HÍREK
A Rovatból

Bodolai szerint az Index nincs is kiszolgáltatott helyzetben, bár a szerződés részleteire nem emlékszik

Erről az Index igazgatóságának elnöke első tévéinterjújában beszélt az ATV-n. Az is kiderült, hogy Szombathy Pál már nem vezérigazgató.


Bodolai László az Egyenes Beszédben elmondta, Szombathy Pál a csütörtöki ellenállást látva "hátrébb lépett eggyel", így már nem az Index vezérigazgatója.

Kérdezték a cég kiszolgáltatottságáról is. Azt mondta, a szerződéseses keretrendszer már létrejött, amikor ő 3 év 4 hónapja elfoglalta a pozícióját, ezt "örökölte". Az Indexben akkorra már csak a szerkesztőség maradt némi technikai supporttal, például a számítógépekre ránéző szakemberekkel, de a pénzügyeket és a fejlesztést kivették a cégből.

Ennek ellenére ezt nem tartja kiszolgáltatott helyzetnek.

"Nem tartom béklyónak" - mondta az Indamédiával kötött szerződésről.

A részletekre azonban nem teljesen emlékszik, például arra, mikor jár le az Index legfontosabb, sorsát alapvetően meghatározó megállapodása.

"Ez határidőre megkötött szerződés, amit az operatív igazgató, aki az aláírásra jogosult volt, meghosszabbított, most pontosan nem tudom megmondani, 2021-ig, az én emlékeim szerint így volt."

Aztán a műsorban mégiscsak béklyónak nevezte a szerződést, aminek az ügye azonban szerinte nem rá, vagyis a tulajdonost képviselő kuratórium elnökére és az igazgatóság elnökére tartozott, hanem a mindenkori vezérigazgatóra.

"Ebből az szerződéses béklyóból nem tudtam, illetve nem is volt operatív feladatom, nem is voltam erre kényszerítve, hogy ebből kiszabadítsam, mindig volt igazgatója az Indexnek, akik ezzel az operatív dolgokkal foglalkoztak" - mondta.

Majd megismételte, szerinte az Index és az Indamédia kapcsolata "nem kiszolgáltatottság", vagy legalábbis "kölcsönös kiszolgáltatottság", olyan, ami a médiában máshol is előfordul.

"Nem éreztem korábban, meg most sem érzem, hogy ez nem olyan jellegű kiszolgáltatottság lenne, mint bármelyik más médiacsoportnak a kiszolgáltatottsága. Nyilván ők másfajta szerződéses rendszerrel szerzik a bevételeket, de itt a reklámpiacnak van kiszolgáltatva általában egy médiavállalkozás, nem pedig egy olyan partnercégnek, akinek a bevételei nagyban függnek az Indextől."

Arra a kérdésre, hogy az Indamédia egyik tulajdonosa időközben mégicsak a kormányközeli médiamenedzsernek tartott Vaszily Miklós lett, aki egyben a Tv2 elnöke és az állami TV volt elnöke, Bodolai azt mondta, erős függetlenségi garanciákat kapott tőle.

"Vaszily Miklóssal én leültem beszélgetni, és elég erős garanciákat adott, hogy semmifajta olyan ráhatás nem lesz az Index szerkesztőségére, vezetési elveire."

"Erre milyen garanciák vannak?" - kérdezte Rónai Egon műsorvezető.

"Az, hogy felállok, hogyha olyan behatást érzékelek, hogy nem lehet megírni egy cikket."

Bodolai szerint ő garantálja az Index függetlenségét, ami soha nem sérült úgy, hogy azt ne tudta volna kezelni. Nem politikai oldalról, de próbáltak leszedetni cikket, fenyegették feljelentéssel, de nem értek el eredményt, erről a nyomásgyakorlási kísérletről nem is tájékoztatta a szerkesztőséget.

"Ezt a status quo-t szerintem mindenki próbálta olyan szinten tiszteletben tartani, hogy nem voltak olyan erős behatási kísérletek, hogy ezt komolyan kellett volna venni."

Kérdezték a felmondáshoz vezető konkrét ügyről is, vagyis az úgynevezett Gerényi tervről. Gerényi Gábor külsős tanácsadóként azt javasolta, hogy az Index szerkesztőségének egy részét szervezzék külsős cégekbe, mert így motiváltabbak lettek volna az újságírók és az előállított tartalmakat maguk is értékesíthették volna. Ebben az esetben az Index maga a politikai szerkesztőséget leszámítva csak címlapként működött volna, amelybe a külsős cégek és mások beszállítják a tartalmakat.

A szerkesztőség az ötletet hevesen ellenezte, mert úgy látták, ez az eddigieknél is sokkal kiszolgáltatottabbá tette volna őket.

Bodolai szerint Gerényi Gábor tervével ő is csak az Index igazgatósági ülésén találkozott először "olyan szinten leírva, hogy jegyzőkönyvezni lehetett." Szerinte Gerényi eredetileg azzal érkezett hozzájuk, hogy stratégiai tanácsokat fog adni strukturális problémákkal kapcsolatban. Például amiatt, mert "az Index nem szól a fiatalokhoz, van egy ilyen generációs probléma, ami korábban a Népszabadságnál is volt." Az úgynevezett Gerényi terv sokkal később került elő.

Bodolai szerint azon az igazgatósági ülésen, ahol Gerényi Gábor végül előadta az ötletét, valóban felkérték az akkori vezérigazgatót, Pusztay Andrást, hogy dolgozzon ki egy átalakítási koncepciót, de nem igaz, hogy ehhez mindeképp figyelembe kellett volna vennie a tanácsadó javaslatait.

"Nem az volt benne, hogy csak a Gerényi Gábor terv alapján lehet továbbmenni, sőt, én ezt kifejezetten mondtam is, hogyha úgy látja, nem kell figyelembe venni" - mondta az ATV-n.

Arra a kérdésre, hogy ki rendelte meg egyáltalán ezt a tervet, Bodolai László elsőre nem adott a műsorban egyértelmű választ.

"Gábor az nekem régóta barátom."

"Ön rendelte?"

"Én nem rendeltem ilyet tőle. Egyeztetett az Indamédia tulajdonosaival, nyilvánvalóan."

Bodolai László ennek ellenére ezt nem külső nyomásként élte meg, mert érvelése szerint az Index igazgatótanácsába is ott ült az Indamédia két embere, és különben is, "mindig is voltak tanácsadók, akik feltűntek különböző médiumok körül és megpróbáltak néhány ötletet átvinni."

Szerinte az ő érdeke az volt, hogy a Gerényi tervet ne csak az igazgatóság tárgyalja meg, hanem az egész szerkesztőség, ahol hatalmas vita lett belőle. Végül az egészből nem lett semmi.

"Ezt a tervet sikerült később anullálni" - fogalmazott.

Rónai Egon az igazgatóság elnökét kérdezte az Index anyagi gondjairól is. Bodolai László ezekről nem jelen, hanem jövő időben beszélt. Azt mondta, lehetett arra számítani, hogy a járvány miatt a portálnak lesznek bevételi gondjai. Emellett a nyár mindig problémás cash flow finanszírozás szempontjából. Ilyenkor kevesebb a reklám, alacsonyabbak a bevételek. Vagyis nyaranta az Index napi finanszírozásához segítség kell.

Ez "mindig attól jött, aki a közelben volt." Korábban a bankban is érdekelt tulajdonos bankjától kaptak hitelt, most az Indamédiától tudnak hitelt szerezni.

Szerinte azonban ez sem jelenti azt, hogy az Index kiszolgáltatott lenne a kormányzati köröknek. Úgy érvelt, hogy Vaszily Miklós mellett Ziegler Gábor az Indamédia másik tulajdonosa, aki korábban az Index értékesítési vezetője volt.

"Ziegler Gáborról nagyon nehezen tudnám elképzelni, hogy őneki bármifajta kormányzati megbízása vagy kapcsolatai lennének. Sőt, inkább arról van szó, hogy nincsenek kormányzati hirdetések. Hogyha mi lennénk a kormány, vagy a Ziegler-féle Indamédia lenne a kormány, akkor nyilván tele lennénk kormányzati hirdetéssel. Egyetlen egyet nem látni az Indexen."

A jövőről szólva Bodolai arról beszélt, egyelőre nem toboroz senkit, mert sokként érték az eddig történtek. De még abban sem biztos, hogy a felmondó újságírók közül tényleg mindenki megy.

"Abban sem vagyok biztos, hogy mindenki komolyan mondta a felmondást" - fogalmazott.

Azt ígérte, az indexes hagyományoknak megfelelően működik majd tovább a portál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy bajban van több százezer magyar, érvényteleníthetik a TAJ-számukat
Friss NAV-adatok szerint több mint 348 ezer embernek van hathavi összeget meghaladó egészségügyi szolgáltatási járuléktartozása. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő emiatt érvényteleníti a TAJ-számukat, amivel elveszítik a térítésmentes állami ellátást.


Több százezer magyar térítésmentes állami egészségügyi ellátása kerülhet veszélybe, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal behajtása is ott lebeg a fejük felett.

Friss, hivatalos adatok szerint 2026 januárjában már több mint 348 ezren halmoztak fel akkora egészségügyi szolgáltatási járuléktartozást, amely meghaladja a hat havi összeget.

Az elmúlt öt évben több mint 782 ezer TAJ-számot érvénytelenítettek emiatt, és bár 781 ezret később visszaállítottak, a számok egy folyamatosan fennálló, tízezreket érintő problémára utalnak, ahol sokaknál a tartozás már több százezer forintra rúg.

A csapdahelyzet azokat érinti, akiknek valamiért megszűnik a biztosítási jogviszonyuk – például elveszítik a munkájukat, befejezik a tanulmányaikat vagy lejár a gyes –, és nem tudnak elhelyezkedni. Ilyenkor fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, de ha erre jövedelem híján nem képesek, nemcsak az ingyenes orvosi ellátástól esnek el, de a NAV adók módjára behajthatja rajtuk a tartozást – írta a 24.hu.

A portál egyik olvasója, akinek kamatokkal együtt már több mint 750 ezer forintos adóssága gyűlt össze, közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz a pontos számokért.

A 2020 júliusában bevezetett szabályozás értelmében ugyanis, akinek a hátraléka meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, annak a TAJ-számát érvénytelenítik.

A rendszer szigorítása már korábban napirenden volt, egy törvényjavaslat eredetileg már háromhavi tartozás után elvette volna a TAJ-számot, de végül a hat hónapos türelmi idő maradt a törvényben.

A fizetendő összeg közben jelentősen emelkedett: míg 2008-ban havi 4350 forint volt, ma már 12 300 forintot kell havonta befizetnie annak, aki kiesik a biztosítotti körből.

A folyamat magától indul: a NAV előírja a fizetési kötelezettséget, hathavi elmaradásnál pedig jelez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek, amely érvényteleníti a TAJ-számot. A jogosultság a tartozás rendezését követő NAV-jelzés alapján válhat újra érvényessé.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 1995 óta összesen 5,45 millió TAJ-számot érvénytelenítettek, de ez a szám a haláleseteket is tartalmazza. A kifejezetten hathavi járuléktartozás miatt érvénytelenített TAJ-számok száma 2021 januárjától több mint 206 ezer volt. A 24.hu által közölt adatok szerint évente 138,5 ezer és 172,9 ezer közötti ilyen érvénytelenítés történt.

A NAV 2026 januári adatai még részletesebb képet adnak a tartozásokról: eszerint több mint 88 ezren voltak, akiknek félmillió forintnál is több adósságuk gyűlt össze.

A legtöbbjüknek, csaknem 117 ezer embernek 150 és 350 ezer forint közötti hátraléka volt, és több mint 52 ezer honfitársunk tartozott 350 és 500 ezer forint közötti összeggel. Egy 150 ezer forintos tartozás már akkor is összejöhetett, ha valaki a tavalyi évben és idén januárban sem fizetett, aki pedig már 2023 óta nem tud fizetni, annak adóssága meghaladhatta az 505 ezer forintot is.

A tartozás következményekkel jár: 10 ezer forintos összeg alatt nem indul NAV-végrehajtás, de 200 ezer forintot nem meghaladó köztartozás esetén már lehetséges az inkasszó és a jövedelemletiltás.

A lakhatást közvetlenül szolgáló lakóingatlan esetében 500 ezer forintot meg nem haladó tartozásnál nincs helye ingatlan-végrehajtásnak.

A járuléktartozás főszabály szerint 4-4,5 év alatt évülhet el. A NAV-nak arról nincs külön statisztikája, hogy az elmúlt öt évben pontosan hány végrehajtás indult kifejezetten ilyen típusú tartozás miatt.

A cikkben szereplő helyzetben két lehetséges rendezési út szerepel: a tartozás rendezése vagy a szociális rászorultság igazolása. Utóbbi esetben a járási hivatalnál lehet kérelmezni a jogosultság megállapítását, ami mentesítheti az érintettet a járulékfizetés alól. Ennek hiányában azonban a tartozás gyorsan nő, és az ellátás elvesztése mellett a NAV-behajtás kockázata is folyamatosan fennáll.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Az NKA bizottságának közel fele lemondott, Vidnyánszky Attila is távozik
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója megerősítette, hogy otthagyta a Nemzeti Kulturális Alap bizottságát. Döntésével Baán Lászlót és Both Miklóst és Bús Balázst követte a 17 milliárdos pénzosztási botrány miatt.


Újabb nagy név távozott a 17 milliárd forintos pénzosztási botrány miatt a Nemzeti Kulturális Alap bizottságából:

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szombaton megerősítette, hogy már napokkal ezelőtt lemondott a tagságáról. A hírt az ATV Híradója közölte, miután megkeresték a színházigazgatót.

A 11 tagú bizottságból ezzel négyre nőtt a távozók száma. Heten még nem kommunikáltak jövőjükről, köztük Hankó Balázs miniszter.

A lemondási hullámot a bizottsági tagok közül Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója tette leginkább láthatóvá csütörtökön, bár az NKA közleménye szerint Bús Balázs alelnök már április 14-én szóban jelezte távozási szándékát.

Baán szerint a kollégium beszámolója súlyosan hiányos és megtévesztő képet adott a bizottság számára.

Őt követte szombaton Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója, aki szerint a testület szakmai hitelét ásták alá.

„A kialakult helyzetben a Bizottság bizalmával és szakmai hitelével visszaéltek. Ez az, amivel nem tudok közösséget vállalni” – fogalmazott Both, aki azt is elmondta, a bizottság eredetileg egy szakmai feladatokat ellátó testület létrehozásához járult hozzá, nem pedig egy „zárt, minisztériumi szereplőkből álló, utólag jelentősen felduzzasztott forrás felett rendelkező döntési mechanizmusra”.

Amikor a hiányosságok világossá váltak, kollégáival együtt a vitatott kifizetések befagyasztását és teljes iratbetekintést szorgalmazott.

A kormányzati oldal szerint a támogatások szabályos eljárásban, szakmai szempontok alapján születtek. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az NKA elnöke szerdán rendkívüli ülést tartatott, ahol javasolta, hogy a támogatottaktól kérjenek be időközi szakmai és pénzügyi beszámolókat.

ATV-interjújában a miniszter arról beszélt, hogy a pénz kiosztása ízlésbeli kérdés, és előnyben részesítették a „hazaszeretet” megjelenítő alkotókat. Azonban több, a finanszírozásokkal kapcsolatos kérdésre nem tudott egyértelmű választ adni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elmegyógyintézetbe kerül a 24.hu főszerkesztőjét brutálisan összeverő férfi
Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit Pető Péter, a 24.hu főszerkesztőjének megtámadásával gyanúsítanak. A kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.


Letartóztatta a bíróság azt a férfit, akit a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter elleni támadással gyanúsítanak. A Fővárosi Főügyészség közleményére hivatkozva a 444.hu azt írja, hogy

a kényszerintézkedést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben hajtják végre.

Pető Pétert hétfő este, valamivel hét óra után, Budapesten, a 75-ös troli Dózsa György úti megállójában támadta meg egy ismeretlen férfi minden előzmény nélkül.

Az első ütéstől a főszerkesztő a földre került, ahol a támadó tovább rugdosta, miközben ő segítségért és rendőrért kiáltott.

A támadás következtében az újságíró több arccsontja eltört: betört a bal szemüregének fala és eltört a járomíve is, emellett horzsolásokat és hámsérüléseket szenvedett.

A támadó egy idő után abbahagyta a bántalmazást, majd visszatért a közelben hagyott holmijaihoz. Az újságíró ezután a Dráva utca felé indult, ahol járókelők hívtak hozzá mentőt és rendőrt.

A rendőrök később elfogták a feltételezett elkövetőt. Az ügyben a sérülések súlyossága miatt súlyos testi sértés gyanújával indult eljárás, a gyanúsított beszámíthatóságát pedig szakértők vizsgálják.A brutális utcai támadásról Pető Péter maga számolt be a 24.hu-n.

Via 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Azbesztszennyezés: Egész Nyugat-Magyarországot érintheti a szombathelyi polgármester szerint
Nemény András szerint a probléma Kőszegen, több tucat Vas megyei településen, Zala megyében, Sopronban és Székesfehérvár környékén is felmerülhet. Sajnos elképzelhető, hogy az osztrák bányákból érkezett, szennyezett kőzúzalék több településre is eljutott, ugyanis a kormány időközben országos felmérést és a kárelhárítási költségek állami finanszírozását rendelte el.


„Egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben”

– jelentette ki Nemény András, Szombathely polgármestere az osztrák bányákból érkezett, azbeszttel szennyezett kőzúzalék ügyében, amelyek bekerülhettek a magyar úthálózatba.

Korábban Kiderült, hogy egyes szombathelyi utak azbeszttel szennyezettek. Azonban polgármester szombaton az RTL Híradónak arról beszélt, hogy a szennyezés jóval túlmutathat a városon.

„Kőszegen nagyon sok út érintett, de húsz-harminc másik Vas megyei településről is tudunk. Az én információm szerint érintett lesz Zala megyei is, sőt már Székesfehérvár környékéről is mondtak érintett eseteket, és Sopronról is tudunk. Tehát egész Nyugat-Magyarország érintett lesz ebben.” – mondta Nemény András.

Az ügy országos jelentőségére utal a csütörtök este megjelent kormányhatározat is. Míg a sajtóhírek szerint a kormány átvállalja a védekezés és kárelhárítás több milliárd forintra becsült költségeit, a

Magyar Közlönyben megjelent határozat országos felmérést, beavatkozási javaslatot, forrásbiztosítást és a felelősségi lánc teljes feltárását írja elő.

Szombathelyen a hatóságok az érintett területeken ideiglenes porcsökkentő intézkedéseket vezettek be. Jelenleg az egyik legvalószínűbb megoldásnak az tűnik, hogy

az érintett felületeket geotextillel lefedik, erre bazaltkavics kerül, később pedig aszfaltréteg zárná le az utakat - mondta a városvezető.

Az ügy április közepén kezdődött. A Vas Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatta Szombathely önkormányzatát, hogy a hatósági vizsgálatok határértéket jelentősen meghaladó azbesztszennyezést mutattak ki az Oladi nevű városrész mintegy 12 kilométeres úthálózatán. A gyanú szerint több, határ menti osztrák bányából származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalékot használtak fel útalapként, illetve szórtak le utcákon, parkolókban és magánkapubejárókban is.

A hatóságok azonnal ideiglenes intézkedéseket, például locsolást és 10 km/órás sebességkorlátozást vezettek be a kiporzás megakadályozására.

A probléma gyorsan regionális méretűvé vált, miután Kőszegen is erős gyanú merült fel a szennyezésre, ahol a hatóságok szintén vizsgálatot indítottak, azóta pedig már Táplánszentkereszten is intézkedéseket kezdeményeztek.

Az azbeszt okozta egészségügyi kockázat nem elméleti. A belélegzett azbesztrostok akár 20-40 éves lappangási idő után is halálos megbetegedéseket, jellemzően daganatokat okozhatnak.

A kormányhatározat értelmében az illetékes minisztériumoknak fel kell tárniuk a teljes forgalmazási láncot, hogy kiderüljön, pontosan mely cégek és személyek felelősek a kialakult helyzetért. A következő időszak legfontosabb kérdése, hogy az országos felmérés milyen ütemben zajlik majd, és a műszaki beavatkozás mikor kezdődhet el a már ismert és a jövőben azonosított helyszíneken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk