HÍREK
A Rovatból

Még idén megnyílhat a Biodóm, miközben a cirkusz újabb területeket kér magának

A Fővárosi Állatkert év végén megnyitná a Biodómot, miközben a cirkusz egyre nagyobb területet kérne a Ligetből. A főváros és az állam közötti vita a működésüket is befolyásolhatja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 31.



Az év végére megnyílhat a Biodóm belső tere a látogatók előtt – erősítette meg a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője, Hanga Zoltán a Népszava megkeresésére. A területen jelenleg is zajlanak a döntően kertészeti munkák, a Biodómhoz tartozó kifutókat pedig már 2023 augusztusa óta állatok lakják, és látogathatók is.

A Biodóm sorsa évek óta napirenden van, de most újabb fordulatot vehet. Sós Endre főigazgató egy áprilisi eseményen arról beszélt, hogy az év végére az állatkert szerves részeként állandó jelleggel megnyitnák a különleges belső teret. Bár az eredeti tervek szerinti teljes befejezéshez még mindig hiányzik 20-25 milliárd forint, egy egyszerűbb, városi oázis kialakításához elegendő lehet 300-350 millió forint.

A mostani koncepció szerint

nem költöznének be a Biodómba nagytestű állatok, így például orrszarvúak, elefántok vagy csimpánzok, és az akvárium elindítására sincs fedezet. Viszont a jelenleg a Nagyszikla belsejében lakó állatok új helyet kaphatnának itt.

A tervek szerint a Biodóm meglátogatásához nem kellene külön belépőt váltani.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azonban meglepődött ezen, mivel a fővárosi önkormányzat 2024-ben 2,4 milliárd, idén pedig 2,7 milliárd forinttal támogatja az állatkert működését. A 2025-ös költségvetésben viszont nem szerepel külön összeg sem fejlesztésre, sem a Biodómra.

Időközben a Fővárosi Nagycirkusz is komoly érdeklődést mutatott az állatkert bizonyos területei iránt. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa idén februárban vetette fel, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot inkább a Városligetbe helyeznék át.

A megvalósítás azonban csak úgy lenne lehetséges, ha az állatkert területéből adnának át hozzá, cserébe pedig vasúti területen biztosítanának telket az állatkertnek.

Kovács emellett közös üzemeltetésről is beszélt, amelybe a Biodóm is beletartozna. A főváros részéről azonban nem támogatták az ötletet.

Áprilisban újabb fejlemény történt: a kormány és a főváros közötti finanszírozási megállapodásba bekerült egy kitétel, amely szerint a fővárosi önkormányzat eladja a Lovarda épületét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a megállapodás előtt vizsgálják meg, milyen hatással lenne ez az állatkert működésére, akkreditációjára és az állatmentő tevékenységre.

Június közepén az állatkert és a cirkusz vezetői közösen bejárták az érintett területet. A cirkusz képviselői bemutatták elképzeléseiket, amelyek szerint a Lovarda megvásárlása mellett használatba vennék a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm közötti teljes sávot, valamint az ott működő közművelődési egységeket is – például a muzeális körhintát és a Hetedhét Palotát. Az uniós pályázati forrásból kialakított Vadállatmentő Központ és a Cápasuli ugyanakkor nem kerülhetne átadásra a fenntartási kötelezettség miatt. A Hetedhét Palotában cirkuszpedagógiai programokat terveznek.

Hanga Zoltán arról is beszélt, hogy az állatkert írásos anyagot kért a cirkusztól az igények részletezésére, és azt is szerették volna, ha viszonozzák a bejárást, vagyis ők is megismerhetik a Cirkusz területét. „Ilyen anyagot és lehetőséget azonban azóta sem kaptunk. Így kérdéses, hogy mikor és milyen megállapodásra lesz mód” – fogalmazott.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az állatkert mindig törekedett a jó szomszédi viszonyra a cirkusszal, de az utóbbi tíz évben egyre erőteljesebb törekvéseket érzékelnek a terjeszkedésre. Megemlítette azt is, hogy van érvényes kormányhatározat arról, hogy a cirkusz új helyre költözik, és visszaadja jelenlegi területét az állatkertnek – ez a terület egyébként korábban is az állatkerthez tartozott. A Lovardát is szeretnék visszakapni, mivel a lovagoltatásra alkalmas tér jelentősen csökkent, a tevegeltetést pedig meg kellett szüntetni.

„Fekete Péter direktor úr láthatóan folyamatosan lobbizik a politikai döntéshozóknál”, hogy az állatkerttől területeket szerezzen a cirkusz számára

– tette hozzá Hanga. Az első öt évben sikerült ezeket a törekvéseket megakadályozni, de 2018 után át kellett adniuk a felújított fedett lovardát.

Az állatkert továbbra sem ellenzi a cirkusz működését, és személyi konfliktus sincs a vezetők között, amennyiben a terjeszkedés nem veszélyezteti az állatkerti funkciókat. A szóvivő szerint az állatkert legalább annyit tesz a közösségért, mint a cirkusz, sőt, a látogatottsági számok is ezt tükrözik: tavaly több mint 1,1 millió ember látogatott el a FÁNK-ba.

A hullámvasút sorsa is bizonytalan. Mivel nincs elegendő forrás a felújítására, nem tudják újranyitni. A Pannon Park teljes projektje 2017-ben 43,7 milliárd forintos költségvetéssel indult, amelyből eddig körülbelül 38 milliárdot használtak fel. A maradék nem elég a beruházás befejezéséhez. Az állatkert hat éve vár arra, hogy a kormány és a főváros megállapodjon a szükséges többletforrásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Németh Balázs annyira aggódott egy tiszás aktivista kiszivárgott adataiért, hogy azok alapján a háza elé ment el videózni
Az érintett aktivista, Lőrincz Nyék a Redditen borította ki a bilit az esetről. A politikus szerint ő csak az adatlopás áldozatain akart segíteni.


[sz]Malinovszki András / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán[sh]

Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője kedden egy videót tett közzé, amin az újpalotai lakótelepen sétálgat. A videóban egy konkrét ház előtt állva arról beszél, hogy a Tisza Párt adatkezelési botrányának egyik áldozatánál jár, akinek a személyes adatai egy interneten keringő, feltételezhetően ellopott listáról származnak – szúrta ki a 444.hu.

A felvételen Németh látszólag együttérzően aggódik, amiért az aktivista adatai egy háborús országba, Ukrajnába kerülhettek. Azt mondja: „Az interneten keringő lista szerint ebben a házban is lakik itt a XV. kerületben egy olyan tiszás aktivista, aki gyanútlanul megadta az adatait a Tisza Párt telefonos alkalmazásában. (…) Botrány! A rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb adatkezelési botránya.”

A történetnek azonban van egy másik oldala is. Az érintett aktivista, Lőrincz Nyék a Redditen reagált az esetre, ahol azt állította, Németh valójában burkoltan megfenyegette őt. Lőrincz szerint a politikus „az oroszokkal közreműködve megszerzett illegális adatokból” kereste ki a címét. A posztjában úgy fogalmazott:

„Elképesztő felháborító, hogy olyan országban élünk ahol a FIDESZ emberei, illegális adatokkal visszaélve, odamennek aktivisták lakásaihoz és burkoltan próbálják megfenyegetni azokat akik szebb jövőt akarnak a hazájuknak.”

A két férfi között nem ez az első konfliktus. Németh Balázs korábban már több gúnyos-agresszív hangvételű videót is publikált Lőrinczről, aki a helyi Tisza Párt egyik aktivistájaként gyárt tartalmakat, elmondása szerint komoly organikus eléréssel. Lőrincz a fenyegetés ellenére a nevét is vállalta, amit azzal indokolt: „hátha motivál valakit hogy ne féljenek!”.

Németh Balázs a Fidesz képviselőjelöltjeként indul a 2026-os választáson a IV. és XV. kerület egy részét magába foglaló választókerületben. Kampányában korábban is riogatott Ukrajnával, egy reklámújságban arról írt: „Itt a XV. kerületben azt se felejtsük el, hogy keleti irányból, azaz Ukrajna felől ez a legkönnyebben megközelíthető része a fővárosnak, így kiemelten fontos, hogy megakadályozzuk Ukrajna uniós csatlakozását, és akár a vendégmunkások, akár az ukrán alvilági alakok betelepülését”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Alföldi Róbert perel, miután a kormánymédia listázni kezdte, kik töltötték le a Tisza Párt applikációját
A Mandiner által közölt lista miatt forrnak az indulatok. A színész-rendező állítja, köze sincs az apphoz, miközben 200 ezer ember adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe.


Alföldi Róbert bejelentette, hogy pert indít azokkal a lapokkal szemben, amelyek a nevét szerepeltették a Tisza Párt mobilalkalmazásához köthető kiszivárgott adatlistán. A színész a Facebook-oldalán reagált a hírre, és határozottan cáfolta, hogy letöltötte volna az applikációt.

„Nem töltöttem le semmiféle, a Tisza Párthoz köthető mobilapplikációt, így az adataim onnan ki sem szivároghattak” – jelentette ki.

A művész hozzátette, hogy a személyes adatokkal való visszaélés büntetőjogi kategória, ezért „az adataimat jogosulatlanul kezelő sajtóorgánum(ok) ellen a szükséges jogi lépéseket megtesszük”. Alföldi szerint az, hogy a média ezt „kvázi szenzációként tálalja, illetve negatív színben tünteti fel”, ellentétes „minden jogállami normával az Európai Unióban”.

A botrány azután robbant ki, hogy a kormányközeli Mandiner egy cikkben kezdte el listázni azoknak a közszereplőknek a nevét, akik a lap szerint regisztráltak a Tisza Világ alkalmazásba. A lap „levitézlett ellenzéki politikusokról, óellenzéki értelmiségiekről és független-objektív újságírókról” írt, akiket azzal gyanúsítottak meg, hogy azért regisztráltak, hogy „mielőbb megkapják az itinert Magyar Pétertől”.

A Mandiner által „leleplezett” érintettek közül többen is reagáltak. Ruff Bálint elemző például Facebookon jelezte, hogy soha nem titkolta a véleményét. „Amióta a politikában dolgozom, soha egy szóval sem mondtam, hogy pártatlan lennék” – szögezte le.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Iványi Gábor: Ez lesz az én hattyúdalom, mert öreg ember vagyok már
Hivatalos személy elleni erőszak miatt áll bíróság elé a lelkész hét társával, akár 10 évet is kaphat. Szerinte felvételek bizonyítják, hogy nem történt atrocitás a Dankó utcában.


Ahogy arról már beszámoltunk, vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Iványi Gábor lelkész és hat másik ember, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita, Herényi Károly és Szél Bernadett ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. Az ügyészség szerint egy 2022. februári NAV-razzia során erőszakosan léptek fel a pénzügyőrökkel szemben. Ha bűnösnek találják őket, Iványi Gábor akár 10 év, míg a politikusok 2-től 8 évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Az ügy előzménye, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2022. február 21-én különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt tartott előre be nem jelentett razziát az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai épületében. A helyszínen tömegjelenet és lökdösődés alakult ki, miután Iványi Gábor a támogatói, újságírók és politikusok gyűrűjében próbált bejutni az épületbe, amit a NAV emberei akadályoztak. A lelkész a helyszínen papírokat kért a nyomozóktól. „Papír van? Valami papír, ami alapján itt tetszik várni? Vagy csak úgy épp erre járt?” – kérdezte tőlük.

A kialakult tumultusban a vádirat szerint a politikusok „két kézzel” tolták az előttük álló Iványit a pénzügyőrök felé.

A lelkész a helyszínen ezt másként élte meg: „Tolnak engem harmincan, és úgy gondolja, hogy én harminc embert el tudok tolni?” – fakadt ki az események közben, miközben igyekezett nyugtatni a kedélyeket is. „Nem bántjuk a jelenlévőket, és nagyon szépen kérem, hogy senkit ne bántsunk.”

Iványi Gábor továbbra is tagadja a vádakat, és állítja, bizonyítékai vannak az ártatlanságukra - számolt be róla az RTL Híradó. „Le vannak mentve ezek a felvételek, amelyeken nyilvánvalóan jól látszik, hogy semmiféle atrocitás nem történt” – jelentette ki.

Szerinte „ha ott valaki törvénysértést követett el, akkor a NAV fegyveresei, akik mindenféle átkutatási parancs nélkül betörtek oda, elállták az utamat.”

Donáth Anna, a Momentum korábbi elnöke nem lepődött meg a vádemelésen, és politikai időzítést sejt a háttérben.

„Jönnek a választások, és hogyha kiszámoljuk, akkor az első tárgyalás még pont tavaszra becsúszhat. Szerintem régóta ezzel számoltak, hogy ez a timeline nekik kedvező lesz” – mondta a politikus, aki szerint a lépés kontraproduktív a rendszer számára.

Iványi Gábor sajnálja, hogy a mellette kiállók ellen is eljárás indult, de őt személy szerint nem ijeszti meg egy esetleges börtönbüntetés.

„Ez lesz az én hattyúdalom, mert öreg ember vagyok már” – fogalmazott a lelkész.

Hozzátette, a börtön nem jelentene neki megrázkódtatást. „A gyerekeim kirepültek, felnőttek, és legalább nem fogok se anyagi, se más vonatkozásban terhet jelenteni szeretteim számára, úgyhogy majdnem olyan, mintha egy idősek otthonába vonulnék be.”

Ha a bíróság bűnösnek találja, a lelkész akár 10 év börtönt is kaphat, míg társaira 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés várhat.

Az RTL Híradó riportja

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pintér Sándor szíve szerint szankcionálná a vizsgálatokat kihagyó betegeket, de óva intik tőle, mert az már „túl rendőrös” lenne
A belügyminiszter nemcsak a betegeket, de az orvosokat is górcső alá venné. Beléptetőrendszerekkel ellenőriznék, ki mikor dolgozik a rendelőkben.


Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján arról beszélt, hogy legszívesebben megbüntetné azokat a betegeket, akik nem mennek el a lefoglalt vizsgálati időpontjukra, de tanácsadói szerint ez „túl rendőrös gondolkodás” lenne – számolt be róla a HVG.

A miniszter ambiciózus célt tűzött ki: Európa egyik legjobb egészségügyi rendszerét tervezi felépíteni, ehhez azonban szerinte növelni kell a lakosság egészségben eltöltött éveinek a számát, és biztosítani kell minden beteg számára a minőségi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést.

Pintér továbbra is a teljes központi irányításban látja a megoldást. A tervek szerint egységes gazdálkodási, raktározási és eszközfelhasználási rendszert vezetnek be a kórházakban. A belügyminiszter egyik legnehezebb feladatának a szociális ellátás és a gyógyítás teljes szétválasztását nevezte. Ennek részeként a kórházakban hagyott 300 csecsemőt 2025. december 31. és 2026 március 31. között nevelőszülőknél vagy bölcsődékben helyezik el.

Pintér elismerte, hogy „jelen pillanatban nincsen elég háziorvos a rendszerben”, ezért több fronton is beavatkoznának.

Egy új rendelettel bővítenék a háziorvosok kompetenciáját, így olyan gyógyszereket és laborvizsgálatokat is felírhatnának, amiért eddig szakorvoshoz kellett menni.

Az utánpótlás érdekében az orvostanhallgatóknak előírnának 3 hónap kötelező háziorvosi gyakorlatot. „Hátha időközben kedvet kapnak ehhez a területhez” – jegyezte meg a miniszter. A háziorvosoknak ugyanakkor a jövőben alaposan meg kell majd indokolniuk, miért utalnak be valakit kórházba, amivel kapcsolatban Pintér Sándor elismerte: „nagy ellenállás lesz”.

Azt is mondta, hogy növelni kell az e-beutalók számát a jövőben. Jelenleg a beutalók 85 százaléka e-beutaló, de a miniszter azt szeretné, ha ez közelítené a 100 százalékot. Azzal kapcsolatban, hogy a betegek egy része nem jelenik meg az előre lefoglalt időpontokon, ezt mondta:

„Az én lelkemhez közel áll az is, hogy aki a feladatát nem végzi el, azt szankcionáljuk is. Ettől nagyon óvnak engem, hogy ezt tegyem, azt mondják, hogy ez túl rendőrös gondolkodás”

Pintér Sándor az orvosok és a kórházigazgatók szigorúbb ellenőrzéséről is beszélt. A járóbeteg-rendelőkben beléptetőrendszerekkel ellenőriznék a munkaidő betartását, miután egy felmérés szerint 1964 rendelő több mint felében nem volt betegellátás az első félórában, 719 esetben pedig az utolsó 30 percben.

A kórházigazgatók teljesítményét pedig egy 31 pontból álló indikátorrendszerrel mérik majd.

„Mindent mérni kell, ami mérhető, vagy ha nem mérhető, akkor azzá kell tenni” – fogalmazott a miniszter, majd vészjóslóan hozzátette, hogy az első eredmények alapján „sokan kiesnek majd az NB I.-ből”.

A konferencián szó esett a várólistákról is: míg a szürkehályog-műtétek terén Magyarország Európa élvonalában van, addig az ultrahangra 30-38 napot kell várni. A CT- és MR-vizsgálatoknál novembertől államosítják a rendszert, az állam felvásárolta a közkórházakban működő magángépeket és 221 szakembert képeztek ki a kezelésükre.

A belügyminiszter azt is elmondta, hogy a kormány idén 230 milliárd forintot fordít a kórházak adósságainak rendezésére. Pintér arra kérte az igazgatókat, hogy aki úgy látja, az év végéig több adósságot fog felhalmozni a megengedettnél, az most szóljon. „November eleje van, most jelezzék, ha valaki bajban van” – üzente a kórházvezetőknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: