HÍREK
A Rovatból

Direkt36: Törölték az óriási vagyonokat rejtő magántőkealapok gazdáit az állami adatbázisból

Januárban még több tucat magántőkealap valós tulajdonosa szerepelt a NAV tényleges tulajdonosi adatbázisában. A Direkt36 erről szóló cikkének megjelenése óta azonban törölték őket. Az eltűnésükért senki nem vállal felelősséget.


A Direkt36 Telexen megjelent cikke szerint teljesen eltűntek a magántőkealapok a NAV által működtetett tényleges tulajdonosi adatbázisból, miközben idén januárban ennek segítségével a Direkt36 még kormányközeli üzletemberek sorát tudta beazonosítani a hatalmas vagyonokat rejtő alapok mögött.

Ez a gazdagok körében az utóbbi években egyre népszerűbbé váló befektetési forma alacsony adókat és anonimitást biztosít – hasonlóan az offshore cégekhez –, ezért sok százmilliárd forint vándorolt frissen alapított magántőkealapokba. Ebbe a rejtőzködő világba biztosított ritka bepillantást a NAV 2021 óta működő, úgynevezett tényleges tulajdonosi adatbázisa, amelyben több tucat magántőkealap legnagyobb befektetőinek neve is felbukkant. Köztük volt számos közismert kormányközeli milliárdos, például Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt vagy Jászai Gellért. Mint a Direkt36 megírta, ez azért fordulhatott elő, mert az adatbázis friss, a rá vonatkozó szabályozás pedig bonyolult, így nem mindig egyértelmű, hogy milyen adatoknak kell ott szerepelniük.

Az év elején a „magántőkealap” keresőszóra még 37 érdemi találatot adott a NAV adatbázisa, ez nullázódott le júliusra. Pedig a két keresés között eltelt fél évben gyors ütemben szaporodtak tovább a magántőkealapok: míg januárban még 119 magántőkealapot tartott nyilván a Magyar Nemzeti Bank (MNB), most, július második felében már 182-t listáz ki a keresője.

Az eltelt időben a vonatkozó jogszabályok nem változtak, új iránymutatások nem jelentek meg. A magántőkealapok adatait egyszerűen törölték. Ezért azonban senki nem vállal felelősséget. Az adatbázist működtető és felügyelő adóhatóság a Direkt36-nak küldött, összesen másfél soros válasza alapján ők egyáltalán nem foglalkoznak az adatbázisban megjelenő adatokkal: „A tényleges tulajdonosi adatbázis a számlavezetők által – minden hónapban – szolgáltatott adatokat mutatja meg. Ezeket az adatokat a NAV változtatás nélkül teszi elérhetővé.” Tehát az adatok beküldését az a bank végzi, amely az adott magántőkealap számláját kezeli. Megkerestük a hazai pénzintézeteket összefogó Bankszövetséget, hogy valóban az érintett bankok távolították-e el a magántőkealapokat az adatbázisból, de nem reagáltak.

Az MNB sem felügyeli, hogy mi kerül be a tényleges tulajdonosi adatbázisba, holott korábban adott ki iránymutatást arról, hogyan kell megállapítani a cégek és más, bonyolultabb üzleti formák valós tulajdonosait. Szerintük a felügyelő szerv – amely Magyarországon a pénzmosás elleni küzdelemért felelős – a NAV, a felmerülő kérdésekre pedig a jogalkotónak, azaz a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak (GFM) kell válaszolnia. A GFM nem reagált a Direkt36 megkeresésére.

Az adatok törlésével kapcsolatban megkerestünk 8 magántőkealap-kezelő céget is, amelyek összesen több, mint 20 magántőkealapot kezelnek. Alapjaik közül sokat korábban megtaláltunk a NAV adatbázisában.

A kérdésekre végül négyen válaszoltak. A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. azt közölte, hogy sem az adatok törlését, sem módosítását nem kezdeményezték. A Jászai Gellérthez köthető IKON Alapkezelő is azt írta, hogy bár korábban kezdeményezték a magántőkealapjaikra vonatkozó adatok pontosítását a NAV rendszerében, de nem tettek lépéseket a törlésükre. A Tiborcz István üzlettársa és barátja, Szécsényi Bálint által vezetett Közép-Európai Kockázati és Magán-tőkealap Kezelő Zrt. szerint az ügyben csak a NAV illetékes.

A Mészáros Lőrinc céges ügyeit intéző ügyvédként ismert Kertész József Tamás, aki egyben a Primefund Befektetési Alapkezelő igazgatósági elnöke sem adott egyértelmű választ arra, hogy kezdeményezték-e az adatok törlését. „A pozíciómból eredően nem tudok erre választ adni, nem válaszolhatok a szakmám szabályai alapján” – közölte Kertész, aki szerint a tényleges tulajdonosi adatbázist létrehozó törvény egyébként sem nevesíti a magántőkealapokat – utalt ezzel arra, hogy szerinte emiatt nem is kell szerepelniük a rendszerben.

Ez valóban így van, kifejezetten a magántőkealapokat tényleg nem nevezi meg a vonatkozó törvény és a pénzmosás elleni küzdelmet célzó többi jogszabály, valamint az MNB korábbi iránymutatása sem tér ki rájuk. Igaz, azt sem mondja ki semmilyen szabály, hogy rájuk ne vonatkoznának ezek az átláthatósági szabályok.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartások egy EU-s kezdeményezés révén jöttek létre a pénzmosás elleni küzdelem részeként. A cél az volt, hogy az európai üzleti világ szereplőinek a tényleges tulajdonosait azonosítani lehessen és bizonyos megkötésekkel megismerhetővé váljanak. Egy luxemburgi és angliai alapkezelők compliance managereként dolgozó szakértő, Szabó Gábor szerint a magyar jogalkotó mulasztása lehet, hogy nem tette egyértelművé, mi a teendő a magántőkealapokkal, de az biztos, hogy az EU pénzmosás elleni irányelvei alapján rájuk is egyértelműen vonatkoznak a szabályok.

Szabó szerint más államok jóval komolyabban veszik a pénzmosás elleni küzdelmet, mint Magyarország. „Az, hogy van olyan magántőkealap, amely nem vagy pontatlanul szerepel a végső tulajdonosi adatbázisban, vagy csak a vezetői vannak megnevezve, már önmagában szankcionálandó lenne. Ráadásul erre egy sor résztvevőnek kellene figyelnie a bankól az alapkezelőig” – mondta. Szerinte a szabály egyértelmű, a minimum 25 százalékban érdekelt személyek, valamint a döntéshozók mind tényleges tulajdonosnak minősülnek. „Ennek kikényszerítése a hatóság feladata” – tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Temetés a strandon – 250 gyerek piknikezett, amikor a Duna-parton megjelent a gyászmenet Dunabogdányban
Egy iskolai évzáró pikniket zavart meg egy hangosítással és székekkel lebonyolított temetési szertartás a dunabogdányi Duna-parton. A helyiek felháborodtak, a polgármester pedig bejelentette, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében a vízügyi hatósághoz fordul.


Közbotránkozást okozott Dunabogdányban, hogy miközben körülbelül 250 gyerek piknikezett a helyi strandon, a közvetlen közelben egy üzletszerűen megszervezett, vízbe szórásos temetési szertartást tartottak. Az eset csütörtökön történt a település frekventált Duna-parti szakaszán, ahol egy temetkezési szolgáltató hangfalakkal és székekkel bonyolította le a búcsúztatót – írta a Blikk. A helyiek felháborodtak, a település polgármestere pedig a közösségi oldalán reagált a történtekre.

Liebhardt András polgármester arról írt, hogy a szertartás helyszíne ugyan a strandtól előírt százméteres védőtávolságon kívül esett, de egy forgalmas, vízi sportokra is használt, átmeneti sátorozásra kijelölt területen volt. A polgármester szerint a helyzetet súlyosbította a közeli iskolai piknik, a bejegyzésében pedig élesen bírálta a körülményeket.

„A június 18-ai szertartás groteszk mivoltában túlment az eddigieken” – fogalmazott a polgármester.

A településvezető szerint a falu lakói közül többen is jelezték felháborodásukat az események miatt.

„Több felháborodott hívást is kaptunk a faluból is, közbotránkozás kísérte a szertartást.”

Liebhardt András szerint a Duna a helyiek számára kiemelt közösségi és szakrális tér, a mostanihoz hasonló eseményeket pedig a közösség idegenszerűnek és provokatívnak tartja. A polgármester jelezte, hogy egyeztetéseket kezdeményezett az illetékes vízügyi hatósággal a helyzet rendezése érdekében, és hangsúlyozta a hatályos szabályok – mint például a terület kezelőjének engedélye és a lebomló urna használata – betartásának fontosságát.

Más frekventált vízfelületeken a hatóságok korlátozzák a hamvak vízbe szórását, különösen a főszezonban. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság például a Tiszán és a Tisza-tavon idén is korlátozást vezetett be: május 1. és szeptember 15. között hétvégéken és ünnepnapokon nem engedélyeznek ilyen szertartásokat, hogy biztosítsák a pihenni vágyók zavartalanságát. A hasonló intézkedések azt a gyakorlatot tükrözik, hogy a kegyeleti jogokat igyekeznek összehangolni a közösségi terek, mint amilyen a népszerű dunabogdányi part is, rendeltetésszerű használatával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid lezárta Lázár János nagy tervét, Budapesten marad a múzeum
Vitézy Dávid közlekedési miniszter a Közlekedési Múzeum új kiállításának megnyitóján jelentette be, hogy az intézmény Kőbányán marad. A miniszter a korábbi elképzelést a budapestiek és vidékiek szembeállításának nevezte.


„Ennek vége van” – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Közlekedési Múzeum új, „Öveket becsatolni” című időszaki kiállításának szombati megnyitóján. A miniszter ezzel lezárta az intézmény Debrecenbe költöztetésének évek óta vitatott tervét, és megerősítette, hogy a múzeum otthona a kőbányai Északi Járműjavító területén lesz.

Az eseményen Vitézy mellett Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vett.

Vitézy Dávid a múzeum körüli korábbi vitákra utalva úgy fogalmazott, elődje, Lázár János „a megosztásra épülő politikai kultúrának a foglyául ejtette ezt a múzeumot”.

A miniszter szerint egy kulturális intézmény politikai célú kisajátítása és „a budapestiek és a vidékiek egymás ellen hangolásának lehettünk tanúi” az elmúlt években – írta a [Telex.hu](https://telex.hu/belfold/2025/06/30/kozlekedesi-muzeum-debrecen-vitezy-david-lazar-janos).

A megnyitón Magyar Péter azzal köszöntötte a nézőket, hogy „Repülővel érkeztem éjszaka Brüsszelből”, majd méltatta az új minisztert. A miniszterelnök szerint a közlekedés ügye olyan vezető kezébe került, aki őszinte lelkesedéssel fordul a terület felé.

„Biztos vagyok benne, hogy Vitézy Dávid a magyar közlekedés talán legnagyobb rajongója” – tette hozzá. A beszédek után a résztvevők megnézték a főként a közlekedésbiztonságról szóló kiállítást, ami szombaton 14 órakor nyitott meg a nagyközönség előtt.

Vitézy a vitát abszurdnak nevezte, majd kijelentette: „Itt van újra a Közlekedési Múzeum Kőbányán, az Északi Járműjavítóban”.

A korábbi kormányzat Lázár János vezetésével erőltette a múzeum Debrecenbe költöztetését, ami ellen Vitézy Dávid – akkor még a kormányon kívülről – következetesen tiltakozott. A tervet egyenesen „újabb hadüzenetnek” nevezte Budapest ellen, a debreceni helyszínt pedig egy autópálya-csomópont melletti, tömegközlekedéssel elérhetetlen területnek minősítette.

A vita akkor élesedett tovább, amikor a debreceni épületre kiírt tervpályázatot egy, a korábbi miniszterhez köthető építész cége nyerte.

A helyzet az idei kormányváltással változott meg. Vitézy Dávid miniszterként is kitartott korábbi álláspontja mellett, majd tavasszal arról számolt be, hogy egy fórumon Lázár János maga is elismerte, hogy rossz ötlet lett volna a költöztetés. Ez már előrevetítette a debreceni projekt leállítását, amit a miniszter most, a Múzeumok Éjszakája alkalmából megnyitott új kőbányai kiállításon jelentett be hivatalosan is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Titkos paktummal vádolja a Fidesz az egyik alkotmánybírót és Magyar Péter sógorát
A Fidesz szerint Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora titkos alkut kötött. Az állítólagos alku értelmében a Sulyok-beadványt blokkoló bírók a helyükön maradhatnak.


Titkos paktumot kötött Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton – állítja szombat reggeli közleményében a Fidesz. A párt szerint a megállapodás értelmében azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre venni Sulyok Tamás államfő beadványát, a posztjukon maradhatnak.

A Fidesz szerint „a tegnapi volt a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napja.”

Az ellenzéki párt arra reagált, hogy pénteken gyakorlatilag meghiúsult, hogy az Alkotmánybíróság Sulyok Tamás indítványáról tárgyaljon – írja a Telex.hu. Szabó Marcel és hat másik alkotmánybíró ugyanis kizáratta magát az eljárásból, többek között arra hivatkozva, hogy a köztársasági elnök nem egy már elfogadott törvényről, hanem egy jövőbeli, feltételezett helyzetről kért állásfoglalást.

A hét kizárással a testület határozatképtelenné vált, mivel a teljes üléshez a tagok kétharmadára, azaz tíz főre lett volna szükség. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ezért levette a beadványt a hétfői ülés napirendjéről.

A fejleményre Magyar Péter miniszterelnök is reagált, aki a kialakult közjogi válság miatt Sulyok Tamás és Polt Péter azonnali távozását követelte.

„Itt a vége a történetnek” – üzente Sulyok Tamásnak a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján a miniszterelnök.

A Sándor-palota szűkszavúan csak annyit közölt, hogy „a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.”

A mostani konfliktus előzménye, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök június 11-én azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület értelmezze, egyedi helyzetek rendezésére irányuló Alaptörvény-módosítások alkotmányosnak minősülnek-e. Az államfő azután lépett, hogy Magyar Péter május végéig adott határidőt neki és más közjogi méltóságoknak az önszántukból való lemondásra, és kilátásba helyezte, hogy a tiszás parlamenti többség Alaptörvény-módosítással fogja őket elmozdítani.

A helyzet pénteken eszkalálódott, amikor a hét alkotmánybíró lépésével megbénult a testület, és az ügy lekerült a napirendről. Erre reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott, az Alkotmánybíróság fellázadt a köztársasági elnök ellen, ami azonnali lemondásra kell, hogy késztesse az érintetteket. A Fidesz másnap, szombaton emelte a tétet a titkos paktum vádjával.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk