Brutális büntetésre számíthatnak a Babaváró hitelt igénylők, ha nem születik egy gyerekük sem

Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.

Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.

– írta Zelenszkij.

Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.

Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.

Látványos kivonulás szakította félbe a kormány rezsicsökkentési politikájáról szóló vitát a parlamentben hétfő délután. A karzaton ülő középiskolásnak látszó csoport éppen akkor távozott, amikor Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes éppen őket szólította meg.

Az eseménysor egy fideszes képviselő, Aradszky András interpellációjával kezdődött, aki a kormány rezsicsökkentését dicsérte, azt állítva, hogy a Tisza Párt el akarja törölni azt. A 444.hu tudósítása szerint a képviselő akadozva olvasta fel a szövegét, és egy ponton véletlenül azt mondta, hogy „az orosz olajról és földgázról való leválás óriási rezsicsökkentést" jelentene, bár ezt gyorsan rezsinövekedésre javította. Felszólalása végén azt a kérdést tette fel, hogy a kormány milyen eszközökkel tudja biztosítani, hogy „a magyar családokat megvédjük a rezsi ööö árának a növekedésétől”.

Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes válaszolt, aki megpróbálta felélénkíteni a vitát azzal, hogy a karzaton ülőkhöz fordult. „Engedje meg, hogy eltérő nézőpont és beszédmódot válasszak, ugyanis sok fiatal ül itt a karzaton, bizonyosan vannak közöttük ellenzéki szavazók is” – mondta, amire a karzatról egy behallatszó „Csak!” válasz érkezett.

A jelenet annyira feltűnő volt, hogy az ülést levezető Jakab István magyarázatot fűzött hozzá. A pulpitusról azt mondta: „Rétvári miniszterhelyettes úr vendégei voltak itt, és az időkeretük lejárt, ezért távoztak a karzatról”.

A vita hátterében a kormány következetes kommunikációja áll, amely a rezsicsökkentés fenntartását és az olcsó orosz energiaforrások megőrzését hangsúlyozza. Ezzel szemben a Tisza Párt programja szerint a rezsitámogatást nem eltörölnék, hanem szociális alapon bővítenék, miközben 2035-ig megszüntetnék az orosz energiafüggőséget, és energetikai korszerűsítési programokat indítanának a háztartások terheinek csökkentésére.

A rendőrök házkutatást tartottak pénteken dr. Heindl Péter pécsi jogásznál, aki ellen kormányzati óriásplakátok átfestése miatt folyik büntetőeljárás. A hatóság a kihallgatás után ment ki a lakására, ahol néhány plakátdarabot és maradék tapétaragasztót foglalt le – írta a pécsi eseményekről elsőként beszámoló Szabadpécs.hu.

A mostani eljárás előzménye egy február közepi akció, amikor Heindlt rendőrök igazoltatták, miközben épp egy plakátot „javított ki”. Az eredeti plakáton Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Manfred Weber volt látható az „Üzenjük Brüsszelnek: Nem fizetünk!” felirattal. Ebből Heindl egy zebrával, Orbán Viktorral és Mészáros Lőrinccel kiegészített verziót készített, „Üzenjük 60pusztának: nem fizetünk!” szöveggel.

Heindl Péter szerint a pécsi eset nem egyedi. Úgy tudja, országszerte előfordul, hogy a hatóságok már az eljárás elején a szabálysértési határ fölé értékelnek egyetlen kormányplakátot. Szerinte így akár egy-két plakát átfestése miatt is büntetőeljárás indulhat tapasztalatlan, csupán elkeseredett állampolgárok ellen.

A jogász a kihallgatásán ismét elmondta, hogy nem tartja magát bűnösnek. Álláspontja szerint nem követett el sem bűncselekményt, sem szabálysértést, csupán a politikai véleménynyilvánítás jogával élt. Szerinte a kormányzati óriásplakátok törvénytelenek, mert egyoldalúan avatkoznak be a választás rendjébe, ami ellen a fellépést állampolgári kötelességének tartja. Heindl felvetette annak gyanúját, hogy a kárértéket központi utasításra állapítják meg ilyen magasan, azzal a céllal, hogy elrettentsék az embereket a politikai véleménynyilvánítás ezen formájától.

Heindl Pétert korábban több hasonló ügyben is bűnösnek mondta ki a bíróság, a Pécsi Ítélőtábla több jogerős ítéletében is megrovásban részesítette folytatólagos rongálás miatt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) korábban úgy értékelte, hogy a Kúria falfirkálással kapcsolatos döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. A kormányzati plakátok piacának legnagyobb szereplője a kormányközeli tulajdonosi háttérrel működő Publimont. A plakátolásra vonatkozó szabályozás egyébként 2024-től szigorodott, az új előírások szerint csak az országos reklámkataszterbe felvett felületek használhatók. Az eljárás Heindl ellen legalább egy tucatnyi plakát ügyében folyik, amelyekért a jogász vállalta a felelősséget.

Magyar Péter Facebook-posztban reagált a kormány üzemanyagárakat érintő bejelentésére. A TISZA párt elnöke azt állítja, pártja már egy hete követeli, hogy a kormány védje meg a magyar embereket az elszabaduló benzin- és gázolajáraktól.

Szerinte Orbán Viktor egy hét után „ébredt fel és vette észre”, hogy szinte minden közép-európai országban olcsóbb tankolni, mint nálunk. Magyar úgy véli, egy hét kellett a miniszterelnöknek, hogy „az uszítás és hazudozás helyett lépjen”, de szerinte most sem sikerült meglépnie azt, amit a legtöbb országnak, vagyis hogy csökkentse az üzemanyagokat terhelő adókat.

A kormány hétfőn délután jelentette be, hogy „védett árat” vezet be az üzemanyagokra. Ennek értelmében a 95-ös benzin literenkénti ára legfeljebb 595 forint, a gázolajé pedig 615 forint lehet a magyar rendszámos járművek számára. A lépést a nemzetközi olajár-emelkedéssel indokolták, és a 2021 végén alkalmazott üzemanyag-árstophoz hasonló rendkívüli piaci beavatkozásként írták le.

Ennek előzménye, hogy 2024 tavaszán a nemzetgazdasági miniszter „önkéntes” igazodásra szólította fel a hazai forgalmazókat a regionális átlagárhoz. A KSH akkori, az EU Weekly Oil Bulletin adataira hivatkozó közlése szerint 2024 áprilisában a magyar átlagár a környező országok átlaga felett volt: a 95-ös benzinért 648 forintot kértek a hazai kutakon, míg a régiós átlag 623 forint volt, a dízel esetében pedig 649 forint állt szemben a 622 forintos átlaggal.