miniszterelnöknek.

Magyarországon a Polymarketet idén januárban tették elérhetetlenné, és tiltott szerencsejáték szervezésének gyanúja miatt indítottak hatósági eljárást a platform üzemeltetőjével szemben. A portált nem hagyományos módon betiltották, hanem egy ideiglenes hozzáférés-blokkolást rendeltek el, amely az eljárásban hozott végleges döntésig maradhat hatályban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy magyar IP-címről az oldal nem elérhető január 19. óta. Azonban a Polymarketet elemző oldalak továbbra is elérhetők hazánkban, köztük a Polymarket Analytics is.

A Polymarket Analytics egy olyan külső adatelemző oldal, amely a Polymarket prediction marketjeihez kapcsolódó adatokat gyűjti és rendezi: piacokat, tradereket, pozíciókat, PnL-t, aktivitást és rangsorokat mutat. A saját leírása szerint „minden trader, market, position és trade” áttekintésére szolgál, és a leaderboardokat nagyjából 5 percenként frissíti.

Fáklyák gyúltak, a tömeg a „Viktor, Viktor!” rigmust skandálta, miközben a miniszterelnök színpadra lépett Dunaújváros főterén. A március 18-i, szerdai eseménynek az adott különös jelentőséget, hogy három héttel korábban Magyar Péter is pontosan ugyanitt tartott nagygyűlést. A Fidesz láthatóan készült az összehasonlításra: a színpadot a tér egyharmadánál állították fel, a mögötte lévő részt pedig lekordonozták, a területet ráadásul hatalmas, feliratos sátrakkal szűkítették tovább – írta a Telex.

A rendezvényre már egy órával a kezdés előtt százak érkeztek, a tér előtti buszmegállóban pedig percenként álltak meg a bérelt buszok, amelyekből tucatjával szálltak ki az emberek. Fél hat és hat között nagyjából egy tucatnyi ilyen jármű futott be, ami arra utal, hogy a résztvevők jelentős része más településekről érkezhetett. Ezt támasztották alá a tömegben feltűnő, településneveket (Iváncsa, Ercsi, Pusztaszabolcs, Nagykarácsony, Mór, Paks, Madocsa) tartalmazó táblák is, amelyek az esemény végén a különbuszokban tűntek el.

A programot Molnár Krisztián, a Fidesz helyi választókerületi elnöke nyitotta meg, aki azonnal a résztvevők számával kezdte. Azt mondta, este fél hétkor „megkaptuk a mai hivatalos adatokat”, és „kétszer vagyunk többen, mint ők voltak”. Hogy miféle hivatalos adatokról van szó, nem részletezte. Molnár beszélt Nagy Ervinről, a Tisza Párt helyi jelöltjéről is, akinek neve hallatán egy férfi a tömegből odavetette, hogy „az buzi”. A politikus erre rájátszva kifejtette, Nagy Ervinről elég annyit tudni, hogy „Lakatos Márk legfőbb barátja”, amit a közönség egy része nevetéssel fogadott.

Orbán Viktort ovációval és hosszas „Viktor, Viktor, Viktor!” skandálással fogadták. Beszédében jórészt a korábbi, kaposvári és egeri állomásokon elhangzottakat ismételte meg, elsősorban az állítólagos ukrán fenyegetést és a kormányzás eredményeit, köztük a munkaalapú gazdaságot, a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint a többgyerekes anyák adómentességét sorolta. A miniszterelnök a dunaújvárosi vasmű helyzetéről egy szót sem szólt.

Az esemény után a távozó kormánypárti szimpatizánsok és az ellentüntetők között volt némi feszültség. A Kontroll.hu-nak a tiszás ellentüntetők azt mondták,  „egy jó nagy darab úriember"  széttépte a táblájukat. „Majdnem meg is vertek minket."  Szerintük a rendezvényszervezők, a biztonságiak és a rendőrök is végignézték az egészet, de semmit sem csináltak.

Közel egyórás várakozás után lépett színpadra szerdán Dunaújvárosban Orbán Viktor, aki a fiatalokat buzdította részvételre az április 12-i választáson, miközben már a pénteki EU-csúcsra is készült, ahol az orosz olajról szóló vitában ígért nagy csatát.

A miniszterelnök országjárásának harmadik állomásán Radics Gigi és Curtis koncertje, valamint több helyi politikus beszéde vezette fel a kormányfő érkezését. Molnár Krisztián, a Fidesz helyi választókerületi elnöke azzal kezdte, hogy kétszer annyian gyűltek össze, mint Magyar Péter februári rendezvényén. Őt Süli János paksi képviselő követte, akit a közönség már türelmetlenül fogadott, egyre hangosabban követelve a miniszterelnököt. Végül Mészáros Lajos, a térség kormánypárti képviselője emlegette Zelenszkijt és a Tisza Pártot. A korábbi állomásokhoz hasonlóan a közönség itt sem kérdezhetett.

Orbán Viktor azzal nyitott, hogy meglepte a vasárnapi Békemenet és az országjárás részvételi aránya is, majd megjegyezte, hogy az ő népük a végén szokott előjönni. A választás tétjének a háborúból való kimaradást nevezte. Hangsúlyozta, hogy a háború kitörésekor segítették az ukránokat, „mindent megadtunk nekik”, de azt nem várhatják el, hogy Magyarország közben tönkretegye saját magát. Ezt követően a fiatalokhoz fordult.

Beszéde ezután visszatért a háború veszélyére és az olcsó orosz energia kérdésére. A miniszterelnök kijelentette, a pénteki EU-csúcson személyesen fogja megakadályozni, hogy Magyarországnak le kelljen válnia az orosz energiahordozókról.

A 24.hu tudósítása szerint a rendezvény végén a Kontroll és az RTL stábjának tűnt fel, hogy

Erről számolt be a Telex is: azt írták a fórum kezdése előtt egy órával már legalább százan voltak, amire az adott magyarázatot, hogy

Arról is írnak, hogy a tömegben sok településnevet tartalmazó táblát lehetett látni, amelyek között voltak környékbeli települések (például Iváncsa, Ercsi, Pusztaszabolcs és Nagykarácsony), de olyanok is, mint a Fejér másik végében lévő Mór, vagy a Tolna megyei Paks és Madocsa.

Még 2019-ben döntöttek a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának átfogó korszerűsítéséről, amire akkor bruttó 55 milliárd forintot szántak. Csakhogy a beruházás végül csaknem a duplájába került. Hogy pontosan mire ment el ez a rengeteg pénz, azt a 444.hu írta meg most, miután kiperelték a székház felújításának dokumentációját.

A korszerűsítési munkálatokat az MNB igazgatóságának döntése értelmében a jegybank kizárólagos tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. végezte. Az volt a terv, hogy a felújítás az MNB alapításának századik évfordulójára, vagyis 2024 nyarára meglesz, de

Azonban még így sem készültek el időre, ugyanis végül csak 2025 januárjában költözhetett be a jegybank a felújított székházba.

A 444 először közérdekű adatigényléssel próbálta megtudni, mire ment el ez a sok pénz, majd pert indítottak, amit 2025 végére jogerősen megnyertek. A bíróság kötelezte az MNB-t, hogy bocsássa a lap rendelkezésére a módosított, megemelt költségvetésű szerződést, és annak mellékleteiből nyolcat. Ezekből a cikk szerint kiderült, hogy

A lap sorra vette, hogy mi mennyibe került forintra pontosan. Például az irodatereknél az egyedi asztalosmunkák és a belső terek reprezentatív kialakítása több mint 2,3 milliárd forintba került. A VIP különteremben, illetve VIP étteremben csak a falburkolatra 177 millió forintot költöttek. Kaspókra, virágládákra és növényekre tízmilliók mentek el, tájépítészetre összesen 166 millió forint. Ugyanennyibe kerültek a mosdók is, amelyek berendezési tárgyai a legérdekesebb tételek között vannak.

A cikkben külön kiemelik a második emeleti, 35,1 négyzetméteres elnöki vizesblokkját, amelyet korábban Matolcsy György volt jegybankelnök használt.

Az elnöki WC-t egy műemléki jellegű díszítő fatagozatokkal ellátott, külön belsőépítészeti tervek alapján készített pácolt tömör fa ajtó választja el az elnöki irodától – amelynek csak a tapétázása több mint nettó 20 millió volt – , amelyért áfa nélkül majdnem 12 milliót fizettek.

A 444 a cikkben összegzi, hogy a korszerűsítés nem volt költségtakarékos, az MNB és a leányvállalata, az MNB-Ingatlan közötti kapcsolat miatt kellően transzparens sem volt, a beruházási szerződés pedig egy időben annak hiányosságai miatt alaptörvényi előírásoknak sem felelt meg. Ráadásul a munkálatok nem segítették a műemléki állapot helyreállítását, hanem azzal éppen ellentétes hatást ért el.