HÍREK
A Rovatból

Brutális büntetésre számíthatnak a Babaváró hitelt igénylők, ha nem születik egy gyerekük sem

Ezért kell figyelni az alapkamat alakulását, ha CSOK-ot vagy Babavárót szeretnétek felvenni.


Az infláció elleni küzdelem jegyében legutóbb múlt hét kedden emelte a jegybank az alapkamatot, a vártnál is nagyobb mértékben 7,75 százalékra.

Az emeléseknek vélhetően ezzel nincs vége, de ha visszanézzük az elmúlt egy év adatait, akkor lesz látható az a brutális kamatvágta, amibe az MNB kezdett ez idő alatt.

2021. július 28-án az MNB 1,2 százalékra emelte az addig 0,9 százalékos alapkamatot. Az év végén december 15-én azonban már 2,4 százaléknál jártunk, idén februárban pedig már 3,4 százaléknál. A jegybank ekkor begyorsított és

márciusban 4,4 százalékra, áprilisban pedig 5,4 százalékra emelte a kamatot,

innen pedig már csak két döntésre volt a mostani 7,75 százalékos kamatszint.

Ez a drasztikus alapkamat-emelés egyben azt is jelenti, hogy drágában lehet piaci hitelhez jutni, de gondot okozhat olyan kedvezményes hitelek és támogatások esetében is, mint a Babaváró vagy CSOK.

Babaváró: ha nincs gyerek, akkor nő a törlesztő és büntetést is fizetni kell

A Babaváró esetében a piaci hiteleknél jellemző referenciakamatot határoznak meg a szerződés megkötésekor.

Ahogy Tóth Levente, a Bank360.hu szakértője fogalmazott: a Babaváró egy speciális eset, hiszen ezt az igénylő kedvezményes hitelként veszi fel, ez alakul át támogatássá. Persze csak akkor, ha a vállalt feltételek teljesülnek, és megszületnek a tervezett gyerekek. Ha öt éven belül legalább egy gyerek a világra jön, akkor az igénylő már a futamidő végéig megkapja a kamattámogatást.

„Ha azonban egyetlen gyerek sem születik öt éven belül, akkor ez átalakul piaci hitellé, ami a szerződéskötéskor meghatározott referencia kamathoz van kötve. Ezentúl ez alapján számolják a törlesztő részletét, emellett pedig az addig felvett kamattámogatást is egy összegben vissza kell fizetni” – mondta Tóth Levente.

A referenciakamatot pedig befolyásolja az alapkamat is.

Aki például tavaly júniusban vette fel a Babavárót, annál a referenciakamat még két százalék alatt volt, az idei júliusi igénylők azonban már 6,94 százalékos referenciakamattal számolhatnak, az augusztusi igénylők pedig már 7,47 százalékkal. A Bank360 számításai szerint így,

akik most veszik fel a Babavárót, és nem sikerül majd teljesíteniük a feltételeket, azoknak a körülbelül 45 ezer forintos törlesztőrészlete akár 100 ezer forintra is felmehet, emellett pedig mintegy 4,5 millió forintot kell egy összegben visszafizetniük

az addigi kamattámogatásként.

Brutális a CSOK-támogatás büntetése

A CSOK tízmillió forintos támogatása esetén még drámaibb az alapkamatemelés hatása. Abban az esetben, ha nem születik meg egyetlen gyerek sem, akkor a tízmillió forint után az alapkamat ötszörösét kell fizetni. Amikor azonban ezt a szabályt meghatározták, akkor nagyon alacsony volt az alapkamat, így a büntetés a kölcsön összegének körülbelül három százaléka volt.

Aki viszont most veszi fel a CSOK-támogatást, annak már a 7,75 százalékos alapkamat ötszörösét, tehát a kölcsönösszeg 38,75 százalékát kell visszafizetnie, ha nem teljesíti a feltételeket,

ez pedig már annyi, amennyit a közismerten legdrágább hitelkártya tartozásokra kénytelenek fizetni az ügyfelek.

„Ez az igénylőknek így már nem egy háromszázalékos, hanem egy 38,75 százalékos lehetséges problémát jelent” – mondta Tóth Levente, aki szerint itt már egy állami beavatkozásra is szükség lenne, hiszen az eredeti célnál már jóval nagyobb mértékű a büntetés az alapkamat emelése miatt.

A 15 millió forintig igényelhető CSOK kamattámogatott hitel esetében pedig, ha elveszítjük a jogosultságot, akkor itt is piacira változik a 3 százalékos kedvezményes kamat, ami szintén a szerződéskötéskor meghatározott referenciakamathoz kötött, és szintén egyösszegben vissza kell fizetni az addig felhazsnált kamattámogatást.

Lehet, hogy keveseknek fog fájni, de nekik nagyon

Ezek a problémák persze csak akkor jöhetnek elő, ha a vállalt gyerekek nem születnek meg.

A Babaváró programban az igénylőknek öt évük van arra, hogy legalább egy gyerek megszülessen. A program három éve indult, tehát akik elsőként éltek ezzel a lehetőséggel még azok is benne vannak a határidőben. Adatok így erről egyelőre nincsenek. Ahogy a CSOK esetében sem látjuk még, hány párnak nem sikerül majd teljesíteni a feltételeket.

Azt viszont lehet tudni, hogy 2015. július 1. és 2021. december vége között mintegy kétszázezer CSOK-kérelmet fogadott be az állam, összesen majdnem 660 milliárd forint értékben. Ebből a CSOK keretei között 152 ezer család szerződött 450 milliárd forintra, a falusi csokkal pedig további huszonhatezer család jutott hozzá több mint 140 milliárd forinthoz.

Tóth Levente szerint persze elképzelhető, hogy a probléma az összes igénylőhöz képest kevés embert fog érinteni, de

„akiket érinteni fog, azokat nagyon”.

A növekvő kockázatok azonban úgy tűnik egyelőre nem riasztják el az embereket. Az MNB adatai szerint például a Babaváró hitelből májusban 43,8 milliárd forint fogyott, ami az év eleji gyengülés után újabb emelkedést jelent az előző hónaphoz képest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy családi fotót posztolt, elárulta, mivel foglalkoznak a szülei és a testvérei
Magyar Péter a közösségi oldalán tett közzé egy képet a családjáról, hogy elejét vegye a róluk terjedő hamis tartalmaknak. A bejegyzésben leírta, hogy édesanyja és húga is bíró, míg édesapja ügyvéd.


Magyar Péter egy családi fotót tett közzé, amivel állítása szerint az interneten terjedő hamis képekre kívánt reagálni. A bejegyzésben a családtagjai foglalkozásáról is írt.

„Édesanyám világ éltében bíró volt, édesapám pedig ügyvéd” – közölte.

Majd hozzátette: „A húgom szintén biró.”

Az öccsével kapcsolatban megjegyezte, hogy őt az emberek már ismerik. Magyar Márton újságíró, a Kontroll című lap és YouTube-csatorna vezetője.

Bejegyzését azzal zárta: „Köszönök mindent!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron szerint 17 milliárdos állami kifizetőhelyről kapott pénzt Tóth Gabi, Gáspár Győző, Pataky Attila, Dopeman és G.w.M
Molnár Áron szerint a Nemzeti Kulturális Alap egy ideiglenes kollégiuma osztott ki milliárdokat a választás előtt. A színész azt állítja, a döntéseket törvényellenesen nem hozták nyilvánosságra, és a pénzeket kampánycélokra adhatták.


Állami „kifizetőhelyről” beszélt Molnár Áron csütörtökön, aki szerint 17 milliárd forintnyi közpénzt osztottak ki a választások előtt ismert előadóknak is, a döntések egy részét pedig nem hozták nyilvánosságra, ahogy azt a törvény előírná. A színész a Magyarország Kedvenc Reggeli Műsora adásában arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő összesen 790 jogi személynek juttatott pénzt a teljes keretből – írta a 24.hu.

Molnár szerint a folyamat nem a szokásos pályázati rendben zajlott. Azt állította, 2025-ben, a választás előtt az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma számos döntést hozott, amelyekről a minisztérium egyedileg értesítette a kedvezményezetteket, hogy nyújtsanak be kérelmet.

„Ezek a döntések nem kerültek nyilvánosságra sem az NKA, sem NKTK honlapján, pedig ez törvényi előírás” – fejtette ki a színész.

Molnár Áron több nevet is felolvasott a kedvezményezettek listájáról. Állítása szerint Tóth Gabi és párja, Papp Máté Bence közös, jelenleg végrehajtás alatt álló cége 9 millió forintot kapott, az énekesnő pedig magánszemélyként további 5 milliót. Szintén Molnár állítása, hogy 5 millió forintos egyedi támogatásban részesült Gáspár Győző, Pityinger László (Dopeman), Zalatnay Sarolta és az Edda összes tagja. Pataky Attila cége 150 millió forinthoz jutott, és

G.w.M is kapott a pénzből, amiből a színész szerint egy aranymajmot is vásárolt.

A színész úgy véli, a pénzeket politikai célokra adhatták, mivel szerinte a pályázatok nem voltak nyilvánosak, és az összegekkel nem kell szigorúan elszámolni.

„Az, hogy a pályázat nem nyilvános, törvényellenes. A kuratóriumi tagok nem nyilvánosak, ami ugyanúgy törvényellenes” – jelentette ki Molnár.

Azt is hozzátette, hogy állítása szerint a támogatások kiosztásához Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter hozzájárulása kellett.

Bár a döntések a hivatalos oldalakon szerinte nem jelentek meg, Molnár felhívta a figyelmet, hogy az Országos Támogatási Rendszerbe bekerültek, és a Közpénzügyi Portálon lekérdezhetők. Szerinte ez csak egy volt a több kifizetőhely közül, és mindet át kellene vizsgálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letiltották YouTube-ról a Gajdics Ottós dalt, a készítő a HírTV-re gyanakszik
Lekerült a videómegosztóról Mronk youtuber slágere, amit Gajdics Ottó választási műsoros megszólalásaiból készített. Szerinte a csatorna keze van a dologban.


Elérhetetlenné vált Mronk Óriási kognitív disszonancia című dala a YouTube-on. A dal mesterséges intelligenciával készült, szövegét Gajdics Ottó megszólalásai adják. Gajdics a HírTV választási műsorában az utolsó pillanatig biztos volt abban, hogy a Fidesz fog nyerni. Ami persze nem így történt.

A letiltásról az alkotó, Gronk is megszólalt a Facebookon. Tegnap még azon a véleményen volt, hogy egy magánszemély jelenthette a videót, de mára jobban átvizsgálta az eltávolításról szóló értesítést, és szerinte a kérelmező valójában a HírTV volt. A dolgot bonyolítja, hogy kapcsolattartóként egy magánszemélyt adott meg a bejelentő, akinek a nevét Mronk kitakarta:

Összegzésként pedig úgy fogalmaz, szerinte

„elég egyértelmű, hogy ez a Hír TV akciója volt. Nekem egyébként fura, hogy ez nekik annyira fáj: ha olvasnák a kommenteket, visszatérő reakció, hogy ne csináljak ilyeneket, mert kezd szimpatikus lenni Ottó. Inkább énekelné el ő is.”

Egyébként a dal a szerzői jogokra kevésbé érzékeny Facebookon még elérhető:

Emellett Mronk másik Gajdics Ottós dala, a Hülyét csináltak belőlem az internet is hallgatható még.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az egyik alkotmánybíró lemondásra szólította fel Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét
Szabó Marcel alkotmánybíró az Alkotmánybíróság (AB) keddi rendes ülésén egy nyilatkozatot olvasott fel, amelyben távozásra kérte az elnököt. A Magyar Hang értesülése szerint a lépést azzal indokolta, hogy Polt Péter múltja súlyosan rontja az intézmény társadalmi presztízsét.


Zárt ajtók mögött, az Alkotmánybíróság keddi rendes ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter elnököt az egyik bírótársa, Szabó Marcelírta a Magyar Hang. A lap több forrásból származó értesülése szerint Szabó felállt és felolvasott egy nyilatkozatot, amire Polt Péter nem reagált, és vita sem alakult ki a felvetésről.

Szabó Marcel azzal érvelt, hogy Polt Péter múltja miatt az Alkotmánybíróság társadalmi presztízse olyan alacsony szintre süllyedt, hogy csakis az elnök távozása mentheti meg magát az intézményt.

Polt Péter korábban a Fidesz tagja volt, majd két ciklusban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Működését számos kritika érte, amiért az ügyészség több, fideszes politikusokhoz köthető ügyben nem indított eljárást, vagy indokolatlanul lassan folytatta a nyomozást.

Az Országgyűlés 2025. június 11-én az Alkotmánybíróság elnökévé választotta Polt Pétert, a megbízatás 12 évre szól.

Szabó Marcel 2016 óta alkotmánybíró. Márciusban ő volt az egyetlen a testületben, aki különvéleményt fűzött ahhoz a határozathoz, amely szerint a közmédiának a közösségi oldalain nem kell kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtania. A Magyar Hang szerint többször is voltak már a kormánnyal szemben kritikus állásfoglalásai.

A kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnöke, Magyar Péter többször is felszólította távozásra Polt Pétert és más, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetőket.

Magyar május 31-i határidőt szabott az önkéntes lemondásra, kilátásba helyezve, hogy utána jogi eszközökkel távolítják el őket.

Az ellenzékbe került Fidesz erre válaszul online petíciót indított az általuk kinevezett Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében, jelezve, hogy politikai eszközökkel is harcolnak a pozíciók megtartásáért.

A Magyar Hang forrásai szerint a keddi ülés „rendkívül feszült hangulatú” volt, de a nyílt konfrontáció egyelőre elmaradt.

Az Alkotmánybíróság az egyik a legfontosabb hatalmi ágat képviseli Magyarországon.

A törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja, amely megalkotja a jogszabályokat és ellenőrzi a kormány munkáját; a végrehajtó hatalom központi szereplője a kormány, élén a miniszterelnökkel, amely a törvények végrehajtásáért és az ország irányításáért felel; míg az igazságszolgáltató hatalmat a bíróságok, köztük a Kúria testesítik meg, amelyek feladata a jogszabályok értelmezése és az igazságos ítélkezés biztosítása. Az Alkotmánybíróság pedig a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk