HÍREK
A Rovatból

Azov ezred: ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők Mariupolban

Elmondták, hogy mit tapasztaltak és milyen tüneteket okozott eddig.


Ismeretlen eredetű mérgező anyagot vetettek be az orosz erők a Donyeck megyei Mariupol kikötővárosban, a sérültek állapota viszonylag kielégítő - közölte kedden a települést védő Azov ezred.

A Telegram üzenetküldő portálon megjelent közlemény szerint

az ismeretlen összetételű anyagot hétfő este drónról dobták le a városra.

Az Azov által közzétett videófelvételen szemtanúk arról számolnak be, hogy füstre vagy ködre hasonlító jelenséget láttak.

A közlemény szerint a sérülés fő tünetei: az arc kipirulása, fokozott nyomás érzete, szárazság és égő érzés az orrüregben és a szem nyálkahártyájában, szívritmuszavar, fülzúgás, légszomj és szédülés.

Azt mondják,

azért nem súlyos a sérültek állapota, mert minimális mértékben kerültek kontaktusba az ismeretlen anyaggal, mivel a becsapódás epicentruma távol esett a lakott területekről, a katonák ugyanakkor valamivel közelebb tartózkodtak a helyszínhez.

Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint még nem tudta megerősíteni, hogy valóban vegyi támadást hajtottak volna végre az orosz erők a város ellen. Az ukrán védelmi tárca még nem erősítette meg hivatalosan az információt.

Közben az ukrán 36. dandár Mariupolban tartózkodó tengerészgyalogosai kijuttattak egy állítólag kedd kora reggel felvett videofelvételt az 1+1 ukrán tévécsatorna újságírójának. Ezen biztosítottak afelől, hogy nem hagyták el az állásaikat és a végsőkig folytatják a küzdelmet az orosz csapatok által körbezárt városban. Ugyanakkor jelezték, hogy a blokád miatt nem kapnak sem lőszer-, sem élelemutánpótlást, a készleteik kifogytak.

A kulcsfontosságú Azovi-tengerparti kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz csapatok, viszont ukrán katonai jelentésekből és a kelet-ukrajnai szakadár vezetők legutóbbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy még nem tudták az egész várost teljesen orosz ellenőrzés alá vonni.

Olekszandr Pavljuk, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban arra kérte a régió lakosait, hogy még ne siessenek visszatérni az otthonaikba, mert még tartanak az infrastruktúra helyreállítási munkálatai és rengeteg aknát kell semlegesíteni a térségben. Közölte, hogy valószínűleg május végére lesz kellően biztonságos számukra a hazatérés.

A Kijev megyei rendőrség kedden hozta nyilvánosságra, hogy a fővárostól nyugatra, a bucsai járásban található Havroscsina településnél az országúton találtak egy, az orosz alakulatok által szétlőtt személyautót három nő és két gyermek holttestével. A közlemény szerint március közepén próbáltak a helybeliek elmenekülni a harcok elől, de az úton orosz katonák tüzet nyitottak az autójukra. A család férfitagja vezette az autót, ő súlyos sérülésekkel élte túl a támadást.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szintén kedden azt közölte, hogy leleplezett egy hálózatot, amely Oroszországtól szerinte azt a feladatot kapta, hogy segítse elő a kijevi vezetés bukását. Ehhez a nyugati országrészben kellett volna az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai "népköztársaságokhoz" hasonló szakadár területeket létrehozniuk, felfegyverzett ukrán Donyec-medencei veteránokkal. A hálózat szervezőjét és "kulcsfiguráit" még március elején őrizetbe vették Ivano-Frankivszk és Hmelnickij megyékben. Az SZBU közlése szerint a hálózat egyik tagja hajlandó volt együttműködni velük, és tőle kapták a most nyilvánosságra hozott információt.

Vjacseszlav Gladkov, az Ukrajnával határos oroszországi belgorodi terület kormányzója arról számolt be, hogy harci cselekmények következtében megsérült a kelet-ukrajnai Harkiv megyét a régiójával összekötő egyik vasútvonal. A Telegramon a kormányzó azt írta, hogy személyi sérülés nem történt. Hanna Maljar ukrán helyettes védelmi miniszter egy tévéműsorban nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy az incidenshez köze van az ukrán fegyveres erőknek. Kifejtette, hogy háborúban a szemben álló felek elsősorban egymás infrastruktúráját és logisztikáját igyekeznek megsemmisíteni, utakat, hidakat, hogy akadályozzák a fegyver- és üzemanyag-utánpótlást.

Maljar szerint Oroszország most nem a stratégiára, hanem a harci helyzetre összpontosít, így az Ukrajna egészét érintő tervei attól függnek, hogyan végződnek az ország déli és keleti részében folyó csaták. Kijelentette, hogy az orosz katonai vezetés csak "napokkal tervez előre".

Hozzátette, hogy fegyvernyugvásról egyelőre nem lehet beszélni, mert a harcok intenzitása nem csökken, bár kisebb lett az a terület, ahol hadműveletek folynak. Szavai szerint sokkal több olyan terület van Ukrajnában, amelyet visszafoglaltak az orosz erőktől, vagy ahová be sem nyomultak, de az elfoglalt területeken - mint fogalmazott - súlyos a helyzet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 157 orosz repülőgépet, 140 helikoptert, hét hadihajót, 732 harckocsit, 1946 páncélozott harcjárművet, 349 tüzérségi és 63 légvédelmi rendszert, valamint 111 rakéta-sorozatvetőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Visszakapta a pozícióját a mentőigazgató, akit Magyar Péter szerint politikai okokból rúgtak ki tavaly
Hétfőn visszahelyezték az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet élére Dr. Kádár Balázst, akinek menesztése tavaly ősszel nagy port kavart. Az elmúlt kilenc hónapban kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.


Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hétfőn jelentette be, hogy az Észak-magyarországi Regionális Mentőszervezet vezetését ismét Dr. Kádár Balázs főorvos veszi át. Dr. Constantinovits Miklós megbízott főigazgató a Markó utcai Mentőpalotában helyezte vissza pozíciójába a szakembert, aki 34 éve dolgozik a mentőszolgálatnál, az elmúlt kilenc hónapban pedig kivonuló mentőorvosként teljesített szolgálatot.

Dr. Kádár Balázst tavaly szeptemberben váltották le, ami nagy vihart kavart. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke akkor azt állította, hogy a szakembert politikai okokból menesztették.

A Tisza Párt elnöke szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook-oldalára”. Magyar akkor azt üzente Kádár Balázsnak: „Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”

Most a mentőszolgálat közleményben azt írták: „A kinevezés a szakmai felkészültséget és a több évtizedes tapasztalatot ismeri el, összhangban azzal az elvvel, hogy a vezetői feladatok alapja a szakmai és emberi alkalmasság”.

Dr. Constantinovits Miklós egyben megköszönte Barta Tamás megyei vezető mentőtiszt munkáját, aki megbízott regionális igazgatóként vezette a szervezetet az elmúlt időszakban.

Az OMSZ-nél több fontos személycsere is történt az utóbbi időben. Június elején távozott Csató Gábor főigazgató, majd új szóvivőt is kineveztek Győrfi Pál helyére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Döntött a parlament: vége a jelenlegi közmédiának, betiltották a gigaplakátokat és a gyűlöletkeltő reklámokat
A parlament 145 fős többséggel fogadott el egy törvénycsomagot, amely alapjaiban alakítja át a közmédiát és a közterületi reklámozást. A változások a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit is megerősítik, jelentős pénzbírsággal büntethetik az együttműködés megtagadását.


Egy nap alatt három, évek óta vitatott ügyben is rendszerszintű változásokat szavazott meg az Országgyűlés: a keddi ülésen a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz–KDNP ellenkezésével szemben átment a közmédiát átszervező, a kampányon kívüli politikai hirdetéseket tiltó, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit szigorító törvénycsomag is.

A legjelentősebb változást a médiatörvény módosítása hozza, amely teljesen átalakítja az állami médiastruktúrát.

A Tisza-kormány által benyújtott jogszabály felszámolja a közmédia kiadójaként működő Duna Médiaszolgáltatót és a tartalmakat gyártó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. Helyettük két új cég jön létre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

A törvény értelmében megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, valamint a közmédia jelenlegi vezetőinek megbízatása. Az új vezetőket ezentúl nyílt pályázaton választják ki.

Létrejön a Független Közmédia Testület, amelybe a kormánypárt, az ellenzék és médiaszakmai szervezetek is jelölhetnek tagokat, a testület pedig a közmédia függetlenségét és gazdálkodását ellenőrzi majd. Emellett Sajtóalapot hoznak létre a független médiumok támogatására.

Ugyanez a parlamenti többség fogadta el azt a salátatörvényt is, amely jelentősen korlátozza a közterületi plakátolást és a politikai reklámokat.

Betiltják a 15 négyzetméternél nagyobb reklámfelületeket, ami a gyakorlatban a gigaplakátok és az épületekre feszített reklámhálók végét jelenti.

A hagyományos óriásplakátok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, a szabadon álló citylight reklámeszközöket pedig betiltják, azok a jövőben csak utcabútorokon jelenhetnek meg. A meglévő reklámfelületeket a tulajdonosoknak december 31-ig kell eltávolítaniuk, ellenkező esetben az önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak.

A törvény egy másik fontos pontja megtiltja a politikai hirdetések közzétételét a kampányidőszakon kívül, és szigorúan fellép a gyűlöletkeltő tartalmakkal szemben.

A jövőben tilos lesz olyan politikai reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.”

A harmadik elfogadott javaslat a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit erősíti meg, hogy hatékonyabban tárhassák fel a politikai felelősöket különböző botrányokban.

Aki a jövőben nem jelenik meg a bizottság előtt, vagy nem szolgáltat adatot, azt először 100 ezer, másodszor már 1 millió forintra büntethetik. Harmadik alkalommal a bírság ismét 1 millió forint, de ekkor már a rendőrség is elővezetheti az érintettet.

A Büntető Törvénykönyv is módosul: vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének „szándékosan, alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”. Ezért akár két év börtön is járhat.

A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy egy folyamatban lévő hatósági eljárás önmagában már nem akadályozhatja a vizsgálóbizottságok munkáját. A Tisza Párt javaslatára öt ilyen testület felállítását kezdeményezték, többek között a kegyelmi botrány, az MNB-ügy és a végrehajtási visszaélések feltárására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Hazánk újra elrabolt nyugat lett” – Magyar Péter a V4-csúcs előtt jelentette be, hogy új alapokra helyezi a szövetséget
A miniszterelnök az Országgyűlésben, napirend előtt szólalt fel a visegrádi együttműködés jövőjéről. A mai gödöllői csúcstalálkozó előtt vázolta fel, hogy konkrét javaslatokkal érkezik az energiabiztonság és a közlekedésfejlesztés terén.


Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtti felszólalásában vázolta fel a kormány vízióját Közép-Európa jövőjéről. Beszédét Milan Kundera cseh író híres esszéjével indította, amely szerinte máig érvényesen írja le a régió sorsát. A kormányfő szerint Kundera megállapítása, miszerint Közép-Európa nem földrajzi fogalom, hanem sors, a térség népeinek közös tapasztalatát foglalja össze. Úgy fogalmazott, a közép-európai nemzetek kulturálisan mindig is Európához tartoztak, történelmük során mégis rendre nagyhatalmak ütközőzónájában találták magukat.

„Magyarország, Lengyelország és az akkori Csehszlovákia mindig a nyugathoz tartozott, de a II. világháború után elrabolt nyugattá váltak a szovjet uralom alatt”

– mondta a miniszterelnök.

Magyar Péter szerint a régió népei pontosan tudják, milyen érzés a szabadság elvesztése és visszaszerzése. Kiemelte, hogy a kommunizmus összeomlása után a térség vezetői ösztönösen ahhoz a gondolathoz nyúltak vissza, ami évszázadok óta jelen volt a közép-európai gondolkodásban. „Ahhoz a gondolathoz, hogy Közép-Európa népei külön-külön könnyen válhatnak mások játékszerévé, együtt viszont képesek alakítani a saját jövőjüket” – jelentette ki. Ez a felismerés szerinte jóval régebbi a modern visegrádi együttműködésnél, és ott volt már Kossuth Lajos Duna-konföderációs terveiben is. Felidézte az 1991-es visegrádi találkozót, ahol Antall József, Václav Havel és Lech Wałęsa felismerték, hogy a szabadságot meg kell szervezni, amihez intézményekre, gazdaságra és demokratikus jogállamokra van szükség.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a térség országai között akkor is voltak viták, léteztek történelmi sérelmek és erős nemzeti érdekek. „Mégis volt valami, amit fontosabbnak tartottak ezeknél, a közös jövőt” – tette hozzá. A rendszerváltás légkörét egy 1989-es fotóval illusztrálta, amelyen egy bősi ház falán az „A.N.W. Havel” felirat volt látható. Szerinte ez jól mutatja a korabeli szolidaritást. „Természetes volt, hogy a közép-európai népek figyelik egymást, szurkolnak egymásnak, és saját ügyüknek érzik a másik szabadságát is” – mondta.

Ezt követően élesen bírálta az előző kormány politikáját. Magyar szerint az Orbán-kormány nem megoldotta, hanem újraélesztette Magyarország tragédiáját.

„Hazánk újra elrabolt nyugat lett. Még azon az áron is, hogy a visegrádi szövetség mélypontra kerüljön” – fogalmazott.

Álláspontja szerint ez senkinek sem állt érdekében, sem Magyarországnak, sem a régiónak, sem Európának. Úgy látja, a bizalomvesztés következtében a visegrádi együttműködés mélypontra került, és Magyarország szinte minden gazdasági mutatóban lemaradt a régiótól.

A miniszterelnök elismerte, hogy ma is vannak viták az országok között, például a külhoni magyarok ügyében a szlovák kormánnyal, de szerinte az együttműködés alapja sosem a teljes egyetértés volt.

„A közép-európai együttműködés alapja az a felismerés volt, hogy a nézetkülönbségeinkkel együtt is közös térben élünk, közös történelmet, sorsot hordozunk, és sok-sok közös érdek köt bennünket össze” – jelentette ki.

Hozzátette, a közös érdekek nem tűntek el, csak az Orbán-kormány vak volt rájuk.

A kormányfő megvédte első külföldi útja helyszínének kiválasztását. Elmondta, nem véletlenül vezetett az első útja Varsóba, mert ez annak a meggyőződésnek a kifejezése volt, hogy Magyarország érdeke a visegrádi együttműködés újjáépítése. Azért kezdte Lengyelországban, mert szerinte ott keletkezett az egyik legmélyebb seb az elmúlt években. Hozzátette: „ezeréves barátságainkat nem tudja néhány elhibázott év külpolitikája tönkre tenni. Megpróbálta, de nem tudja.”

A mai gödöllői találkozóra világos célokkal érkezik. A következő évtized feladatairól beszélt, mint például az észak-déli közlekedési és energetikai kapcsolatok kiépítése. „A következő években az lesz a kérdés, hogy Közép-Európa mekkora szerepet tud kivinni magának az európai gazdaságban és az európai döntéshozatalban” – vázolta a jövőt. Konkrét javaslatokkal érkezik a csúcstalálkozóra, amelyek a régió energiaellátásának biztonságát, a közlekedési folyosók fejlesztését és a politikai bizalom visszaépítését célozzák.

„Azért dolgozunk, hogy a visegrádi együttműködés ismét a régió fejlődésének, biztonságának és európai súlyának egyik legfontosabb motorja legyen” – mondta.

Beszéde végén visszatért Kunderához, megjegyezve, hogy a visegrádi együttműködés újjászületése politikai formát adott annak a felismerésnek, hogy Európa nem a berlini falnál ér véget. A rendszerváltó vezetők üzenete az volt, hogy „Közép-Európa visszatért.”

A mostani találkozó üzenete pedig szerinte az, hogy „Közép-Európa jelen van, erős és készen áll arra, hogy saját jövőjét alakítsa.”

Úgy véli, a több mint 65 millió ember otthonát jelentő térség az unió gazdasági növekedésének egyik motorja. „Ha jól végezzük a dolgunkat, néhány évtized múlva Közép-Európa történetét a felemelkedés, az önbizalom, a béke és az együttműködés történeteként mesélik majd” – zárta gondolatait, hozzátéve Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavait, miszerint a Visegrádi Szövetség visszatért. „Azt javaslom, hogy dolgozzunk rajta közösen, hogy együtt erősebbek legyünk, mint valaha” – mondta beszéde végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos nem pályázhat a vagyonvisszaszerző hivatal élére
Hadházy Ákos egy Facebook-posztban közölte, hogy a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet alapján nem felel meg a pályázati feltételeknek. A volt politikus a szükséges jogi vagy pénzügyi végzettség hiányára és korábbi képviselői múltjára hivatkozott.


Hadházy Ákos, korábbi országgyűlési képviselő a Facebookon reagált a vagyonvisszaszerző hivatalról szóló törvénytervezet megjelenésére. Mint írta, hétfőn több újságíró is megkereste, hogy pályázik-e a leendő hivatal élére, amire azt válaszolta, előbb látnia kell a jogszabály szövegét, ami este fel is került a kormány oldalára.

Hadházy a tervezet alapján megállapította: „nem pályázhatok, mert csak tizenhat év szakmai tapasztalatom van, a tervezet által előírt jogi vagy pénzügyi végzettségem nincs. Ráadásul Magyar Péterék szerint kizáró ok az is, hogy országgyűlési képviselő voltam korábban”.

A volt képviselő szerint a tervezet alapján a leendő hatóság nagyon komoly jogköröket és eszközöket kap. Úgy látja, ha a leendő elnök valóban független, kellően bátor és elszánt lesz, komoly eredményeket érhet el.

A hivatal működésének valódi próbájáról azt írta: „Hogy ez így lesz-e, az hamar kiderül abból, hogy Orbán, Lázár, Rogán, Nagy Márton és Szijjártó meddig maradnak szabadlábon.”

Posztját azzal zárta, bár a törvénytervezettel véglegessé vált, hogy az új kormány nem számít a munkájára, ez nem jelenti azt, hogy nem fogja figyelemmel kísérni a korrupció és az ellene folyó munka alakulását.

Hozzátette, ezt persze csak annyira teszi majd, „amennyire az állatorvosi munkám engedi és amennyire szükséges lesz.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk