prcikk: Az unió is halaszt 90 napig: addig nem lesznek ellenvámok az amerikai vámháborúra válaszként | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Az unió is halaszt 90 napig: addig nem lesznek ellenvámok az amerikai vámháborúra válaszként

Az Európai Bizottság 90 napra felfüggeszti az USA elleni válaszvámokat. Ursula von der Leyen szerint még adnak egy esélyt a tárgyalásoknak – ha nem jön be, jönnek a büntetések.


Az Európai Bizottság

90 napra elhalasztja az Egyesült Államokkal szemben bevezetni tervezett válaszvámokat

– jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Mint mondta, a cél az, hogy „esélyt adjanak a tárgyalásoknak”. Hozzátette: „Ha a tárgyalások nem sikeresek, az ellenintézkedéseink élesedni fognak.”

A döntés annak ellenére született, hogy az uniós tagállamok – Magyarország ellenszavazata mellett – éppen egy nappal korábban hagyták jóvá a válaszintézkedéseket. A jóváhagyás azonban csak felhatalmazást adott a bizottságnak, amely egyelőre nem él ezzel a lehetőséggel.

A bizottság szóvivője, Olof Gill a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján azt mondta, a bizottság egyeztetni fog a tagállamokkal, a gazdasági szereplőkkel és az Egyesült Államokkal is. Úgy fogalmazott: „Készek vagyunk dealeket kötni.”

Gill arról is beszélt, hogy az Európai Unió válaszintézkedései nem Donald Trump legutóbbi, 90 napra felfüggesztett általános vámemelésére adott reakciók lettek volna, hanem az amerikai acél- és alumíniumvámokra, amelyek továbbra is érvényben vannak. Ezen kívül az EU-t érintő autóipari vámok is élnek. A bizottság szerint most azért nem hoznak újabb lépéseket, hogy „teret hagyjanak a tárgyalásokra”.

Gill újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy az Európai Unió nem tudott előzetesen Trump döntéséről, miszerint elhalasztja az új vámok bevezetését. Bár Maroš Šefčovič uniós biztos két nappal korábban telefonon egyeztetett az amerikai kereskedelmi miniszterrel, Howard Lutnickkal, Gill szerint valószínű, hogy ez a téma nem került szóba. Úgy fogalmazott: „Nem hiszem, hogy szóba került volna az amerikai szünet abban a hívásban, de kétlem, hogy a beszélgetőpartner tudott volna arról, hogy ez várható. Lehet, hogy tévedek, ez csak az én saját véleményem.”

Donald Trump a vámfelfüggesztés bejelentése előtt a republikánusok képviselőházi bizottsága előtt arról beszélt, hogy más országok egyezséget akarnak vele kötni. Szavai szerint: „Hívogatnak az országok, hogy kinyalják a seggemet egy alkuért cserébe.” Hozzátette: „Kérem, kérem, uram, kössön alkut. Bármit megteszek, uram.”

Forrás: hvg.hu, The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Néhány óra alatt több mint 1 millióan látták A tavaszi szelet
Szombat reggel átlépte az álomhatárt a dokumentumfilm nézettsége. A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.



Ahogy már hírt adtunk róla, a filmet alkotó és forgalmazó Juno11 elérhetővé tette a Tavaszi Szél - Az ébredés című dokumentumfilmet, vagyis a Magyar Péter-filmet a YouTube-csatornájukon. Az alkotók videóüzenetben jelentették be, hogy

az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban.

Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy

a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást.

Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

Bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

A film nézettsége szombaton, a reggeli órákban átlépte az 1 milliót, és percről percre folyamatosan nő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Küldöm a heti MP-s információkat” – Kiszivárgott, hogyan figyelték a Tisza-közeli üzletembert
Az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai belső levelezésükben utaltak egy üzletember lehallgatására. A Tisza Párt megerősítette, hogy az illető korábban szervezett nekik találkozókat.


„Küldöm a heti MP-s információkat” – ezzel a megjegyzéssel továbbították egymásnak egy magyar üzletember lehallgatásáról szóló anyagokat az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai, derül ki a 444-hez eljutott titkos dokumentumokból.

A hivatal 2024 vége és 2025 eleje között figyelte meg az üzletembert, aki rendszeres kapcsolatot ápolt ellenzéki körökkel, köztük a Tisza Párt környezetével, és találkozókat szervezett a politikai és gazdasági élet szereplői között.

A Tisza Párt megerősítette, hogy az üzletember korábban valóban szervezett találkozókat egyes politikusaik számára, de a kapcsolatot azóta megszakították vele. Az eset a Tisza Párt környezetében zajló titkosszolgálati műveletek sorába illeszkedik, amelynek részletei az elmúlt napokban kerültek nyilvánosságra: a kormány március 28-án egy, az Alkotmányvédelmi Hivatalban készült meghallgatási videót tett közzé, majd Hrabóczki Dániel, azaz „Gundalf” informatikus adott interjút, csütörtökön pedig egy magát titkosszolgának kiadó „Theo” nevű személy üzenetei láttak napvilágot.

A lehallgatások tényét két dokumentum is alátámasztja, köztük egy olyan e-mail, amely az üzletember telefonhívásainak és sms-váltásainak kivonatát tartalmazza.

Maga az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a cikk szerzőinek, hogy az üzletembert korábban megfigyelték, miután egy ügy kapcsán a látókörükbe került, de ezt a hivatal jogszerűnek tartja.

A jelentésekben következetesen használt MP rövidítés körül éles vita alakult ki. A hivatal szerint a betűszó nem Magyar Péter nevére utal, hanem a Magyar Proliferáció rövidítése.

A proliferáció a tömegpusztító fegyverek és a kettős-felhasználhatóságú termékek, valamint az előállításukhoz szükséges eszközök nem kívánatos továbbadását jelenti, ugyanakkor a lap szerint több körülmény miatt is valószínűtlen, hogy erről lenne szó.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ki vagyunk rekesztve” – Drámai helyzetbe kerültek az izlandi magyar szavazók
Az Izlandon élő magyar állampolgárok egy része még nem kapta meg a levélszavazási csomagját. A postai késések miatt veszélybe került, hogy voksaik a törvényi határidőre beérkezzenek a Nemzeti Választási Irodához.


Több Izlandon élő magyar sem kapta még meg a levélszavazási csomagját, hiába regisztráltak időben, még februárban az áprilisi választásra. Mivel Izlandon nincs magyar külképviselet, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak ez az egyetlen módja a szavazásnak – írta a Telex. A húsvéti ünnepek miatti postaszünet után a csomagok legkorábban kedden érkezhetnek meg, így szinte lehetetlen, hogy a válaszborítékok a törvényi határidőig, április 12-én este 7 óráig visszaérjenek a Nemzeti Választási Irodához.

Az Izlandra költözött magyarok azonban szervezkedni kezdtek: az Izlandi Magyarok nevű Facebook-csoportban megtervezték, hogy összegyűjtik a beérkező borítékokat, és egyikük hazarepül az összes levélszavazattal.

Ehhez az kell, hogy a szavazási csomagok legkésőbb április 10-ig megérkezzenek hozzájuk. A helyzetet nehezíti, hogy a helyi tiszteletbeli konzul április 16-ig nem elérhető, a norvégiai magyar külképviselet pedig már nem tudja pótolni a hiányzó csomagokat.

Egy Izlandon élő, a neve elhallgatását kérő olvasó a kialakult helyzetről azt mondta: „

Az a véleményem, hogy ki vagyunk rekesztve a szavazati jogunk gyakorlásából, illetve függünk a rendszer bürokráciájától.

Ugyanolyan jogunk kellene hogy legyen a szavazatok időben való leadásához, mint az összes többi állampolgárnak”.

Mindeközben országszerte rekordokat dönt a külföldön leadott szavazatok száma. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint több mint 90 ezren regisztráltak a külképviseleti szavazásra, a levélszavazásra jogosultak száma pedig meghaladja a 471 ezret.

Az első levélszavazatok március végén már be is érkeztek Budapestre.

A Nemzeti Választási Iroda szerint a rendszer felkészült a lebonyolításra, és nem számítanak fennakadásra. A hivatalos tájékoztatás szerint a levélszavazatokat postán, bármely magyar külképviseleten a megadott időszakban, illetve Magyarországon a szavazás napján este 7 óráig lehet leadni. Civil jogvédők és politikai elemzők ugyanakkor korábban többször felhívták a figyelmet a levélszavazás rendszerének igazságtalanságaira, például arra, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó állampolgárok nem élhetnek ezzel a lehetőséggel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tart a háború legkockázatosabb mentőakciója: még mindig keresik a lelőtt F-15-ös pilótáját
Irán felett lelőttek egy F-15E Strike Eagle vadászgépet, a kéttagú személyzet egyik tagját kimentették, a másik pilótát azonban a Forradalmi Gárda és az amerikaiak is keresik. Közben egy másik gép, egy A-10-es is lezuhant a Hormuzi-szoros közelében.


A levegőben és a földön is versenyfutás zajlik Iránban, miután pénteken két amerikai harci repülőgép is lezuhant a térségben. Egy F-15E Strike Eagle vadászbombázó kéttagú személyzetének egyik tagját sikerült kimenteni, a másik pilótát azonban még mindig nagy erőkkel keresik az ellenséges területen.

Az amerikaiak mellett az iráni hadsereg is keresi a gépet és a személyzetet, az Iráni Forradalmi Gárda pedig lezárt egy területet Kohgiluyeh és Boyer-Ahmad tartományban, ahol a repülő feltételezhetően lezuhant.

Az F-15-ös pilótája utáni kutatás mostanára a háború eddigi legkockázatosabb mentőakciójává vált.

A The Washington Post által ellenőrzött felvételek tanúsága szerint egy amerikai C-130-as teherszállító repülőgép extrém alacsony magasságon, mélyen Irán területe felett, az iraki határtól mintegy 145 kilométerre keletre töltötte fel üzemanyaggal a kutatásban részt vevő két HH-60G Pave Hawk helikoptert. Ez a manőver jól mutatja, mekkora kockázatot vállalnak a mentőegységek.

„Ez magas kockázatú küldetés. Minél tovább van valaki a földön, annál kisebb az esély a biztonságos kimentésére” – értékelte a helyzetet James Slife nyugalmazott altábornagy, a Különleges Műveleti Parancsnokság volt vezetője.

A kockázatot jól jelzi, hogy az iráni állami média jelentései és név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a mentésben részt vevő helikoptereket földi tűz érte.

Az egyik Black Hawk típusú helikopter találatot kapott, a fedélzeten többen megsérültek, de a gép még repülőképes maradt, és a sérült legénységgel együtt vissza tudott térni a bázisára.

Ezzel szinte egy időben egy A-10 Thunderbolt II csatarepülőgép is a Perzsa-öbölbe csapódott a Hormuzi-szoros közelében. Az A-10-es lezuhanásának körülményei kevésbé tisztázottak, de a gép az elmúlt hetekben kifejezetten az Iráni Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai elleni műveletekben vett részt a Hormuzi-szoros térségében, ami megmagyarázza a jelenlétét. Az iráni állami média azt állította, hogy az ő légvédelmük lőtte le a csatarepülőt.

A Fehér Ház szűkszavúan közölte, hogy az elnököt tájékoztatták a helyzetről. Eközben az iráni állami televízió ellentmondásos üzeneteket küldött a lakosságnak: az egyik műsorban arra kérték a nézőket, hogy keressék az   amerikai katonákat, míg egy másik felhívásban arra szólítottak fel, hogy „NE ENGEDJÉK, hogy bárki bántsa a pilótát”.

Néhány nappal ezelőtt Pete Hegseth védelmi miniszter még arról beszélt, hogy Irán légvédelme annyira legyengült, hogy az Egyesült Államok akár B-52-es bombázókat is küldhet az ország fölé. A mostani veszteségek azonban mást mutatnak.

Több mint húsz éve nem fordult elő, hogy amerikai, ember vezette harci repülőgépet ellenséges tűz következtében veszítsenek el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk