HÍREK
A Rovatból

Még idén megnyílhat a Biodóm, miközben a cirkusz újabb területeket kér magának

A Fővárosi Állatkert év végén megnyitná a Biodómot, miközben a cirkusz egyre nagyobb területet kérne a Ligetből. A főváros és az állam közötti vita a működésüket is befolyásolhatja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. július 31.



Az év végére megnyílhat a Biodóm belső tere a látogatók előtt – erősítette meg a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) szóvivője, Hanga Zoltán a Népszava megkeresésére. A területen jelenleg is zajlanak a döntően kertészeti munkák, a Biodómhoz tartozó kifutókat pedig már 2023 augusztusa óta állatok lakják, és látogathatók is.

A Biodóm sorsa évek óta napirenden van, de most újabb fordulatot vehet. Sós Endre főigazgató egy áprilisi eseményen arról beszélt, hogy az év végére az állatkert szerves részeként állandó jelleggel megnyitnák a különleges belső teret. Bár az eredeti tervek szerinti teljes befejezéshez még mindig hiányzik 20-25 milliárd forint, egy egyszerűbb, városi oázis kialakításához elegendő lehet 300-350 millió forint.

A mostani koncepció szerint

nem költöznének be a Biodómba nagytestű állatok, így például orrszarvúak, elefántok vagy csimpánzok, és az akvárium elindítására sincs fedezet. Viszont a jelenleg a Nagyszikla belsejében lakó állatok új helyet kaphatnának itt.

A tervek szerint a Biodóm meglátogatásához nem kellene külön belépőt váltani.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azonban meglepődött ezen, mivel a fővárosi önkormányzat 2024-ben 2,4 milliárd, idén pedig 2,7 milliárd forinttal támogatja az állatkert működését. A 2025-ös költségvetésben viszont nem szerepel külön összeg sem fejlesztésre, sem a Biodómra.

Időközben a Fővárosi Nagycirkusz is komoly érdeklődést mutatott az állatkert bizonyos területei iránt. Kovács Balázs, Lázár János miniszteri biztosa idén februárban vetette fel, hogy a Nyugati Pályaudvar mellé tervezett új cirkuszművészeti központot inkább a Városligetbe helyeznék át.

A megvalósítás azonban csak úgy lenne lehetséges, ha az állatkert területéből adnának át hozzá, cserébe pedig vasúti területen biztosítanának telket az állatkertnek.

Kovács emellett közös üzemeltetésről is beszélt, amelybe a Biodóm is beletartozna. A főváros részéről azonban nem támogatták az ötletet.

Áprilisban újabb fejlemény történt: a kormány és a főváros közötti finanszírozási megállapodásba bekerült egy kitétel, amely szerint a fővárosi önkormányzat eladja a Lovarda épületét a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nkft.-nek, míg a kapcsolódó területet használatba adja a Fővárosi Nagycirkusznak. A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a megállapodás előtt vizsgálják meg, milyen hatással lenne ez az állatkert működésére, akkreditációjára és az állatmentő tevékenységre.

Június közepén az állatkert és a cirkusz vezetői közösen bejárták az érintett területet. A cirkusz képviselői bemutatták elképzeléseiket, amelyek szerint a Lovarda megvásárlása mellett használatba vennék a Fővárosi Nagycirkusz és a Biodóm közötti teljes sávot, valamint az ott működő közművelődési egységeket is – például a muzeális körhintát és a Hetedhét Palotát. Az uniós pályázati forrásból kialakított Vadállatmentő Központ és a Cápasuli ugyanakkor nem kerülhetne átadásra a fenntartási kötelezettség miatt. A Hetedhét Palotában cirkuszpedagógiai programokat terveznek.

Hanga Zoltán arról is beszélt, hogy az állatkert írásos anyagot kért a cirkusztól az igények részletezésére, és azt is szerették volna, ha viszonozzák a bejárást, vagyis ők is megismerhetik a Cirkusz területét. „Ilyen anyagot és lehetőséget azonban azóta sem kaptunk. Így kérdéses, hogy mikor és milyen megállapodásra lesz mód” – fogalmazott.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy az állatkert mindig törekedett a jó szomszédi viszonyra a cirkusszal, de az utóbbi tíz évben egyre erőteljesebb törekvéseket érzékelnek a terjeszkedésre. Megemlítette azt is, hogy van érvényes kormányhatározat arról, hogy a cirkusz új helyre költözik, és visszaadja jelenlegi területét az állatkertnek – ez a terület egyébként korábban is az állatkerthez tartozott. A Lovardát is szeretnék visszakapni, mivel a lovagoltatásra alkalmas tér jelentősen csökkent, a tevegeltetést pedig meg kellett szüntetni.

„Fekete Péter direktor úr láthatóan folyamatosan lobbizik a politikai döntéshozóknál”, hogy az állatkerttől területeket szerezzen a cirkusz számára

– tette hozzá Hanga. Az első öt évben sikerült ezeket a törekvéseket megakadályozni, de 2018 után át kellett adniuk a felújított fedett lovardát.

Az állatkert továbbra sem ellenzi a cirkusz működését, és személyi konfliktus sincs a vezetők között, amennyiben a terjeszkedés nem veszélyezteti az állatkerti funkciókat. A szóvivő szerint az állatkert legalább annyit tesz a közösségért, mint a cirkusz, sőt, a látogatottsági számok is ezt tükrözik: tavaly több mint 1,1 millió ember látogatott el a FÁNK-ba.

A hullámvasút sorsa is bizonytalan. Mivel nincs elegendő forrás a felújítására, nem tudják újranyitni. A Pannon Park teljes projektje 2017-ben 43,7 milliárd forintos költségvetéssel indult, amelyből eddig körülbelül 38 milliárdot használtak fel. A maradék nem elég a beruházás befejezéséhez. Az állatkert hat éve vár arra, hogy a kormány és a főváros megállapodjon a szükséges többletforrásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – Belső megaláztatásról és zsarolásról is beszélt egy volt fideszes miskolci képviselő
Czinkné Sztán Anikó független képviselő egy interjúban számolt be arról, hogy a miskolci Fideszben milyen belső nyomásgyakorlással szembesült. Állítása szerint a kampányban kötelező volt a „háború vagy béke” narratívát használni.


Lemondási hullám, frakciószakadás és egy feltételezett vesztegetési kísérletről szóló vallomás rázza meg a miskolci Fideszt az áprilisi választási vereség után. Czinkné Sztán Anikó, a Fidesz-frakcióból kilépett képviselő most részletesen beszélt a központilag irányított „háború vagy béke” kampányról, a belső megaláztatásokról és fenyegetésekről.

A választás utáni napokban sorra jöttek a személyi változások: lemondott alpolgármesteri tisztségéről Hollósy András, aki a Tisza Párt jelöltjével szemben maradt alul, távozott a Fidesz miskolci frakciójának éléről Bajusz Gábor, majd a város jegyzője, Senviczki Erika is benyújtotta lemondását. Ezzel párhuzamosan Czinkné Sztán Anikó bejelentette, hogy a jövőben független önkormányzati képviselőként dolgozik.

A politikai földindulás okairól most Czinkné részletesen beszélt a Borsod24-nek adott interjúban. Elmondása szerint a kampányt szigorú központi elvárások jellemezték, a képviselőknek és jelölteknek nem a helyi problémákról, hanem egyetlen témáról kellett beszélniük.

„Az volt kiadva központilag, hogy csak a háborúról és a békéről kommunikálhatunk” – mondta a képviselő.

Czinkné szerint a párton belüli kommunikáció katonai logikát követett. Rendszeresen azzal szembesültek, hogy ez „a főni parancsa”, nekik pedig katonaként kell engedelmeskedniük.

A központi irányítás a közösségi médiára is kiterjedt: Czinkné szerint

megmondták nekik, mit kell posztolni, lájkolni és kommentelni, ehhez pedig sablonokat is küldtek. Állítása szerint előfordult, hogy egy megbeszélésről addig nem mehettek el, amíg mindenki végre nem hajtotta a kötelező online feladatokat.

A nyomásgyakorlás része volt a nyilvános megszégyenítés is, emellett burkolt és írásos fenyegetéseket is kapott.

A végső erkölcsi töréspontot számára nemcsak a kampány stílusa, hanem annak személyes következményei jelentették. A Harcosok Klubja megjelenését és a Menczer–Magyar Péter-szócsatát is visszataszítónak tartotta.

„Egyszerűen szégyelltem, hogy ehhez a párthoz tartozom” – mondta, hozzátéve, hogy gyerekei és baráti köre többsége a Tiszát támogatta, és elvi alapon sem volt hajlandó ellenük kampányolni.

Czinkné azt állítja, hogy a mostani szakítás mögött egy korábbi, mélyebb konfliktus is meghúzódik. Elmondása szerint még 2013-ban, a Selyemréti fürdő fejlesztésének lezárásakor vesztegetési kísérlettel találkozott. Azért nem írta alá az átadás-átvételi papírokat, mert a kivitelező jelezte neki, hogy nem fizetik ki a szerződésben rögzített összeget.

Ezt követően – Czinkné állítása szerint – Pálffy Kinga, Kriza Ákos akkori polgármester unokatestvére és a városi holding volt vezetője találkozót kért tőle. Felajánlotta, hogy a férjével közös cégük legyen a holdingvállalatok beszállítója, cserébe pedig azt kérte, írja alá a hiányos teljesítés ellenére is a papírokat.

„Egyértelmű volt, hogy ezzel meg akart vesztegetni” – jelentette ki Czinkné.

Az ajánlat visszautasítása után rövidesen elvesztette pozícióját.

A Fidesz helyi vezetői a választási vereség után a felelősségvállalás és a megújulás szükségességét hangsúlyozták. Hollósy András arról beszélt, hogy a választói akarat után mindenkinek le kell vonnia a konzekvenciát, Bajusz Gábor pedig a jobboldali közösség megújítását sürgette. Tóth-Szántai József polgármester szerint a miskolciak világos üzenetet küldtek, és a város érdekében mindenkinek együtt kell működnie.

A képviselő a mandátumát megtartja, és függetlenként folytatja a munkát. Ezt azzal indokolta, hogy a körzete fontos projektjeit szeretné megvédeni, és a lakosság bevonásával, átlátható módon akar dolgozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Révész Máriusz államtitkár kitálalt: Évekig küzdött a Balásy-cégek túlárazásai ellen, de nem járt sikerrel
A politikus megerősítette, hogy éveken át harcolt a Balásy Gyula-féle Lounge Group túlárazott szerződései ellen. Elmondása szerint a problémával egészen Gulyás Gergely miniszterig eljutottak, a rendszer azonban egy érvényes közbeszerzés miatt nem változott.


Révész Máriusz, a leköszönő kormány Aktív Magyarországért felelős államtitkára az Indexnek adott interjúban erősítette meg munkatársa, Petényi Mirkó állításait, miszerint éveken át küzdöttek a New Land–Lounge-konzorcium keretszerződése ellen. Révész szerint ez a központosított kommunikációs közbeszerzés nemcsak náluk, hanem rengeteg állami cégnél okozott komoly problémákat, mivel egyetlen, megkerülhetetlen szereplővel lehetett csak dolgozni, verseny nélkül. A helyzetet egy azóta elhíresült mondatával jellemezte.

„A Lounge nem tudott olyan rosszul és olyan drágán dolgozni, hogy legközelebb ne vele kelljen szerződnünk.”

Elmondása szerint

többször is jelezték a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál (NKOH) és máshol is, hogy a rendszer tarthatatlan, de végül annyit tehettek, hogy megpróbálták a legkedvezőbb feltételekkel megvalósítani a feladataikat.

Ennek érdekében Révész szerint tudatosan keresték a kiskapukat. „Elég határozottak voltunk és elég sokat jártunk az NKOH-ba, ezért például a nyomdai közbeszerzést önállóan kiírhattuk” – magyarázta, hozzátéve, hogy enélkül a Petényi Mirkó által is említett kiadványokat nem tudták volna kedvező áron elkészíteni. Másik megoldásként Révész szerint civil szervezeteknek szervezték ki a feladatokat, ami bár több munkával járt, jelentős megtakarítást eredményezett.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a helyzet az államtitkárságon belül is feszültséget okozott, mivel a legkülönfélébb világnézetű munkatársai mind látták a keretrendszer kedvezőtlen jellegét.

„Kreatív módon próbáltuk ezt kimozogni. Elmentünk elég sokszor a törvényesség határáig.”

Elmondása szerint többször is jártak az NKOH akkori elnökénél, Lenkei Mirtillnél, aki segítőkész volt, de egy már lezajlott közbeszerzés miatt meg volt kötve a keze. Annyit tudott segíteni, hogy engedélyezte számukra a külön nyomdai közbeszerzés kiírását.

A probléma súlyát jelezve az államtitkár és munkatársa Gulyás Gergely miniszterhez is elmentek konkrét számokkal, hogy bemutassák a piaci árak és a konzorcium árazása közti különbséget. Gulyás Gergely reakciójáról Révész Máriusz azt mondta:

„A konkrét számokon meglepődött. Azt mondta, hogy ez elfogadhatatlan,

és megpróbálja elintézni, hogy kikerüljünk az NKOH alól.” A változás azonban elmaradt, mivel egy érvényes közbeszerzés volt érvényben, amit sem Gulyás, sem Navracsics Tibor nem tudott befolyásolni, mert a terület nem hozzájuk tartozott. Arra a kérdésre, hogy akkor miért hozzájuk fordultak, úgy felelt: „Mert én abban a minisztériumban voltam államtitkár. Az én főnököm a Miniszterelnökségen Gulyás miniszter úr volt, aztán mikor átkerültem a KTM-be, akkor Navracsics Tibor úr lett a főnököm.”

Arra a felvetésre, hogy ki állhatott a konzorcium monopolhelyzetének fenntartása mögött, Révész nem adott egyértelmű választ. Kijelentette: „Itt azt kell megnézni, hogy ez a két beszerzés hogy került ki, hogy bírálták el, ki írta ki a közbeszerzést. Ez nem a Miniszterelnökség és nem a KTM kompetenciája volt.” Amikor az újságíró egyenesen Rogán Antal nevét vetette fel, az államtitkár kitérő választ adott. „Ön az újságíró, hagyok önnek egy kis újságírói munkát, nézze meg” – mondta.

Balásy Gyula könnyek között tett bejelentéséről és interjújáról Révész azt mondta, nem látta. „Nem volt erőm, se kedvem megnézni. De hallottam róla, többen mesélték” – fogalmazott. Véleménye szerint minden, amit elmondott, benne van a válaszban: „Az állam kötött egy rossz szerződést, ezen belül kellett mozogni, és nagyon sok energiánkba és munkánkba került, hogy próbáljuk mérsékelni a problémákat.”

Azt, hogy miért csak most, évekkel később álltak a nyilvánosság elé, azzal indokolta, hogy a kormányon belüli rendet tiszteletben kellett tartaniuk.

„Egy kormányban vagyunk, és az elég furcsán veszi ki magát, hogyha, mondjuk, egy kormány államtitkára nekiront egy másik miniszternek vagy egy másik területnek.”

Hozzátette, hogy a kommunikációs költések az államtitkárságuk költségvetésének csak egy elenyésző részét tették ki. Mostani kiállásával azt szeretné elérni, hogy az érintettek nézzenek szembe a tetteikkel.

„Ha valaki inkorrekt módon járt el, és úgy gazdagodott meg, ahogy az nem törvényes, annak felelnie kell ezért”

– jelentette ki.

Saját politikai jövőjével kapcsolatban Révész Máriusz egyértelművé tette, hogy nem vállalna szerepet „a másik oldalon”, mivel 1988 óta a Fidesz tagja, és hálás a pártnak. „A Fidesznek nagyon sokat köszönhetek, ezért lettem államtitkár” – mondta. Jelenleg a megkezdett munkái befejezésére és az Aktív Magyarország Program tisztességes átadására koncentrál, remélve, hogy a program folytatódik, és a munkatársai is együtt maradhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Rogán korábbi propagandagyárosa szerint Balásy Gyula valójában nem önálló döntéshozóként működött
A kormányzati kommunikációs piac korábbi nagyágyúja a 24.hu-nak nyilatkozott Balásy Gyula cégbirodalmának felajánlásáról. Az üzletember szerint a valódi verseny hiánya miatt a Balásy-cégeknél a korábbi árak többszörösével kellett számolni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 06.



Háromszoros-négyszeres szorzókról, politikai háttérkoordinációról és egy 80 milliárdosra becsült cégbirodalom állami felajánlásáról beszélt Kuna Tibor, a kormányzati kommunikációs piac korábbi kulcsszereplője. A jelenleg Spanyolországban élő üzletember a 24.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, Balásy Gyula hétfői lépése, amellyel felajánlotta cégcsoportját az államnak, kontraproduktív volt.

Kuna szerint a kormányzati kommunikációs cégbirodalom nem autonóm módon működött.

„Én személyesen azt gondolom, hogy Balásy Gyula az elmúlt évtizedben valójában nem önálló döntéshozóként működött. Az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér” – fogalmazott.

Az üzletember arról is beszélt, hogy miután 2018-ban az ő cégeit kiszorították az állami piacról, több korábbi kollégája Balásy cégeinél helyezkedett el, így volt némi rálátása a történtekre. Azt állítja, 2019 körül olyan információk jutottak vissza hozzá a piacról, hogy az árak jelentősen megemelkedtek.

„Azt hallottam, hogy azokhoz az árakhoz képest, amelyekkel mi korábban dolgoztunk, már háromszoros vagy négyszeres szorzókkal kellett tervezniük ugyanazokon a feladatokon”

– mondta, hozzátéve, hogy a valódi verseny hiánya szerinte törvényszerűen vezet túlárazáshoz.

A történet sokban emlékeztet Kuna Tibor korábbi felemelkedésére és bukására. Az üzletember cégei 2018-ig szintén milliárdos állami kommunikációs megbízásokat nyertek, majd hirtelen kegyvesztetté váltak. Elmondása szerint két hét alatt az állam az összes szerződésüket felmondta, a feladatokat pedig szinte kivétel nélkül a Balásy-csoport kapta meg.

A megrendelések elvesztése után Kuna egykor piacvezető cégei elértéktelenedtek, egyikük később felszámolás alá is került.

Az üzletember ellen korábban áfacsalás miatt indult büntetőügy 245 millió forintnyi hamis számla befogadása miatt, amit az előkészítő tárgyaláson el is ismert.

A Balásy-cégek az elmúlt években több nagy értékű állami megbízást kaptak. A magyar uniós elnökség kommunikációjára a tervezett egymilliárd forint helyett közel 30 milliárdos megbízást kaptak. A Szuverenitásvédelmi Hivataltól kevesebb mint öt hónap alatt nettó 1,28 milliárd forintot, a külügyminisztériumtól pedig közel egymilliárdot kaptak zászlókra és molinókra.

A cégcsoport a Diákhitel Központtal is újra szerződött, miután Magyar Péter a megbízásokat túlárazottnak nevezte. Az ügyletek árlistáiért indított közadatpert az Átlátszó első fokon megnyerte, a bíróság pedig kötelezte a Diákhitel Központot az adatok kiadására. Később nyilvánosságra került egy 2021-es KEHI-jelentés is, amely több szerződésnél túlárazást vagy aránytalanságot állapított meg. A közpénzekből finanszírozott megbízások mellett Balásy személyes vagyongyarapodása is a figyelem középpontjába került, többek között egy Tihanyban épült luxusvilla miatt, amelynek építését Hadházy Ákos képviselő szerint szabályossági problémák övezik.

Kuna Tibor a 24.hu-nak azt is elmondta, nem térne vissza a piacra, és úgy véli, az államnak másfajta kommunikációra lenne szüksége.

„Én továbbra is azt gondolom, hogy az államnak nem politikai propagandára, hanem közszolgálati kommunikációra van szüksége”

– jelentette ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – Egy sárvári fideszes önkormányzati képviselő elismerte, hogy ezzel segített a kamu Magyar Péternek
Varga Károly, a Fidesz-KDNP sárvári önkormányzati képviselője elismerte, hogy segített ajánlásokat szerezni a függetlenként induló névrokon Magyar Péternek. A független jelölt 909 szavazatot kapott, miközben a fideszes Ágh Péter mindössze 248 szavazattal nyert a Tisza Párt jelöltje előtt.


„Én is gyűjtöttem neki aláírást” – ismerte el Varga Károly, a Fidesz–KDNP sárvári önkormányzati képviselője, hogy segített ajánlásokat szerezni a Vas megyei 2-es választókerületben függetlenként induló, a Tisza Párt által csak „kamu Magyar Péterként” emlegetett névrokonnak. Az ügyről az Ugytudjuk.hu számolt be szerdán.

A portál arról is kérdezte a képviselőt, hogy a rendőrség kereste-e már tanúként az ügyben, mire Varga azt felelte, felkészült a hatóságok megkeresésére.

A kijelentés azért fontos fejlemény, mert a Sárvár központú választókerületben a fideszes Ágh Péter mindössze 248 szavazattal győzte le a tiszás Strompová Viktóriát.

A hivatalos végeredmény szerint Ágh Péter 25 700, míg Strompová Viktória 25 452 szavazatot kapott. Ezzel párhuzamosan a független Magyar Péter 909 voksot szerzett, ami több, mint a két fő jelölt közötti különbség.

A Tisza Párt szerint a névazonosságra épülő indulás tudatos megtévesztés volt, ami nélkül a Fidesz jelöltje nem nyerhetett volna, ezért a választás megismétlését követelték.

A Fidesz-oldal a jogerős eredményre hivatkozik.

A független jelölt hátteréről korábban a sajtó a falujában, Bucsuban érdeklődött, ahol a helyiek egybehangzóan állították, hogy a férfi hithű Fidesz-támogató, aki „nagyon szereti Orbánt”, és korábban soha nem mutatott politikai ambíciókat.

A kampányban teljesen láthatatlan maradt, ezért a Tisza Párt és több beszámoló szerint felmerült, hogy a névazonosság megtéveszthette a választókat.

Varga Károly mostani kijelentése egy már folyamatban lévő rendőrségi nyomozásba illeszkedik. A hatóságok ugyanis már a választás után eljárást indítottak a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt. Ennek keretében lefoglalták a független Magyar Péter, valamint két másik jelölt ajánlóíveit is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk