prcikk: Bement szoptatni a kórházba, de a babája már nem volt ott, később kiderült, hogy nevelőszülőkhöz került | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Bement szoptatni a kórházba, de a babája már nem volt ott, később kiderült, hogy nevelőszülőkhöz került

Egy tatabányai édesanya újszülött kislányát a tudta nélkül vitték el a kórházból. A Babamentők az eljárás jogszerűségét vitatják, vezetőjük szerint „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban”.


„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.

A családot nem tájékoztatták arról, hogy a csecsemőt hova és miért szállították el.

A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy

a kislány nevelőszülőhöz került

– írta a Népszava.

A gyermekmentő szerint, ha a hatóságnak a család házával volt kifogása, az újszülöttet akkor is családtagnál, például a nagymamánál kellett volna ideiglenesen elhelyezni.

„A törvény is azt írja elő, hogy szegénység miatt nem lehet a szüleitől elszakítani a gyereket, ha az intézkedés mégis indokolt, akkor családon belül kell megoldani az elhelyezést”

– mondta Juhász-Bauer Ágoston Bálint.

Az ügyben megkeresett egészségügyi intézmény, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Belügyminisztérium sem adott konkrét választ arra, miért tartották a kórházban a kisbabát, és miért nem tájékoztatják a szülőket. A Belügyminisztérium általánosságban annyit közölt, hogy a „születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítására irányuló gyermekvédelmi hatósági intézkedés” célja, hogy a gyámhivatal már a gyermek születése előtt dönthessen a kórházból való kiadhatóságról. A minisztérium hangsúlyozta, a törvény szerint gyermeket pusztán a család anyagi helyzete miatt nem lehet kiemelni, a veszélyeztetettséget pedig komplexen, többek között a jelzőrendszeri tagok véleményének kikérésével vizsgálják.

A Babamentők szerint az eset nem egyedi. Juhász-Bauer Ágoston Bálint úgy fogalmazott, hogy „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban.”

Hivatalos információkra hivatkozva állítják, hogy körülbelül 300 egészséges újszülött és csecsemő rekedt egészségügyi intézményekben, közülük legalább 100 gyermekről a szülei nem mondtak le. Juhász-Bauer Ágoston Bálintnak egy csecsemős nővér azt mondta,

„felsőbb utasításra ezeket a kisbabákat tilos kivennünk, megvigasztalnunk, ha sírnak, nehogy hozzászokjanak a dajkáláshoz”.

Február 14-én a miskolci kórházból volt szükség rendőri beavatkozásra egy csecsemő kiadásához. Pár nappal korábban Szekszárdon egy hat hónapos csecsemőt nem akartak elengedni. Az ügyben eljáró Juhász-Bauer elmondta,

az orvos először kijelentette, nincs egészségügyi indoka a baba kórházi tartózkodásának, majd közölte, hogy talál indokot.

„Figyelmeztettem, mint magánnyomozó, hogy ha ezt megteszi, az okirat-hamisítás bűntett gyanúját fogja megalapozni” – idézte fel a magánnyomozó, aki szerint a többórás küzdelem végén, rendőri és biztonsági őri jelenlét mellett, de végül hazavihették a gyermeket.

A szekszárdi kisbaba édesapja, Pozsonyi László elmesélte, a problémák akkor kezdődtek, amikor epilepsziával diagnosztizált gyermekük gyógyszerét meg kellett rendelni, és az az információ terjedt el róluk, hogy nem adják be neki.

Emellett a feleségének elapadt a teje, és mivel féltek a visszahívásokról szóló hírek miatt a felírt tápszerektől, átmenetileg forralt tehén- és kecsketejjel táplálták a babát, ami konfliktushoz vezetett a családsegítővel és a védőnővel. Az apa szerint a kórházban az egyik orvos indok nélkül tartotta bent a gyereket. „Nekünk semmilyen információt nem adott, nem volt hajlandó megmondani, ki, és mit mondott neki rólunk” – mondta az apa, aki hozzátette, azóta már látják, a kórházi tápszer biztonságos, és ki is váltották. A család most egy pécsi kivizsgálásra vár. „De ezek után hogy menjünk oda? Kérdezem én, most megint ez lesz, hogy ott meg megpróbálják elvenni tőlünk?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Az összkép rendkívül riasztó” – Panyi Szabolcs bejelentette, hogy oknyomozó könyvet ír arról, hogyan hálózták be az orosz titkosszolgálatok Magyarországot
Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró egy Facebook-posztban jelentette be, hogy 2022 eleje óta dolgozik egy könyvön. Mint írja, nem így és nem most akarta ezt bejelenteni, mert a munka még nagyban zajlik, és a végleges címről sem született még döntés. A könyvben azt próbálja bemutatni, hogy „az orosz titkosszolgálatok hogyan hálóztak be Magyarországot, a magyar államot és a magyar politikai elitet.”

Az újságíró állítása szerint a könyvhöz már több mint száz háttérbeszélgetésen és interjún van túl az orosz-magyar kapcsolatokat közelről ismerő szereplőkkel. Hozzáteszi: „annyit talán már elárulhatok, hogy az összkép rendkívül riasztó.” Azt is elmondta, hogy a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov külügyminiszterek kapcsolatáról szóló ügy eredetileg a könyv része lett volna.

A forrásával folytatott, és állítása szerint titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott, majd publikált beszélgetés során is a készülő könyvéhez gyűjtött információkat.

Panyi Szabolcs a posztját azzal zárja, reméli, hogy ha befejezi a könyvet, a magyar nyilvánosság jobban fogja érteni, mi történt az elmúlt évtizedekben. Szerinte „az oroszok nem visszajöttek, hanem valójában soha nem is mentek el. Szijjártó és Lavrov kapcsolata sajnos tényleg csak a jéghegy csúcsa.”

Az ügy előzménye, hogy a Washington Post értesüléseire hivatkozva több médium is arról írt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éveken át rendszeresen tájékoztathatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós megbeszéléseiről. A lap szerint a telefonhívások az ülések szüneteiben történtek. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól, Donald Tusk lengyel miniszterelnök pedig azt mondta, régóta voltak gyanúik. Magyar Péter hazaárulásról beszélt és vizsgálatot sürgetett, míg Szijjártó „fake news”-nak nevezte a vádat. A külügyminiszter 2026. március 4-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt, főként az energiaellátásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nevén nevezték a kárpátaljai kémhálózat lehetséges magyar irányítóját, az Ukrán Biztonsági Szolgálat videót is közzétett a férfiról
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megnevezte a kárpátaljai kémügyet szerintük irányító magyar katonai hírszerzőt. A vádakat egy videóval támasztották alá, amelyen a hírszerző okmánya és találkozói is láthatók.


Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hétfőn nyilvánosságra hozta annak a magyar katonai hírszerzőnek a nevét, aki az állításuk szerint a Kárpátalján működő kémhálózatot irányíthatta – írja a 444.hu az ukrán Censor.net alapján. A szolgálat egy videót is közzétett, amelyben egy, a hírszerző magyar állampolgárságát igazoló okmány, valamint olyan felvételek láthatók, amelyeken a férfi autóban beszélget és hivatalos találkozókon vesz részt.

Az ukrán hatóságok állítása szerint a hírszerző 2016 és 2020 között Grúziában dolgozott diplomáciai fedésben, majd 2021-től kezdett Ukrajna ellen hírszerző tevékenységet folytatni. Ebben az időszakban főként katonák és rendvédelmi dolgozók köréből próbált új embereket beszervezni, amihez a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek erőforrásait is felhasználhatta. A beszervezetteknek pénzt vagy más előnyöket ígérhettek, a nyomozás szerint egy esetben egy ukrán katonát kábítószerrel próbáltak megjutalmazni. A feltűnés elkerülése érdekében a találkozókat gyakran autókban tartották.

Az ügy tavaly májusban robbant ki, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentette, hogy a magyar katonai hírszerzéshez köthető ügynökhálózatot leplezett le Kárpátalján. Akkor két feltételezett ügynököt őrizetbe is vettek.

Az ukrán közlés szerint a hálózat tagjai a régió védelmi helyzetéről gyűjtöttek információkat, különös tekintettel a szárazföldi és légvédelmi képességekre és azok gyenge pontjaira. Emellett a helyi társadalmi és politikai hangulatot is vizsgálták, például azt, hogyan reagálna a lakosság magyar csapatok bevonulására.

A kémhálózat leleplezésére Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még az ügy kirobbanásakor reagált. Akkor óvatosságra intett, de nem tagadta egyértelműen, hogy magyar kémeket fogtak volna.

„Majd hogyha kapunk bármilyen részletet vagy hivatalos információt, majd akkor tudunk ezzel foglalkozni, mindaddig ezt egy óvatossággal kezelendő propagandának kell minősíteni” – mondta a miniszter.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint jelenleg is dolgoznak a hálózat teljes feltárásán, és mindazok azonosításán, akik szerintük Ukrajna érdekei ellen tevékenykedtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.


Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó szerint semmi meglepő sincs abban, hogy egyeztetett Lavrovval az uniós külügyi ülések szünetében
A külügyminiszter szerint sok más országgal is egyeztet, ha az odabent elhangzottak érinthetik az adott ország és Magyarország kapcsolatait. Szijjártó állítja, ami odabent elhangzik, abban nincs semmi titok, a magyarok kizárásnak ötletét pedig hülyeségnek nevezte.


Arról, hogy a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszteri ülések szüneteiben rendszeresen egyeztet orosz kollégájával, először a Washington Post írt. Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró azt állította, hónapok óta erről készül részletesebb cikket írni, és hétfőn reggel emiatt hozták nyilvánosságra a kormánypárti Mandineren azt a beszélgetését, amit egy külügyi forrásával folytatott. Panyi szerint a titokban rögzített beszélgetés során azt szerette volna megtudni, van-e a külügyminiszternek a két ismert telefonján kívül egy harmadik készüléke, ezért a forrása által átadott telefonszámokra rákérdezett egy európai ország titkosszolgálatánál, de ők is csak ezt a két számot ismerték.

Mindezt a Mandiner úgy kommentálta, Panyi átadta egy idegen ország titkosszolgálatának Szijjártó Péter telefonszámát, lehetővé téve, hogy megfigyelhessék. Orbán Viktor vizsgálatot rendelt el, Szijjártó Péter pedig délután újságíróknak arról beszélt, „óriási botrány”, hogy kiderült, egy magyar újságíró közreműködésével hallgathatták le őt külföldi titkosszolgálatok. Ráadásul ennek az újságírónak szerinte kapcsolata van a Tisza Párt legbelsőbb köreihez. A külügyminiszter azt mondta, ez a bizonyíték, hogy van külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar választási kampányba.

Arra a kérdésre ugyanakkor Szijjártó Péter nem tudott válaszolni, hogy tényleg lehallgatták-e.

A Washington Post cikkével kapcsolatban arról beszélt, 11 és fél éve külügyminiszter, ezalatt 120 külügyminiszteri tanácsülésen vett részt.

„A 120 külügyminiszteri tanácsülés döntő többsége előtt és után is beszéltem harmadik országok külügyminisztereivel. Ez természetes, ugyanis az európai külügyminiszteri tanácsüléseken számos olyan döntés születik, ami befolyással van Magyarország kapcsolataira nem-európai uniós országokkal. Olyan országokkal, akikkel az együttműködés Magyarország számára kritikus fontosságú. Mondjuk gazdasági szempontból, biztonsági szempontból, politikai szempontból, energiállátás szempontjából. Ezekkel a szereplőkkel, ezekkel a harmadik országokkal egyeztetni kell annak megfelelően, hogy milyen döntések születnek, vagy születhetnek ezeken a tanácsüléseken.”

Szerinte ezen „nincs mit meglepődni.” A magyar külügyminiszter szerint nevetséges, hogy ezeken a tanácsüléseken titkos dolgok történnének.

„Semmi olyan nem történik ezeken az üléseken, amiről előtte a Politico ne írna, vagy amiről közben a politikustársak ne tweetelnének, vagy amiről utána ne tartanának sajtótájékoztatót.”

Szijjártó Péter azt mondta, egy-egy ilyen tanácsülésen körülbelül 80-an ülnek benn körülbelül, mert mindenkivel még bemehet három ember.

„Mindenkinél telefon van. Én vagyok az egyetlen miniszter, aki nem viszek be telefont. Mert én abban a naív hitben megyek oda, hogy azért megyünk oda, hogy egymással vitázunk. De mindenki más telefonozik. Tehát milyen biztonsági szempontokról beszélünk?” - fogalmazott.

Újságírói kérdésre, hogy konkrétan Szergej Lavrovval is rendszeresen egyeztet-e, azt válaszolta, azokkal egyeztet, „akikkel Magyarország szempontjából fontos egyeztetni.”

Hozzátette, Magyarország számára Oroszország egy fontos együttműködő partner. De állítása szerint a törökökkel, izraeliekkel, amerikaiakkal, indiaiakkal is szokott egyeztetni. Szerinte ez a diplomácia lényege.

A Politico információjáról, hogy a történtek miatt kizárhatják Magyarországot bizonyos tanácsülésekről, Szijjártó Péter azt mondta, „Ez óriási hülyeség.”

Azzal kapcsolatban, hogy Donáld Tusk lengyel miniszterelnök és a volt litván külügyminiszter is azt mondta, bizonyos információkat már nem osztanak meg, ha Magyarország is jelen van, a magyar külügyminiszter azt válaszolta: „ennek a hülyeségnek ne higgyenek.”

A teljes sajtótájékoztató

Link másolása
KÖVESS MINKET: