„Azonnal csak egy melegséget éreztem a hátam mögött” – felgyújtottak egy virágszobrot az emberekkel teli debreceni főtéren, óriási lángokkal égett porrá

Eltűnt a GoPro-kamerája annak a 21 éves brazil nőnek, aki szombaton biztosítókötél nélkül zuhant a halálba egy hídról. Egy szemtanú azt állítja, hogy az eszközt a tragédia után a szervezőcsapat egyik tagja vette le az áldozatról, miközben a helyszínen készült felvételen egyértelműen látszik, hogy a biztosítókötél rögzítetlenül hever a platformon.

A baleset a São Paulo állambeli Limeira és Cordeirópolis között található, használaton kívüli Ponte do Esqueleto hídon történt, ahonnan Maria Eduarda Rodrigues de Freitas mintegy 40 métert zuhant a mélybe. A hatóságok nem találják a nő által viselt kamerát, amely kulcsfontosságú bizonyíték lehetne az ügyben – írja az Index.

Miközben a kamera sorsa kérdéseket vet fel, az őrizetbe vett három oktató vallomásai sem oszlatják a kételyeket. Egyikük a kihallgatáson azt mondta, nem tudja, mi lett a felvevővel. A gyanúsítottak arra sem adtak egyértelmű választ, hogy kinek kellett volna rögzítenie a kötelet a nőre. Bár ketten elismerték, hogy a kötelek előkészítése az ő feladatuk volt, azt nem tudták megmagyarázni, ki és miért mulasztotta el a rögzítést.

A gyanúsítottak ügyvédje közölte, hogy védencei szabadlábra helyezését fogja kérvényezni, állítása szerint ugyanis az oktatók nem szándékosan okozták a tragédiát.

A közösségi oldalakon terjedő videón hallható, amint egy néző az ugrás előtt arra figyelmezteti a személyzetet, hogy rögzítsék a kötelet. Az áldozat, aki testnevelő tanárnak készült, a rope jumping ugrás előtt az úgynevezett „repülő” pozíciót választotta, amelynél a kötélugró kitárt karokkal veti magát a mélybe.

Egy a helyszínen tartózkodó ápoló, Rayza Dias próbálta megmenteni a fiatal nőt. A nő drámai szavakkal idézte fel a mentés pillanatait, szerinte az áldozat még lélegzett, és gyenge pulzusa is volt, amikor megpróbált segíteni.

blank" rel="noopener noreferrer">rögzítés hibája miatt oldódott ki a felszerelés.

Szerdán reggel folytatódtak a munkálatok a dunapataji református temetőben, ahol újabb két asszony holttestét hantolták ki. Eközben a gyilkossággal és kifosztással gyanúsított, letartóztatásban lévő Sándor felesége, Anita először szólalt meg az ügyben – írta a Blikk. Anita kiáll a férje mellett, és hangsúlyozta, hogy bízik az ártatlanságában:

Az asszony elmondta, hogy április 4-én, egy bevásárlás közben értesültek a házkutatásról. Elmondása szerint önként mentek be a rendőrségre, ahonnan a férjét már nem engedték haza. „Bementünk magunktól a kapitányságra, ahonnan már nem jöhetett haza a férjem. Kifosztással és emberöléssel gyanúsították meg, de tagadja a bűncselekményt, azt állítja, nem csinált semmi ilyesmit” – idézte fel a történteket. Anita hozzátette, hogy a rendőrségen megtagadta a vallomástételt, mivel férje az első számú gyanúsított. Beszélt arról is, hogy bár Sándornak korábban volt zűrös múltja, amiért börtönben is ült, az utóbbi időben jó útra tért és az építőiparban dolgozott.

A nyomozás azután indult, hogy napokkal a letartóztatás előtt holtan találtak egy egyedül élő idős asszonyt. A gyanú egy temetkezési vállalkozó éberségének köszönhetően merült fel, aki külsérelmi nyomokat fedezett fel a holttest nyakán. Később kiderült, hogy az áldozat otthonából aranyfogak, ékszerek és készpénz is eltűnt.

A faluban több pletyka is terjed, Anita szerint például arról beszélnek, hogy a férje kutyák altatásához használt szerrel mérgezte meg az áldozatokat. Emellett olyan híreket is hallott, hogy egy nő a postán figyelte ki a nyugdíjukat felvevő egyedülálló asszonyokat. A feleség szerint ez azért is valószínűtlen, mert ők nem is Dunapatajon élnek. Az ügyben Sándor mellett további három férfit – két 24 évest és egy 34 évest – is bevittek a rendőrök rablásokkal és kifosztásokkal összefüggésben.

Az exhumálások kedden a katolikus temetőben kezdődtek, szerdán pedig a református temetőben folytatódtak. A nyomozás célja, hogy az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatok tisztázzák a halálok pontos okát, és megállapítsák, hogy az elsőként gyanússá vált eset összefüggésbe hozható-e a többi halálesettel.

Négy év börtönre ítélték hétfőn azt az engedély nélkül praktizáló kozmetikust, aki illegális szilikoninjekciót adott be egy kaliforniai hotelszobában egy 34 éves Kim Kardashian-hasonmás modellnek, aki a beavatkozás után meghalt.

A vádlottat, a helyi jog alapján gondatlanságból elkövetett emberölés és engedély nélküli orvosi tevékenység miatt találták bűnösnek – írja a People magazin.

Ügyvédje az NBC Bay Area-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy ügyfele elismerte a felelősségét a modell halálában.

Egy plasztikai sebész korábban felvázolta a lapnak az ilyen beavatkozás veszélyeit. „Az ilyen illegális injekciók többsége szilikonból készül, és a szilikon vagy bármely idegen anyag képes vándorolni a szervezetben, ami idővel fertőzéshez és keményedéshez vezethet, eltorzítva a test egyes részeit” – magyarázta a szakember.

Hozzátette, a szer a véráramba jutva elzárhatja az ereket és szövetelhalást okozhat. „Ez óriási veszélyt jelent” – mondta.

Hat, alig néhány hetes tacskókölyökre bukkantak a pénzügyőrök egy román kisbusz padlólemeze alá rejtve szerdán, az M5-ös autópálya Bács-Kiskun vármegyei szakaszán. Az ellenőrzés során az ülések alól halk nyüszítésre lettek figyelmesek, majd egy 10-15 centiméterrel megemelt burkolat alatt találták meg az állatokat – írta az MTI.

A kiskutyáknak sem mikrochipjük, sem állatútlevelük nem volt, veszettség elleni oltással sem rendelkeztek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai azonnal értesítették a kormányhivatal hatósági állatorvosát. A szakember megállapította, hogy

A hatósági állatorvos megtiltotta a kölykök továbbszállítását és elrendelte az elkobzásukat. A kiskutyák egy állatvédő egyesület gondozásába kerültek.

A NAV munkatársai feljelentést tettek kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével összefüggő visszaélés gyanúja miatt.

Videó:

Az Európai Unióban a kutyák nem kereskedelmi célú mozgatásához kötelező a mikrochip és az érvényes veszettségoltás; a vakcinát legkorábban 12 hetesen lehet beadni, és 21 nap után lép érvénybe, vagyis gyakorlatban 15 hetes kor alatt nem utazhatnak szabályosan. Az Európai Parlament április 28-án, a Tanács május 22-én fogadta el az első, uniós szintű, egységes előírásokat a kutyák és macskák jólétére és nyomonkövethetőségére.